Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 25. szerda 3. A megyei tanács vb napirendjén: Kaphatók-e megyénk termékei a boltokban? „Megfiatalodtak” az évszázados falak Űj köntösben az egri árnyékszalai Inpince A felújított boltíves főtt iValljuk be őszintén: bosszúsak vagyunk, ha va­lamit vásárolni akarunk, de nem kapunk. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a me­gyében előállított termékek­ből nem kapható valami, mondjuk a gyöngyösi pari- zer, az egri bikavér, vagy éppenséggel a parádi kris­tálypohár. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága — éppen mindannyiunk megfelelő el­látása miatt tűzte tegnapi ülésének, egyik napirendjére, hogy megyénkben a mező- gazdasági, az ipari üzemek milyen kapcsolatban vannak a kereskedelmi vállalatok­kal s egyáltalán mi kapha­tó boltjainkban megyénk termékeiből. Ha azt vesszük alapul, hogy a megyei ter­mékek részesedése alig vala­mivel több hat százaléknál az összes kiskereskedelmi forgalomból, akkor ez az arány kicsinek tűnik, ugyanakkor viszont jó né­hány termékből meghatározó az a mennyiség, ami a pol­cokra kerül. Gondoljunk csu­pán a húsra, a húsipari ter­mékekre, a kenyérre, a péksüteményre, a tejre, a tejtermékekre, vagy éppen­séggel a minőségi borokra. A végrehajtó bizottság elé került jelentés, valamint a vitában elhangzottak egyér­telműen azt bizonyították, hogy az utóbbi időben tör­téntek hasznos kezdeménye­zések a termelő üzemek és a kereskedelem közötti kap­csolatok javitására, a köz­vetlen értékesítésre, ugyan­akkor viszont, nagyok még a lehetőségek, amelyeket a jövőben még inkább ki le­het majd használni. Egy­részt az érdekeltségi rend­Ma kezdődik Budapesten a III. nemzetközi mérnök­geodéziai mozgásvizsgálati szimpozion, huszonegy or­szág mintegy száz neves szakemberének részvételé­vel. A tanácskozáson 67 elő­adást tartanak, amelyek alapján a mérnök-geodézia tudományának legfontosabb nemzetközi tapasztalatait, eredményeit vitatják meg a résztvevők. Joó István, a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének elnöke, ked­den tartott sajtótájékoztató­ján elmondotta: egyebek közt a mérnök-geodézia fel­adata a különböző építmé­nyek helyének kiválasztásá­hoz a megfelelő pontosságú térképek készítése, a létesít­mények helyének kitűzése, a kivitelezés alatti folyamatos ellenőrzés és különösen az elkészült létesítmények moz­gásainak mérése és ábrázo­lása. A beruházó, a terve­ző és a kivitelező igénybe veszi a geodéta munkáját is. Jelentős károk származhat­nak ugyanis abból, ha a különböző víz-, gáz- és elekt­romos vezetékeket nem áb­rázolják megépítésük után a térképeken. Előfordulhat, A Mátra erdőségeiben az idén a szokottnál korábban jelentkezett az őszi hervadás, a gyors lehűlésre érzékenyen reagált a természet. A pará­di völgyben a hűvös éjsza­kák hatására a vadgeszte­nyefák levelei egyik napról a másikra rozsdabarnára váltották a színüket, több helyen a gyertyánok és az akácfák is sárga ruhát öl­töttek. A hegység északi ol­dalán lévő bükkösökben a szer fokozásával, az érde­kek még jobb egyeztetésé­vel, a kapcsolatok korszerű módszereinek megtalálásá­val. Mindez azt eredmé­nyezheti, hogy tovább szí­nesedhet az árucikkek pa­lettája olyan megyei ter­mékekkel, amelyek jelenleg még nem kaphatók nálunk, de az ország más részein esetleg igen. Hasznos észrevételek, ja­vaslatok is születtek: újabb közös üzletek nyitására, me­gyei termékkatalógus elké­szítésére, esetleg a környező megyékkel, azok termelő üzemeivel, kereskedelmi vál­lalataival való kapcsolatok elmélyítésére. Elhangzott az is, hogy már történtek kez­deményezések például több termelőszövetkezet össze­fogásával közös zöldségáru­ház létesítésére a megye- székhelyen, vagy ami már konkrét tény: az ősz folya­mán Egerben termékbemu­tató lesz megyénk termékei­ből, s ez is bizonyára len­dületet ad majd a jobb kap­csolatoknak a termelők és kereskedők között. De ezt a célt szolgálja majd az ugyancsak a megyszékhelyen megrendezendő kereskedői- termelői aktívaértekezlet is. Az persze nem lehet cél, hogy mindent helyben ter­meljünk meg magunknak, az viszont igen, hogy a lehe­tőségek jobb kihasználásával bővüljön a választék, lerö­vidüljön az áru útja, s még kulturáltabbá váljék a ke­reskedelmi ellátás. Ehhez vi­szont nem csupán a taná­csi szervektől, hanem más­honnan is szükségeltetnek ötletek. Minél nagyobb számban. hogy víz- vagy áramszolgál­tatás nélkül maradnak vá­rosrészek, mert a vezetéket az építkezés során elszakít­ják. A technikai fejlődéssel összhangban az egyre bo­nyolultabb és drágább léte­sítmények építésénél és üze­meltetésénél elengedhetet­len, hogy a szakemberek pontosan ismerjék az épít­mények mozgását, az- el­mozdulásokat, egyes esetek­ben a deformációkat. A mérnök^geodéták egy része hazánkban is az építmények valamilyen mozgásmérésével foglalkozik. Erről a munká­ról, többek között a bánya­károk megelőzéséről, külön­böző héjszerkezetek alak- változásának méréséről, a gáztartályok biztonságos üze­meltetéséről, az üzemi csar­nokok tetőszerkezetének te­herbírásáról, elhasználódá­suk felméréséről is tájékoz­tatnak, előadásukban a hazai szakemberek. Ma Magyarországon mint­egy 200 intézményben, mintegy 10 ezer ember fog­lalkozik hivatásszerűen mér­fák csúcsai helyenként már olyanok, mintha halvány­rozsda színű lepellel terítet­ték volna le őket. Míg az alacsonyabb fekvésű része­ken már változnak az erdő színei, a hegyek teteje még üdezöld. Tarkítják az erdőt a csipkebokrok és a galago­nyák élénkpiros termései, másutt pedig a kökénybok­rok lila bogyói figyelmezte­tik a kirándulókat- arra, hogy közeledik az ősz. Országhatárainkon túl is ismerik és elismerik a me­gyeszékhely egyik nevezetes gazdasági és kultúrtörténeti emlékhelyét, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kom­binát árnyékszalai főpincé­jét. A több tíz kilométer hosszúságú pinceváros rep­rezentatív főágát nemrég felújították. Az 1300-as évek­ből fennmaradt, riolittufába vájt pincerendszer falai ugyanis a letűnt századok során sokat rongálódtak, és így megerősítésre szorultak. A tervezők arra töreked­Csendes hétköznapi káni­kulai délelőtt az Eger Hotel­ben. A bejárattal szemben a londinerek munka híján há­tukkal a falat támasztják. Nem tolonganak az Inter- tourist-bolt pultja előtt sem. A vezetőnő kedves mosollyal biztat bennünket a vásár­lásra. Legelőször is márkás külföldi cigarettát kérünk, két-két doboz Pali Mall-t és St. Moritz-t, majd a nem éppen olcsó Denim spray (3,70 dollárba kerül) és a neves Fenjal szappan tetszik meg nekünk. Vennénk még mást is, amikor a hölgy az útlevelünket kéri. Mivel nincs, udvariasan figyelmez­tet, hogy ne menjünk mesz- szire a vásárlásban. A vég­összeg a számlán 11 dollár 70 cent, ez igencsak közel jár a legfelsőbb értékhatár­hoz. Két tízest adunk, a visszajárót nyugatnémet márkában kapjuk meg, az átváltás az aznapi árfo­lyamnak megfelelően telje­sen pontos. Hamarosan felfedjük ma­gunkat: próbavásárlás volt. Varga Béla felügyelő az adásvételt rendben levőnek találja, csakúgy, mint a pre­cízen vezetett árkönyvet és bizonylatokat. Lévén kevés vevő, pénztárvizsgálatra is sor kerülhet. Az ausztrál dollártól a Schillingen át a gouldenig csaknem minden nyugati valuta átszalad a kezünkön. Felesleges pénzt nem találunk, a hiány is el­hanyagolható. Megfelelő az ártájékoztatás is, s még a kiszolgálók csinos formaru­hája ellen sem lehet kifogás. Az aprólékos vizsgálat ta­pasztalatait Varga Béla egy mondatban összegzi: — öröm a dolga a fel­ügyelőnek, ha ilyen kultu­rált, szinte mindenben tö­kéletes boltot kell megvizs­gálnia! A legkevésbé sem mond­ható el ez a mátrafüredi Avar Szálló Intertourist-üz- letéről. Az ottani ellenőrzé­sen történtekről Barócsi Ti­bor, a megyei tanács keres­kedelmi felügyelőségének vezetője számol be: tek, hogy a 330 négyzetmé­teres főágat eredeti hangu­latába állítsák vissza. A Bá-1 nyászati Aknamélyítő Válla­lat borsodi körzeti üzemve­zetőségének dolgozói gondos munkával betontéglákkal boltozták ki a falakat, mint­egy „megfiatalítva” azokat, utána pedig tufavakolattal vonták be, hogy hűen emlé­keztessen a régire, az ere­detire! Miután elkészültek a nagy munkával, hozzáláttak a be­rendezéshez. Ezt is tudato­san megtervezték. Itt kapott — A próbavételnél apró árucikkeket kértünk, már­kás szappant, rágógumit, ci­garettát, krémet, csokoládét. Már ekkor hibákat követett el az elárusító: nem állított ki számlát, holott ez köte­lező, ráadásul rosszul szá­molt, kettőnket összesen fél dollárral csapott be. Nem tudta felmutatni nekünk az alapdokumentumot, az ár­utasítást, továbbá az áruk­nak nem mindegyikéről volt bizonylata, s hiányzott 40 doboz Pali Mail cigaretta eredetéről az igazolás, az In­tertourist címkéje. A látható cikkeknek mindössze a 20 százalékán volt feltüntetve, mennyibe kerül. Ezek híján ugyanis azt számol, amit akar. A kasszából összesen 2 dollár 68 cent hiányzott, s az is bebizonyosodott, hogy ebben az üzletben szabályta­lanul kezelik a vásárlók könyvét. Persze, Barócsi Tibor nem hagyja figyelmen kívül a tényt: a kiszolgáló még na­gyon fiatal, huzamosabb gyakorlat híján rutintalan. Igaz, ez csupán részben méltányolható körülmény. Nem is marad el a büntetés. Néhány alapvető szabályt tudhatunk meg az eset ta­nulságaképpen, eszerint ma­gyar állampolgár legfeljebb tizenegy dollár nyolcvan cent értékben vásárolhat, de ez már a maximum, még akkor is, ha figyelmen kí­vül hagyjuk a hetenkénti árfolyamváltozásokat. Azért ez az érték, mert hazai ven­dég birtokában legfeljebb 400 forint értékű nyugati helyet a pince legnagyobb fahordója, a 352 hektós tá­roló, amelyet a borkombinát fennállásának 25. évforduló­jára, 1974-ben készíttettek. Ettől" nem messze helyeztek el 19, egyenként 55 hektós, valamint kilenc kisebb dísz- és három nagyobb ovális ászokhordót is. Ezzel a hely­reállított főágban egyszerre 1513 hektó kiváló minőségű bort tárolhatnak. Naponta sok külföldi és hazai érdeklődő keresi fel az árnyékszalai főpincét, amely­nek reprezentatív főágában mindenki szívesen megáll valuta lehet, a hatályos ren­delkezések szerint a többit — folyó áron — be kell szol­gáltatni a kijelölt pénzinté­zetnek. A televíziós reklám szö­vegével ellentétben nem jöt­tünk zavarba, amikor ellá­togattunk az Avarba. De úgy tűnik, a 18. életévét ép­pen betöltött kislány sem pi­rult el, amikor a hotel presszójában egy fél Johny Walkert és két fél Cour- voisier-t rendeltünk nála. Nem azon lepődtünk meg végül, hogy a számla 220 forintra rúgott, hanem azon, hogy — mint az utólagos vizsgálatkor — kiderült, ösz- szesen tíz milliliter finom nedűt igyekezett megspórol­ni rajtunk, ezzel csaknem 15 forint pluszbevételre téve szert. Nem tűnik soknak, ha a számlát nézzük, de gon­doljunk csak arra, mi törté­nik, ha minden vendéget így csap be ... Természetesen ő sem úszhatja meg kellő bün­tetés nélkül, Pál István ke­reskedelmi felügyelő még méltányos is hozzá. Figye­lembe véve ifjú korát, nem vesz fel jegyzőkönyvet — amelynek következménye az lenne, hogy két éven át nem részesülhet teljes prémium­ban és nyereségben —, ha­nem ezer forintos helyszíni bírságot ró ki a mérést el­vétő kislányra. Remélhetően, hatásos figyelmeztetés ez neki a jövőre nézve. Egy másik csoport az Avar Szállóhoz közel levő Bene- vár nevű másodosztályú ét­termet látogatja meg. A néhány percre, hogy részese legyen a különleges látvány­nak. Az ott levő hordók mellé a közeljövőben szőlő- feldolgozással és a borkeze­léssel kapcsolatos régi edé­nyek, szerszámok kerülnek. Ezzel is igyekeznek majd bemutatni az egykori elődök munkáját, a borászati eszkö­zök fejlődését. A főpince tehát amellett, hogy továbbra is elsődlege­sen gazdasági célokat szol­gál, még inkább Eger egyik idegenforgalmi ékessége ma­rad ... kért rövid ital és kávé mennyisége megfelel az el­várásoknak, még a szombat esti nagy forgalom ellenére is. A fizetésnél azonban már „hibázik” a felszolgáló, a fél konyakot 40 fillérrel többre taksálja. Azután konyhai ellenőrzés követke­zik: kiderül, hogy a káposz­tasalátát adagonként 90 fil­lér, a csemegeuborkát pedig 3 forint 10 fillér értékkel ki­sebb mennyiségben szolgál­ják fel. Egy 42 fős csoport­nál ez 130 forint többletet jelent. Barócsi Tibor szerint néha a rossz gyakorlat is lehet jövedelmező: a kony­hafőnök szeletenként ada­golja a húst, nem törődve azzal, hogy a rendeléshez képest végül is összességé­ben kevesebbet kapnak a vendégek. A következménye: három szabálysértési eljá­rás ... Sajnos, a gyöngyösi Mátra Szálló első osztályú presszó­ja sem mentes a csalfa ki­szolgálóktól. Kétszer egy de­ci Martinin ugyanis 30 milli­litert takarékoskodik az el­adó, ráadásul jeget tesz az italba, és így a súlycsonkí­táson túl minőségrontást is okoz. Drága nedűkről lévén szó, egyáltalán nem mindegy, hogy mit kap kézhez a gya­nútlan vendég... A pontosan egy hétig tar­tott széles körű ellenőrzés végső tanulságát a felügyelő­ség vezetője vonja meg: — Eléggé elgondolkodtató mindaz, amit vizsgálataink során tapasztaltunk. Egy dol­got azonban nem szabad el­felejteni: felügyelőink a fo­gyasztók érdekeinek védel­mében lépnek fel, s kezde­ményeznek eljárást, ha szükséges. Természetesen fi­gyelembe veszik a hazai vendéglátás méltányolható körülményeit is. Ennek meg­felelően intézkednek a vét­kesekkel szemben. Mindezek után természetes az elvárás, hogy az üzletek és a vendéglátó helyek al­kalmazottjai is tekintettel legyenek vendégeikre, vá­sárlóikra. Ez ugyanis így lenne sportszerű ... Szalay Zoltán Kaposi Levente Nemzetközi mérnök-geodéziai tanácskozás Budapesten nök-geodéziával. (MTI) Színesedik a Mátra Korán jött az őszi hervadás Itt kapott helyet a legnagyobb, a 352 hektós jubileumi fabordó (Fotó: Szántó György) Valutakezelő boltosok Luxusvendégtől luxustöbblet? Augusztus első hetében három megye — Borsod, Nóg- rád és Heves — kereskedelmi felügyelőinek részvéte­lével tartottak nagyszabású ellenőrzést szűkebb ha­zánkban. Harminc üzletben, illetve vendéglátó helyen jártak, s megállapításaik bizony cseppet sem adnak okot az elégedettségre. Igen sok volt a szabálysértés: a rossz mérés és számolás, gyakran megszegik a bi­zonylati fegyelmet is. Gondok vannak főleg a vendég­látóhelyek kulturáltságával, tisztaságával. Összesen 46 százalékban tártak fel problémákat — s ez bizony rossz arány. Az előbbit egészítette ki az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség idegenforgalmi vizsgálata, amelynek ke­retében vendéglátós szemszögből az úgynevezett „nagy vadak" is terítékre kerültek. Ml az utóbbi helyeken ellenőrzést végző szakemberekhez társultunk. (mentusz)

Next

/
Thumbnails
Contents