Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 17., kedd 3. Mit kíván a turista? Jó pénzért: jó ellátást, tartalmas pihenést Ilyenkor, nyáron, léptei) - nyomon idegen szavakat hallunk az utcákon, a par­kolókban se szeri, se száma a külföldi rendszámú gép­kocsiknak. Mi magunk is utazáshoz készülünk, mond­juk külföldre, „Olaszba”, vagy „Jugóba”. Netán „csu­pán” hazai tájakra igyek­szünk, például a Felső-Tisza vidékére. Lehet, hogy pusz­tán anyagi megfontolások­ból. Ám remélhetőleg azért is, mert rájöttünk arra, hogy •itthon is akad sok felfedez­ni való, látnivaló. Az elmúlt egy-két évti­zedben igazán volt alkal­munk megízlelni a turizmus szépségeit. Ugyanezt mond­ják a hazánkba látogató külföldiek. Persze, egyálta­lán nem mindegy, hogyan utazunk. Az ország-világjáró kedv változatlan, a tu­risztikai szolgáltatá­sok árai azonban ala­posan megnövekedtek itthon és külföldön egy­aránt. A turista is igényesebb lett. A pénzéért — nem kevésért — jó ellátást, tartalmas pi­henést, kikapcsolódást kí­ván, lett légyen fiatal vagy idős, idegen vagy belföldi. Idegenforgalmunk törek­vése, hogy az ideérkezők —, ha kevesebben is vannak az elmúlt évekhez képest — minél kellemesebben érez­zék magukat nálunk, mind színvonalasabb szolgálta­tásokban, gazdagabb prog­ramokban részesüljenek. Szorosan kapcsolódik ehhez a belföldi turizmus minősé­gi fejlesztése, amely alapja a nemzetközi idegenforga­lomnak. Korábban számos gondot okozott, ma sem sokkal ke­vesebbet a vendégek elhe­lyezése. Mert igaz ugyan, hogy gyönyörű szállodákkal gyarapodtunk az utóbbi esz­tendőkben, ám áraikat több­nyire nem az átlagturista pénztárcájához szabták. Az olcsóbb motelek, kempingek ilyenkor zsúfoltak, s a leg­felkapottabb nyaralóhelye­ken már kora tavasszal le­foglalják a szezonra a fize-. tővendég-szobákat. Mosta­nában kezdjük csak kihasz­nálni a nyáridőben rendsze­rint üresen álló kollégiu­mokat, diákotthonokat. Az Expressz például 120 ezer vendégéjszakát kötött le az idén a különböző oktatási intézmények kollégiumai­ban. Megannyi kiaknázatlan lehetőséget rejtenek szépvi- dékű falvaink, községeink. Nem csupán szállást nyújt­hatnának a kispénzűeknek, hanem — némi szervezéssel — változatosabbá tehetnék az idegenforgalmi kínálatot, tehermentesítve egy­szersmind a leglátogatottabb városainkat, üdülőközpont­jainkat. A turista lehet, hogy „semmittevésre” vágyik, ám ezt aligha szabad szó szerint érteni. Akár hazai, akár kiil­földi, igényli a változa­tosságot, az ötletes, va­lódi kikapcsolódást nyújtó időtöltést, s egy­általában nem biztos, hogy beéri egy autóbu­szos városnézéssel, mint főprogrammal”. Az utazási irodák ma már mindinkább figyelembe ve­szik ezt a kívánalmat is. Elsősorban a sportolási le­hetőségek köre bővült a teniszoktatástól a szörf-tan­folyamig, az evezéstől a lo­vasiskoláig. Egyik-másik utazási iroda, így például a Budapest Tourist, kifejezet­ten gyermekek számára is szervez sporttáborokat. Más kérdés, hogy azok, akik nem veszik igénybe e szervezett utakat, miképpen hódolhatnak kedvteléseik­nek. Számukra bizony* sok a pótolnivalónk. A turista nemcsak látni, szórakozni, kikapcsolódni akar, hanem vásárolni is. Kisebb-nagyobb emlék­tárggyal, ha úgy tetszik, szuvenírrel megörvendez­tetni saját magát, de főképp az otthonmaradottakat. Az olcsó és ízléses ajándéktár­gyak választéka azonban nem nagy. Ráadásul bárho­vá is megy is az idegen, többnyire mindenütt ugyan­azt kínálják számára. Ugyanazt a cserépkorsócs­kát, csikóbőrös kulacsot, hímzett térítőt... S jobban teszi, ha a bazárokba be sem néz. Érdemes — s bizonyá­ra kifizetődő — volna nagyobb gondot fordíta­ni arra, hogy egyes vi­dékeink, városaink jel­legzetességei az aján­déktárgyakban is ízlé­sesen kifejezésre jussa­nak. A tartalmas utazásba a jó szálláson, gazdag programo­kon, szép szuveníreken kí­vül még sok minden bele­tartozik A jó információ, a figyelmes, udvarias kiszol­gálás éppúgy, mint városa­ink, falvaink tisztasága, rendezettsége, az ott élők készségessége, kedvessége. Az átutazó emlékezetébe vés egy barátságos kisközsé­get, egy kellemes útmenti vendéglőt, s nem felejti el azt mások figyelmébe is ajánlani. De ugyanígy meg­jegyzi a rossz tapasztalato­kat is. Utazni jó, mondjuk, s, hogy valóban így legyen, az nem csupán az utazási iro­dákon, idegenforgalmi hiva­talokon múlik. (K. K.) Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szep­tember 17-én egyidejűleg négy nemzetközi szakvásár nyílik a kőbányai vásárvá­rosban. Az őszi BNV ezúttal is a fogyasztási cikkek se­regszemléje lesz, az ötödik Hoventa kiállításon kereske­delemtechnikai és vendéglá­tóipari berendezések, a har­madik Protenvitán környe­zetvédelmi gyártmányok és a kutatási eredmények, a második Studexpo kiállítá­son pedig oktatási eszközök és laboratóriumok láthatók majd. Mind az őszi BNV, mind a két-, illetve háromévente megrendezendő szakkiál­lítások iránt nagy az érdek­lődés, és több hónappal a vásár megnyitása előtt min­den fedett, illetve szabadté­ri terület elkelt. Az őszi BNV-n az eddigi jelentkezések alapján a magyar kiállítókkal együtt negyvenegy ország és Hong­kong cégei mutatják be fo- gyasztásicikk-újdonságaikat. Sokrétű feladatok, lelkes nevelők Hamarosan véget ér a diákok számára ezernyi örömet hozó vakáció, s meg­kezdődik az 1982—83-as tanév. Az erre való felké­szülésről, a legfontosabb teendőkről beszélgettünk Búzás Lajossal, a megyei művelődésügyi osztály veze­tőjével. Ötnapos munkahét — Melyek az elkövetkező tíz munkás hónap főbb ne­velés-oktatásügyi feladatai? — Folytatódik az új tan­tervek bevezetése: orosz nyelvből és irodalomból a negyedik, környezetismeret­ből, technikából, ének-zené­ből az ötödik, magyar nyelv és irodalomból, történelem­ből, állampolgári ismeretek­ből, rajzból, testnevelésből a hatodik—nyolcadik osztá­lyokban. S ha már itt tar­tunk, akkor megjegyzem, hogy szűkebb pátriánkban az általános iskol4soknak mintegy hatvan százaléka a végleges metódus szerint ta­nulja a matematikát. Ha­sonló menetrend érvénye­sül a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban, a szak­munkásképzőkben. Nem kell bizonygatni, hogy ez nem akármilyen erőpróba. Rá­adásul mindenütt rajtol az ötnapos munkahét. Ez szá­mos változással jár, módo­sítja a fiatalok és a peda­gógusok időbeosztását. Az oktatás már augusztus 30-án megkezdődik, s 1983. június 17-ig tart. Rövidülnek a téli, a tavaszi szünetek, ke­vesebb lesz a közhasznú munkára • és a tanulmányi kirándulásokra fordítható idő. Ez az érem egyik olda­la, a másik viszont az — és ez örvendetes —, hogy az ifjak hetente két napot pi­Beszélgetés az új tanévről henhetnek. Azt szorgalmaz­zuk, hogy ezt közös össze­fogással kamatoztassa a csa­lád, az úttörőszövetség, az iskola és a művelődési hᣠzak hálózata. Természetesen ezzel nem zárult a penzu­mok köre. Nem feledkez­hetünk meg az állami gon­dozottakról, bővíteni kell a'-* nevelőszülői hálózatot, nem maradhat el a tartalmi kor­szerűsítés, a demokratiz­mus szélesítése, az alkotó jellegű közösségek erősítése, a rend és a fegyelem foko­zása, a tanulmányi színvo­nal emelése. Minden eszten­dőben hangsúlyozzuk — nem elég csak szavakban ki­emelni —, hogy érvénye­sülnie kell a nevelésközpon­túságnak. Tanteremgondok — Javultak-e, s ha igen, miként a tárgyi feltételek? Hogyan oldották meg a több helyütt jelentkező tan­teremgondokat? — Megnyugtató, hogy a korábbi esztendőkhöz ha­sonlóan fejlődött az óvodai ellátás. A helyek száma 275-tel gyarapodott. A rajt­kor nyitja kapuit a dohány­gyári — 150 személyes — gyermekintézmény, az ötven apróságot fogadó pétervásári óvoda. Bükkszenterzsébeten, Füzesabonyban és Gyön­gyöspatán 25—25-tel növel­hető a létszám. Hatvanban a Balassi. Bálint úton csak októberre fejeződnek be a munkálatok, azaz 100 kicsi örömére még várni kell. Nem ilyen kedvező az össz­kép az általános, iskolában. Itt csak a szinten tartást biztosíthatjuk. Ez akkor is igaz, ha Egerben és Gyön­gyösön javulnak az állapo­tok. A Mátra fővárosában a diákok birtokba vehetik a korszerűség követelményei­nek minden szempontból megfelelő 24 tantermes ok­tatási intézményt. A gondok leginkább Hatvanban, Recs- ken, Bélapátfalván, Kiskö­rén aggasztóak. Ez akkor is tény, ha ezeken a települé­seken már megindult az iskolaépítés. Több türelmet, megértést kérünk a szülők­től, mert a kényszerhelyzet pillanatnyi nehézségek sorát szüli, s átmeneti megoldás­ként tanításra használjuk a napközis termeket, az elő­adókat is. Lényeges javulás csak — s ez következik a demográfiai hullám alakulá­sából —, az 1983—84-es tan­évtől várható. Ne- feledkez­zünk meg azonban az öröm­hírekről sem. Egerben meg­nyitja kapuit a kétszáz ér­telmi fejlődésében elmaradt fiút és lányt fogadó új Ki­segítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. így lehe­tővé válik az is, hogy vég­re létrejöjjön a városi ki­segítő intézmény. — Mi a helyzet a közép­iskolákban? — Itt nem remélhető alapvető fordulat, az mégis előbbrelépés, — legalábbis a Gárdonyi Géza Gimnázium számára —hogy épületéből kiköltözött a Pedagógus To­vábbképzési Kabinet, a fel­szabaduló helyiségekben ta­níthatnak majd. Hátrányban a vidék — Ha mérlegeli a személyi feltételeket, akkor milyen összegzést készítene? — A működő és a pálya­kezdő pedagógusoknak 192 állást hirdettünk meg, jóval többet, mint az elmúlt évek­ben. A friss diplomások számára biztosított bérátlag (Fotó: Szántó György) 150 forinttal magasabb a korábbi időszakhoz viszo­nyítva. A városokban nincs nevelőhiány. Vidéken i azon­ban sokkal kedvezőtleneb­bek a körülmények. Ez a megállapítás elsősorban a gyöngyösi járás perifériális községeire vonatkozik. A fia­talok tartózkodását többek között az magyarázza, hogy kevés a szolgálati lakás, s nem mindenütt ideálisak az élet- és a munkakörülmé­nyek. — Mi a véleménye a pe­dagógusgárda felkészítésé­ről? — Ez a felelősségteljes munka már az előző tanév­ben megkezdődött a külön­böző komplex tanfolyamo­kon. Az érdekeltek bővít­hették vezetési, általános pedagógiai, pszichológiai, tantárgymódszertani isme­reteiket. Júniusban és júli­usban intenzív kurzusokat indítottunk, s ezeken tisz­táztuk a konkrét teendőket. E továbbképzési formák — természetesen önképzéssel kiegészítve —, olyan alapot jelentenek, amelyre bízvást lehet építeni, amely garancia arra, hogy a sokrétű felada­tokkal minden kartárs si­keresen birkózik meg, azaz az elkövetkező tíz hónap so­rán is emelkedhet a nevelő- oktató tevékenység színvo­nala. Pécsi István Tilos a bőrtalpú lábbeli II hét öröme, gondja Yerpeléten Helyrehozták a viharkárokat - Bővül a közvilágítás - Kifestett óvoda, iskola várja az új tanévet - De: mivel fűtenek, ha jön a tél? Egyéni védőfelszerelé­seket tiltott be a SZOT kutatóintézete A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete több egyéni védőfelszerelés forgalmazását megtiltotta. Az intézet visszavonta va­lamennyi bőrtalpú védőláb­beli engedélyezését, mivel más anyagokból sokkal meg­bízhatóbban szigetelő talpat lehet készíteni. Korszerűtlen, nek talált az intézet a Me­dicor Művekben gyártott többfajta légzésvédő készü­léket. A 34 M típusú ipari keretálarcok, a 36 M típusú laticeles és bőrözött ipari félálarcok és a PA 72 típusú porálarcok forgalmazását megtiltotta. A vállalatnak gondoskodnia kell a forga­lomból kivont termékek pótlásáról. Egyes fölszerelések, ruhák védelmi képessége megfele­lő ugyan, de korszerűségben, esztétikailag nem elégítik ki a követelményeket. Ilyen esetekben — ha egyelőre megfelelőbb felszerelések nem állnak rendelkezésre —, meghatározott időre enge­délyezik a forgalmukat, s a megszabott idő elteltével a gyártónak, forgalmazónak kérnie kell a meghosszabbí­tást, amit csak indokolt eset­ben adnak meg. Egy ellenőrzés alkalmával az ajkai járási vegyesipari szövetkezet raktárában 10 900 pár anyaghibás, mérethibás, kikészítetlen kesztyűt talál­tak, amelyek a - jóváhagyott mintára nem is hasonlítot­tak, a jóváhagyást jelentő embléma használatával visz- szaéltek. E kesztyűk mun­kavédelmi célra természete­sen nem használhatók. Az esetet a felügyeleti szervek is kivizsgálják. (MTI) Kora reggeli terepszemle után ülünk le beszélgetni hétfőn Birinyi Béla vb-tit- kárral, aki immár 44 eszten­deje szolgálója e nagyköz­ségben a közigazgatásnak. — A múlt heti rendkívüli időjárás igen megrongálta Verpelét több útját. Különö­sen a Kisfaludy, Petőfi, Bé­ke, Arany és Bajcsy-Zsi- linszky sínylették meg az ítéletidőt. Pénzünk nem igen van ilyesféle karbantartás­ra, ezért az érvényben lévő jogszabályok alapján, írás­ban szólítottuk fel polgá­rainkat, hogy telekfrontju­kon tisztítsák ki az árkokat, rendezzék el az útburkolat, a járda fogyatékosságait. Nem célunk a hatósági kényszer, nincs is rá szükség. Most láttam például, hogy mindenfelé munkához lát­tak az emberek. A Bajcsy- Zsilinszky utcában Nagy Já­noséit, Oroszi Ernőék már a gond végére is jártak. — És ha már itt tartok, engedtessék meg, hogy pár mondatban felidézzem társa­dalmi munkaakcióink ered­ményeit. Tavaly másfél mil­lió forintnál többet produ­kált Verpelét és Tarnaszent- mária lakossága, az egy fő­re jutó munka értéke 595 fo­rint volt. Az idei esztendő még több sikerrel kecsegtet,/ hiszen jórészt a lakosság tá­mogatásával új burkolatot, járdát kapott a Honvéd, az Alkotás, aN Kisfaludy, Gárdo­nyi és a Keleti fény utca, többfelé parkosítottunk, je­lenleg pedig a közvilágítási hálózat bővítése folyik a Bajcsy-Zsilinszky úton, va­lamint a szentmáriai Ságvári utcában. Közvilágítást, villamosítást emlegettünk. Amennyire öröm ez itt, annyi gondot je­lent a nagyközség vezetőinek a különböző tanácsi intéz­mények fűtésének átszerve­zésénél. Köztudott, hogy a tervciklus végéig az olajról másfajta fűtőanyagra kell váltani. Erre törekszenek a verpelétiek is, miközben szívják a fogukat azért a másfél millió forintért, amit alig három éve a gyermek- intézmények olajfűtésére költöttek. Most dobhatnak ki kazánt, automata izzófe­jet, hogy helyettük beszerel­tessék az újonnan vett 5 da­rab hőtárolós villanykályhát. Csakhogy! Ezek elektromos ellátására nem vállalkozik az ÉMÁSZ, mert a terhelést nem bírják a meglévő veze­tékek, és kellene egy trafó­ház is. Pontosan 300 ezer forintért. Ám, honnan vegye elő ezt a pénzt a tanács? Marad tehát a válaszút: vagy felsőbb szervekhez fo­lyamodnak segítségért, vagy tovább fűtenek a 12 forintos olajjal. — Egyébként ami gyer­mekintézményeink felkészü­lését illeti, iskola, óvoda, bölcsőde már kitakarítva, átfestve várja az új tanévet, a napközin pedig most vég­zik a csinosítást — mondja Birinyi Béla. — Meg kell mondjam, sikerült az egy- műszak megoldása iskolánk­ban, amely az idén 536 ver­peléti, szentmáriai gyereket fogad. Amiért viszont húz­zuk a nyakunkat: az óvoda zsúfoltsága. Alig 130 helyre 204 apróságot vettünk fel, hogy mindkét település igé­nyét kielégíthessük. Közben népszerűvé vált az öregek napközije is, amelynek éle­tét Szabó Józsefné irányítja. Az utóbbi évben már oda jutottak, hogy az öregek há­ziszőttest, lábtörlőt készíte. nek piacra, az így befolyt összegen pedig közös szóra­kozást rendeznek. Egy busz­ra való idős verpeléti épp most jött meg egy kellemes tarnamérai kirándulásról. Beszélgetésünk során szó­ba került a két település egészségügyi ellátása, a hét végi orvosi ügyelet. Az egri ellátás rendkívül nagy ellen­állásba ütközött, mind két falu lakói protestáltak a megyeközpontba helyezett hét végi ügyelet nehézkessé­ge miatt. Nos, sikerült a me­gyei tanács illetékes osztá­lyával egyetérteni, sőt pár héten belül elkészül Verpe- léten a környező községeket is kiszolgáló ügyeleti rende­lő. Adott hozzá anyagiakat a helyi tanács, felszerelését pedig a kórház vállalta. Most már csak azt kell eldönteni, hogy az itteni ügyelet mely települések hét végi orvosi ellátásáért felel majd. — Mindeközben szeret­ném hangsúlyozni, hogy a tervciklus igen szegény be­ruházások tekintetében, de még a rendelkezésünkre álló felújítási kerettel is csínján kell bánnunk — mondotta befejézésként a vb-titkár. — Vagyis arra kényszerültünk, hogy a sürgősség sorrendjé­ben oldjuk meg a feladato­kat. Egyetlen szerencsénk az ötezernél többet számláló la­kosság becsülendő helytállá­sa, amikor kérünk tőlük közös gondjaink megoldásá­ra. Ez viszont olyan fedezet, amire mindenkor számítha­tunk ... (moldvay)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents