Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 10., kedd 3. Megújulás és innováció (IV/1.) Kinek állítsunk szobrot ? Divatos téma manapság az innováció. Dicsérik, vágy bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizálják a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire általában elégedetlenkednek az innovációs gyakorlattal, ellenpéldaként szinte csak a Rubik-kockát hozzák fel. Pedig korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) kutató-fejlesztő munkáé. A nagyszabású és tartós sikerhez — és ez a lényeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári technológia elválaszthatatlanul nélkülözhetetlen. Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gyakorlat, hogy valaki kiötlötte az új terméket, aztán ehhez kezdték alakítani a nagy (vagy kis ) ipari technológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technológiák szülik az új és új gyártmányokat, legfeljebb egy-egy új termékfajta (a számítógép, az integrált áramkör vagy annak idején a penicillin) születik egyszerre saját nagyipari technológiájával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot állítani, amikor a kor gazdasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai értéké, bői.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nemzetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szemben leleményes és derék magyar iparosokkal és egy-két magányos mérnökkel messzi, re juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása köriili huzavona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igénye nélkül — talán nem haszontalan felmérni, növekszik-e az innovációs folyamat hatékonysága a hazai gazdaságban? Az innováció építőkövei Az innováció fejlesztésit, újítást, változtatást, ésszerűsítést, valaminek (gyártmány, gyár, intézmény) megszüntetését vagy létrehozását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység megújítását szolgálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gyakorolták a társadalmak történetében, korunkban csak annyi az új, hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumíniumgyártás például annak idején 40 év alatt vált meghatározóvá a világ iparában. A világ ipari élvonalában a nagyüzemi gyártás kialakulásához a rádiód gyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű iparban 14, a műszálaknál 9, az integrált áramkör termelésben 5 évre volt szükség. Az innováció fogalma elsősorban a műszaki fejlesztéshez, az ipari termeléshez kötődik. Végtére is, ha ennek jó a hatásfoka, — amit a termékek nemzetközi versenyképessége és a cserearányok alakulása tükröz, — akkor valószínűleg a társadalmi, illetve vállalati tevékenység egyéb területein is megfelelő az innováció. Például a gazdasági és vállalati irányítási és intézményi rendszerben, vagy a szakemberképzésben. Hazánkban a műszaki fejlődést az helyézte új alapokra, hogy az 50-es évek végétől az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbséget kaptak fejlesztési programokban, A viszonylag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mellett a műszeripar és a híradás- technika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet kialakítása (a gép- és vegyipar súlyának növelése) került. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es években indított, és a jelem légi központi fejlesztési programok is. Ezek több ágazat munkáját helyezték korszerűbb alapokra: a közúti járműgyártást, az alumínium- ipart; új ágazatokat teremtettek: a petrolkémiát, számítástechnikát; illetve több más ágazat számára alakították ki a kedvezőbb gyártási es innovációs feltételeket: például a petrolkémia a fólia, és a műszálgyártást; a számítástechnika az átviteltechnika, valamint a műszer. és automatikai gyártási ág fejlesztéséhez. Feldolgozva előnyösebb A petrolkémiai fejlesztési program például a korszerű műanyagtermelési alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyag alapanyag és a vegyiszál-ter- melés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mindegy, hogy az év — megközelítően 350 ezer tonnás — műanyagtermelését hogyan hasznosítja a feldolgozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (PVC-porként, fólia alakban vagy vegyiszálként), vagy: magasabb feldolgozottsági fokon. Sokszoros a hozamkülönbség, ha egy kiló feldolgozatlan műanyagot adunk el, vagy ha ugyanezt a kilányi műanyagot egy NC-vezérlésű szerszámgépbe beépítve értékesítjük. Hasonlóan jelentős az export-bevételi különbség akkor, ha alumínium félterméket exportálunk, vagy ha ugyanezt az alumíniumot egy magas értékű gondolat megtestesítésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerkezete a 80-as évek elejére megváltozott: az iparon belül a két legnagyobb termelési hányadot a gép- és a vegyipar adja, A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fej lesztés programj a: az elektronikai alakatrészgyártás, illetve a növényvédőszer- és intermedier-gyártás fejlesz-' tése. A magyar gazdaság ágazati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok termelési struktúrájának. Ez azonban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a vállalati technológia) váltása viszont jórészt már a mikroszintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fejlesztés feladatai közé. Gerencsér Ferenc (Következik: Az alkotó erő beruházása) A csúcs most közeledik Vitaminnézőben A ZÖLDÉRT káli kirendeltségénél Nyüzsgés, forgás, kavarodás, rengeteg munka. Ezek azok a hetek és napok, amikor a szó szoros értelmében „mindenki fedélzeten,” aki csak él és mozog — vagy tán még többen is. A termelő gazdaságokból özönlik a zöldség az elosztóhelyeken át a fogyasztókhoz. Pillanatnyilag úgy tűnik: sem ezen, sem azon oldalon nem lehet panasz: egyik helyen rengeteg a munka, a tennivaló, a másikon pedig elegendő, jó minőségű áru. Hídvégi István, a ZÖLDÉRT megyei igazgatóhelyettese mondja: a zöldségforgalmazás csúcspontjához közeledünk. Augusztus elején indult meg a dömping, napi forgalmazásunk megközelíti’a 400 tonnát. Ezzel persze még nincs vége, számíthatunk arra, hogy e hó húszadikáig 500 tonna fölé emelkedik a naponkénti vár_ ható zöldségforgalom. Ennek felét a görögdinnye teszi ki, annak ellenére, hogy az ismert időjárási viszonyok miatt idén a vártnál kevesebb a termés. Kevesebb, de nem rossz. Hasonló a helyzet paradicsom és paprika téren, és van elegendő fejes káposzta, újburgonya, nagyon sok uborka. Az őszibarack már nem számít új- dőnságnak, legújabban pedig körtével és nyári almával egészül ki a felhozatal. A ZÖLDÉRT csatornáin átfutó áruhalmaz zöme a megyei piacokon talál gazdára, de szállítunk Budapestre, Miskolcra és Salgótarjánba is — hogy csak a legfontosabbakról szóljunk. Exportra a hazai nagy kereslet ellenére szintén jut: elsősorban a szomszédos baráti államokba szállítunk — főleg diny- nyéből — napi tíz tonna körüli mennyiséget. Röviden ezek lennének a talán kissé száraznak tűnő, de annál ízletesebb, vitamindús tények. Aki viszont közelebbről szeretne betekinteni a csúcsidőszak zöldségforgalmazásának rejtelmeibe, az jól teszi, ha ellátogat Kálba. Itt, a vasútállomás mellett található a ZÖLDÉRT legnagyobb megyei felvásárló kirendeltsége. Az áruért érkező kocsik és tehervagonok egymás után érkeznek. Kipakolás, berakodás, ko- missiózás — megállás nélkül megy a munka, csúszásról, késlekedésről itt szó sem lehet. Birgenstok István telepvezető egyik percben még a telefonnál található, a másikban vagonkirakodást intéz, majd a nagy, hűvös raktárban intézkedik. Mivel pedig mindenütt ott kell lennie — szinte sehol sem található. Végül mégis sikerül, és a tájékoztatás kedvéért néhány percet hajlandó ellopni önmagától, a munkától: — Most éppen 52 vagon dinnyével dolgozunk, ebből hat vagon KGST-exportra, a többi hazai piacra megy. Munkaidőről nem sokat beszélhetünk, elvileg reggel fél 8-tól este 10-ig tart, de lényegében mindig addig, amíg a munkát tisztességgel be nem fejezzük. Szabad szombat, vasárnap nincs, és nem is lehet ebben az időszakban, hiszen a fogyasztó minden nap várja a friss zöldséget és gyümölcsöt. Szerencsére a partner gazdaságoktól jól, ütemesen és pontosan érkezik az áru, ami nagy köny- nyebbséget jelent számunkra. Most néhány hétig még keményen helyt kell állnunk, és bár ez nagyon fárasztó, mi örülünk neki: azt jelenti ugyanis, hogy az időjárás kapcsán kialakult rossz előjelek ellenére különösen nincs hiány zöldségben és gyümölcsben ezen a nyáron sem. B. Kun Tibor Ütjára indul a válogatottan szép zöldpaprika. (Fotó: Perl Márton) AZ ORSZÁGOS ANYAG- ÉS ÁRHIVATAL KÖZLEMÉNYE fogyasztói árintézkedések Az éves népgazdasági terv teljesítése a vártnál nehezebb külgazdasági feltételek között folyik, s ezért az egyensúly javítása az előirányzottnál nagyobb teljesítményeket, több anyagi eszközt igényel. A termelés és a népgazdasági teljesítmények alig érik el a tervezettet, a lakossági jövedelmek, a fogyasztás pedig némileg meghaladják azt. A kormány a vállalatoknál, az intézményeknél szigorú takarékosságot rendelt el, több intézkedést hozott a termelés, a gazdálkodás, a külkereskedelem hatékonyságának fokozására. Központi A kiegyensúlyozott áruellátás, az árualap és a vásárlóerő összhangjának megőrzése néhány központi fogyasztói árintézkedést is szükségessé tesz. A kormány olyan fogyasztói áremeléseket határozott el, amelyek egyidejűleg a gazdasági egyensúly javítását, a fogyasztás tervezett keretek között tartását, az állami ártámogatás csökkentését, a költségvetés kiadásainak mérséklését szolgálják. Ennek megfelelően augusztus 9-től: — A kenyérfélék, a liszt, a belőle készült termékek és a rizs fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Így például az 1 kg-os kenyér ára 5,40 forintról, 6,40 forintra, a kifli és a zsemle ára 50 fillérről 60 fillérre nő. A különleges minőségű kenyérféleségek ára 30 százalékkal emelkedik. A finomliszt ára kilogrammonként 7 forintról 8 forintra, a fényezetlen hántolt rizsé 26 forintról 32 forintra nő. — A déligyümölcsök, a fűszerek, a kakaó és csokoládéfélék fogyasztói ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik. Így például a 10 dkg-os kakaópor 9 forintról. 11,30 forintra, a 10 dkg-os ét- és tejcsokoládé 13,60 forintról 17 forintra, a 10 dkg-J3S mogyorós ét- és tej“- csokoládé ára 19 forintról 23,80 forintra változi^. A citrom fogyasztói ára kilogrammonként 25 forintról 30 forintra, a narancsé 30 forintról 39 forintra, a banáné 33 forintról 43 forintra emelkedik. A kereskedelmi vendéglátásban az életárak, a kenyérfélék, a liszt és a rizs drágulása miatt az alapanyagköltség növekedésének megfelelően emelkednek. Az élelmiszer-nyersanyag drágulását a gyermek- és diákjóléti, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben az állami költségvetés viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az élelmiszer-nyersanyag drágulása a munkahelyi étkeztetésben a fogyasztót terheli. Ezt a költségnövekedést a munkáltató átvállalhatja. Az üdülési díjak az idén nem emelkednek. Á távolsági személyszállítási díjak szeptember 1-től átlagosan 100 százalékkal emelkednek. A teljes áru menetjegyek ára a vasútköz- lekedésben átlagosan 100 zalékkal, autóbuszon pedig rű távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 120 százalékkal nő. Így pl. személy- vonat 2. osztályán a 100 km-es utazás 28 forinttal, a 200 km-es utazás 50 forinttal kerül többe. A napi munkába járásra szolgáló bérletjegyek árai vasúton átlagosan 80 százalékkal, autóbuszon pedig 100 százalékkal emelkednek. A leggyakoribb utazási távolságokon a vasúti havi bérletjegy a jelenlegi 50 forint helyett 100 forintba, autóbuszon pedig 60 forint helyett 120—130 forintba kerül. A tanulóbérletek ára az átlagosnál kisebb mértékben, 50 százalékkal emelkedik. Jelenleg a költségek 90 százalékát az állam viseli. A leggyakoribb utazási távolságokon a havi tanulóbérlet ára vasúton 24 forintról 36 forintra, autóbuszon 50 forintról 70 forintra nő. Az állami költségvetés jelenleg évente mintegy 16 milliárd forint árkiegészítést folyósít a tömegközlekedés támogatására. A tarifaemelés az állami támogatás további növekedésének megállítását és folyamatos mérséklését eredményezi. A távolsági személyszállítási díjak emelése mellett indokolttá vált a különböző utazási kedvezmények fokozatos és differenciált szűkítése. 1983. januárjától mérsékelik, majd a következő években megszüntetik a foglalkozáshoz, munkahelyhez kapcsolódó kedvezményeket és erősítik a kedvezményrendszer szociális jellegét. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közleménye a távolsági utazási kedvezmények módosításáról A távolsági (helyközi) közlekedés utazási kedvezményei 1983. január 1-től módosulnak. Ennek megfelelően: A nyugdíjasok által évi 8 alkalommal, eddig csak vasúton igénybe vehető 50 százalékos kedvezmény kiterjed az autóbuszra is, 33 százalékról 50 százalékra emelkedik a 10—14 éves korú gyermekek és a diákigazolvánnyal rendelkező nem kereső fiatalok vasúti utazási kedvezménye. A sorkatonák ugyancsak 50 százalékos kedvezményben részesülnek. A 10 éven aluli gyermekek 50 százalékos kedvezménye változatlanul megmarad. A közszolgálati munkaviszonyban állók (közalkalmazottak, pedagógusok, postások, egészségügyi dolgozók stb.) 50 százalékos kedvezménye 33 százalékra, a Ganz-MÁVAG és jogutód vállalatai dolgozóinak és családtagjaiknak 66 százalékos kedvezménye 50 százalékra csökken. 1983. január 1-től megszűnik a vasúti közlekedésben a menettérti kedvezmény, a 33 százalékos hétvégi balatoni, velencei- tavi üdülő- és gyógyhelyi menettérti kedvezmény, a szervezett csoportok, a sportolók és természetjárók kedvezménye, a távolsági autóbuszközlekedésben az időszakos bérletjegy formájában nyújtott kedvezmény. ★ Egyes nyugdíjak és rendszeres szociális ellátások, valamint a házastársi pótlék emeléséről a Miniszter- tanács egyes élelmiszerek fogyasztói árának emelésére tekintettel úgy rendelkezett, hogy 1982. augusztus 1-től havi 40 forinttal ki kell egészíteni — a havi 2000 forintot meg nem haladó saját jogú nyugdíjakat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói, a baleseti hozzátartozói nyugdíjakat; — a legkisebb összegű nyugdíjakat (minimum nyugdíjakat), a rendszeres szociális járadék és a rendszeres szociális segély alapösszegeit; — a munkaképtelenek rokkantsági nyugdíját, tekintet nélkül annak összegére; — a vakok személyi járadékát, a hadigondozási pénzellátást, a központi szociális segélyt; — a havi 2000 forintot meg nem haladó átmeneti segélyt; — a sorkatonák családi segélyét, hozzátartozónként. Havi 40 forinttal ki kell egészíteni a házastársi pótlékot is. Ha a nyugdíjas házastársa házastársi pótlékban nem részesül, hanem csak 180 forint összegű jövedelempótlékot kap, ehhez nem jár a 40 forint kiegészítés. A kiegészítés ugyanannak a személynek csak egy jogcímen jár. Ha azonban a havi 2000 forintot meg nem haladó nyugdíj mellett házastársi pótlékot is megállapítottak, havi 40 forinttal mind a nyugdíjat, mind a házastársi pótlékot ki kell egészíteni. A kiegészítést az érintettek külön kérelem nélkül már az 1982. augusztus havi ellátásukkal kézhez kapják. (MTI)
