Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 19., vasárnap Több tucat halálos áldozatot követelt a Japán középső részén pusztító Judy-tájfun. Képünkön: elöntött házak Asaka város környékén A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Kádár János és Gustáv Husák tárgyalása Budapesten — Hu Jao-pangot választotta meg főtitkárává a Kínai KP Központi Bizottsága, a katonai bizottság elnöke Teng Hszlao-plng maradt — Több lengyel városban kisebb zavargások voltak — Varsöban illést tartott a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa KEDD: Gromtko szovjet külügyminiszter és Ol- szowszkl lengyel külügyminiszter moszkvai tárgyalásai közös közlemény kiadásával értek véget — Kelet-Bej rútban a falanglsta párt székházában elkövetett bombarobbantásban életét vesztette Basir Gemajel, a megválasztott libanoni elnök — Varsóban megalakult az alkotmánybíróság SZEBDA: Leonyid Brezsnyev Moszkvában Ali Nasz- szer Mohameddel, a dél-jemeni miniszterelnökkel tárgyalva ismertette a Szovjetunió hatpontos közel-keleti béketervét — Az izraeli hadsereg benyomult Nyugat-Bejrútba — Eltemették Basir Gemajelt — Jasszer Arafat felszólalt az Interparlamentáris Unió római ülésén, majd Pertini olasz államfőnél járt, s fogadta a palesztin vezetőt n. János Pál pápa is CSÜTÖRTÖK: A lengyel parlament ülésén a belügyminiszter számolt be a zavargások következményeiről — Kim ír Szén, a Népi Korea államfője Pekingbe érkezett — Egyiptomi— szudáni csúcstalálkozó volt Kairóban PÉNTEK: A szabaddemokrata párt miniszterei kiváltak a bonni kormányból, Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata párttal kormányoz tovább — Cheysson francia külügyminiszter Izraelt elitélő nyilatkozata — Moszkvában tárgyait az afgán és az indiai külügyminiszter SZOMBAT: Margaret Thatcher brit miniszterelnök tárgyalásai Tokióban — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Izraelt Nyugat-Bejrút elhagyására — A libanoni elnökválasztáson Camille Chamoun is jelölteti magát — Lázas alkudozás a nyugatnémet pártok vezető fórumain A libanoni falanglsta párt új elnökjelöltje, Amin Gemajel (a kép közepén) a bomba- merénylet áldozatává vált öccse, Basir Gemajel temetésén A nyugatnémet kormányválság áll a világpolitikai érdeklődés középpontjában — Helmut Kohl (képünkön a bonni Bundestag szónoki emelvényén) abban reménykedik, hogy pártja, a CDU a kormánykoalícióból kivált szabaddemokraták segítségével felülkerekedik a kisebbségbe szorult szociáldemokrata kormányzaton (Népújság telefotó — MTI—KS) Bécsben tartotta konferenciáját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Képünkön: a tanácskozás elnöksége (Fotó: AP—MTI—KS) A „zöldek“ „Sok zöldséget mondogatnak a „zöldek”, de kétségtelenül vonzó a programjuk, az emberi környezet védelme!" — nagyon sok helyütt hallani ma ezt a tőkés világban, Spanyolországtól Hollandiáig, az NSZK- tól Svédországig. Az utóbbi évek érdekes politikai jelensége, hogy a „zöldek”, a környezetvédők számos országban szerveződtek jelentős politikai erővé. Ezen a vasárnapon a svéd választások eredményébe is beleszólhatnak, jövő vasárnap, szeptember 26-án pedig a helyi jelentőségén messze túlmutató, országosan is figyelembe veendő hesseni tartományi választáson juthatnak számarányukat meghaladó szerephez. Azt lehet mondani, hogy baloldali értelmiségi emberek szavaznak általában „zöldek” jelöltjeire. Az ő voksaik hiányozhatnak — a baloldali pártoknak! Az arány fontos dolog: az NSZK-ban a szavazatok 5 százalékát kell megszereznie egy pártnak ahhoz, hogy egyáltalán képviselethez jusson. A kis szabaddemokrata párt éppen hogy csak „átugrotta” korábban ezt az 5 százalékos magasságot. Svédországban 4 százalék az a szavazatminimum, amelynek birtokában egy párt képviselői helyekhez juthat. A „zöldek” minden bizonnyal össze tudnak szedni annyit, de szavazataikat más párttól veszik el? Kitől? Palme szociáldemokratáitól? Azoknak épp eny- nyire lenne szüksége a többség megszerzéséhez... Izraeliek gyilkolták meg Basir Gemajelt? A nyugatnémet kormánykoalíció felbomlásának sajtóvisszhangja Pierre Gemajel, a libanoni falangista párt alapítója és vezére, Basir Gemaj élnék, Libanon megválasztott és meggyilkolt elnökének apja meg van győződve arról, Szombaton Damaszkuszba érkezett Jasszer Aralat, a PFSZ VB elnöke, hogy részt vegyen a palesztin központi tanács vasárnap kezdődő ülésén. A 60 tagú központi tanács — amely a palesztin nemzeti tanács (par- lament) üléseinek szünetében elvi döntéseket hozhat és megszabhatja a PFSZ Végrehajtó Bizottsága munhogy fiát az izraeliek ölték meg. Ezt közölte a szombaton Londonban és Dzsiddá- ban egyidejűleg megjelenő szaúd-arábiai lap, az As- Sark al-Avszat a nemzeti tanács ülésének időpontját. A palesztin parlamentnek állást kell majd foglalnia az ellenállás mozgalom jövő politikáját illetően Izrael Libanon elleni inváziója, annak következményei és a fesi arab csúcstalálkozó határozatainak fényében. NYUGAT-BERL1N Nyugat-Berlinben nem keltett meglepetést a nyugatnémet kormánykoalíció felbomlása. Az egyes politikai pártok vezetői — a bonni sémának megfelelően — reagáltak a pénteki drámai eseményekre. A kormányzó Kereszténydemokrata Unió üdvözölte a Szabaddemokrata Párt pálfor- dulását és sürgette — „konstruktív bizalmatlansági szavazás” útján — a Schmidt- kormány megdöntését és új CDU—CSU—FDP-kormány megalakítását. A szociáldemokraták és a „zöldek” („alternatív lista”) a parlamenti választások mielőbbi megtartása mellett foglaltak állást. Az alternatív lista — amely erős frakciót alkot a nyugat-berlini parlamentben — szóvivője útján állásfoglalást tett közzé, amely a választások mielőbbi kiírását azzal indokolja, hogy erősen megváltozott az NSZK politikai arculata. A környezetvédők ma már az NSZK harmadik legerősebb politikai csoportosulásává váltak, maguk mögé utasították a szabad- demokratákat. BRÜSSZEL „Schmidt távozik, miután a liberálisok otthagyták őt, és a kereszténydemokratákkal szövetkeztek” — állapítja meg a brüsszeli Le Soir szombaton. A brüsszeli lapok kiemelkedő fontosságú eseménynek értékelik a bonni szociálliberális koalíció felbomlását, s egyértelműen elkönyvelik, hogy Schmidt kancellárságának vége, tartózkodnak azonban attól, hogy ennek messzebb menő következményeit boncolgassák. „A politikai kompromisz- szumoknak is van határa. Minden igyekezet, amely arra irányult, hogy meghosz- szabbítsák az életét egy kormánynak, bár részvevői homlokegyenest ellenkező politikát szorgalmaztak, hiábavalónak bizonyult. Schmidtnek nem sikerült elfogadtatnia azt a megoldást, amit szeretett volna: rendkívüli választásokat rendezni ... Ám az események nyomása alatt meghozott döntés — bizalmatlansági indítvány után az eddigi ellenzék kormányalakítása — nem túl meggyőző. És főként nem változtat semmit a valódi problémákon, a meredeken növekvő munka- nélküliségen, a költségvetési hiányon és a gazdasági pangáson” — mutat rá a Le Soir hírmagyarázója. A NATO-ban és az EGK- ban nagy ügyiemmel követik a bonni fejleményeket, de természetesen semmiféle hivatalos megjegyzést nem fűznek egyelőre hozzájuk. BERLIN Első oldalon, részletes tudósításban számolnak be az NDK lapjai a bonni politikai fejleményekről, a szo~ ciálliberális koalíció felbomlásáról. Részletesen ismertetik Helmut Schmidt kancellár parlamenti nyilatkozatát és idézik a CDU, az SPD és FDP vezetőinek legfontosabb állásfoglalásait. A Neues Deutschland teljes szövegben hozza Herbert Miesnek, a Német Kommunista Párt elnökének nyilatkozatát, amely többek között rámutat arra, hogy a parlamenti választások megtartása sürgető feladat, de önmagában nem elegendő a helyzet orvoslására, az NSZK- ban kialakult válság megszüntetésére. RÓMA A nyugatnémet politikai válság okait és várható következményeit bő terjeded lemben tárgyalja a szombati olasz sajtó. Valamennyi lap megállapítja, hogy Schmidt „bukásával” lezárult egy korszak, amely nemcsak az NSZK jelenkort történetében jelent meghatározó szerepet, hanem a nemzetközi politikában is nagyhatású volt. A Corriere Della Sera szerint Schmidt kompeten- sebb volt az utóbbi idők bármelyik amerikai elnökénél : „meg volt győződve afelől, hogy a Szovjetunióval tárgyalni kell, minden provokáció nélküL” A válság okait vizsgálva, a Corriere Della Sera úgy véli, hogy a nyugatnémet kormánykoalíció hanyatlásához jelentősen hozzájárult Reagan választási győzelme. A gazdasági visszaesés ugyancsak éreztette bénító hatását. „Igaz, a válság másutt is hat, de a nyugatnémetek félelme, akik emlékeznek még a weimari neme tor szág inflációjára, erősebb, mint bárhol másutt.” A tekintélyes milánói lap szerint Lambsdorff gazdasági javaslatai — amelyek a válságot közvetlenül kiváltották — elfogadhatatlanok voltak Schmidt számára. „Különös, hogy az a politikus, aki éveken át a koalíció gazdasági felelőse volt, ilyen újkonzervatív tervet nyújtson be. Sokan úgy vélik, hogy ez szándékos provokáció volt” —' írja a Corriere Della Sera. A la Repubblica úgy véli, hogy Helmut Schmidt már legalább egy éve nem volt abban a helyzetben — a kormányszövetség belső problémái miatt —, hogy közvetíteni tudott volna a széthúzó erők között. A bukás okait elemezve a lap azt emeli ki. hogy „tűi Genscher pártpolitikai játékán”, a háború utáni német gondolkodás irányváltozásáról van szó. A segélyező államhoz való feltétel nélküli szociáldemokrata ragaszkodás a világméretű recesszió idején megfélemlítette a középrétegeket. amelyek az állam legyengü lésétől tartottak és főleg attól féltek, hogy nem tartja be azt, amit ígért. A la Repubblica szerint a nyugatnémet politikai válság nehéz időket hoz a nyugatreurópai baloldal, de főleg Mitterrand Franciaországa számára. Ez a* véleménye a L’ Unitának is, amely Veszély és tanulság című vezércikkében azt tartja fontosnak, hogy a válság akkor következett be, amikor Reagan már azon a ponton van, hogy félretenni kényszerül a két évvel ezelőtti gazdasági receptjét. A „ nyugatnémet politikai földrengés csak abban az esetben jelentene egyértelműen negatív következményeket Nyugat-Európa számára, ha nem vonna le már most a 80-as évek válságára vonatkozó tanulságokat — írja az OKP lapja. Mészárlás Féríiak, nők és gyermekek százait mészárolták le két palesztinai menekülttáborban Nyugat-Bejrút közelében az elmúlt 36 óra alatt — jelentette szombaton délután gyorshírben az UPI amerikai hírügynökség. A mészárlás feltehetően a jobboldali libanoni milíciák műve — tette hozzá az UPI, Lehetséges, hogy összesen több mint ezer embert végeztek ki hidegvérrel. A táborok romjai között tucatjával hevernek a halottak. Lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát, mert a nagy kitér-, jedésű területen — amely nem sokkal ezelőtt palesztin menekültek tízezreinek volt otthona — szerte-szét hevernek a holttestek. A helyszínen járt újságírók szerint több hulla a falak előtt hever sorban — ott géppuskázták le őket. Jelenleg bulldózerekkel próbálják eltüntetni a mészárlás nyomait. Egy skandináv újságíró látta, amint az áldozatok tucatjait rakják teherautókra és szállítják el a tetemeket ismeretlen irányba. A táborokban járt az UPI amerikai hírügynökség két újságírója: mindketten külön-külön száznál több halottat számláltak össze. A táborokban jelenleg nincsenek őrök — és élők, sem, akik elmondhatnák, mi történt. A táborok a libanoni reguláris hadsereg ellenőrzése alatt állottak mindaddig, amíg az izraeli csapatok be nem hatoltak Nyugat-Bejrútba. Ezután megérkeztek a jobboldali falangista párt fegyveresei. Pénteken lezárták a táborok főbejáratait, eltávolították az újságírókat. Ezután a környékbeliek lövöldözést hallottak. Az izraeli csapatok szerint a táborok felett a falangis- ták vették át az ellenőrzést, miután az izraeliek elfoglalták Nyugat-Bejrútot. Egy forrás szerint pénteken a táborok térségében tartózkodtak Szaad Haddad őrnagynak, az Izraellel együttműködő áruló volt libanoni katonatisztnek az egységei is. Arafat Damaszkuszban kájánaik irányait — kijelöli
