Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 17., péntek S. V/5. — Nem a robot minősége a döntő a versenyben, hanem az emberé ... Aki eladja! — fogalmazza meg csalafintán az igazságot Veikho Valtonen, a pori Ro- senlow-konszem robotokat gyártó üzemének fiatal kereskedelmi igazgatója. A „nagy” gyár, amely kiterjedt tevékenységet folytat a vaskohászat, a kémiai termékek, a faipar terén is, s amely összesen négy és fél ezer munkást foglalkoztat, — kereken 130 éves. Ebben az üzemkomplexumban a legfiatalabb üzem ez a robotgyár. Mindössze tízéves. Akkor gyártottak évente tízet, ma gyártanak, elsősorban a televízióképcső- gyártás számára, túlnyomó- részt Svédországba, kisebb mértékben Olaszországba, Franciaországba, de már az autóipar számára is, ezres nagyságrendben. Arra vonatkozott a kérdésem, hogyan tudtak olyan minőségű robotokat készíteni, amelyek így megállják a helyüket a világpiacon, amikor... — ... az ember szerepe a döntő, aki elad. És aki kigondolja a gépet — tette hozzá most már komolyabban. S aligha lehetett kétségem afelől, hogy ebben az üzemben, hiába robot a robot, az emberi agy a fő: hatvan emberből áll ez az egész gyár. S annak is a fele a tervezésben dolgozik. — Szabók vagyunk. Megrendelésre dolgozunk és biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz hiányunk sem megrendelőben, sem megrendelésben. Gyorsan, precízen, mindig újat... Minden bizonnyal nem nézték ki belőlünk, hogy specialistái lennénk a robotgyártásnak, termetünk és szemünk vágása is megcáfolta esetleges japán voltunkat, de szívesen kalauzoltak — majd azt írtam, hogy végig — az üzemcsarnokban, amely ha kétszerese egy jobb hazai maszek műhelynek. De ahol másfél milliós értékrendben folyik a megtervezett új meg új robotok összeszerelése a kiválóan képzett, kis létszámú szakmunkásgárda jóvoltából. Verseny a világgal és helytállni benne: ez a Ro- senlow cég jelszava, és e jelszó szellemében cselekszik is. Amely hasznos természetesen Finnországnak is, de hasznos a gyár tőkés konzorciumának is. Ugyanakkor — emlékezzünk csak vissza! — az egyre korszerűsödő technika és az új munkahelyek hiánya miatt csak itt Poriban 1500 fiatal vár munkára, köztük olyan is, aki még soha és sehol nem dolgozott. Ilyen és nem is lehet más a tőkés korszerűsítés, és vele a helytállás a nemzetközi piacokon. A Rosenlow-gyár nem a legjelentősebb Finnországban, de még itt Poriban sem. Akad létszámban hasonló társa — mint például a Rauma-Repala, több is. Mégis egy villanásnyi, de jól kivehető és kikövetkeztethető képet ad az egész itteni gazdasági és politikai helyzetre. Csepp a tengerben? Tenger a cseppben inkább ... Precíz, méret utáni „szabadság”, nagy fegyelem, még nagyobb szellemi erőfeszítés, alapos piackutatás és helytállás a nemzetközi piacokon — újra növekvő hazai munkanélküliséggel mindennek a hátterében. Az idegen, a turista, éppen úgy, mint a színház nézője, a kulisszák előtti világot figyeli, mit sem érdekli, hogy mi van a háttérben: a produkció a primadonnán méretik, s nem a függönyhúzón. Van mit tanulnunk a Rosenlow példáján, s van mit okolnunk is, hogy miben lehetünk mi a példa, nos, nem a Rosenlow-ék számára. Mint zajos sirálysereg, úgy csapnak le, ugranak szinte a magasba gépek a helsinki repülőtéren. A széles panorámaablakokon keresztül nemcsak a repülőtér kifutópályáira, de a környező és a végtelenbe nyúló. erdőkre is pompás a búcsúzó szem rálátása. Itt is, mint mindenütt, mindent az erdőtől, a tengertől hódítottak el, itt is, mint mindenütt, voltaképpen az erdőből, a tengerből élt és él az ember. Nem lebírta, nem legyőzte, nem kizsarolta a természetet e tájon, hanem igyekezett, és nem is kevés sikerrel megteremteni a harmóniát: a természet bevonult a városba, és a városok kivonultak a természetbe. Az étterem fehér abroszán mézszínű pori sör gyöngyözik a pohárban, kalapja a vastagon ülő hab, mintha az egekből szállt volna le — ott most egy bo- domyi felhő se. Búcsúpohár. Illetőleg búcsúpoharak. Megerősítve egy-egy kupica jégbe hűtött finn pálinkával. Hat nap hatszor huszonnégy ez, összesen se több száznegyvennégy óránál. Ennyi állt rendelkezésünkre, hogy közelebbről is megismerkedjünk egy olyan várossal, s általa egy olyan országgal, amelynek népe közel áll a. szívünkhöz, s amelynek kormánypolitikája tiszteletre méltó. Nem „titkokat” jöttünk kutatni, sem politikait, sem etnográfiait, sem gazdaságit, miután tudván tudtuk, hogy titkok „pedig nincsenek”. Csak szorgalom van. Tehetség van, akarat van: kormányok, népek, rendszerek vannak. És különben is, mire elég hat nap? Titkok megfejtésére aligha. Valahogyan úgy szól a bölcs (?) aforizma, hogy: egy országról könyvet írni elég egy nap, tanulmányt írni egy hónap, a nép és a táj teljességét bemutató esszéhez egy élet is kevés. És nekünk csak hat napunk volt. Könyvet meg nem akarunk írni arról a városról, amelyet háromszor hagyott ott hűtlenül a tenger, de amely ma is hűséges és szépséges szerelmese a végtelenbe futó fodrait nászruhaként viselő tengernek. Viszontlátásra Suomi: alattunk már éjszakába fordult a föld. Jó éjszakát. És jó reggelt. (Vége) Gyurkó Géza Ezek az óriási tengeri fúrótornyok itt készülnek Pori közelében — exportra Beszállás és búcsú Az ötnapos munkahét tapasztalatai Ülést tartott csütörtökön Egerben a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága. Az ülésen elsőként a fogyasztói érdekvédelem megyei tapasztalatairól készült jelentést vitatták meg a szakemberek, majd az ötnapos munkahétre történő átállásról cseréltek véleményt. Az írásos jelentések, valamint a szóbeli kiegészítések fölötti vitát Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára összegezte. Komlóbetakarítás A Hevesi Állami Gazdaságban 55 hektáron termesztik a komlót, a sör egyik fontos alapanyagát; amelyet az ősz elején szüretelnek. Munkában a betakarító gépsor (MTI fotó — Kerekes Tamás felv. — KS) A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók jövő évi módosítása A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozórendszer működésének tapasztalatait, az állami tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását, és határozott az 1983-ban szükséges módosításokról. Megállapította, hogy a mezőgazdaság közgazdasági szabályozása alapjaiban megfelelő hatékonyan segítette a termelés növekedését, a belföldi ellátást, valamint az exportbővítést. A szabályozórendszer gyökeres Változtatására ezért nincs szükség, kisebb módosításokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatását elsősorban a világgazdaságnak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatása teszi szükségessé. A korrekciót indokolja még az is, hogy az ipari eredetű termelő- eszközök árai növekednek, néhány átmeneti jellegű költségvetési támogatás — étkezési búza tehéntej A zsírosgyapjú felvásárlási ára — minőségemként differenciáltain — átlagosam 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 Ft/kilograimmal emelkedik. A felvásárlási árnövekedések, valamint az egyéb jelentős költségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árad is. A termelői árak emelkedésié a hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszínvonaipolitikai céljainkkal összhangban — a fogyasztód árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illetve a fogyasztói árkiegészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő visszapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérje-takarmányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a ta- kartnányforgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 tehergépjármű-járulék- kedvezmény, • energiaár-támogatás — megszűnik. Ezen túlmenően a tervcélok megvalósulása végett az ágazaton belüli érdekeltségi, jövedelmezőségi arányokat is szükséges módosítani. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként a fel- vásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — növelése szükséges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlási ára a következő mértékben növekedik: i 60 Ft'tonna (ennek megfelelően növekszik az egyéb kalászosgabonák felvásárlási ára is) 0,50 Ft/liter Ft-os, valamint a takarmánygabonák felvásárlási árának 2—5 százalékos növekedése miatt a takarmány- gabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakar- mányöké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő- és gyomirtószereiknél — a termelői és importárak változásának továbbhárítása és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelkedés következik' be. Ugyancsak emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemek által igénybevett egyes szolgáltatások díjai (például: áL lattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az importárak változása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. A traktorok és munkagépek árad, mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. A jelenleg sem támogatott gépeknél 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. A hazai gyártású ési a szocialista importból származó speciális munkagépek ára, mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő összeget saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, valamint — szűk körben — a tartalékalappal nem, rendelkező más üzemek a gépbeszerzéshez a megyei tanácsok útján fejlesztési támogatást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösztönzése érdekében emelkedik a kalászos gabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvénytelepítések támogatási mértékei is. Az alma- és meggytelepítés támogatása csökken, a szőlő, cseresznye, körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik: a kötelező műszaki fejlesztési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a ki- egésztítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok saját elhatározásuk szerint képezhetnek műszaki- fejlesztési alapot Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvényesíthető — műszaki-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kedvezőtlen' adottságú és az átlag 19 aranykorona alatti szántóterületű mező- gazdasági nagyüzemek, Budapesten és vonzáskörzetében folytatott ipari és szolgáltató tevékenységénél a termelési adó visszatartási kedvezmény 1983-tól a jelenleginek a felére csökken. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások — ideértve a kisgép- beszerzés támogatását is —, valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban; jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj szabályozási forma közül választhatnak. A termelés tokozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíjszabáiyozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző évi színvonalától függő munkadíjszabályozá- si formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — további két személyi jövedelemszabályozási forma is bevezetésre kerül. kukorica 150 Ft/tonna A követelmények kisebb növelése -mellett az 1982-ben bevezetett gabona (kalászosgabona és kukorica) többlettermelési prémium továbbra is fennmarad. cukorrépa vágómarha vágósertés 16 Ft/tonna (a cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé) 1,— Ft/kilogramm 1,60 Ft kilogramm A vágóállatok felvásárlási áremelésének egy része hatósági alapárban, más része — az exportárak és a minőség alakulásától is függően — differenciált felárak növelése formájában valósul meg. ’ y^f ,yt^m 1 «HP * Z"'SiSr ..*...... ^£T,W'~^f» i * ‘ S ~j. # 8 s s í I * -=• ! J! * f * 1 Ub ***<« i •: s i in! fe. T i í; i.-i £».-. i:i.T £
