Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 162. szám ARA; 1982. július 13., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Uborka­szezon A nyár a szabadságok időszaka. .Ilyenkor az em­berek többsége egy-két hétre üdülni megy, ilyen­kor majd mindenki jobban ráér, mint máskor, ilyenkor szívesebben járunk mozi­ba, színházba. Más szóval ezekben a hetekben, hó­napokban változatos, gaz­dag kulturális kínálatot igényelnénk, olyan terje­delmes listát, amelyből mindenki kedvére választ­hatja ki a hozzá legköze­lebb állót, a neki leginkább tetszőt. Sajnos, az óhajok nem mindig és mindenütt vál­nak valóra. Ennek az az oka, hogy a művelődési házak, otthonok népműve­lői nem számolnak ezzel a ténnyel. Ráadásul igen sokan épp ekkor szánják el magukat az általában megérdemelt pihenésre. A következmény meglehetősen elszomorító: a program rendszerint szegényes, sőt olyan is előfordul, hogy — bár ezt ki nem írják — gyakorlatilag zárva tarta­nak. Fura módon egyikőjük sem gondol arra: mekkora lehetőséget szalaszt el, mennyire megfeledkezik a hivatása diktálta igyekezet­ről, ötletességről. Akinek szívügye az ismeretgyara­pítás, a tudás iránti érdek­lődés felkeltése, nem le­het ennyire érdektelen, kö­zömbös. Igaz, más a hely­zet a falvakban és a váro­sokban. Az egyik helyütt az emberek kevésbé érnek rá, mint a másik települé­sen, ám mindenütt szép számmal akadnak olyanok, akik épp ekkor remélnék a segítséget. Mégis hiába bizakodnak, mert a ki nem mondott, de tényleges vá­lasz a nem. Nyilvánvaló, hogy közre­játszik ebben a kényelmes­ség, az egyéni érdek elő­térbe helyezése. Magyarán szólva: a közművelődési intézményekben dolgozók többségének nem ilyenkor kellene szabadságra men­nie, hanem olyan időszak­ban, amikor sokkal kisebb az érdeklődés, amikor megfogalmazatlanul is lé­tezik — az igények terüle­tén — uborkaszezon. Most azonban ezrek vár­nak, méghozzá gonddal összeállított, szervezett, színvonalas műsorokra. Nemcsak a felnőttek sorá­ból toborzódik ez a tábor, hanem duzzasztják a vaká­ciózó általános és közép­iskolai tanulók is. Vétek őket mellőzni, amikor mód adódik megnyerésükre, fel­karolásukra. Igaz, akadnak kivételek, de nem ez a jellemző. Rá­juk kellene felfigyelni. Át­vehetnék tőlük a már be­vált módszereket. Ennél is fontosabb azonban az az egészséges szemlélet, amely meghatározza cselekede­teiket, formálja áldozat- készségüket. Tanulhatnának tőlük a kevésbé önzetle­nek. Méghozzá ilyenkor, nyáron, amikor mindenütt nyitott kapukkal illene fo­gadni a maradandó élmé- { nyekre szomjúhozókat. Pécsi István Új termékek a pultokon Jó színvonalú az élelmiszerellátás A lakosság élelmiszer- ellátása az első félévben jó színvonalú, kiegyensúlyozott volt, ez derül ki a MÉM-nek az év első hat hónapjáról most elkészített összesítésé­ből. Az ágazat vállalatai két százalékkal több terméket adtak át a kereskedelemnek, mint tavaly ilyenkor, közöt­tük mintegy 60—80 féle új­donságot. Kiss Ferenc, a MÉM élel­miszeripari főosztályának ve, zetője az MTI munkatársá­nak elmondta: a mezőgazda­ság évek óta átlagban a kö­zepesnél jobb terméseket ta­karíthat be, s ez biztosítéka a megfelelő árualapnak. Emellett az ötödik ötéves tervidőszakban az élelmiszer- ipari üzemek fejlesztésére fordított mintegy 52 milliárd forint most kezd kamatozni, növekszik a korszerű, jó mi­nőségű, tetszetős csomagolá­sú termékek aránya — ezer. gyártására. kényszerít a külpiaci verseny is. Az élelmiszeripar szei ve­zeti korszerűsítése, néhány ágazatban a trösztök meg­szüntetése, a vállalati önál­lóság fokozása előnyösnek bizonyult. A termelés nem esett vissza az átállás nyo­mán, hanem a legtöbb he­lyen még emelkedett is. E vállalatoknál az egészséges verseny kibontakozásának eredményeként új termékek jelentek meg, elsősorban a baromfi-, a hús-, a konzerv- és a söriparban. A mezőgazdasági üzemek és a szövetkezeti kisüzemek termelése is előnyösen hat az ellátásra. A sok esetben sa­ját alapanyagot feldolgozó üzemek gyakran az adott körzet igényeinek megfelelő speciális termékeket állíta­nak elő, tovább gazdagítva a választékot, s hasznos kiegé­szítői a nagyobb élelmiszer- ipari termelőegységeknek. Jelenleg a teljes ellátás egy_ harmadát már ezek a kis­üzemek adják. A kedvező képet némiképp rontja, hogy egyes helyeken időnként kisebb-nagyobb zavarok voltak az ellátásban. Ez azonban nem az árualapok hiányára vezethető vissza, hanem in­kább a szervezés és szállítás hiányosságaira. Az ötnapos munkahétre átállás nem egy helyen zökkenőkkel járt. az új vásárlási szokások és a kereskedelmi rendelések összhangjának jobb megte­remtésével azonban májustól lényegesen csökkentek e gon­dok. A szűkös sütőipari ka­pacitás miatt viszont még mindig előfordul fennakadás a friss kenyér ellátásában, s Budapesten a poharas tej­igényeket sem minden eset­ben tudja kielégíteni az ipar. A hiány pótlását gyakran vi. déki tejipari üzemekből old­ják meg, a hosszú szállítás pedig nem egyszer a minő­ség rovására megy. Az első félévben a múlt esztendő első hat hónapjá­hoz képest némileg csökkent a cukorkafogyasztás, ami fő­ként a korszerű táplálkozás terjedésével magyarázható. Viszont megközelítően 17 szá­zalékkal több a baromfi és tojás, 4 százalékkal több hús-, 8 százalékkal több az üdítőital-fogyasztás. Igen ked­vezőtlen képet nyújt az al­koholforgalmazás: húsz szá­zalékkal emelkedett a fo­gyasztás ! Továbbra is jó ellátás ígérkezik élelmiszerekből. A terméskilátások szerint az árualapok biztosítottak ehhez, s az ipar kedvező át­vételi árakkal, körültekintő szervezéssel, a még meglevő tartalékok fokozott feltárá­sával mindent megtesz, hogy az 1087-es tervek teljesülje­nek. Továbbra is ösztönzik az üzemeket a választék bő­vítésére, a minőség javításá­ra, s az import nyersanya­gok felváltására hazaiakkal. (MTI) Derecskéi csemegék — melléküzemágból Görgőr alváz, kazettazár Kiss D. Intréné gyermekkocsi-alvázakat szerel Nemcsak a kimondottan mezőgazdasági jellegű mun­kában — az állattenyésztés­ben és a növénytermelésben érnek el jó eredményeket a mátraderecskei termelőszövet­kezet dolgozói hanem mellék­üzemáguk is figyelemre méltó. Az évi 23 millió forint ter­melési értéket produkáló fém­üzemük termékei közt töb­bek között görgős ülőgarni­túrák fémalkatrészei, gépko­csihoz csatlakoztatható cso­magtartók, gyermekkocsi-al­vázak, diplomatatáskához való kazettazárak stb. talál­hatók. Külön érdekessége munka- szervezésüknek, hogy egy- egy terület — főleg a nehe­zebbek és a nagyobb figyel­met igénylők — rendszere­sen „gazdát” cserél: ezeknél a dolgozók időről időre vált­ják egymást, így nem fárad­nak annyira el, és a kerese­tük is megközelítőleg azono­san alakul. A galvánüzemben Kocsa And­rás a krómozott iratrögzítő kapcsokat centrifugába he­lyezi Szanyi Györgyné most éppen lemezvágó gépen dolgozik, s ez nem ritkán komoly erőkifejtést és nagy figyelmet kíván tőle (Fotó: Perl Márton) Lázár György kedden Romániába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság kormányelnökének meghívására jú­lius 13-án, kedden hivatalos, baráti látogatásra Romániá­ba utazik. (MTI) Magas kitüntetés a szőlészeti kutatóintézet volt igazgatójának A Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes mun­kássága elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkal­mából a Szocialista Magyar- országért érdemrendet ado­mányozta Molnár Jánosnak, a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet egri kutatóállo­mása igazgatójának. A ki­tüntetést hétfőn Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter adta át. Terjednek a kisszövetkezetek Heves megyében: lakásszerviz Software és gyermekgon­dozás, villanyszerelés, terve_ zés és ablakmosás — a szö­vetkezeti iparban és szolgál­tatásban egyre többfajta te­vékenységet végeznek kisvál­lalkozásban. A kisszövetkeze­tek száma már megközelíti a százat, egyre népszerűbbek a szakcsoporti formák, s a sza­bályozó rendeletek megjele­nése óta jelentősen bővült az átalánydíj-elszámolásos rész­legek köre is. Az ipari szövetkezetek te­rületi szövetségei külön bi­zottságokat hoztak létre a megalakuló új szervezetek támogatására. Tapasztalataik szerint az eddigi vállalkozók többsége a nem túlságosan eszközigényes tevékenysége, két választotta, a nagyobb anyagi kockázatot még ke­vesen vállalják. A már létrejött szerveze­tek döntő többsége mind az ipari, mind a szolgáltató te­rületen olyan feladatok el­végzésére alakult meg, ame­lyek valamiféle hiány pótol­nak. A Budapesti Gép. és Vegyipari Szövetkezetek Szö­vetségénél például eddig 12 kisszövetkezet jött létre, há­rom közülük kifejezetten gyártással foglalkozik: fém­forgácsolást, műanyagfeldol­gozást végeznek, valamint papír-, nyomda- és kötőipari termékeket állítanak elő. Hét szövetkezet vegyes profilú, ipari és szolgáltatási igénye­ket is kielégít, az autószere­léstől a játékgyártásig, a fo­tócikkek javításától az" adás­vételig. Két kisszövetkezet kizárólag szervezési és ta­nácsadói feladatokat lát el, az egyik például software fejlesztések, számítógépes programok készítésére vállal­kozott. A szakcsoportok jelentős része az „anya” szövetkeze­tek kapacitásának bővítésére alakult, háttéripari tevékeny­séggel és különböző ipari, építőipari és lakossági szol­gáltatással egészíti ki azt. A hagyományos, de keresett szolgáltatásokon kívül több újfajta kezdeményezéssel is jelentkeztek a szakcsoport- alakítók. Heves megyében a LAKISZ márkanevet viselő Lakás- szerviz Szerelő és Szakipari Kisszövetkezet az elmúlt év­ben vált ki az UNISZERV szolgáltató szövetkezetből. Eszközöket is kapott a mű­ködéséhez; csoportjai lakás­karbantartást, szerelési mun­kákat vállalnak. Tevékeny­ségét az idén tovább fejlesz­tette azzal, hogy közös üzle­tet nyitott a Ravill és a Va­sért nagykereskedelmi válla­latokkal. Az itt árusított la­kásfelszerelési anyagokat, eszközöket a LAKISZ-brigá. dok a vevő kérésére üzembe is helyezik. Az ipari és szolgáltató szö­vetkezetek új szervezeti for­máinak működése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Sok új szövetkezet van ala­kulóban, a vállalkozók köre napról napra bővül. A gaz­dasági eredmények ma még nem mérhetők, az ötletek, kezdeményezések életrevaló, ságától függnek, s ebben el­sősorban a piac dönt. Huszonkét országból kétszázan Megnyílt a X. nemzetközi Kodály-szeminárium Kétszáz hazai és külföldi ének- és zenetanár részvéte­lével hétfőn megkezdte mun­káját Kecskeméten, a X. nemzetközi Kodály-szeminá­rium. A hagyományos nyári zenei rendezvénysorozat rangját jelzi, hogy a mosta­nira is a világ minden tájá­ról, összesen huszonkét or­szágból érkeztek hallgatók. Az ideit még vonzóbbá tette a Kodály-centenárium; a sze­mináriumon a neves zenetu­dós és pedagógus életútja, munkássága önálló foglalko­zásként szerepel, a bemutató tanításokon pedig a nevéhez fűződő ének-zenei nevelési koncepcióval ismerkedhetnek a szakemberek. Az ünnepélyes megnyitóra este az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban került sor, ahol Erdei Péter; a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója köszöntöt­te a résztvevőket, majd Tóth Dezső művelődési miniszter- helyettes méltatta a tized­szer megrendezett Kodály- szeminárium. jelentőségét. A kurzuson neves szakem­berek tartanak előadásokat, bemutató tanítást, hangver­senyeket. Magyar és spanyol agrár- közgazdászok értekezlete Befejeződött Budapesten a magyar—spanyol agrárköz­gazdasági értekezlet, ame­lyen a két ország agrárszak­emberei megvitatták a me­zőgazdasági termelés társa­dalmi-gazdasági körülmé­nyeivel, a hatékonysággal és versenyképességgel, valamint a mezőgazdaság regionális fejlődésével kapcsolatos kér­désekéit. A spanyol agrárszakembe­rek a gyakorlatban is meg­ismerkedtek a magyar me­zőgazdasággal, meglátogattak ■több tsz-t, állami gazdasá­got, kutatóintézetet. vala­mint a mezőgazdaság irá_ nyitó és érdekvédelmi szer­vezeteit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents