Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 5., csütörtök 1. MÓDOSULÓ ÉLETMÓD Emberek és percek Mérlegen 1440 perc, vagyis egy nap teljes 24 órája, önmagának csak elvétve készít ilyen számvetést az ember. Legfeljebb időnként bosz- szankodik, mert a nagymosásra, a porszívó megjavítására, ilyen-olyan háztartási munkára nem futja az idejéből. De hogy mire telik, mondjuk hány percet tölt bevásárlással, közlekedéssel és olvasással, azt jobbára csak a kérdőíveket kitöltető felmérők veszik számba. Az alvástól elcsent idő A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 1977-ben, azt megelőzően pedig 1963- ban készített országos időmérlegfelvételt. Mintegy 27 ezer kérdőív összevetéséből számították ki például azt, hogy egy mezőgazdasági gépkezelőnő átlagosan naponta 209 percet .tölt különmunkával. Az értelmiségi viszont mindössze tíz percet. A főfoglalkozástól az „egyéb és ismeretlen” tevékenységig az adatfelvevők a napi 1440 perc majd 50 felhasználási lehetőségét, azok egy- . máshoz való viszonyát vizsgálták. Így derült például ki, hogy — a köztudati képpel egyezően — valamennyi foglalkozási ágban dolgozók, legfeljebb néhány percnyi eltéréssel, nyolc órát alszanak naponta. Kivéve a már említett gépkezelőnőt, akinek az éjszakai nyugodalma még az öt órát sem éri el. Hova tűnik a hiányzó mintegy 190 perc? Egyebek között épületkarbantartásra, építésre és bővítésre. A gépkezelőnő ezekre a munkákra napi 110 percet fordít, ötvenszer annyit, mint az „egyén szellemi foglalkozású” kategóriába tartozó nőtársai. Meg is van tehát az alvástól elcsent idő döntő része... Több időt a művelődésre Az időmérleget eddig leg- átfogóbban feldolgozó dr. Andorka Rudolf—Falussy Béla szerzőpáros egyik tanulmányában éppen a munkát illetően állapítja meg: „ ... a magyar társadalom tagjainak nagy többsége nagyon sok időt tölt el jövedelemszerző munkatevékenységekkel. Arra vonatkozóan, hogy ez a munka mennyire intenzív és hatékony, az egész napot felölelő időmérleg-vizsgálat keretében nem kaphattunk információkat. Az állandó munkahelyen és a különböző különmunkákkal eltöltött idő azonban mindenképpen fáradságos — akár hatékony a munka, akár nem, akár nagyon intenzív, akár kevésbé ...” Ezzel el is érkeztünk életmódunknak, az élet minőségének egyik legsarkalatosabb kérdéséhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jövedelem- szerzésre fordított, a napi nyolc óránál lényegesen hosszabb idő az egyéni, a családi életszínvonal emelését szolgálja. Kétségtelen az is, hogy az egyebek között túlórában, magánházépítésben végzett többletmunkának jelentős szerepe volt a nemzeti jövedelem 1963—77 közötti megkétszereződésében. Felmerül azonban a kérdés: továbbképzés, a tanulás, az agyat, a gondolkodást ugyancsak karbantartó csiszoló művelődés jelenlegi aránya meddig lesz elegendő a lépéstartáshoz, a haladáshoz? Egyre több szakemberben olyan időszakban fogalmazódik meg ez a gondolat', amikor sarkunkban az elektronika forradalma, s szemünk előtt a termelő robotok reálisan belátható képe... Az időmérleg szerint a különböző szellemi foglalkozású férfiak átlagosan naponta 25—33 percet töltenek órán, előadáson való részvétellel, egyéni tanulással és önképzéssel. A nem mező- gazdasági fizikai foglalkozásúaknál ez az idő 2—9, a mezőgazdasági fizikaiaknál 1—4 perc. A szociológusok hozzáteszik, hogy ugyanezen csoportosítás tanulsága szerint a nők kevésbé tanulnak tovább. Ezért a nemek közötti — egyébként csökkenő — képzettségi, felkészültségi különbség felnőtt korban nő. De hogy mégis hétköz- napian hová helyezhető a fenti tanulásra fordított idő, arra egy példa: ha valaki heti 2X3 órát áldoz valamely nyelv elsajátítására, akkor átlagosan naponta ezzel 25 percet tanul. De hol van akkor még a szakiroda- lom, az újabb technikai eljárások elsajátítása? Mindehhez talán csak annyit, hogy a tudományos forradalommal az egyetemen, a főiskolán megszerzett tudás mintegy 5—7 éven belül elavul ... Másfél óra a tévé előtt A magyar állampolgár időtöltésében kimagasló helyen szerepel viszont a televíziónézés. A szellemi foglalkozású a tévékészülék előtt átlagosan eltöltött napi 93 perccel tízszer annyit áldoz a műsorokra, mint a magnózásnak, lemezhallgatásnak, a mozinak, a színháznak, a hangversenyeknek, a kiállításoknak, a múzeumoknak és sportrendezvényeknek együttvéve. A szakmunkás férfi hatodannyi időben játszik gyermekével, vagy mesél neki, tanul vele —, mint amennyit a televízió előtt tölt. Van olyan csoport, amelyiknél mindössze tizenötöd annyit. Az adatok arányaiból következtethetünk a családi életre, a közművelődésre. Mégis csak egyet emelnék ki: a televízió kulturális közvetítői fontosságának megfelelőbb mércét kellene állítani... A férfiak „háziasítása" Nemcsak a munkában, a művelődésben, a szórakozásban, hanem az életmód más területén is jelentősen változtak az arányok. Például változásra, a „nőnek a konyhában a helye” szemléletmód átalakulására utal, hogy mindenekelőtt a szellemi foglalkozásúaknál — lényegesen csökkent a nőknek a háztartásban eltöltött idejük. A teljességhez: a férfiaké viszont nőtt. Több kutató úgy véli — nem kis optimizmussal —, hogy ez a tendencia más csoportoknál is követésre talált. Tény mindenesetre, hogy az otthonok gépesítése megkönnyíti a férfiak „háziasítását.” A nők általános foglalkoztatása, s — ebből eredően az arányosabb családi teherviselés — pedig sürgeti azt. Az ilyen, az életmód több más összetevőjét érintő kérdésekre, az időmérlegnél méreteiben szerényebb szociológiai vizsgálatok is megalapozott válaszokat adhatnak. Mélykúti Attila Az állami ellenőrzés korszerűsítésével Szilárdult a rend, a fegyelem CSAK 3-5 KILÓ ÉVENTE Korábban érett az idén a görögdinnye Az idén korábban érkezett el a garogdinnyeszezon, s a szó sz°ros értelmében beerett a Kertészeti hi%wí" évekkel ezelött be- nemesítési, techno- munkája. Az egyetem dinnyeprogram- IÍLJ^gyanis els°d legesen az eresi szezon előrehozatalát tűzte ki feladatul. A nemesítés, korszerűsítés igen indokolt, mert az csupán^ -K ,f°Syasz«s ».Si" “3ESS gyomor- és vesetisztító hatásával gazdag vitamintartalmával rangosabb hely iUetaeinmeig9a ótrendben, f 10 12 kilós fogyasztás lenne élettanilag indokolt, Csakhogy a dinnye termőterülete nem hogy növekedne, hanem évről évre csökken. A kevésbé munkaigé- £5? .gyümölcsök ugyanis erős konkurenciát jelentenek számára, kevésbé kifizeti .termesztése. A hosszú, genetikai munká^LÄT^tett ÜJ fajták: a szigetcsépi, a korai kincs a hevesi futó és az ameri-’ kai eredetű sugárbébi vi- a hagyományos fajtáknál rövidebb tenyészide- Jűek, 2—3 héttel előbb érnek, így megelőzhetik az alma, az őszibarack és a szőlő szezonját így jobb az értékesítési lehetősége. A jelenleg 6—8 ezer' hektáron termesztett görögdinnye döntő többségét már ezek a fai- ták teszik ki. Mind szélesebb körben alkalmazzák az egyetemen kimunkált fólia alatti diny- nyetermesztési technológiát is. Jelenleg az összes terület megközelítően 30 százalékán már e módszerrel nevelik a görögdinnyét, nemcsak a hagyományos vidékeken, Heves megyében, hanem olyan területeken is, ahol éppen -az uj fajták, módszerek megismerése nyomán tértek rá a jó jövedelmet nyújtó diny- nyetermesztésre, így Szolnok, Somogy és Baranya megyében. Az egyetem kutatói most a minőség további javításán dolgoznak, hogy még értékesebb fajták magjait adhassák át a termesztőknek. Alig három esztendeje, a 70-es évtized végén, az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a mező-, az erdő- és fagazdaság területi, állami irányításának továbbfejlesztéséről. Az átszervezés célja az volt, hogy az irányítás, az ellenőrzés kevesebb áttétellel, a . korábbinál összehan- goltabban valósuljon meg, és ezen keresztül is jusson kifejezésre a gazdálkodó üzemek önállósága! Ez azt jelentette, hogy 1979. július 1. óta, az állami irányítási és ellenőrzési feladatkör Heves megyében is az országoshoz hasonlóan, a járási-városi szintről a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának hatáskörébe került át. Átfogó vizsgálat negyvennégy üzemben Az utóbbi három esztendő jelentős eredményeket hozott, különösen a termelőszövetkezetek fölött gyakorolt törvényességi felügyeletben. Heves megyében 54 közös gazdaság működik, amelyek közül 44 üzemben átfogó vizsgálatot, többen pedig utóvizsgálatot tartottak. Ezek tapasztalatairól nemrég a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is tájékoztatót hallgatott meg. Megállapították, hogy a szövetkezetekben a két legfontosabb testület: a közgyűlés és a küldöttgyűlés mindenütt törvényesen működik. Szembetűnő a küldöttgyűlések szerepének, tevékenységének mind nagyobb jelentősége a közös gazdaságok életében. Ezt igazolja az ott előterjesztett aktuális témák sokoldalú megvitatása és a döntések megalapozottsága is. A küldöttek kiválasztásánál szemléletváltozás következett be. Míg a 70-es évek végén a fő szempont ennél az volt, hogy a részt vevő tagoknak mennyi gyakorlatuk és hány éves szövetkezeti múltjuk van, addig ma már ezek mellett a nagyobb szakmai-politikai képzettség a fő érv! A küldöttgyűlés szerepének növekedése ugyanis megkívánja, hogy a tagokat képviselők megfelelő szakértelemmel és hozzáértéssel döntsenek a szövetkezet működésének egészét, gazdálkodásának eredményességét meghatározó kérdésekben. Ennek is köszönhető, hogy jelentősen növekedett a munkahelyi közösségek tagjainak igénye a testületekben való keépviseletben és ezen keresztül a csoport- érdekek érvényesítésében. Felelős ellenőrzést Az elmúlt három évben a termelőszövetkezeti vezetőségek színvonalas érdemi munkát végeztek. Tevékenységük átfogta a nagyüzemek gazdálkodásával, szervezeti életével és működésével kapcsolatos valamennyi hatáskörükbe tartozó ügyet. Felelősségiteljes munkát végeztek a közgyűlési, illetve küldöttgyűlési témák előkészítésénél is. A vezetőségi üléseket rendszeresen megtartották, határozaikat igyekeztek érvényre juttatni. A közös gadaságokban működő ellenőrző bizottságok változóan dolgoznak. Vannak eredményesen tevékenykedők, mint például Nagyrédén, Hevesen, Füzesabonyban, Gyöngyöspatán, ahol munkájukkal megfelelően segítik a vezetőséget. A közös gazdaságok többségében viszont még további javításra vár az ellenőrzés. Mint a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapította: arra kell törekedniük, hogy egyre több ellenőrző bizottság váljék képessé a vezetőség és az üzemi szakvezetők munkájának érdemi értékelésére. Ezért mindenütt segítsék elő az ellenőrző bizottságokban dolgozók szakmai-politikai képzettségének fokozását. Az egyéb szövetkezeti szakbizottságok közül eredményesen működnek megyénkben a döntő-, a nő- és a háztáji bizottságok. A korábbi vizsgálatok során tapasztalták, hogy a jogszabályok helytelen értelmezése miatt megyénk szőlős gazdaságaiban nem jól határozták meg a háztáji föld nagyságát. Például az 1977, után belépett tagoknak 3000 négyzetméter háztáji szőlő mellé 3000 négyzetméter szántót is biztosítottak. Ezt az elmúlt időszakban megszüntették! A közös vagyon védelmére Az utóbbi időben fokozódott a termelőszövetkezetekben a társadalmi tulajdon védelme. A vezetők többsége felismerte ennek jelentőségét és intézkedéseket tett a közös vagyon védelmére. A gazdaságok többségében ma már üzemrendészt foglalkoztatnak. A szövetkezeti vagyonvédelem rendszerébe tartozik a mezőőri-halőri és tűzbiztonsági szervezet, amely valamennyi gazdaságban eredményesen működik. A tulajdonosi ellenőrzés az önkormányzat megerősödésével és kiszélesedésével tovább fejlődött. A közgyűlés és a küldöttgyűlés ellenőrző szerepe is erősödött! A munkahelyi közösségek ugyancsak jó lehetőséget nyújthatnak ehhez. Heves megye termelőszövetkezetéiben jelenleg 57 belső ellenőr dolgozik és ezekből 47 függetlenített munkakörben. Mindany- nyián rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel. Tevékenységükre jellemző, hogy a számviteli ellenőrzéseken túl a gazdálkodás- elemző-értékelő ellenőrzését is végzik. A társadalmi tulajdon védelmét szolgálja a belső ellenőrzésen túl a bizonylati rend és fegyelem is. Heves megye szövetkezeteiben az utóbbi három évben a még meglevő problémák ellenére ez is sokat javult! összességében az állami felügyelet korszerűsítésével tovább szilárdult a fegyelem a termelőszövetkezetekben. Rendszeresebbek és alaposabbak lettek az ellenőrzések, előtérbe került a hibák feltárása és azok megszüntetése! Mentusz Károly 100 EZER: 15 ÉVIG ÚJ OTP-szolgáltatás: kölcsön hőszigeteléshez A kormány energiaprogramijának megvalósításáért sokat tehetnek nemcsak az üzemek, vállalatok és intézmények, hanem a háztartások is. Az energiamegtakarítás egyik jelentős területe és módszere a lakások takarékos, gazdaságos fűtésének biztosítása. A fűtési energiával való ésszerű gazdálkodás nemcsak népgazdasági haszonnal jár, hanem a családok szempontjából is kívánatos és előnyös. Ezért is születtek olyan intézkedések, amelyek ennek a célnak a megvalósítását hivatottak elősegíteni. A háztartásokban használatos fűtőanyagból bizonyos mennyiséget többféle módon lehet megtakarítani. Az egyik megoldási a lakóépületek fontos szerkezeteinek megfelelő hőszigetelése. A külső falak, a tető-, a padlás- és pincefödémek, az ajtók és ablakok szakszerű utólagosi szigetelése — vakolása, borítása. tömítése — önmagában jól szolgálja a fűtési energia megtakarításának, s ezzel együtt a családi költségvetés kímélésének egymással öszszefüggő céljait és követelményeit. A másik megoldási. a gazdaságos fűtési módozatok alkalmazása, illetve az ilyenekre való áttérés. Mindez természetesen anyagi befektetést igényel. Ezekhez a munkákhoz az Országos Takarékpénztár mostantól kezdve — új szolgáltatásiként — kölcsönt adhat az egész ország területén mind a személyi tulajdonú, mind pedig az állami bérlakások esetében. A lakóházak és lakások utólagos hőszigetelési munkáihoz a bekerülési költség 75 százalékáig — legfeljebb 100 ezer forint erejéig — nyújt hitelt a takarékpénztár. A kaimat évi két százalék, a visszafizetési idő pedig 15 évig terjedhet. Ilyen kölcsön azonban kizárólag azokra a munkákra nyújtható, amelyeket az MI—04 165-81 számú építési ágazati műszaki irányelvekben- szereplő megoldások alapján terveznek meg és végeznek el. (Ezeket a megoldásokat, műszaki előírásokat az Építésügyi Tájékoztatási Központ gondozásában megjelent Irányelvek az épületek hővédelmének utólagos fokozására című kiadvány tartalmazza.) A korszerűbb fűtési módozatokra való áttérés munkálataira 5—10 éves lejáratú kölcsön nyújtható az összes költség 75 százalékáig, legfeljebb 70 ezer forintig A kamat állami bérlakás esetében évi két százalék, személyi tulajdonú lakásnál pedig hat százalék. Még egy fontos tudnivaló. Előfordulhat, hogy a lakásban a helyreállítással, felújítással egyidejűleg készülnek elvégezni a hőszigetelési és a fűtéskorszerűsítési munkálatokat is, ebben az esetben a kölcsön összege kivételesen 150 ezer forintig, lejárata pedig 15 évig terjedhet A kamat 100 ezer forintig évi két százalék, az ezen felüli összegre pedig hat százalék. A fűtési energia csökkentését szolgáló hitelek felvételének lehetőségeiről és feltételeiről az Országos Takarékpénztár fiókjai már ezekben a napokban is részletes felvilágosítást adnak. Számítanak a lakosság fokozódó érdeklődésére, mert — amint ezt az új kölcsönfajtáról szóló pénzügyminisztériumi tájékoztató külön is hangsúlyozza — az utólagos hőszigetelés elvégzése és a takarékosabb fűtési módokra való áttérés a lakosság érdeke is. A személyes, családi befektetések belátható időn belül megtérülnek, mivel a tüzelő — tehát a téli fűtési költség — egy részének megtakarítását eredményezik. (MTI)
