Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 18., szerda Többen megerősítették: a palesztinok készek elhagyni Bejrutot „II katonai megoldás megbukott” BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának -tagija, a Központi Bizottság titkára kedden a KB székházábam fogadta a Norvég Munkáspárt Einar Förde elnökhelyettes veze­tésével hazánkban tartózko­dó küldöttségét. NEW YORK Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtiitkár szerdán tíz­napos hivatalos látogatásra Kínába és Japánba utazik — közölték a világszerve­zetben. BUENOS AIRES Augusto Jorge Hughes dandártábornok lett az ar­gentin légierő főparancsno­ka — közölték hétfőn Bue­nos Aines-i jól értesült for­rósok. Az 51 éves katona­tiszt, akit „mérsékeltnek” emlegetnek Argentínában, Basilio Lami Dozo tábornok helyét veszi át; őt egy hó­nappal ezelőtt mentették fel tisztségéből. MOSZKVA Hivatalos szovjet meghí­vásra hétfőn Moszkvába érkezett Horst Ehrnke, a nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt parlamenti cso­portjának alelnöke. Ehmke ellátogat Kijevbe és Üzbe- gisztánba is. PEKING A kínai haditengerészet új típusú, hazai tervezésű és gyártmányú, távirányítá­sú rakétákkal felszerelt rombolót próbált ki — je­lentette hétfőn az Űj Kína hírügynökség. A romboló vízre bocsátása óta 50 ezer tengeri mérföldet -tett meg. ÜJ-DELHI Mintegy négyezer tüntető textilmunkást vettek őri­zetbe Bombay indiai kikö­tővárosban. Hírügynökségi jelentések szerint Bombay körzetében több mint 250 000 textilmunkás sztrájkol ma­gasabb béréket követelve. A munka-beszüntetés súlyo­san érinti az indiai textil­ipart, mivel a bombayi üzemek adják az indiai textilkivitel hatvan száza­lékát. — „Készek vagyunk el­hagyni Bejrutot a város megóvása érdekében” — je­lentette ki hétfőn New York­ban Faruk Kaddumi, a~ PFSZ politikai osztályának veze­tője. Kaddumi az ENSZ-köz- gyűlés hétfőn délután meg­nyílt rendkívüli ülésszakán mondott ötvenperces beszé­det, s ebben rámutatott: Iz­rael „visszataszító és szeny- nyes háborút” visel a Pa­lesztinái nép és Libanon el­len, amiért bűnhődnie kell. Felhívta a közgyűlést arra, hogy fogadjon el „átfogó szankciókat” az agresszor ellen, s fossza meg ENSZ- tagságától is Izraelt. A Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselője elítélően nyilatkozott az Egyesült Ál­lamoknak az újabb közel- keleti válságban játszott sze­repéről, s sürgette az ENSZ tagországait: gyakoroljanak nyomást az amerikai kor­mányra, hogy az megszün­tesse a Begin-kormánynak nyújtott támogatását. Tudtul adta, a kivonulás a palesztinok részéről nem kapituláció, s azt palesztin részről meghatározott felté­telekhez kötik. A PFSZ po­litikai osztályának vezetője felszólította a rendkívüli közgyűlést: foglaljon állást egy, a palesztin kérdés ren­dezésére összehívandó ENSZ- konferencia mellett. Ezen a konferencián minden érde­kelt fél képviseltetné magát. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a lengyel Minisztertanács el­nöke, az SZKP KB meghí­vására tett rövid munkalá­togatása végeztével kedden hazautazott a Szovjetunió­ból. ★ Nagy terjedelemben tá­jékoztatnak kedden a len­gyel lapok Leonyid Brezs- nyev és Wojciech Jaruzels­ki Krím-félszigeti találkozó­járól. ' A két ország legmaga­Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a Francia Tele­víziónak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a PFSZ fegyveres alakulatai el fogják hagyni a libanoni fővárost. „Szavamat adtam szövetségeseinknek, a nem­zeti erőknek és az iszlám erőknek, hogy elhagyom Bejrútot” — mondotta. Rá­mutatott: a palesztinok tör­ténetében nem először for­dul elő, hogy szét kell szó- ródniok. „Olyan menekül­tek életét éljük, akiket el­űztek hazájukból, s ország­ról országra vándorolnak” — mondotta, majd hozzátette: „A bejrúti csata mégis győ­zelem volt. Mi vagyunk a legkisebb arab katonai erő, mégis hosszabb ideig dacol­tunk az amerikaiak által támogatott hatalmas izraeli hadsereggel, mint ez a múlt arab—izraeli háborúiban történt. Ebben van a mos­tani események jelentősége." ★ Kedden, a tizenegyedik iz­raeli—palesztin tűzszünet ötödik napján az az általá­nos meggyőződés uralkodott az izraeli hadsereg által be­kerített Nyugat-Bejrútban, hogy véget ért a „bejrúti háború”, a politikai megol­dás győzedelmeskedett a ka­tonai megoldás fölött. Safik El-Vazzan libanoni minisz­terelnök kijelentette, hogy elhárult minden akadály, a hét végén megkezdődhet a sabb párt- és állami veze­tőjének. szívélyes légkörű megbeszélésén — emeli ki a lengyel sajtó — Wojciech Jaruzelski tájékoztatta Leo­nyid Brezsnyevet arról, hogy a rendkívüli intézke­dések és az ország vezetésé­nek gazdasági—politikai erő­feszítései nyomán, a párt IX. kongresszusán elfoga­dott irányvonalnak megfe­lelően kedvező változások tapasztalhatók Lengyelor­szágban. A Tribuna Ludú, a LEMP KB lapja egyebek főváros nyugati felében kö­rülzárt palesztin harcosok elvonulása. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet lap­ja, a Falasztin Al-Szaura rámutatott, hogy „a katonai megoldás megbukott”, a pa­lesztin és a libanoni harco­sok kikényszerítették a tisz­tességes rendezést. Közben előrehaladott stá­diumba jutott a több nem­zetiségű nyugati haderő bej­rúti állomásoztatásának a megszervezése. A libanoni kormány szerdán juttatja el a hivatalos csapatküldési felkérést az amerikai, a fran­cia és az olasz kormányhoz. Az izraeli hadsereg rész­leges csapatvisszavonással tette lehetővé, hogy a liba­noni hadsereg ellenőrzése alá helyezett parlamentben ren­dezhessék meg a csütörtökre kitűzött köztársasági elnök- választást, amelynek a meg­tartása attól, függ, hogy ösz- szejön-e legkevesebb 62 kép­viselő, a határozatképesség­hez szükséges kétharmados többség. A keresztény jobb­oldal mindent elkövet a kedvező választási feltételek biztosításáért, az egyetlen elnökjelölt, a falangista Ba- sir Gemajel megválasztásá­ért. Több tekintélyes moha­medán és haladó politikus­sal együtt a megválasztásra jogosult és esélyes maronita képviselő, Raymond Edde is az Izraellel régóta együtt­működő fasiszta milíciavezér megválasztása ellen foglalt állást. mellett rámutat, hogy az együttműködés bővítése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal segíti a lengyel gazdaság talpraállá- sát, létrehozza a sikeres fej­lődés távlatait. A válságból való kilábalást azonban ne­hezíti az országban műkö­dő föld alatti ellenzéki moz­galom, amelynek tevékeny­ségét kívülről, elsősorban az Egyesült Államokból támo­gatják. Lengyel lapok a találkozóról Jaruzelski hazaérkezett —( Külpolitikai kommentárunk )— Veszélyes patt NAPJAINK EGYIK LEGHIÁBAVALÓBB KONF­LIKTUSA, az iraki—iráni háború egyes megfigyelők szerint új szakaszába lépett1. Hovatovább két éve tart a szomszédos országok csatározása, tömérdek vér- veszteséggel, fölbecsüllhetétlen anyagi károkat okoz­va mindkét oldalon. Szaddam Husszein iraki államfő most fenyegető fi­gyelmeztetést intézett Iránhoz: ha Teherán nem haj­landó tárgyalni, Irak csapást mér az általa eddig megkímélt létfontosságú iráni célpontokra. Nem is rejtette véka alá, mire célzott: a Kharg-szigeten levő iráni olajkikötő blokádját helyezte kilátásba. A kiköl­tő körülbelül húsz kilométerre fekszik Irán partjaitól a Perzsa-öbölben, ahol már a múlt hétén elsüllyesz­tettek1 az irakiak egy görög esi egy dél-koreai hajót. Eddig Irak csupán négy övezetét minősített hadmű­veleti területnek. Szaddam Husszein bejelentése arra ' vall, hogy Bagdad ismét kezdeményezőként kíván föllépni a háborúban, amely —• iraki álláspont sze­rint — az irániak makacssága miatt tovább folyik. AMI TEHERÁNT ILLETI, az állásfoglalások nem egyértelműek. Nem is olyan rég felelős teheráni po­litikusok még azt a feltételt szabták, hölgy Szaddam Husszein távozzék Irak1 éléről, később azonban mint­ha elálltak volna ettől a kikötéstől1. A nagyjából állóháborúnak minősíthető csatározá­soknál is fontosabb tényezője a konfliktusnak dip­lomáciai eredetű, nevezetesen: az el nem kötelezettek mozgalmának szeptember elején esedékes csúcstalál­kozója, amelyet eredetileg Bagdadban kéllett volna megtartani. Irán azonban ellenezte a korábban elfo­gadott helyszínt, s még inkább azt, hogy a mozga­lom soros elnökévé — az alapszabályok értelmében — a vendéglátó ország elnökét, Szaddam Husszeint vá­lasszák. NEMCSAK A SAKKBAN, a politikában is adód­nak patthelyzetek. Az iraki—iráni háborúban alig­hanem ilyen szituálció teremtődött. Meglehet, egyik fél sem ragaszkodik a fölösleges vérontás folytatásá­hoz, de presztízsokokból1 mégteem fogadja el a közve­títők által már számtallahSzdr fölkínált tűzszüneti ja­vaslatot. Különösen a belpolitikai helyzet indokolja mind Teherán, mind Bagdad számára a tárgyalások; elvetését és a hiábavaló konfliktus meg>'cs«.abbitá- sát. Győzelmet ugyan egyíjk fél sem képes aratni, döntő fölényt sem az egyi'’., sem a másik hajisereg nem tud kiharcolni, a békekötés: azonban mindkét ország vezetése számára kockázatosnak tűnik. A nemsokára második1 éVfordúlójához érő háború most, Szaddam Husszein bejelentésével újabb, vesze­delmes szakaszába lépett. Irán legnagyobb olájkikö- tÖjét sűrűn fölkeresik idegen nemzetiségű tankhajók. Ha az irakiak beváltják fenyegetésüket, a konfliktus kiterjedésével léhet számolni1. Ez pedig sem a térség, sem a világ biztonsága szálmára nem közömbös. Gyapay Dénes A tajvani kérdésben Kínai-amerikai kompromisszum A fegyverkezésről, a közel-keleti kelyzetről Az Egyesült Államok ígé­retet tett arra, hogy a Taj­vannak szánt fegyverek sem mennyiségileg, sem minősé­gileg nem fogják meghaladni a kínai—amerikai diplomá­ciai kapcsolatok felvétele óta szállított fegyverek mennyiségi és minőségi szintjét. Washingtonnak to­vábbá szándékában áll a tajvani fegyverszállítások fo­kozatos csökkentése, hogy az egy idő után „elvezessen a végső megoldáshoz”. Nem törekszik arra, hogy tajvani fegyverszállítási politikáját hosszú távú politikának te­gye meg — jelentették be kedden hivatalosan a kínai fővárosban. A Pekingben (és Wa­shingtonban) közzétett kí­nai—amerikai közös közle­ményből és a hozzácsatolt írásos kínai szóvivői nyilat­kozatból kiviláglik, hogy a megállapodás távolról sem elégíti ki a kínai igényeket. Washington még ahhoz a kínai követeléshez sem tar­totta magát, hogy szabjon meg konkrét időpontot a fegyverszállítások végleges beszüntetésére. Amerikai engedménynek tekinthető, hogy nem ragaszkodott ah­hoz a kínai belügyeket sértő kitételhez, miszerint a fegy­verszállítások csökkentése csak a kínai—tajvani újra­egyesítés előrehaladásának függvényében képzelhető el. A közös nyilatkozatban a kínai kormány megismétli, hogy Tajvan Kína belügye és leszögezi: a szárazföld és a sziget békés újraegyesítése a Kínai Népköztársaság alapvető politikája. ★ A kedden nyilvánosságra hozott kínai—amerikai közös közlemény újabb bizonyítéka annak, hogy Peking komp­romisszumot kötött az Egye­sült Államokkal és elfogadta, hogy Washington — jólle­het immár más formában — folytassa „két Kína”-politi- káját — írta kedden a TASZSZ hírügynökség wa­shingtoni hírmagyarázója. A kommentátor vélemé­nye szerint a kínai—ameri­kai közlemény lényege első­sorban az, hogy az Egyesült Államok — talán a terve­zettnél kisebb mértékben — mégis folytathatja fegyver- szállításait Tajvannak. Az Egyesült Államok tulajdon­képpen csak homályosan megfogalmazott ígéretet tett arra, hogy fegyverszállításait fokozatosan csökkenti. Reagan amerikai elnök nyilatkozatából kiderül: Wa­shington számára a kompro­misszum azért volt szüksé­ges, hogy tovább erősítse ka­tonai, politikai kapcsolatait Pekinggel. Reagan szerint a kínai—amerikai kapcsolatok létfontosságúak az Egyesült Államok hosszú távú nem­zetbiztonsági érdekei szem­pontjából és elősegítik a ke­let-ázsiai stabilitást. A genfi leszerelési bizott­ság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet is. Bevezetőben értékelte az ENSZ-közgyűlés nemrég megtartott második rendkí­vüli leszerelési ülésszakát, amely — mint mondotta — „a nemzetközi helyzet ked­vezőtlen fejleményei, egyes imperialista hatalmak szélső­séges politikája miatt nem hozta meg a várt eredmé­nyeket.” „A rendkívüli ülés­szak ugyanakkor egyértel­Ronald Reagan elnök hét­főn több tízmillió amerikai tévénéző előtt védelmébe vette a képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsá­ga által kidolgozott közel százmilliárd dolláros adó­emelési programot. „A gazdasági felépülés lá­tótávolságba került” — mondta, egy évvel nagysza­bású adócsökkentési prog­ramjának elfogadtatása után, arra hivatkozva, hogy három nágy amerikai bank hétfőn újabb fél százalékkal csökkentette a kamatlábakat, s a második negyedévben hosszú idő után először, va­lamelyest nőtt az Egyesült Államok ipari termelése. Reagan ugyan elismerte, hogy a munkanélküliek száma két Magyar felszólalás Genfben műén kifejezésre juttatta a háborús veszély miatt érzett világméretű aggodalmát, és világosan megfogalmazta, hogy a nukleáris katasztrófa elhárítása a jelenlegi időszak legégetőbb és legsürgetőbb feladata” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője. A továbbiakban, méltatta a Szovjetuniónak azt az ün­nepélyes kötelezettségvállalá­sát, hogy semmilyen körül­mények között sem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és sürgette a többi nukleáris millióval nőtt Carter távozá­sa óta, s azzal vigasztalta az amerikaiakat, hogy a gazda­sági felépülés érdekében sa­ját konzervatív támogatóival is kész szembeszállni. Reagan aláhúzta: a kor­mány folytatja az állami ki­adások csökkentését, csupán egyetlen területen növeli a kiadásokat: a fegyverkezés­ben. Reagan arra hívta fel az amerikaiakat, hogy mozgósít­sák kongresszusi képviselői­ket a pénzügyi csomagterv elfogadására. Ezúttal a re­publikánus tervezet mellett foglaltak állást a demokra­ták is. Nevükben Thomas Foley Washington állambeli képviselő válaszolt Reagan­nak. A 98,3 milliárdos adó­hatalmat, hogy hasonló köte­lezettségvállalással járuljon hozzá az államok közötti bi­zalom erősítéséhez, a nuk­leáris fegyverek betiltásához. Beszéde végén éles szavak­kal ítélte el a Libanon el­len még mindig folyó izraeli agressziót, a palesztinok el­leni népirtó akció mögött meghúzódó imperialista ér­dekeket, és követelte az iz­raeli csapatok azonnali kivo­nását Libanonból és a többi megszállt területről. emelést „gazdasági szükség- intézkedésnek” nevezte, amely a tavaly megfelelő gazdasági háttér nélkül vég­rehajtott adócsökkentés okozta károk megszüntetését célozza, s így „helyes irányú lépés.” A demokrata párti válasz elhangzása után az ABC te­levíziós állomás hírmagyará­zója megjegyezte: nem volt rá példa, hogy a demokraták ilyen mérsékelten reagáltak volna egy republikánus kor­mányzattól eredő gazdasági kezdeményezésre. A Reagan. korszak első másfél évének jellegzetességei közé sorolta ugyanakkor azt is, hogy az elnök ismétlődő törvényho­zási sikerei nem realizálód­nak gazdasági sikerekben. Vizsgálatok, edzések az űrben A Szaljut—7 űrhajósai a világűrben eddig eltöltött több mint három hónap után is jól érzik magukat és mun­kaképességük kifogástalan. A repülésirányító központ or­vosszakértőinek kedden ki­adott rövid jelentése a hét­fői kivizsgálás eredményein alapul. Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev ez alka­lommal csaknem egész nap­ját orvosi vizsgálatokkal töl­tötte: az űrállomás Aelita— 01, Echograf és Reograf el­nevezésű, több funkciós diag­nosztikai berendezéseivel többek között szív- és ér­rendszerük állapotát és szer­vezetük legfontosabb fizioló­giai paramétereit vizsgálták, és elvégeztek számos bioké­miai vizsgálatot is. A hosszú távú űrrepülések idején rendkívüli módon le­gyengülne au űrhajósok izomzata, ha nem végeznék el rendszeresen a külön e célra összeállított testgya­korlatokat. Az orvosszakér­tők szerint az űrhajósok jó egészségi állapotának és közérzetének fenntartásában fontos szerepet tölt be a megfelelő étkezés is. Étrend­jükben csaknem 70 féle fo­gás szerepel: levesek, hús- és halételek, tejtermékek, desszertek, gyümölcsök, gyű. mölcslevek és más frissítő italok. A demokraták is támogatják Reagan az adóemelési programról

Next

/
Thumbnails
Contents