Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusxtus 28., szombat 3 A Skála Prizma Áruházban Tanévkezdés — kedvezőbb körülmények között Hol tart a magyar közoktatás ? Már az első napoktól nagy az érdeklődés Budapesten, az Örs vezér ■Kénem vám a Skálacoop legújabb áruháza, a „Prizma Bankács és Szabadidő Áruház". Az augusztus 19-én megnyílt kereskedelmi létesítmény negyvennyolcmillió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. Gazdag választék a polcokon (MTI fotó — Varga László felvételei — KSj 54 ezer fiatal 92 helyen Gyorsmérleg az építőtáborokról Csaknem 54 ezer fiaitai, 92 önkéntes ifjúsági táborban, négy turnus során több mint 531 ezer munkanapot dolgozott ezen a nyáron — állapítja meg a KISZ Központi Bizottsága építőtáborok bizottságának most elkészült gyorsmérlege. Az idén 25. alkalommal szervezték meg az építőtáborokat. Több mint kétszázötven egyetemista és főiskolás, csaknem 22 ezer gimnáziumi tanuló, 18 ezernyi szakközépiskolás, mintegy 9 ezer szakmunkástanuló, 1300 általános iskolai és 700 sportoló fialta! vállaltai, hogy va^ kációjának két hetében napi hatórás, intenzív munkával segítse a sürgető mezőgaz- diasági idénymunkák elvégzését, vagy építkezéseken próbálja ki erejét A teljesítményük értékét jelző munkabér összege meghaladta a 42,7 millió forintot, ebiből az üzemeltetők a fiatalok részére több mint 17 millió forint jutalmat fizettek ki. A korábbi éveknek megfelelően az idén tábarozók mintegy 80 százaléka a mezőgazdasági munkákat segítette. Az állami gazdaságokban több mint 33 ezer, a termelőszövetkezetekben 8 ezer, a tartósítóiparban mintegy 6 ezer fiatal dolgozott. Sokain vettek részt út- és vasútépítésiben — többek között az Ml-es aiuitópályánál —, valamint csatornázási és belvízvédelmi munkálatokban. Az Idén is népszerűek voltak a szakmai építőtáborok, amelyeket az ország nyolc településén szerveztek meg: 3200 fiatal tanult szakmájában dolgozott, főleg építőipari vállalatoknál. Első ízben rendeztek szaké cs* felszolgáló, cukrász és húsipari szakmunkástanulók számára tábort Siófokon. Ugyancsak a Bálatonnái kísérletképpen úgynevezett turistasegíitő tábort szerveztek; a két vagy több idegen nyelvet (beszélő fiatalok a legforgalmasabb helyeken nyújtottak tájékoztatást a fiataloknak. A szakmai építőtáborokban a fiatalok átlagteljesítménye naponta meghaladta a 103 forintot. Csaknem 30 táborhelyen várták a diákokat a szakosított építőtálborok, amelyekben a programot a fiatalok sokrétű érdeklődésének megfelelően alakították ki. A szabad idő egy részében KlSZ-vezető- képzéssel, poüiltifcai képzéssel, az Ifjú Gárda feladataival, fafaragással, képző- és iparművészettel, a termé- szettudamányok legújabb eredményeivel, az újságírás fortélyaival foglalkoztak a tábarozók. Az elmúlt évekhez hasonlóan közlekedésbiztonsági szaktáborokat is szerveztek az OKBT-ved közösen. Gazdag kulturális programról is gondoskodtak a táborozókinak. A munkahelyeket gyakran látogatták népszerű együttesék, és politikai, kulturális és sportrendezvényekkel is színesítették a szabad idős programokat. Tovább bővültek a mozgalom nemzetközi kapcsolatai; bolgár, lengyel, NDK- beli fiatalok mellett dán, kubai, vietnami diákok is dolgoztak az augusztus 14-ig nyitva tartott építőtáborokban. Az idén nyáron mintegy 110 magyar fiatal határainkon túli építőtáborokban fogott munkához. (MTI) — E szerteágazó kérdéskörnek nyilvánvalóim csak néhány részletére térhetünk ki egy interjú keretében — mondta —, de indokoltnak látszik abból a tényből ki* indulni, hogy mi, Magyar- országon egy három-négy éve kezdődött tantervi reform folyamatában élünk. Ennyi idő alatt már felhalmozódik bizonyos mennyi, ségű tapasztalat. Elmondhatjuk, hogy ezek többsége pozitív, de a negatív tünetek száma is jelentős. E tapasztalatok, illetve a reform megítélésében tévedésekhez vezet, ha általában, az egészről mondunk vagy igénylünk véleményt. A napi gyakorlatot is sokkal inkább segí. ti — tehát a menet közben is végrehajtható korrekciókhoz biztosabb alapokat teremt —, ha az eredményeket, s a hibáikat is, így igyekszünk elemezni és hasznosítani, ahogyan azok megjelennek; tantárgyak vagy oktatási évfolyamok szerint. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tantervi reform egészében a színvonal emelésére hat, de az is nyilvánvaló, hogy a reform kulcsa: megfelelő tan terveket, tankönyveket tudunk-e adni, s megfelelő-e a pedagógusok felkészítése. -Mindkét területi«! jelentős erőfeszítéseket tettünk, de természetesen mindkét területen vannak még gondjaink és feladataink. E gondok száma érezhetően csökken, de mint az élet más területein, itt is számolni kell az újjal szembeni indokolatlan ellenállással éppen úgy, mint egyes kérdésekben a jogos kifogásokkal. Azt tartom tehát lényegesnek, hogy most, amikor nehéz körülmények között zajlik le nálunk az oktatási reform, ne ítéljük meg globálisan, mert az mindig csak egyoldalúsághoz vezethet. — A reformfolyamatnak már az előző tanév is része volt. Az új tanév kezdetekor időszerű a korábbi tapasztalatokat megemlíteni. Akad köztük példa az imént említett korrekcióra is? — Igen. Például a jogos bírálatok nyomán meg fog változni az általános iskola 3. és 4. osztályának kömye- zetismereti anyaga. De a korrekciók jelentőségét és esetenkénti szükségességét mit sem csökkentve, azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisában hozott határozatának szellemében a reformnak átgondolt folyamatnak kell lennie. Ennek az átgondoltságnak része az a türelem és higgadtság is, amelyet a tapasztalatszerzés és a sokoldalú konzultációk időszakában célszerű tanúsítanunk. Például a fakultáció ugyancsak sokat vitatott kérdésében aligha lenne indokolt idő előtt módosítani azon a gyakorlaton, amely rövid ideje tart. Egyébként a fakultáció bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok általában kedvezőek, hiszen adott tárgyakban lehetővé teszik a diákok elmélyültebb felkészülését. Ugyanakkor hiba lenne megalapozatlanoknak minősíteni azokat az aggályokat, amelyek Nemcsak a tanulóifjúságnak és nemcsak az oktatásügy szakembereinek, hanem az egész társadalomnak is ünnepe a tanévkezdés. Alkalom tehát arra is, hogy mérlegeljük: hol tart a magyar közoktatás, meddig jutottunk fejlesztésében, mit kell s lehet várni a következő tíz hónaptól? E kérdések jegyében és szellemében folytatott lapunk megbízásából beszélgetést Knopp Andrással, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjével Cserhalmi Imre. albból fakadnak, hogy a fakultáció bizony megbontja a hagyományos osztályszerkezetet az iskolában, s az osztályfőnököknek néha 18—20 szaktanárral is kapcsolatot kellene tartaniuk, ha osztályaiknak diákjai felől any- nyi információval, tapasztalattal akarnak rendelkezni, amennyi kívánatos. Mindezt, sok más tapasztalattal egyetemben, több éves gyakorlat után kell majd ériékelni. % — Nemcsak az érettségi vizsgák, hanem a felsőoktatási intézményekben tett felvételi vizsgák is lezajlottak. Akadt az idén is olyan intézmény, ahol a jelentkezők alacsony száma miatt pótfelvételit kellett hirdetni? — Akadt, s változatlanul gondot okoz a természettudományos és a műszaki pályák iránti, a kívánatosnál csekélyebb érdeklődés. De szeretném itt elmondani, hogy tapasztalataink szerint nemcsak a pályák, hanem a felvételi tárgyak is szelektálnak. Tehát mindenhol kevesebb aránylag a felvételiző ott, ahol a matematika és a fizika felvételi tárgy. Ennek több oka lehet. Az is, hogy e tárgyakban a teljesítmények pontosabban, egyértelműbben mérhetők, az is, hogy e tárgyak miatt eleve csökken a jelentkező lányok aránya, de az okok keresése esetleg visszavezethet bennünket a középiskolai matematika-, illetve fizika- oktatás ponblémáihoz is. — Az új tanévben az egyik legnagyobb, talán nem túlzás azt állítani, hogy a legszélesebb társadalmi érdeklődést és vitát kiváltó változás lesz az ötnapos tanítási hétre való áttérés ... — Az előző tanévben több száz iskolában már bevezették kísérletképpen az ötnapos tanítási hetet. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanév bizonyos mértékű meghosszabbításával és a tanítási idő feszesebb munkarendjével ez megvalósítható. Rövidebbek lesznek a szünetek, de , ezért kárpótol, hogy nem 6, hanem csak 5 nap az iskolában is a munkahét. A heti óraszám nem fog számottevően csökkeni, de a középiskolában ennek az az ára, hogy a napi óraszám differenciáltan emelkedik. Meg vagyok győződve arról, hogy az ötnapos tanítási hét teljes bevezetése sok helyen fog konkrét gondokat, feszültségeket jelenteni. A pedagógusok és a gyermekek terhelése nem lesz csekély, de nem is nagyabb, mint másutt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Európában a mi hazánk eddig azok közé az országok közé tartozott, ahol a legalacsonyabb volt az évi kötelező tanítási napok száma. — Milyennek ítéli meg az új tanév kezdetén a közoktatás személyi feltételeit? — Ami a leglényegesebb: tovább javul az óvodák és az iskolák pedagógus-ellátottsága. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség ismét a képesítés nélküliek munkába állítására. Ez a tény érthető módon irritálja a közvéleményt» amely sajnos nem mindig kap ez ügyben árnyalt, az összefüggéseket mélyebben megvilágító tájékoztatást. Rendkívül leegyszerűsítő például ezt az egész helyzetet a pedagógusképzéssel kapcsolatos tervezés hibájának minősíteni. Természetesen lehetnek tervezési hibák, de e kérdésben nem ez a fő gond. A magyar pedagógusképzés ugyanis ma már egészében véve elegendő pedagógust ad az országnak Elég talán, ha ennek egyik bizonyítékaként megemlítem: Magyarországon több pedagógusnő van gyesen, mint ahány képesítés nélküli ember tanít az iskolákban. A probléma egyik fő oka inkább az, hogy a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó területi igények és a pedagógusok elhelyezkedési szándékai nincsenek összhangban. Ha például valaki Pécsett szerzett pedagógus. diplomát (akár odavalósi, akár távolabbi tájról érkezett), igen gyakran szeretne Pécsett, vagy annak környékén maradni. E helyzet nem elhanyagolható motívuma, hogy a nők földrajzi mobilitása jóval kisebb a férfiakénál, s a pedagóguspálya, mint ismeretes, elnőiesedett. De ok lehet — s olykor az is — bizonyos ellenérdekeltség érvényesülése. Amikor elküldenek nyugdíjba az iskolából a munkára még minden tekintetben alkalmas 60 éves pedagógust, csak azért, hogy viszonylag magas béréből (egy jóval szerényebb illetményű képesítés nélküli dolgozót alkalmazván) a maradékkal a többiek bérét emelhessék. Ismétlem: sok a probléma, de egészében és fő tendenciáiban mégis egyértelműen javuló a helyzet. — Es a tárgyi feltételek? — Azzal kell kezdenem, hogy a központi irányító szervek, a tanácsok, a pártós társadalmi szervek erőfeszítéseinek eredményeként az 1982/83-as tanévet a korábbinál kedvezőbb körülmények között kezdhetjük meg. Nagyon jelentős eredmények születtek a nehezebb feltételek között is. Az idén negyvenötezerrel több általános iskolásunk lesz, mint tavaly — ezért lesznek helyek, ahol a korábbi feszültségek még fokozódnak is —, de az idén csaknem 1400 új tanterem épül fel, valamivel még több is, mint egy évvel ezelőtt. És amint utaltam rá, gondjaink ugyan távolról sem szűnnek meg ebben a tanévben, de azért arra ügyelnünk kell, hogy a közvélemény ne szélsőséges esetek alapján általánosítson. Mert igaz, hogy az országban működő 45—46 000 általános iskolai osztály közül 100— 110-ben a létszám meg fogja haladni a 40-et, de az is igaz, hogy másfél-két évtizede még 5—6000 ilyen osztály volt hazánkban. Országos átlagban az általános iskolai osztályok létszáma: 27. Ez európai összehasonlításban sem szégyellnivaló. Hasonlóképpen jelentős javulás várható az új tanévben a tankönyvellátást illetően. A javulásban szerepük volt a jogos kritikáknak, ezek nyomán is a tanykönyvírók fegyelmezettebb munkájának s a nyomdák konstruktívabb közreműködésének. — Befejezésül az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséről kérdezem, különös tekintettel arra, hogy ennek a Központi Bizottság már említett határozata is nagy teret szentelt. — Sajnos, távolról sem lehetünk elégedettek az iskolák belső demokratizmusával. A Központi Bizottság határozatát egyébként a következő tanévben fogják megtárgyalni a nevelő testületek, s a Művelődési Mi- nisztériurp is dolgozik a demokratizmus továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokon. De ez nyilvánvalóan neih egy tanévre vonatkozó feladat, s a természeténél fogva csupán határozatokkal, központi intézkedésekkel nem is oldható meg, bár bizonyos intézkedések nélkülözhetetlenek hozzá. Például a demokratizmus kérdésköréhez is tartozik az a gondunk, hogy az új tantervek (a feladatlapokkal s másként is) túlságosan beavatkoznak az osztálymunkába, hogy a kívánatosnál nagyobb mértékben uniformizálják a pedagógus munkáját. A demokratizmus fejlesztésének pedig az egyik legfontosabb feltétele, hogy az iskola és benne a pedagógus alkotó tevékenysége nagyobb önállóságot kapjon. Komplex kérdéskör ez, amelybe az új tantervektől az igazgatók kinevezésének módszeréig igen sok minden beletartozik. E sok közül hadd emeljem még ki a fiatalok és a család, az iskola és a család, illetve a társadalom kapcsolatát. Az iskolai demokratizmus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy — elsősorban a középiskolákban és a felsőoktatásban — az ifjúság több beleszólási fórumot és jogot kapjon. Az ugyancsak nélkülözhetetlen nevelőerőt jelentő iskolai rend és fegyelem keretein belül önállóbb véleménye és nagyobb szerepe lehessen a saját életének megszervezésében. Ez fontos feltétele annak, ami társadalmi szükséglet és igény, hogy önállóan gondolkodó, önállóan kezdeményező ifjúságot neveljünk. — Köszönjük a beszélgetést. Uj tantervhez új szemléltetőeszközök Szeptemberben az iskolákban lesz a megrendelt taneszközök, berendezések zöme — ígérik az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál. Az év elejétől szeptember végéig mintegy 190 millió forint értékű taneszközt és 310 millió forint értékű bútort adtak, illetve adnak át az oktatási intézményeknek. Ebből 73 millió forint értéket képviselnek a nevelési-oktatási tervek alkalmazásához nélkülözhetetlen eszközök. Az 1982/83-as tanévtől az általános iskola alsó tagozatában már minden tantárgyat az új tanterv szerint fognak oktatni. Ennek lehetőségét 20-féle, a tanulók által használt egyszerű kísérleti berendezéssel és 30- féle tanítói szemléltetőeszközzel teremtették meg a vállalatnál. Október és december között kapják meg az iskolák az 5. osztályos tanulók oktatásához szükséges környezetvédelmi diasorozatot, gombatáblázatot, a levélmérleget, valamint a mozgó hangsortáblát; a hetedikesek a történelmi rendszerező falitáblákat és a kiegészítő transzparens-sorozatot; a nyolcadikosok a rajztanuláshoz szükséges diákat és a képzőművészeti reprodukciókat. A tanév kezdetétől folyamatosan az alsó tagozati matematikaoktatáshoz szükséges Babilon építőjátékot, valamint a kömyezetisme- reti tantárgy szemléltetéséhez használt különféle eszközöket. A taneszközökön kívül' új típusú iskolabútorokat- — „Allmédia” rendszerben készült tanuló-, rajz- és tanári asztalt, gördíthető állványos táblát, eszköztárolót — hozott forgalomba a vállalat. Elkészültek a gyerekek méretéhez igazítható tanulóasztal és szék minta- példányai. E bútorokat bemutatják az őszi BNV keretében a Studexpo kiállításon.
