Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 222. szám ÁRA: 1982. szeptember 22., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mennyiért? Hogy Japánban már évek óta igen jól jövedelmező árucikk a tiszta, az egészséges levegő — palackokban árulják vagy „szippantani” lehet belőle — azt itthon is régen és sokan tudjuk. Napjainkban, a mai világgazdaságban arról is egyre gyakrabban győződhetünk meg, hogy nyugaton és keleten is egyaránt kimerülőben vannak azok a természeti kincsek — például a tiszta levegő, az egészséges ivóvíz stb. — illetve azok az értékes emberi tulajdonságok — például az önzetlen áldozatvállalás, a másik ki- vagy megsegítése —, amelyekért évszázadokon keresztül legfeljebb néhány kedves, őszinte meleg emberi szó járt. A pénz, az üzlet, a haszon egyre nagyobb és tekintélyesebb úr mindenfelé, így nálunk is. íme néhány friss hazai példa a fentiek bizonyítására. Tihany, 1982. júliusa. A móló előtti parkban a hetven év körüli nyugdíjas mérnök — ő hencegett tanult szakmájáról — hét forintért ad egy cső mirelit főttkukoricát, és tíz fillért számol a kukoricára szórt sóért. Szóval a pár szem sóért... Hídivásár az Alföldön. A kétdecis műanyag pohár tarifája egy forint húsz fillér, a belemért ivóvízé pedig ötven fillér. Vagyis a hét méterrel arrább lévő és állami pénzen épített vezeték vize sem ingyen van már... Budapest, Rákóczi út. A roggyant épület falatozójának bűzös vécéjében két forintért szabad a hétéves kisfiúnak a korábban megivott kóla egy részétől megszabadulnia Szóval a vécében is... Heves megye egyik középfokú intézménye. A nyugdíj előtt álló jónevű tanár a világ legtermészetesebb dolgaként kérdezi meg az igazgatójától: „Na és a szabadnapokon előírt munkáért, az én szellemi értékeimért mennyit fizetnek majd...” Szóval már az iskola is... •A héttagú társulás — öten a KISZ-ben is dolgoznak — jogi képviselője írásban értesíti a vállalat Igazgatóját: „Az üzemi parkok és a sportpályák fűnyírását szívesen elvállaljuk.” Válasz az igazgatótól: „Köszönjük”. Válasz a társulás képviselőjétől: „De mennyit fizet érte a vállalat...” Szóval már a szocialista vállalatnál is... Nos, ennyit a vaskos példatárból. A megjegyzés sem több: a palackba „zárt” szellemi értékek — a különböző kisvállalkozások stb., stb. — kiszabadítása okos döntés volt. De azt is tucatnyi példa bizonyítja: a harácsolás, a pénz után való gátlástalan tör- tetés és tülekedés előbb- utóbb nemcsak az egészséget, a tisztességet kezdi ki, hanem az emberi jellemet is, És akkor már minek a pénz... Koós József A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN Fejlődő mezőgazdaságunk Tegnap, kedden tartotta meg soron következő ülését Heves megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A résztvevők Maróti Sándor elnökhelyettes vezetésével tárgyalták meg a napirendben javasolt témákat. Ezek közül az elsőt — a mezőgazdasági termelés, értékesítés és az élelmiszer-feldolgozás összhangjáról szóló beszámolót — dr. Sándor Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője tárta a vb elé. Az előterjesztés vitáját követően került sor annak a beszámolónak a tárgyalására, amelyet Búzás Lajos, a művelődésügyi osztály vezetője készített az osztály ügyrendi feladatainak megvalósításáról. A végrehajtó bizottság a továbbiakban személyi és egyéb ügyekben döntött. Folytatódik a felújítás Érdeklődés kísérte a megyei tanács végrehajtó testületének ülésén a megye mezőgazdaságával kapcsolatos beszámolót és a vitát. A téma ugyanis arra ösztökélte a résztvevőket, hogy elmondják a mindennapi tapasztalataikat a mezőgazda- sági termelés, az értékesítés és az élelmiszer-feldolgozás szoros — . ám nem minden alkalommal ideális — kapcsolatáról, összefüggéseiről. A vb-tagok, illetve a tanácskozási joggal meghívott szakemberek mindenekelőtt azt szögezték le, hogy a megyei mezőgazdasági termelés szerkezetében nem történt alapvető változás a közelmúltban, viszont örvendetesen növekedtek a hozamok, a termelési eredmények. A nagyüzemi termelés az V. ötéves tervben például 16,3 százalékkal nőtt, s számottevő — évenként 6—7 százalékos — volt az élelmi- szeripari termelés növekedése is. Ebben szerepet játszott, hogy a legutóbbi tervidőszakban az élelmiszer- ipari vállalataink 1 milliárd 205 millió forintot fordítottak fejlesztésre, korszerüßi- tésre: az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egri szőlőátvevő telepére, s a vörösbor-feldolgozó üzemcsarnokára, a Mátravidéki Cukorgyárak rekonstrukciójára, a Hatvani Konzervgyár új paradicsomfeldolgozó rendszerére, a gabonaforgalmi vállalat gyöngyösi, 20 ezer tonnás tárolójára, vagy például a ZÖLDÉRT 3 ezer tonnás burgonyatárolójára. S ami a terveket illeti: folytatódik a cukorgyárak, a húsipari vállalat gyártósorainak felújítása, a borkombinátnál új kékszőlő-feldolgozót, -tárolót és -palackozót építenek. Felújítják a selypi malmot, a gyöngyösi tejüzemet, bővítik a sütőipar egri és hatvani üzemét, s a detki termelőszövetkezettel közösen új édesipari lisztesáru- üzemet hoznak létre Halmaj- ugrán. Rugalmas felvásárlás és értékesítés A vitában részt vevők — Dancz Pál és Bágyi Imre vb-tagok, Vancsó Jenő megyei tanácstag, illetve Boros Ferenc, a MÉM főosztályvezető-helyettese —, a beszámoló kapcsán azt fejtegették, hogy az évente változó mennyiségű mezőgazdasági termék csak úgy juthat el ezekbe a feldolgozóüzemekbe, ha gyors, rugalmas és jól szervezett az értékesítő- és felvásárlótevékenység. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok napjainkban igyekeznek a lehető legjobb minőségű termékkel jelentkezni a piacon, a szerződött felvásárlóknál. A leszerződött áruk átvétele azonban nem mindig zökkenőmentes: egyrészt az összehangolatlan átadás-átvételek miatt, másrészt viszont a kedvező időjárásból adódó, s lökésszerűen jelentkező árudömping miatt. A megoldást abban látják a téma szakemberei, hogy a termelő, a felvásárló és a feldolgozó rendkívül szoros, szinte percnyi pontossággal szervezett együttműködésére van szükség. Olyan együttműködésre, amelyek nem keresztezik, nem konzerválják a mező- gazdasági üzemek érdekeit, fejlődését, s valamennyi ágazatban elősegítik a tervszerűbb munkát. Ehhez azonban a mostaninál jobban kell ismerni a piaci felhozatalt, illetve a piaci igényeket, vagyis: a jövőben alaposabban kell felmérni az ágazatok lehetőségeit, az együttműködés folyamatát. Annak ellenére, hogy az utóbbi években javult a fel- vásárlási rendszer, s hogy egyre korrektebb termelői- felvásárlói-feldolgozói kapcsolatok alakultak ki, még mindig sok vitára ad okot az áru minőségének meghatározása, valamint az, ha közbeszól az időjárás. Példaként említette Vancsó Jenő, aki „civilben” a szajlai termelő- szövetkezet elnöke, hogy hovatovább nagyobb gond egy „jégkárt szenvedett gyümölcstermés” hasznosítása, értékesítése Alappillér: az áru minősége A továbbiakban arra a megállapításra jutottak a vitában részt vevők, hogy a jó kapcsolatok eredője és alappillére: a kiváló áruminőség. Ennek az elérésére kell törekedni mind a három ágazatban, ezzel összefüggésben pedig a még meglevő tartalékok feltárására. A tartalékok pedig — hangsúlyozták, s erre már több agráripari egyesülés, mező- gazdasági, üzemi, vállalati és szövetkezeti összefogás jó példával szolgál —, a társulásokban vannak. Ezek sorainak bővítése — hívta fel a szakemberek figyelmét a végrehajtó bizottság tagjainak vitája —, a jövő útja szűkebb hazánkban is ... Szilyás István HOLLAI IMRE AZ ÜLÉSSZAK ELNÖKE Megnyílt az EMSZ- közgyülés 37. ülésszaka New Yorkban kedden megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. Az ülésszak elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszter-helyettest választották. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakét az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat . Kittani — nyitotta meg, majd a megnyitó üléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátum-vizsgáló bizottságának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással választották meg ezután a 37. ülésszak elnökévé Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettesét. Személyében magyar diplomata először tölti be ezt a tisztséget, amely a proto- koll-sorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak számít. Az ülésszak elnökének feladatai rendkívül szerteágazóak. Egy éven át ő vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottságok, az egész apparátus és a titkárság tevékenységét is koordinálja. (Folytatás a 2. oldalon) ELISMERÉS A HEVES MEGYEIEKNEK IS Csehszlovák Arany Sarló-díj a szolnoki GITR-nek Alig néhány napja fejeződött be a csehszlovákiai Nyit- rán a szocialista országok mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítása, az AGROKOMPLEX ’82. Magyarország is képviseltette magát a már hagyományos, nagyszabású bemutatón, melyen negyven mezőgazdasági vállalat: állami gazdaság, termelőszövetkezet, kutatóintézet és intézmény hozta el legjobb termékeit, korszerű technikai berendezéseit, fajtáit és termelési rendszereit. Ez utóbbiak közűi felvonult a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer^ valamint a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszere. A legnagyobb kiállítók a szolnokiak voltak, hiszen háromszáz négyzetméter alapterületen mutatták be újdonságaikat. Ez a rendszer Heves megyében is eredményesen tevékenyke. dik, hiszen 35 partnergazdaság 36 ezer hektáron tér. mel gabonát és ipari növényeket szakmai irányításuk, kai. A kiállításon bemutatták az energia- és víztakarékos talajművelés technológiáját. Imertették azt az általuk kidolgozott eljárást, mellyel egy évben kétszer hasznosíthatnak egy-egy adott területet a gazdaságok. A learatott gabona után ugyanis másodvetésként, úgynevezlett szuper korai érésű kukoricát, valamint burgonyát termelhetnek a Szolnok megyei Cibakházán folytatott sikeres kísérletek alapján. Bemutatták azt a növényhonosítási technológiát is, melyet a francia Rivoli búza elterjesztésével értek el a partnergazdasá gokban. Szemléltették a napraforgótermelés és feldolgozás ^teljes láncolatát, a talajelőkészítéstől a vetésen át a betakarításig, illetve a Martfűi Növényolajgyárban való feldolgozásig. Kiállították azt a diagnosztikai és műszerkocsit is, melyekkel az üzemeket segítik az alkalmazott gépek javításánál, a hibaelhárításnál. A bemutatón a termelési rendszer partnergazdaságai is felvonultak, így a Heves megyeiek közül néhány szemléltette melléküzemági tevékenységét és ezen keresztül termékeit. így például a Csányi Állami Gazdaság üdítő italait, a mátra- ballai Üj Barázda Termelőszövetkezet szőnyegeit és bőripari termékeit, az aba- sári Rákóczi és az egerszó- láti Ho Si Mihh Termelőszövetkezet palackozott borait, a mátraderecskei Rákóczi vascsöveket, a gyön- gyösoroszi Február 24. műanyagokat, a bélapátfalvi Bükkálja Termelőszövetkezet pedig gyermekjátékokat állított ki. A szakmai bemutatót nagy érdeklődés kísérte, 130 ezren tekintették meg a szocialista országokból, közöttük hazánkból és Heves megyéből is sokan voltak az érdeklődők között, A szolnoki rendszer szereplését szép siker kísérte a kiállításon, elnyerték a vásár legmagasabb kitüntetését, a Csehszlovák Mezőgazdasági Minisztérium Arany Sarló-díját, melyet Bozsik Zoltán igazgató vett át az ünnepségen. Az elismerés a Heves megyeieknek is szól, hiszen a partnergazdaságok eredményei hozzájárultak ehhez. Mentusz Károly Kevesebb gond, több víz Szőnyi Kálmán és Molnár István a Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkásai a tárolókat szerelik (Fotó: Szabó Sándor) Hamarosan elkészül a 21- es út mellett a Lőrinci térségi Vízmű Társulat regionális vízbázisa. A közel 75 millió forintos beruházással épült létesítmény teljesítménye napi 6500 köbméter víz. Átadásával megoldódik a Zagyva medence ipari üzemeinek vízellátási gondja. A későbbiek során lehetőség van arra is, hogy egy 40 kilométer hosszú vezetékrendszer kiépítésével javuljon a környék lakossági vízellátása. Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében kedden az Akadémia dísztermében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak : Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több vezető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Ezután a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt, arról, hogy építő előrevivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társadalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazdaságnak az intenzív fejlődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. Eközben a világgazdasági ’ feltételek egyre szigorúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-már teljesíthetetlen mércét állítanak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a tervezőknek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — divatos szóval élve globális — problémáinak megoldásához, hogy egészséges legyen az országok közötti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csökkenjen a szociális bizonytalanság és teret nyerjen a kölcsönös megértés. Végül figyelembe kell venni, hogy eleget és kellően változott-e időközben a népgazdasági tervezés, módszereiben és társadalmi nyitottságában felnőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új helyzet rejt magában. Az elnöki köszöntő után Lázár György szólalt föl. A tanácskozás résztvevői a nyitóülés után négy szekcióban folytatták munkájukat. A megvitatásra kerülő témák: a gazdasági fejlődés tervezése az 1980-as évtized körülményei között; a társadalmi folyamatok, az élet- színvonal és az életkörülmények tervezése; a gazdasági szabályozás rendszere és a népgazdasági tervezés; a tervszámítások módszertanának fejlesztése. (MTI)
