Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIII. évfolyam, 220. szám ARA: 1982. szept. 19., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gondoljatok a gyermekekre! Az Associated Press do­kumentumfotója bejárta a világot, a magyar heti- és napilapokban is láthattuk: a képről egy palesztin kis­lány riadt tekintettel néz ránk, mögötte lebombázott házuk romos falai. Az ösz- szeomlott épület maga alá temette szüleit, testvéreit... A kép gyermekkoromra emlékeztet, arra a napra, amikor tompa morajjal kö­zeledtek városunkhoz az - angol gépek, s mire lebuk­dácsoltunk a pince kopott lépcsőjén, már süvítve hul­lottak a bombák. Robbaná­sukba belereszketett föld­szintes házunk. Anyám ré­mületében rám hajolt, ar­ra gondolva, ha ránk sza­kad a ház, testével felfogja a súlyos gerendák halálos ütését. Akkor még nem tudtam mi a veszély, csak a felnőttek arcán láttam a rémületet. Az is hihetetlen­nek tűnt, hogy másnap az iskolában két társunkat a hiányzók közé sorolták — örökre. Nincs szörnyűbb, fájdal­masabb a gyermekhalálnál. Mindez a gyermekek vi­lágnapjának évfordulóján jutott eszembe ... Hu­szonnyolc esztendeje már annak, hogy az ENSZ se­gélyezési alapja az, UNICEF kezdeményezésére minden év szeptember 20-án a vi­lág a nélkülöző gyermekek­re figyel. Számot vetünk a tényekkel: a föld négymil- liárd lakója közül másfél milliárd a gyermek... Az emberiség egynegyede éhe­zik, köztük 200 millió gyer­mek. Afrikában, Dél-Ame- rikában, Dél-Ázsiában minden percben száz gyer­mek születik. Ebből tizenöt meghal, mielőtt elérné az egyéves kort. Okok: beteg­ség, éhség, orvoshiány. Gyermekek milliói dolgoz­nak még ma is rabszolga­ként és több száz millióan vannak, akik még az alap­fokú iskolai oktatásban sem részesülhetnek. És hányán azok, akiket a háború sújt, kiknek élete nap mint nap veszélyben van? Ma a föld gyermekeinek sorsa a világ lelkiismereté­től függ. Az UNICEF a nyomor, a tudatlanság fel­számolására szólít fel, hogy „a gyermekek gyermekko­ra boldog legyen és, hogy saját, valamint a társada­lom javára élvezzék a meg­határozott jogokat és a sza­badságot ...” Tegyük hoz­zá: a BÉKÉT. A jelen bé­kéjét, amely tőlünk, felnőt­tektől függ, bármely konti­nensen is élünk. Mert ön­magában mit ér az anyagi és erkölcsi támogatás — bármennyire is szép és hasznos emberi megnyilvá­nulás — ha nem adunk hozzá biztonságot?! Rajtunk múlik az új nemzedék sorsa, ha bol­dog jelent adunk gyermekei nknek, később ők teremtenek az emberiség­nek szép jövőt. (H. A.) AZ ELŐKÉSZÜLETEK KULCSA: A MUNKAERŐ, A SZÁLLÍTÁS ÉS A FELDOLGOZÁS ÖSSZHANGJA — A TERMÉS ELMARAD A VÁRTTÓL — HUSZONEGYEZER DIÄK, SZÁZEZERNÉL TÖBB MUNKANAPON Hétfőtől már szüret A kedvező nyárutó, a kellemes meleg gyorsan beérlelte Nagyrédén is a korai fajtákat. Köztük a Chasslát és az Irsay Olivért. így, a hétvégén megkezdődött a szüret a ház­táji szőlőkben. A közösben még várni kell néhány napot, hogy kezdetét vegye a nagy munka A remények, a vágyak nem mindig teljesülnek. Hal­lottuk itt is, ott is az előző hónapban: igen jó szőlőter­més ígérkezik. Mit gondol erre a laikus? Csak süssön a nap, nem baj ha izzadunk, kibírjuk a pótnyarat. Elvég­re megéri. Most lesz aztán szüret! Csak hogy nem teljesen így áll a dolog. Mert a hosszan tartó napos, meleg idő valóban kell, de még egy tényező hiányzik az em­ber által meg nem teremt­hetők közül: a csapadék. A sötét felhők pedig hűtlenül elkerülték megyénket. — Nagyon biztatóak vol­tak a kilátásaink augusztus­ban, a szőlőtermés eredmé­nyeinek becslésekor. Ritka, kivételes évnek írhattuk vol­na fel az ideit. Az előző esztendő termésénél jóval többet vártunk, a tízezer hektárnyi területről ötven­ezer tonnát meghaladó mennyiséget. Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője idézte, hogy mire szá­mítottak szőlőtermő vidé­künk szakemberei. Sajnos, a hosszan tartó száraz időjá­rás nem használt a szőlőnek sem. A csapadékhiány a mi­nőségen is meglátszik majd. A mennyiség pedig az utol­só becslésekhez viszonyítva 15—20 százalékkal is lehet kevesebb. — Hogyan készültek fel megyénkben a szüretre? — Az előkészületek is a nagy remények jegyében folytak. Gazdaságainkban augusztusban szüreti terve­ket készítettek, felmérve a munkaerő-szükségletet, a szállító és a feldolgozó kapa­citást. Magam is jónéhány előkészítő tárgyaláson vet­tem részt, alaposnak, szak­szerűnek találtam a munkát. Még nem vagyunk elkésve semmivel. A héten néhány korai érésű fajta szedése már elkezdődött, de lényegé­ben az igazi nagy szüret hétfőtől indul meg. Ekkor­tól 25 munkára alkalmas nap szükséges a betakarítás­ra. A szövetkezetek úgy szervezték meg a munkái, úgy állították be a gépeket, hogy az ötnapos munkahé­ten a közösben, a hét végén pedig a háztájiban termett szőlőt szedhessék. — A diákokra milyen mértékben számítanak? — Az iskolák és a gazda­ságok közvetlenül állapod­tak meg egymással a diákok szüreti munkájáról. Ezek szerint huszonegyezer diák — általánostól a főiskolásig, zömében a megyéből — több mint százezer munkanapot tölt, döntően szüreteléssel. A feltételekben megállapodtak, ezeket rögzítették. Nagyon fontosnak tartom, hogy kel­lően odafigyeljenek a gazda­ságokban a diákmunka szer­vezettségére. A mezőgazdasági osztály vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a diákok az eredetileg Gyorsan telik a kád Ez még az óborból néhány csepp (Fotó: Szabó Sándor) jóváhagyott öt munkanapon felül hétvégeken még dol­gozhatnak, mert munkájuk­ra igen nagy szükség lesz ezúttal is, hogy a szőlő beta­karítása időben megtörtén­jék. A szakigazgatási szer­vek mostantól elsősorban a zavartalan együttműködést segítik, s bár még kapkodás­ra semmi ok, arra töreksze­nek, hogy semmi ne zavar­ja majd a gazdaságok szüre­ti munkájának egyenletes, jó ütemét. Losonczi Pál Portugáliába, Lázár György Ausztriába látogat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Antonio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra Portugáliába utazik. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárjának meghívására pedig Ausztriá­ba látogat. Osztrák agrár küldöttség _______*____ menven kben Visontán a rekultiváció, Gyöngyösön a lipicai négyes aratott sikert • Fogadás a Thorez bányaüzem irodaházánál (Fotó: Szabó Sándor) Pénteken késő este érke­zett Egerbe az az osztrák ag­rárszakemberekből álló kük döttség, amely az MSZMP Központi Bizottsága vendé­geként tartózkodik hazánk­ban. Utazásuk elsődleges célja, amint azt Rudi Seidl szőlész, az Osztrák Kommu­nista Párt KB agrárdolgozói munkakörének titkára, a kis­gazdaszövetség elnöke mon­dotta: szeretnék megismerni a szocialista mezőgazdaság eredményeit és azokat a módszereket, amelyek a fejlődő magyar agrárkultú­rát jellemzi. Ennek megfele­lően az osztrák vendégek szombaton már kora reggel útra keltek, hogy Bana Sán­dor, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa é&Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára társaságában Gyöngyösre, illetve a történelmi borvi­dék több gazdaságába láto­gassanak. Az osztrák delegáció első állomása a Thorez Külfejté- ses Bányaüzem volt, ahol Kálomista Imre igazgató, il­letve Oláh János, a rekulti­vációs üzem vezetője nyúj­tott betekintést a kettős vo­nalon futó termelőmunká­ba Majd a vendégek kiláto­gattak a keleti II-es külfej­tésre, ahol az elhangzott tá­jékoztatószerint még 750 mil­lió tonna lignit vagyont rejt a földkéreg, amely csaknem száz esztendőre fedezi a hő­erőmű szénszükségletét. A küldöttség tagjai körében nem kis megelégedést keltett Kálomista Imre megjegyzé­se, miszerint a legmoder­nebb bányaművelőgépek- kel kitermelt lignit két órán béliül már vllLamosenergiá- vá változik. Később kis sző­lőkóstolóra is sor került azokon a szőlőtáblákon, ame­lyek hat-hét esztendeje for­dultak termőre az itt meg­honosított rekultivációs munka eredményeként. Visontáról Gyöngyösre vitt az osztrák küldöttség útja. A járási pártbizottságon Pethes István első titkár fo­gadta őket, hogy széles kö­rű tájékoztatást nyújtson mind Gyöngyös, mind a já­rás életéről, összehasonlító adatokkal, érzékeltette a já­rási székhelyén és a falvak­ban végbement változásokat, a gazdasági és kulturális élet fejlődését. Ahogy Ri­chard Hubmann mérnököt Visontán elsősorban a med­dőkön teremtett új mezőgaz­dasági kultúra, illetve legin­kább a rekultiváció kötötte le, úgy itt Bruno Böröcz mezőgazdászt, a burgerlandi kisparaszt szövetség titkárát a kertszövetkezetek tevé­kenysége érdekelte legin­kább. Ezután az osztrák agrár­szakemberek a Gyöngyös— Domoszlói Állami Gazdaság Karácsondi úton levő kísér­leti telepére Látogattak, ahol Prjevara János igazgató is­mertette a két megyére, 2000 hektár szőlőre kiterje­dő termesztési rendszer te­vékenységét, a gazdaság közi pontjában működő szakszol­gálati állomás munkáját, amely negyven mezőgazda- sági üzem táp- és takar­mánygazdálkodásához nyújt segítséget. Később — szemet gyönyörködtető sporttelje­sítményként — a gazdaság Lipicai négyesével Bárdos György többszörös Európa- és világbajnok fogathajtó szerzett maradandó élményt az osztrák delegáció tagjai­nak, akik a délután folya­mán még megtekintették a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezetet, szőlőszüre­ten vettek részt, néhány ház­táji gazdaság eredményeivel ismerkedtek, majd az esti órákban Budapestre utaztak. (m. gy.) Közönségnap a BNV-n A szombati nyárias me­legben már a reggeli órák­ban a fővárosiak ezrei in­dultak útnak a kőbányai vá­sárvárosba, hogy időben ér­kezzenek az őszi BNV tíz­órás nyitására. Tucatjával érkeztek vidékről is a kü- lönautóbuszok, személyko­csik, így hamarosan meg­teltek a vásár környéki par­kolók. Azok jártak jól, akik inkább a tömegközlekedési eszközöket választották, ők gyorsabban odaérkeztek. A kilencedik alkalommal megrendezett i őszi Budapesti Nemzetközi ilásár nem oko­zott csalódást azoknak, akik szabad szombatjukat a hazai és külföldi fogyasztásicikk- újdonságok megtekintésére szánták. A látnivalókban gazdag pavilonokban egy- egy különösen szép kiállí­tás előtt szinte lépni nem lehetett a tömegben, és a leggyakrabban elhangzó kér­dés ez volt: hol és mikor lehet kapni a kiállított áru­kat? A hazai gyártók a leg­több esetben kedvező vála­szokat adtak, a BNV-n be­mutatott termékek jó részét vagy már gyártják, vagy még az idén, illetve a jövő évben elkezdik előállításu­kat Több újdonságot már a főváros üzleteiben, illetve a vásáron is árusítanak. Ezt a lehetőséget nem hagyták ki­használatlanul az első kö­zönségnap látogatói. Az igazi vásári hangulat­ról egész napra gondoskod­tak a kiállítók, a szervezők: sokféle színes programot rendeztek. Bár a vásár egész nap a közönség számára volt nyit­va, a kiállítók tárgyalóiban élénk volt az üzleti élet. Sajtótájékoztatót tartott az Elzett Művek. A vállalat vezetői elmondták, hogy BNV-nagydíjas termékük, a mágneses épületzár máris nagy érdeklődést keltett itt­hon és külföldön. NSZK-beli és francia partnereik jelez­ték, hogy a vásár idején el­jönnek Budapestre, mert tárgyalni kívánnak a zárak vásárlásáról. Török üzlet­emberek már korábban ki­látásba helyeztek rendelése­ket. Beszámoltak arról is, hogy kidolgozták az autók teljes biztonságát garantáló mágneses zárbetéteket, ame­lyek első jelentős vevője valószínűleg a Szovjetunió lesz, a volgai autógyár ugyanis ilyen zárakat kíván beszerelni a legújabb típusú Ladákba. Vasárnap ismét közönség­nap lesz a vásáron, amely 10 órától este 7-ig várja a látogatókat. (MTI) „Spanyol szemmel” megyénkben A Mátra és a Bükk szép­ségeivel ismerkedett meg tegnap, szombaton Gomez Ibanez Spanyolország ide­genforgalmi államtitkára, valamint Pedro de Churruca Spanyolország magyaror­szági nagykövete. A me­gyénkbe Lengyel Mártonnak, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal helyettes vezető­je kíséretében látogató ven­dégeket Domán Imre, a MEBIB főtitkára kalauzol­ta. Ütjük során megismer­kedhettek Eger, Szilvásvá­rad és Mezőkövesd' neveze- is.

Next

/
Thumbnails
Contents