Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

s. NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 6., péntek Napjaink nyomozói nyomában Mozaikból áll össze az eredmény A nyomozó — a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint — olyan személy, aki bűncselekmények felde­rítésével, a bűnözők kézre kerítésével foglalkozik. A rendőrség munkája a múlt­ban, csakúgy, mint napja­inkban, az érdeklődés előte- • rében áll. Gyakran nyilat­koznak nagy hírű tudósok is, hogy szabad idejükben szí­vesen olvasnak krimiket és a közönség széles rétege is szívesen nézi a krimifilme­ket. A nyomozó személyét ; bizonyos titokzatos roman­tikus elképzelések övezik. Persze, ebben nem kis része van a detektívregényeknek és -filmeknek, amelyekben egy vagy két hivatásos nyo­mozó vagy magándetektív derít világosságot a bűnügy­re, borotvaéles logikával és megfigyelőképességgel bű­vész módjára bogozva ki a bűnügy szálait. A bűncselekmény felderítése | A valóságban a dolog ko­rántsem ilyen egyszerű. Co­lombo, Derrick és Stone hadnagy tévéfilmjeiben a nyomozó általában egyedül vagy segédjével végzi ezt a munkát. Valójában azonban a bűncselekmények felderí­tése kollektív munka ered­ménye, apró részekből, mo­zaikokból áll össze a kép. Természetesen a nyomozás­nak vannak irányítói, szak­értői., Végeredményben tehát i a bűncselekmények felderí­tése kollektiv feladat. Csak egy példa: Budapes­ten a közelmúltban a belvá­rosban megöltek és kirabol­tak egy nádfonó kisiparost, egy idős asszonyt. A bűntett felfedezése után nyomozók serege járta a környéket, amíg megtalálták azt a ta­nút, aki a gyilkosság előtt a kisiparos üzletében látta másodmagával azt a férfit, aki — mint kiderült — a gyilkosságot elkövette. De sorolhatnánk az elmúlt évek alatt elkövetett bűncselek­mények tucatjait is, amikor a nyomozók éjt nappallá tevő munkával kerítették kézre a tetteseket. Emlékez­zünk csak vissza a rendőr­gyilkosságra, amely ember- fölötti munkát jelentett, úgy­szólván az egész rendőri apparátusnak. Sherlock Hol- mesok csupán regényekben és filmekben léteznek, any- nyi azonban bizonyos, hogy napjainkban az eredményes munkához a nyomozóknak különleges szaktudásra van szükségük. Detektívképzés A felszabadulás előtt a detektívek közül igen sok­nak csupán hat elemije volt. Akkoriban azonban törvényi- ségről nemigen lehetett be­szélni. A feltételezett tettest abban az időben veréssel kényszerítették vallomásra, általában sikeresen. Ma ez a módszer nem létezik, a bű­nösséget más eszközökkel kell bizonyítani. A pálya sajátosságaiból adódóan nem lehet nyomozó csak az, aki megfelel a rendőrtiszti fő­iskolán a pszichológiai ku­tatócsoport szakembereinek jelenlétében — a pályaal- kalmatossági feltételeknek. A nyomozók alapos részle­tességgel foglalkoznak a marxizmus—leninizmus mel­lett a kriminalisztikával, il­letve három ágával: a kri- mináltechnikával, a krimi- náltaktikával, és a krimi­nálmetodikával. Ugyanakkor rendelkezniük kell általános jogi ismeretekkel is. • Ami pedig a szakmai tagozódást illeti, ezt az a terület szabja meg, ahol az illető dolgozik, így az élet és testi épség el­leni bűncselekményeknél ta­nulmányozniuk kell az igaz­ságügyi orvostant. A társa- dalomtulajdon-védelmi osz­tályok nyomozói között egy­re több az egyetemet vég­zett jogász-közgazdász, az ifjúságvédelmi osztályokon pedig a pedagógus. A nyomozáshoz szükséges ismereteket elsősorban a rendőrtiszti főiskola három-, illetve kétéves tanfolyamain szerzik meg, neves szakem­berek, köztük nemzetközi­leg is elismert tudományos felkészültségű tanerők irá­nyításával. Ugyanakkor a fokozódó idegenforgalom — amellyel együtt a nemzet­közi bűnözés újabb és újabb megjelenési formái is je­lentkeznek —, szükségessé teszi az idegen nyelvek is­meretét is. A főiskolán már bevezették több európai nyelv intenzív oktatását. Bizonyít a laboratórium A nyomozóknak szigorúan be kell tartaniuk a szocia­lista törvényesség követel­ményeit. Minden kényszer nélkül, bizonyítékokkal kell alátámasztani a gyanúsított bűnösségét, és ehhez nagy segítséget nyújt a nyomozók­nak a nemzetközi hírű Bűn­ügyi Technikai Intézet, amely tulajdonképpen a leg­kiválóbb szakemberek által vezetett tudományos labora­tórium. Hogy csupán néhányat említsünk: a spektrofoto- metria, a kromatográfia, a mikroszkópia, a fajsúlymé- rés, a mikroolvadási pont­mérő gyakran működik köz­re az igazság felderítésé­ben, csakúgy, mint az elekt­ronmikroszkópia és a leg­különbözőbb műszeres eljá­rások. Igen fontos segítők ezek a közlekedési balese­teknél, emberölésnél, rablás­nál vagy okirathamisításnál. Gyilkosság, négypercenként Az USA-ban minden ne­gyedik percben gyilkosságot követnek el. Hallhattuk ezt legutóbb a Gyöngyháznyelű pisztoly című amerikai té­vékrimiben. És azt is, hogy jóformán csaknem minden amerikai állampolgár ren­delkezik lőfegyverrel. Ná­lunk is történnek bűncse­lekmények, de számuk sze­rencsére meg sem közelíti még a nyugat-európai átla­got sem. Hazánkban a köz­rend és közbiztonság szilárd alapokon nyugszik, de ehhez szükséges, hogy a magyar rendőrség szakmailag felké­szült legyen. A felszabadu­lás után gyorsan megalakí­tott rendőrség bizony szak­mai tudás dolgában még gyenge lábon állt, bár az akori gárda lelkes munkájá­val rengeteg bűnügyi prob­lémát megoldott. Az elmúlt huszonöt év igen nagy fej­lődést hozott. A modern nyomozó, a politikai meg­bízhatóság mellett képzett szakember, aki a bűncse­lekmények szövevényében a legkorszerűbb kriminalisz­tikai módszerek segítségé­vel igazodik el, és teljesíti nehéz és felelősségteljes munkáját. (B. ö.) TIZENNYOLC HÓNAPOS, ÉS MÉG NEM NAGYKORÚ A kis- és kiegészítő gazdaságok Heves megyéken Van, ami kell, van, ami nem Meglehetősen önkényes a kerek 18 hónap, mert vol­taképpen valamivel több, de két évnél kevesebb, hogy le­hetőség nyílt az úgynevezett kis- és kiegészítő gazdasá­gok, polgárjogi vállalkozá­sok létrehozására az ország- ban, így Heves megyében is. És ugyanannyi ideje annak, hogy igencsak magasra csap­tak a „hőhullámok”, ame­lyek a legkülönbözőbb oldal­ról ostromolták ezt a rendel­kezésekben biztosított lehe­tőséget, féltvén tőle a szoci­alizmust, a gyári nagyipart, esküdvén arra, hogy a leg­jobb szakmunkások távoztán megrendülnek a gyárak fa­lai. Nos, azóta mint fentebb már jeleztük, jó másfél év telt el, és kiderült, hogy a kis- és kiegészítő gazdasá­gok, társulások tekintetében sem eszik olyan forrón a ká­sát. Lényegesen kevesebb ilyen együttes jött létre, mint gondoltuk volna, lényegesen kisebb zökkenőkkel, mint várható volt, de kétségkívül bebizonyítva létjogosultságu­kat és tevékenységük való­ban kiegészítő szerepét itt Heves megyében is. Beigazo­lódott például, hogy a mun­kaerő-vándorlás — a legjobb szakmunkások tekintetében is —, alig mérhető különb­séget mutat a rendelet meg­jelenése előtti időkhöz ké­pest. Igaz, hogy új, kisszö- . vetkezetek jöttek létre — He­ves megyében négy —, dé ezek az anyaszövetkezeten belül alakultak meg, vagy azokból váltak ki. A gazda­sági munkaközösségek kivé­tel nélkül a nagyüzemeken belül szefveződtek. Az újat is nehézkesen Az is. beigazolódott, hogy nálunk azért az újat is ne­hézkesen hozzák létre és ha a pokol tornácához nem is, de a kiegészítő tevékenység létrejöttéhez a túlságosan is jó szándékú paragrafusok szövevényén át vezet az út Nem véletlen, hogy éppen a minap adott hírt arról la­Butik a vár alatt — egy a 400 közül (Fotó: Szántó György) púnk: augusztus közepén Egerben irodát nyitnak a kisvállalkozók gondjainak segítésére, általában a kis­vállalkozások megszervezésé, ért. Az eltelt másfél eszten­dő alatt ugyanis — gyakran megkésve — félszáz külön­böző rendelet jelent meg e tárgyban, és jogász legyen a talpán, aki ezekben a ren­delkezésekben bizton tud el­igazodni. Az igazsághoz per­sze az is hozzátartozik, hogy az eltelt másfél esztendő a rendeletek nagy számától függetlenül bebizonyította, hogy a kis- és kiegészítő gazdaságok munkája segített a megyében a gyártmány- és gyártásszerkezet változtatá­sán, csökkentette a hiány­cikkek listáját — csak egyet­len példa erre: a kemping­cikkeké. Az egri Finomszerelvény, gyárban, a Fémműveknél Sí­rokban, a Gagarin Hőerőmű­nél többek között a megala­kult gazdasági közösségek el­sősorban a tmk-munkáját segítik, míg az egri Csepel Autógyárban szerszám készí­tésre, tervezésre, kivitelezés­re alakultak ilyen, munka- közösségek. Mint említettük, négy kisszövetkezet is létre­jött, elsősorban szolgáltatóé a profiljuk, Gyöngyösön, Egerben, Mátraballán a la­káskarbantartást vállalták fő tevékenységüknek. Hogyan tovább és merre? Továbbra is szükség van a fehér foltok felszámolásá­ra a magánkisiparban. Igaz, hogy 500 engedélyt adtak ki igen rövid idő alatt, és ma már 4100 magánkisiparos dolgozik a megyében. A leg­többjük azonban nyugdíjas, vagy munkaviszony mellett végzik ezt a fontos munkát, — mint a tapasztalatok iga­zolják — számuk kevés és csak korlátozott területekre koncentrálódik tevékenysé­gük. örvendetes, hogy a jö­vő esztendőben a Gelka új szervezeti formát ölt; a há­rom városban három önálló tanácsi vállalattá szervező­dik. Ugyanezt a példát kö­veti a három város tekinte­tében az AFIT is, míg a fi­nommechanikai vállalat au­tójavító részlegei leányválla­latként működnek majd a megyében, mintegy egészsé­ges konkurrenciát teremtve ezzel önmaguknak. A fejlődés útja némi túl­zással. szinte beláthatatlan, annyi a nem is felesleges öt­let. Heves megyében jelenleg 22 úgynevezett polgárjogi társaság működik a szolgál­tatásra, bár van közöttük árutermelő is. És e 22 között első olvastán meghökkentő nevű és célzatú is akad. Rekviem és Slalom Ki gondolná, hogy környe­zet- és természetvédelmi munkaközösség is van Heves megyében, és természetesen (?) utánfutógyártó is. De van egy Rekviem nevezetű,.amely bérmunkában sírgondozást vállal, míg a Slalom fantázia nevű társaság sportszerek gondozására és javítására szerveződött. Ahhoz már nem kell sem fantázia, sem név, hogy va­laki személy-, vagy teherfu­varozásra szervezkedjék, hi­szen eddig már kilenc ma­gántaxis és 61 teherautófu­varozó fut a megye útjain. Közismert és változatlanul népszerű a vendéglők, étter­mek szerződéses rendszerű üzemeltetése. A Panoráma Vállalat meghirdetett üzle­teinek 70 százaléka „elkelt” ebben a formában. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ko­rántsem ilyen rózsás a hely­zet az élelmiszer- és vegyes­kereskedésben. Mert ugyan kiskereskedelmi ágazatot á „működési területnek” szíve­sen vállalnak sokan, ha az például díszmű-, vagy bizsu­árusítást jelent. Van is be­lőlük vagy négyszáz. De a meghirdetett 194 élelmiszer­kereskedelmi boltból már mindössze csak 88 talált gaz­dára. Minden az üzlet Az eltelt időszak tanulsá­gaihoz kell végezetül azt is hozzátenni, hogy ezekben a szolgáltató, kiegészítő ágaza­tokban — természetszerűleg (?) — minden az üzlet. Eb­ben a agazdasági szférában nincs képzés és továbbkép­zés, nincs társadalmi mun­ka, közéleti tevékenység. És ami különös gond, nincs megfelelő ellenőrzés sem. Pedig az ellenőrzés nem a bizalmatlanságnak, hanem az előrelépésnek az alapja. Gyurkó Géza Csabagyöngye Markazról A Mátra naposabb részein a háztáji gazdaságokban meg­kezdték a korai érésű Csa­bagyöngye tömegesebb sze­dését is. Az ízletes gyümöl­csöt a megye és Budapest piacaira szállítják (Fotó: Szántó György) A SZOT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA „Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért** Előrejutásunk nagyrészt a munkások és műszakiak eredményes együttműködé­sén múlik. Szervezett együtt­működéssel a tudatos tenni akarás is jobban érvényre jut, és jelentős mértékben járul hozzá a vállalati tevé­kenység hatékonyságának ja­vulásához. Mindezek elősegí­tése érdekében a SZOT Mű­szaki Gazdasági Bizottsága „Közös erővel a munkások és műszakiak eredményes együttműködéséért"~ címmel, pályázati felhívását ez évben is közzéteszi. A pályázat célja, hogy el­sősorban az energia- és anyagtakarékosság, valamint a másodnyersanyag-haszno­sítás területén alkalmazható megoldások felkarolásával elő­segítik az irányítás, vérehaj- tás és ellenőrzés módszerei­nek korszerűsítését, és a pá­lyázók saját gyakorlati tevé­kenységében ezek érdemi ér­vényre juttatását. Kérjük, hogy a pályázók a célkitűzések eredményes megvalósítását és annak módszerét» a megvalósítás mérhető eredményeit és jól értékelhető hatását, valamint azt, hogy saját tevékenysé­gük és javaslataik azokat ho­gyan segítették elő, rendsze­rezve foglalják írásba, s ez­zel pályázzanak a szakszer­vezeti mozgalom erkölcsi és anyagi elismerésének elnye­résére. A pályamunkák ter­jedelme legalább 10 és leg­feljebb 20 gépelt: oldal le­gyen. A pályázat jeligés, a nevet, címet és a pályamű tartalmi kivonatát zárt borí­tékban kell mellékelni. A pá­lyázatban foglaltak alkalma­zására, illetve vállalati meg­valósítására vonatkozó véle­ményt — a vállalat vezető­jének és szb-titkárának alá­írásával — külön zárt: borí­tékban kell mellékelni. Nyil­vánosan még meg nemi je­lent és más pályázaton részt nem vett munkák, illetve vállalatoknál, intézmények­nél egy évnél nem régebben megvalósult megoldások nyújthatók be. A pályázat beküldésének határioeje: 1983. szeptember 15. A pályázatot a SZOT közgazdasági és életszínvo­nalpolitikai osztályához kell benyújtani három példány­ban, (Budapest. Dózsa György út 84/lb. 1415) A pályadíjakról — 1983. december 15-ig — a SZOT titkársága dönt. Pályadíjak: 2—3 db 25 000 forint érté­kű I. díj és oklevél, 5—10 db 10 000 forint ér­tékű II. díj és: oklevél. Szakszervezetek Országos Tanácsának Műszaki Gazdasági Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents