Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

<1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 206. szám ÁRA: 1982. szeptember 3., péntek 1,40 FORINT LEGJOBB ESETBEN HAT ÉV MÚLVA Kórházi kérdőjelek Gyöngyösön Jancsi­bohócok? Város, falu, megint vá­ros. Kisebb-nagyobb baráti közösségek. Folyik a szó erről, folyik arról. Legin­kább helybéli gondokról, tennivalókról. Ezt így kel­lett volna csinálni, amazt megint másképpen. Rossz helyre tervezték a busz- pályaudvart, időnek előtte halálra ítéltek egy iskola- épületet, a kereskedelem hétvégek előtt kevés hús­ról gondoskodik, aztán a községfejlesztési pénzeket is hasznosabb, sürgetőbb célokra lehetett volna for­dítani. És mind e disputák közepette terítékre kerül­nek a városatyák, a falusi tanácstagok, akik mintha túlontúl hajlékonyak len­nének, vagy éppen dönté­sek, tanácsülések alkalmá­val magukba fojtják véle­ményüket. Legutóbb jómagam is kemény bírálatot kaptam baráti körben, holott közel tíz esztendő tanácsülései úgy élnek bennem, mint amelyeken leginkább én forrongtam közügyekben, igyekezvén észrevételeim­mel, javaslataimmal a jobb, a teljesebb felé te­relni egy-egy városi ügy sorsát. Máskor meg tar­tózkodtam olyasféle szava­zásoktól, amelyek koráb­ban megestek az érintett témában, csak éppen el­lentétes konklúzióval. Jan- csibohóc vagy te is, kap­tam a feddést, és imént emlegetett ellenérveim mit sem nyomtak a latban. Il­letve anyit fűzött hozzájuk tanácstagtársam: Jó, jó, könnyebben ugrálsz, mert sorsod, jövőd nem függ oly közvetlenül a helyi veze­tők rokonszenvétől, mint a miénk! A nem először hallott visszavágás ezúttal is föl­kavart, mi több, éles eluta­sításra ingerelt. De nem ám a státuszom fölemlege­tése, inkább közösen vál­lalt testületi munkánk, megbízatásunk furcsa fel­fogása miatt. Legelőször az merült föl bennem, hogy így nyilatkozó tanácstag­társaim talán tisztában sincsenek a reájuk testált jogukkal, amelyek kötelez­nek is. Azután pedig olyas­féle gondolat, vagy inkább aggodalom fogalmazódott meg -bennem, miszerint helyenként a testületi dön­tés valóban lefutott ver- : seny, az előterjesztők ma­gánügye, mert a függőség mindenkibe belefojtja a szót. És hogy ez máig így van, az régi beidegződések újra és újra ébredése tag­jainkban, tudatunkban. De belenyugodhatunk eb­be? A testületi ülések la­posságába éppen úgy, mint a janesibohócsághoz vezető, felső szintű magatartásba? i Azt hiszem, nem ez a de­mokratizmus ismérve. Ám | az egészséges légkörhöz, az alkotó szellemű testületi i élethez csak akkor jutunk j el, ha félelem nélkül akar­juk ezt a változást, ha j fenntartás nélkül a köz- j ügyet tekintjük vezérlő j csillagunknak. Persze az ! is igazság, hogy mindig í kettőn áll a vásár. Továb- ; bá a tiszta ész logikája a ; tiszta kéz gyakorlatával ér- j vényesül igazán. Moldvay Győző Életveszélyes az épület, jelentették ki hivatalosan is a gyöngyösi Bugát Pál Kór­házzal kapcsolatban. Ez így eléggé riasztó megállapítás. Bár műszakilag igaz, gya­korlatilag mégsem kell at­tól tartaniuk az ottani be­tegeknek, hogy rájuk szakad a mennyezet, vagy megnyí­lik ágyuk alatt a padlózat. Igaz, ennek elkerülésére „be- gerendázták” a kórtermeket, önmagában ez is eléggé furcsa látvány. Évek óta elhangzik a kér­dés : mikor hozzák rendbe az épületet? Erre a választ már többször és többen is megkísérelték megfogal­mazni, a mai napig sincs azonban senki, aki kizárólag gos feleletet tudna adni. Mi is a kérdőjelek után indultunk el. Már késik Ha a kórház rekonstruk­cióját hozzák szóba, mindig az első ütemről beszélnek. Ez a fogalom azt is sejteti, hogy a munkák nem egy határidőre készülnek el, ha­nem az egész felújítás több részletre tagozódik. Ahogy dr. Mátyus László igazgató­főorvos elmondta, az úgy­nevezett első ütemnek az előkészítését már megkezd­ték. Az Egészségügyi Minisz­térium, a Pénzügyminisz­térium, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékes ennek a program­nak a jóváhagyására. A jó­váhagyást mindennap vár­ják, hiszen egyezségük a KÖZTI-vel úgy szól, hogy a műszaki terveket 1983. október 31-ig leszállítják, ha a megrendelést 1982. augusz­tus 30-ig az intézet megkap­ja. Most már azonban szep­tembert írunk, és a felső hatóságok beleegyezése még késik. Arra számítanak, hogy a szeptemberi végrehajtó bi­zottsági ülés elé tudják ter­jeszteni a programjavaslatot, és amennyiben a testület ezt jóváhagyja, akkor már „sínen van” a tervezés első részlege. Abban is reménykednek, hogy a mostani egyhónapos késést még valahogy sike­rül elfogadtatni a KÖZTI- vel. Ha azonban az idő to­vább telik eredmény nélkül, akkor egy újabb kérdőjellel lesz több a gyöngyösi kór­ház rekonstrukciójának ügyében. Addig sem tétlenkednek Természetszerű következ­ménye a tervezett rekonst­rukciónak, hogy ki kell bő­víteni a kórház mostani te­rületét. A környék néhány épületét tehát szanálni kell, azaz lebontani. Ehhez sem tudnak hozzákezdeni addig, amíg a programot az illeté­kesek jóvá nem hagyják. Az is természetes, hogy a munkák elvégzésére meg­felelő vállalkozót kellett ke­resni és találni. A Heve» megyei Állami Építőipari Vállalattal folytatott előtár- gyalások olyan szakaszba értek, amely szerint a ter­vek valóra váltása már biz­tosított. Az eddigi tárgyalá­sokat jegyzőkönyvek formá­jában papíron is rögzítették, és ebből az is kiderül, hogy az építők két határidőt je­löltek meg. Az első ütem 1988. december 31-ével ér véget, de ha ezt nem sikerül tartani, akkor a következő év június 30-ával. A két időpont annak a függvénye, hogy az építők 1983. június 1-ével megkezdhétik-e a munkát. Ehhez viszont az kell, hogy a szanálást 1983 tavaszára befejezzék. De szükséges az is hogy erre az időpontra a közműveket a végleges helyükre telepítsék, építsék ki. Száz- és százmillió Az előbb említett két be­fejezési határidő vonzata az is, hogy mennyibe kerül a tervek valóságba való átül­tetése. A korábbi határidő csak 650 millióba, a későbbi már 673 millióba kerül. Évente valamivel több mint százmillió forint értékű munkát képesek az állami építőipari vállalat dolgozói teljesíteni. Mindez együtt azonban csak „elmélet” ad­dig, amíg a főhatóságok á pénzügyi fedezetet is elő nem teremtik, illetve annak évenkénti ütemezését el nem végzik. Mert hiszen pénz nélkül építkezni nem lehet. A már emlegetett úgyne­vezett első ütem azt jelenti, hogy elkészítik a központi épülettömböt. Ebben kap he­lyet a sebészet, a szülészet­nőgyógyászat, a belgyógyá­szat, az intezív osztály, az újszülött részleg, a laborató­rium, a röntgen, a kórbonc- tan, a központi sterilizáló és itt alakítják ki a szociális létesítményeket, a kiszol­gálóhelyiségeket. Dr. Thuróczy János, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának főorvosa azt is el­mondta kérdésünkre vála­szolva, hogy a kórház re­konstrukciójával együtt sze­retnék megoldani a fogászati szakrendelés hosszú évek óta vajúdó gondjait. Hogy ezt megvalósíthassák, ahhoz a korábbi elképzeléseik ke­vésnek bizonyultak, mert a mostani épületben, miután ott albérletben vannak, nem tudnak lehetőséget teremteni. Ha csak egy helyiséget kap­nának a társadalombiztosí­tási igazgatóságtól, már na­gyon sokat könnyítene az egészségügyieknek is, a be­tegeknek is, az átmeneti idő­szakra. A kérdőjelek sora tehát nem csökkent az utóbbi időkben sem, sőt, úgy tetszik, még újabb kérdőjelek is csapódtak a korábbiakhoz. A közeli napok eseményei sok mindent meghatároznak. G. Molnár Ferenc Aládúcolt kórterem a sebészeten (Fotó: Szabó Sándor) A világpolitikából nem lehet kivonulni A szolidaritási hónap megyei nyitánya Hatvanban Gyűlés a műhelycsarnokban (Fotó: Szabó Sándor) Csütörtök délután Hatvan- ban rendezték meg a szoli­daritási hónap Heves megyei nyitányát. A Duna Cipőgyár műhelycsarnokában tartott munkásgyűlésen az üzem párt- és gazdasági vezetése nevében Gonda Ferenc párt­szervezeti titkár köszöntöt­te a gyűlés résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló vendégeket, majd dr. Novák Pálné országgyűlési képvi­selő mondott beszédet. A munkásgyűlés előadója bevezetőben szólt a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Hazafias Népfront és az Or­szágos Béketanács felhívásá­nak jelentőségéről, a tömeg- demontrációban rejlő lehető­ségekről, a világbéke meg­őrzésének fontosságáról. Mint megjegyezte, a földön öt- milliárd ember kívánja a nyugalmat, de veszélyesek azok a kevesek, akiknek a fegyver, a háború üzletet je­lent, és ezért semmitől sem riadnak vissza. Megemlékezett dr. Novák Pálné a második világhábo­rú kirobbanásának évfordu­lójáról is, amely 1939. szep­tember 1-e óta az antifasiz- mus napja lett, és amely an­nak idején hatvanmillió ember feláldozásához, mér­hetetlen sok szenvedéshez, nélkülözéshez vezetett. A győzelem kivívása után egyébként a béke állandósá­gára irányuló törekvés is hozzájárult a szocialista ál­lamok kialakulásához, majd pedig a két világ közötti egyensúlyhelyzet megterem­téséhez. Hangsúllyal beszélt a mun­kásgyűlés előadója a Szov­jetunió következetes békepo­litikájáról, a haladó orszá­goknak nyújtott segítségéről, és az Egyesült Államok nyugtalanságot keltő akciói­ra utalva emlékeztetett Ká­dár János legutóbbi bonni látogatására, ott elhangzott véleményére, miszerint a felújított hidegháborús han­gok, a félre tett megegyezé­sek ellenére eljön az idő, amikor az enyhülés idősza­káról beszélhetünk. És ennek az elérésében van jelentős szerepük a szolidaritást, az egymás megértését kívánó, azt demonstráló gyűléseknek, amilyen a hatvani. És e cél­hoz visz még közelebb a munka frontján kifejtett helytállás. Megjegyezte dr. Novák Pálné azt is: a világesemé­nyekből, a világpolitikából nem lehet magánemberként kivonulni. Ellenkezőleg. Min­denkinek tisztában kell len­nie a politika kérdéseivel, azok történelmi múltjával, hogy ezek ismeretében vál­hassanak szolidárissá vala­hány békés törekvéssel, a béke megőrzését célzó akció­val. Az országgyűlési képviselő beszédét követően Kiss Eri­ka KISZ-titkár javaslatára a jelenlévők táviratban bizto­sították támogatásukról a Magyar Szolidaritási Bizott­ságot. Folytatódtak a magyar-norvég külügyminiszteri tárgyalások Svenn Sitray norvég kül­ügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ma­gyarországon, csütörtökön délelőtt a Duna-kanyar ne­vezetességeivel ismerkedett. Délután a Külügyminiszté­riumban ismét tárgyalóasz­talihoz ült a magyar és a norvég diplomácia vezetője. Púja Frigyes és Svenn Stray folytatták az idősze­rű nemzetközi kérdések megvitatását, valamint át­tekintették a két ország kap­csolatainak alakulását, to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és ugyan­csak beszámolót hallgatott meg a pénzügyi helyzet ala­kulásáról. A kormány felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bank el­nökét, hogy október 1-től a bankhitelek és állami köl­csönök, valamint a gazdál­kodó szervezeték és a taná­csok által elhelyezett, meg­határozott időre lekötött be­tétek kamatlábát 2 száza­lékkal felemelje. A kamat­lábemelést alkalmazzák a hatályba lépése előtt kötött hitel- és betétszerződések­re isi, kivéve a már elszá­molt kamatokat. A hitelka­matláb-változás nem érinti az 1981. előtt felvett export­bővítő hiteleket. Egyidejűleg magasabb kamatvisszatérítés jár az export bővítését, az energiafelhasználás éssze­rűsítését szolgáló fejlesztési hiteleik, valamint a jelentős exportot lebonyolító válla­latok forgóeszközhiteleinek az elszámolt kamata után. A Minisztertanács tudomá­sul vette, hogy a Gazdasá­gi Bizottság áttekintette az otthoni, saját munkával végzett javító-karbantartó te­vékenység folytatásának fel­tételeit, és megerősítette azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek a lakosság e téren je­lentkező igényeinek jobb ki­elégítését hivatottak szol- gálmd. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents