Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 193. szám ARA: 1982. augusztus 18., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az összhang öröme Az újságíró vidéki útjai során nemcsak az eredményeket térképezi fel, hanem sűrűn találkozik gondokkal is. Ezek közül a leggyakoribb a kisebb közösségekben — például a tantestületekben — el- burjánzó viszálykodás, intrika, amely megmérgezi a korábban egészséges légkört. Az indulatok fokozatosan izzanak fel, ebben a kóros helyzetben az érintettek elvesztik józan ítélőképességüket, s nem mérlegelnek, vélt érdekeiket részesítik előnyben a valódiakkal szemben. Jó néhány ilyen esetben ke- resteip, kutattam a felszín mögött rejtőző lényeget, s mindig megdöbbentem, amikor rájöttem, hogy kis sértődések fekélyesednek el, méghozzá olyannyira, hogy a megfelelő gyógyírt nagyon nehéz megtalálni. Az egymás elleni csatározás felőrli az alkotóerőket, mindenki csak pillanatnyi, legtöbbször látszat győzelmekért kardoskodik s közben ser ki sem veszi észre, hogy mekkoiá veszteség érte. Egyszer egy igazgató a helyettese üzent hadat egymásnak. Két különben jól képzett, lelkiismeretes, hivatásérzettől vezérelt ember adta fel értékeit, s napjait, heteit szinte kizárólag arra áldozta, hogy híveket szerezzen, tábort gyűjtsön maga köré. Természetesen mozgósították — mekkora pedagógiai baklövés — a szülőket; lejáratva ezzel a nevelői tekintélyt, tájékoztatták a falut, bizonyítva a lakosság számára, hogy épp alapvető dolgukról, a felnövő nemzedék okításáról feledkeztek meg. A másik alkalommal egy nyugdíj előtt álló direktor akarta mindenáron lejáratni a neki tisztelettel ellentmondó ifjú kollégáit, ök természetesen nem hagyták magukat, s az is tény, hogy jogos ügy érdekében emeltek szót. Az események azonban annyira elfajultak, hogy a viszálykodás során az indokoltan háborgók is elítélendő „fegyverekkel” viaskodtak. Sorolhatnánk tovább a példákat, ehelyett azonban inkább arra utalunk, hogy ilyen ütközetekben senki sem szerez babért, soha nem lesz egyetlen nyertes sem. Az említett vezetőket leváltották, más posztra állították, azaz nem éppen fiatalon kerültek hátrányos helyzetbe. Méghozzá elvakultságuk, hibáik miatt. Ez persze egyéni keserűség, ráadásul rokoinszenvet se vált ki. Ennél jóval elszomorítóbb viszont az otthagyott „csatatér”. Az ilyen tantestületek bizalma megrendült, hite hamvába halt, régi alkotó lendülete majdhogy végleg megtört. Mennyivel tisztességesebb, okosabb lett volna még idejében tisztázni a vitás kérdéseket, megbecsülve egymás személyiségét, gondolva a megoldásra váró feladatok szépségére. Ráadásul övék lett volna az összhang mással aligha pótolható öröme. • Pécsi István Kilenc búzafajtából választhatnak - Több napraforgó a magtárakba Már az őszre készülnek. Alig hogy befejeződött az aratás Heves megyében is, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben teljes erővel és nagy szervezettséggel hozzáláttak az őszi előkészületekhez. Megyeszerte jól halad a talajmunka és a műtrágyázás. Mindez viszont nem csupán a mezőgazdasági üzemeknek jelent komoly feladatot, hanem a háttériparnak és a kereskedelemnek is, amely a nyár után, az őszi hetekben is segíti majd a betakarítást, valamint a termények elhelyezését. A gazdaságok 1350 tonna kalászos magot rendeltek az őszi vetéshez, melynek 70 százalékát már el is szállították. Varró Imre, a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központjának főmérnöke az újdonságokról szól: — Káli üzemünk dolgozói derekas munkát végeztek, így vállalatunk időben felkészült és kiegyensúlyozott ellátást biztosítunk a szükséges magvakból. Kalászosokból például a megyére jellemző fajtaszerkezethez, búzából kilenc fajta áll rendelkezésre. Közöttük a három fő: a Martonvásári—4, a Martonvásári—8 és a hjubilejnaja—50. Ezek mellett takarmánygabonák alapanyagát adó újdonságok is vannak, mint a jugoszláv Baranka és a Super-Zlatna, melyekből az idén vetnek majd először a gazdaságok, őszi árpából a Kompolti- korait ajánljuk, amely kedvező tulajdonságai alapján bevált és szívesen foglalkoznak vele *hz üzemek. Ugyanakikor gondot okoz a lucernavetőmag-ellátás, melyből vállalatunknak nincs tartalékai Az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás miatt a terméseredmények sorozatosan elmaradtak a várttól, így importra kényszerülünk. Annál több van viszont vöröshere és bükköny magvakból. Mindkét pillangósból zavartalanul biztosítjuk az üzemi megrendeléseket. A Heves megyei AGROKER egri telepén a szükséges erő- és munkagépek széles skálája várja az érdeklődőket. Bán- fi Sándor igazgató-helyettes a választékot sorolja: — Százmillió forint értékű gépet és 60 millió értékű pótalkatrészt kínálunk a gazdaságoknak most őszre. A talajmunkákhoz ekéket, tárcsákat, nehéz gyűrűs hengerek, pótkocsik, továbbá hazai Rába Steiger és szovjet K—701-es, valamint T— 150-es traktorokat és vetőgépeket árulunk. Van elegendő NDK gyártmányú E—516-os kombájnunk is, melyhez megfelelő méretű adaptereket adunk a napraforgó-, illetve a kukorica-betakarításhoz. A szüretet is segítjük, hiszen az andor- naktályai, a detki és az ostorost termelőszövetkezet például a szekszárdi MEZŐGÉP bonyhádi gyárában készült szőlő zúzóbogyózót vásárolt tőlünk, melyeket el is szállítottunk. A kisgazdaságok ellátására szintén felkészültünk, miután a kiskereskedelem elegendő mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert, továbbá motoros kézikapát és kéziprést vett át vállalatunktól az üzletek ellátására. Az őszi hetekben egyébként a nyárihoz hasonlóan, szükség szerint alkatrészügyeletet tartunk majd, hogy ezzel is elősegítsük a zavartalan betakarítást! Az őszi érésű növények átvétele és tárolása az idén is nagy szervezettséget igényel a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól. Fodor Sándor igazgató a termények fogadására vonatkozó tervet ismerteti: — Miután lassan befejeződik a gabonaátvétel, így most már minden erőnket az ősziek átvételére összpontosítjuk, Elképzelésünk szerint 15 ezer tonna kukoricát vásárolunk fel a nagyüzemektől. Amennyiben csapadékos lesz az időjárás, az átvett mennyiséget szárítjuk! Jelentős feladatnak ígérkezik a napraforgó felvásárlása, miután ebben az évben a tavalyinál is többet, 4 ezer 800 tonnát veszünk át a gazdaságoktól. A magtárakat most fertőtlenítjük, s előkészítünk minden tárolót, hogy a többlettermést is zavartalanul átvehessük. A tarna- mérai Lenin Termelőszövetkezettel kötött együttműködési szerződésünk alapján a Mérán épülő szükségtárolók hamarosan elkészülnek, így a napraforgó egy részét ott . helyezzük el, amely enyhít a raktározási gondjainkon. Várhatóan 400 tonna rizst veszünk át a Hevesi Állami Gazdaságtól, melyet teljes egészében a hevesi telepünkről továbbítunk hántoló üzemi feldolgozásra. Az őszi felvásárlással együtt természetesen igyekszünk eleget tenni a vállalatunkra háruló egyéb feladatoknak is, mindenekelőtt pontosan betartjuk a határidőt az exportszállítmányoknál. A MEZŐGÉP hevesi gyárában szinte évről évre előállnak valami új, a mezőgazdasági munkákat segítő, egyszerűsítő, gyorsító és — nem utolsósorban — olcsóbbá tevő gép kikísérletezésével, termelésbe állításával. Így történik ez napjainkban is. Mint Szabó Jenő igazgató elmondotta, ezúttal a vetés korszerűbb megoldására találtak jó lehetőséget. Ennek jegyében éppen napjainkban gyártják és szerelik össze az ötven tonna kapacitású vetőgépfeltöltő adaptereket (VF 50), amelyeket elsősorban a KITE számára készítenek, ez évben összesen százat A zsákos feltöltést pótolják majd. .. .ezek a korszerű részegységek A MEZŐGÉP udvarán Felszerelve, vetésre készen... (Fotó: Perl Márton) Legtöbben a kis- és nagybirtokról Szekcióviták, fórumok gazdaságtörténelmi kérdésekről A nemzetközi kongresszus második napján Kedden Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében szekcióülésekkel folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresz- szus. A legnépesebb szekcióban a kis- és nagybirtokok gazdasági szerepéről tanácskoztak mintegy kétszázan, ahol témájuk a gazdaságtörténet egyik alapvető kérdése volt: miként alakult a nagy- és kisbirtok szerepe a mezőgazdasági termelésben a történelem folyamán. Korábban kialakult véleményekkel ellentétben ma már egyre többen a kisbirtok fontosságát hangsúlyozzák, mondván, hogy ezek a klasz- szikus kapitalizmus idején sokkal rugalmasabban tudtak alkalmazkodni a gazdaság változó igényeihez. A gazdaságtörténet szakemberei folytatták vitájukat e tudomány kutatásának új módszereiről, az egykori gyarmatok gazdasági fejlődéséről, a két világháború közötti Európa gazdaságáról. Megkezdődött a Gazdaságelmélet és a történelem című fórum is, ahol a résztvevők a közgazdaságtan és a gazdaságtörténet közös elméleti kérdéseit vitatják meg. Napirendre kerültek kisebb gazdaságtörténeti szakaszokkal foglalkozó témák is: La- tin-Amerika népességi fejlődése; Az Ottomán birodalom gazdasága. A nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszuson este úgynevezett nyílt vitafórumot tartottak „Az éhség a történelemben” címmel. AZ ÜNNEP ALKALMÁBÓL Népfrontkitüntetettek Alkotmányunk ünnepe alkalmából a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét adományozták a népfrontmozgalomban kiemelkedő munkát végzett tisztségviselőknek és aktivistáknak. A HNF Belgrád rakparti székházában Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kedden a népfrontmozgalom 34 munkásának adta át a kitüntetést. Az ünnepségen jelen volt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke is. A népfront budapesti és megyei bizottságainak ünnepségein 116-an vették át a kitüntető jelvényt. ★ A Népfront Munkáért Kitüntető Jelvényt vette át a budapesti ünnepségen Katona István gyöngyösi kanonok-plébános, a megyei HNF-bizottság tagja, a katolikus papi békebizottság elnöke. A HVDSZ elnökségi ülésén A kisvállalkozások tapasztalatai Az új, rugalmas szervezeti formák (kisvállalatok, társulások, kisszövetkezetek, vállalkozások) bevezetésének tapasztalatairól tárgyalt keddi ülésén a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. A téma napirendre tűzését a HVDSZ sajátos helyzete is indokolja, ugyanis mintegy háromszázezres tagságának több mint kétharmada a szolgáltatóiparban dolgozik, s ezen a területen különösen kedvező lehetőségek kínálkoznak a kisvállalkozásokra. Az eddigi tapasztalatok szerint a bérbeadások, valamint a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek a meghatározóak, de néhány leányvállalat is található a már megalakult 122 új szervezet között. Mégis viszonylag lassú a rugalmas szervezeti formák kialakulása — állapította meg az elnökség — ennek oka elsősorban a tőkehiányban, valamint a túlzott adminisztrációban keresendő. Fékezi a vállalkozási készséget az alapítást megelőző bonyolult jogi eljárás is. A kezdeti nehézségek másik oka, hogy egyes szolgáltatói területeken még nem körvonalazódott kellően a vállalkozók érdekeltsége A legnagyobb zökkenők a tisztítószalonok bérbeadásán nál vannak: a kedvezőtlen ártámogatási szabályok (szerződéses üzlet nem kaphat állami támogatást) elijeszti a vállalkozó kedvű dolgozókat. Kedvezőbb a helyzet a lakosságot szintén közvetlenül érintő kommunális és közüzemi szolgáltatások területén : több kisvállalkozást hoztak már létre víz- és csatornabekötésre, kútfúrásra, csatornázásra, s szintén jópá- ran vállalkoztak lakáskarbantartásra. Eredményként köhyvelhető el az is, hogy a felügyeleti szervek, illetve a megyei tanácsok általában megfelelő információkkal látják el a vállalatokat, s felelősségteljesen foglalkoznak az új formák kialakításával. Tolna és Hajdú megyében például tanácsadó bizottság alakult a vállalkozók segítésére. A fővárosban a tanács ipari főosztálya, valamint közmű- és mélyépítési főigazgatósága részletesen kidolgozta azokat a tevékenységi köröket, amelyekben célszerű és hasznos az új szervezetek kialakítása. Ugyancsak Budapesten megalakult a fővárosi épületfenntartás gazdasági társasága, amely szintén hatékony segítséget nyújt a vállalkozóknak. Füzesgyarmat Helyén a kitörésgátló Hosszú napok megfeszített munkájának eredménye: kedden délután 17 óra 40 perckor ráhelyezték a kitörésgátlót a füzesgyarmati gázkútra. A gázkitörésnél kedden az előző napon megbeszélt és elfogadott terv alapján folytatták az elhárítási munkákat. A reggeli órákban először az oldalirányú gázszivárgást szüntették meg. Közben teherautóra helyezték az új kitörésgátlót, és a délutáni órákban — a vízágyúk állandó védelme alatt — megkezdték felhelyezését. A daru kötélzetén függő idomot két lánctalpas traktor segítségével mozdították, tették föl lassan a kútra. Ez a munka a késő délutáni órákba nyúlt, mígnem a várva várt és igen komoly fizikai erőfeszítést is igénylő, precíz művelet sikerrel járt, s a kitörésgátlót rögzíthették. (MTI)
