Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 11., vasárnap 3 A munkaerő-közvetítés új rendjéről Bárki kérheti a szolgáltatást A rugalmasabb, a gyorsan változó feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodás egyik alapfeltétele, hogy ű munkaerő irányítása is korszerűbb legyen. Miniszter- tanácsi határozat nyomán szervezték át a munkaerő- közvetítő irodákat, ahol korábban egyebek mellett a kötelező irányítást végezték. Az irodák ügyfelei a munkahelyükről kilépett, jobbára többszörösen állást változtató dolgozók voltak, így azok csak egy bizonyos réteggel foglalkoztak. A gazdaság mai viszonyai között azonban az eddigieknél jóval nagyobb szerepet szánnak a munkaerőközvetítőknek. A legfontosabb, hogy tevékenységük szolgáltató . jellegű legyen, egyaránt megfeleljen a munkát keresők és a munkáltatók igényeinek. Ennek érdekében kezdtek hozzá a megyei tanácsok az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal irányelvei alapján a munkaerő-közvetítő irodák újjászervezéséhez. Segítenek a pályakezdőknek Milyen feladatokat írtak elő az új irodák? A munkát keresők számára a munkahelyek kínálatáról, a munkáltatók részére pedig az elhelyezkedni szándékozókról kell tájékoztatást adniuk. Az igényeket nyilvántartják, hogy nyomban javaslatokat tudjanak adni egy-egy jelentkezőnek. Segítenek az üres munkahelyeket betölteni, a keresett állást megtalálni. Mindezek mellett a foglalkoztatottak egyes rétegei számára sajátos feladatokat is teljesítenek majd az irodák. Segítenek például . a pályakezdőknek, a munkát első alkalommal vállalóknak. Megszervezik a tanulók szünidei foglalkoztatását, idényjellegű munkára is közvetítenek. Segítik elhelyezkedni a megváltozott munkaképességű dolgozókat. Ha egy-egy munkahelyen időszakosan többen is nél- külözhetővé válnak, a csoportos irányítást szintén elvégzik Gyermekfelügyetetet. beteggondozást és hasonló munkákat vállalók jelentkezésére is közvetíthetnek ajánlatokat. Júliustól: a három városban Heves megyében a megyei tanács munkaügyi osztályának felügyelete mellett, a három városban hoznak létre irodákat; a helyi tanácsok feladata a szervezés. Kovács Sándornétól, a munkaügyi osztály vezetőjétől megtudtuk, hogy e hónapban már mindhárom újjászervezett irodában fogadják az ügyfeleket, leggyorsabban Gyöngyösön sikerült az előkészítés. A már felsorolt feladatok mindegyikének teljesítésére természetesen csak kellő tapasztalatok megszerzése, ismeretek összegyűjtése után lesznek alkalmasak az irodák. Fontos azonban, hogy mielőbb jó kapcsolatot alakítsanak ki a körzetükhöz tartozó munkahelyekkel, gyorsan megismerjék az igények változásait, tájékozottak legyenek, hogy információikat az ügyfeleknek is továbbadhassák. Végezzenek szervező munkát az iskolákban, vállalatoknál egyaránt, sőt, bizonyos feladatokat el kell majd látniuk a rokonszakmákra való átképzésben is. Gyöngyösön a városi tanács és a járási hivatal munkaügyisei dolgoznak majd az irodában, hiszen nagy körzetet kell ellátniuk. Hatvanban és Egerben is megszervezték már vállalati vezetőkkel való találkozást, ahol kölcsönösen tájékoztatták egymást igényeikről. Mindezekből is jól látszik, hogy megfelelően képzett szakembereknek igen felelősségteljes munkát kell végezniük az irodákban. Szolgáltatásuk színvonala hatással lehet a megye gazdaságának korszerűsítésére, a szervezett munkaerő-áramlás gyorsítására. A közvetítés nem kerül pénzbe s kívánatos is, hogy minél többen vegyék igénybe az irodák szolgáltatásait. Nemcsak azok, akik munkát keresnek, hanem azok is, akik munkát ajánlanak. (hekeli) Öröm és gond egy szobában Bölcselkedve azt mondhatnánk : ez az éleit. Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Valahogy így érezhetik ezt az aljasának is. Egy serleg és két szép váza áll egymás mellett az elnöki szobában, A serleg a megyei borverseny harmadik díjaként, az egyik váza ugyancsak a borversenyen elért „kimagasló eredményért”, a másik pedig az 1981-ben mutatott „kimagasló gazdasági eredményért”. Mindkettő a TE- SZÖV ajándéka a Rákóczi Tsz tagságának. Mindkettőt most, a közgyűlésen vették ét. Öröm, büszkeség, ezek nyomán pedig a lelkesedés a kísérője ezeknek a „megszolgált” tárgyaiknak. De egyetlen pillanat alatt eltűnik az elnök, Rudas Sándor arcéiról az alig titkolt mosoly, amikor azt sorolja, hogy a vihar mivé tette a rendre vágott borsót több mint harminchektáron. Az előzetes, becsült kár közelíti a félmillió forintot. Ismét változik a hangulat, amikor a kalászosokat említi. Az őszi árpát már levágták tizenöt hektáron. A -búza még hátravan. N egyvenhektámyi területen kell komibájnoini. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz gépei ruccannak át a szomszédba ezekért a munkákért. Az ősszel majd az abasári erőgép „adja vissza a szívességet a szántáskor. Már így és ezt is lehet. Ez is megnyugvás. Gond viszont a víz az oit- ványosban. A Gagarin erőműnek is szü ksége van a Bene-patak vizére most már a hűtőrendszeréhez, ezért.. . az abasáriak a bánya elfolyó vizeit fogták el egy ideiglenes jellegű ciszternában. Nagy „kincs” az oltvány. Tavaly is 2,1 milliót értékesítettek belőle Az idén is legalább ennyit szeretnének. Ezért nem mindegy, kap-e elegendő vizet a vesszők sora. Ellentételként megint a szívderítő tényről: majdnem hatszázhektárnyi szőlősökben a fürtök olyan szépek, hogy ugyancsak megcsillan az elnök szeme, amikor a várható termésre gondol. Még valamit. A szántóföldi növények a háztáji gazdaságok állatállományának a javát szolgálják. így hasznosítják azokat a táblákat, amelyekről kivágták a szőlőt, addig amíg az újratelepítéshez nem fognak hozzá. Szóval: a gond és az öröm egymást váltogatja Abasá- ron. (gmf) Fürdőzők és napfürdőzők... (Fotó: Szabó Sándor) Strandnézőben Hevesen Az Alföld riaszt egyhangúságával, ám ha a monotóniát lombkoronák üdezöldje töri meg, mindjárt eloszlik az ember rossz hangulata, rögvest feledi bosszúságait. Ezt a pihentető nyugalmat kínálja a kikapcsolódni vágyóknak a hevesi strand, amelyet nemcsak a nagyközségben, a környező településeken élők keresnek fel szívesen, hanem a Nógrád megyeiek és a csehszlovák turisták is. Gyógyjellegű víz Szabó László gondnok kalauzol, s a lokálpatrióták érthető büszkeségével időzik minden lényeges részletnél. — A kutat másfél évtizede ásták, ekkor 800 méter mélységből 47 fokos víz tört fel. 1961-ben fogadtuk az első fürdőzőket, azóta mindenki elégedett, hiszen a helyi rendelőintézet orvosai vizsgálódásaik során a gyógyjelleget is kimutatták, s megállapították, hogy érdemes ide járniuk az ízületi bántalmaktól szenvedőknek. Pillanatnyilag három medencénk van, egy 900 köbméteres, a másik kettő jóval kisebb, azaz 150, illetve 40 köbméteres. Ügy is fogalmazhatnék, hogy ez kielégíti a pillanatnyi igényeket. Igaz, kellene még egy az úszók számára is, de hát nem vastag a tanács pénztárcája, ezért az óhaj csak vágyálom. Annál is inkább, mert ehhez új kutat kellene fúratni. Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatni : milyen csillagászati összegbe kerülne. így aztán az elképzelés dédelgetett terv marad. Hétvégeken: telt ház Arra is fény derül, hogy igazi zsúfoltság csak a szombatokon és vasárnapokon van. — Hétközben az emberek lekötöttek, s munkaidő után már kevesen szánják rá magukat a fürdőzésre. A pihenőnapokon azonban ezren, ezerkétszázan is szoronganak. Kétségkívül nagy a vonzerő, s ezt nemcsak a kellemes környezet magyarázza, hanem az is, hogy elfogadható árakat alakítottunk ki. Ezzel kapcsolatban csak néhány adalékot említek, mintegy érzékeltetésként. Az egész napos belépőért 10 forintot kell fizetni, a délután jövők viszont 5 forintért veszik a jegyet. Emellett arra törekedtünk, hogy színvonalas ellátást biztosítsunk vendégeinknek. A büféhez melegkonyhás részleg csatlakozik, nem hiányzik a pecsenyesütő sem. A választék kielégítő: nemcsak sör, hanem üdítő is kapható. Százhét kabin közül válogathatnak az ide betérők. A visszajárók nagy száma jelzi, hogy mindenki felfrissül itt, s kellemes órákat tölt nálunk. Üdülők és kemping Azok sem csalódnak, akik messzebről érkeznek, s egy napnál tovább szeretnének maradni. — A különböző vállalatok faházakat létesítettek. „Üdülőikben” dolgozóik töltik szabadságukat. Emellett egyszerre 38 turistát helyezhetünk el, azaz senki sem távozik tőlünk elégedetlenül. Ráadásul a sátorozásra is mód adódik. Az ilyen jellegű felszereléseket bárki magával hozhatja, ám ha kényelmesebb, akkor helyben is kölcsönözheti. Természetesen a kívánalmaknak megfelelőek a szociális helyiségek, azaz az otthonosság légkörét kínáljuk. Ezért tervezünk hasznos hét végi programokat — többek között — napozószer-, fürdőruha-bemutatót. ígéretes tervek Forintban nem bővelkednek, ám a strand csinosításáról, sőt bővítéséről sem feledkeznek meg. Hadd sorakozzanak most azok az ötletek, amelyek révén még kellemesebbé formálódhatnak az itt töltött órák. — Az idén elkészült az új, a réginél esztétikusabb bejárat, betonozott utakat is létesítettünk. Szeretnénk a területet növelni, ehhez azonban a tanácsnak a környező kertekből kell vásárolnia parcellákat. Egy öreg épület renoválásával korszerűsítjük a kempinget. A munka megkezdődött, s ebben a létesítményben már lesz társalgó is. Tudom, ezek nem óriási dolgok, de hát csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. A gondok ellenére sem mondunk le arról, hogy ez a homokháti „oázis" még maradandóbb élményekkel gazdagítsa a pihenni vágyókat. (P. I.) Élt egyszer Egerben egy ember, aki az első személyi igazolványát 1974-ben kapta meg. Csakhogy ekkor már 47 éves volt. A késlekedés oka: Kovács Ferencet* halottnak könyvelték el. Ketten egy „bőrben” Hihetetlenül igaz mese egy orránál fogva vezetett testvérről Az előzmények a háborúig nyúlnak vissza. Az akkor még fiatal legényke az egri kórházban volt műtőssegéd. Jól végezte dolgát. Egy bombatámadás őt sem kímélte. Repesszilánkok hasították fel a combját és a fejét. Eszméletlen állapotban feküdt hónapokig. Amikor lábadozni kezdett, megtudta testvéreitől, hogy a háború már két éve véget ért. Fivérei lebeszélték a lábadozót arról, hogy személyi igazolványért jelentkezzék a rendőrségen, mivel ott bizonyára azt gondolnák róla, hogy bujkált, mint általában a régi rendszer hívei. A sérülés után elesetté, hiszékennyé vált, ezért kötélnek is állt. Persze a házi kupaktanácsnak volt is oka, hogy megakadályozzák Ferit az igazolványszerzésben. Ugyan, is még negyvenötben bejelentették, hogy meghalt, így a szülői hagyatékból több jutott a testvéreknek. Ha a hazugság kitudódott volna a rendőrségen, akkor nesze neked nagyobb juss ... Talán még börtön is fenyeget. Amikor már teljesen felépült Sándor, az alig egy évvel idősebb báty nagylel•A név, nem úgy mint a történet, költött. kűen felajánlotta iratait a munkát keresőnek. Tehette, hiszen szakasztott mása volt. — Menj özdra! A kohászoknál jól fizetnek — mondta. Feri Kovács Sándorként dolgozott hosszú évekig. Közben az igazi Sándor is munkába állt, így a fontos okiratot hol az egyik, hol a másik őrizte. Ha a legkisebb fiú a fizetést hazahozta, akkor a többiek — gondjaikra-bajaikra hivatkozva — igyekeztek tőle a lehető legtöbbet kicsikarni. De nem is kellett sokáig könyörögni a jószívű öccsnek. Szívesen segített a tettetett rászorulókon. Telt-múlt az idő. Nyolc testvére szép lassan megtalálta szíve választottját és elköltözött a családi fészekből. Hősünk ekkor sem hazudtolta meg önmagát, a lányoknak bútort vett, a fiúknak pedig pénzt adott nászajándékba. Ha néhanapján hazatért a munkásszállásról, * nagyon rosszul érezte magát egyedül. Elhatározta hát, hogy megnősül. De testvérei, akik immáron egyre jobban számítottak keresetére, és féltek is, hogy kitudódik a csúnya história, kézzel-lábbal igyekeztek meggyőzni, hogy nem negyvenévesnek való a házasság. Sorsa egyre kilátástalanabb lett. Ha vásárolt valamit, azt bátyja nevére vette, ha megbetegedett, akkor bátyja neve került a receptre. Már otthon is felkapta a fejét, ha Sanyit szólították. Így éltek egészen addig, amíg tántoríthatatlanul rá nem szánta magát: ő bizony megszerzi az igazoló könyvecskét. Fivéreivel megbeszélte, hogy a rendőrségen majd úgy adják elő az esetét, hogy 1944-ben, amikor megsebesült, „bedilizett,” így aztán neki nem járt személyi. Azóta azonban rendbe jött, s most már neki is dukál. Ami pedig a halotti bizonyítványt illeti, az tévedés, mert Jóska, a legidősebb fiú esett el a fronton. (Ez mellesleg igaz is volt.) Hazugságok hosszú sorozata után megkapta hát az annyira szükséges hivatalos okiratot. (Egyébként testvérei is jól jártak, mert nem derült fény az igazságra, így elkerülték a börtönt.) • Á munkásszállásról nemsokára véglegesen hazaköltözött Egerbe, a régi fészekbe, és itt vállalt munkát is. BoldÖgan élt ezután egészen ez év januárjáig. Ekkor valaki — tévedésből (!) — leütötte az utcán ... Kovács Ferenc szeme megsérült, azóta alig lát. Munkahelyén így nem foglalkoztathatják. Spórolt pénzének nagy részét orvosra költötte. övéi nem segítették és nem segítenek rajta. Végleges megoldást csak a rokkantsági nyugdíj jelenthetne — csakhogy nincs meg ehhez szükséges tízéves munkaviszonya ... Legalábbis csak nyolcat tud igazolni a későn kapott személyi igazolvány és munkakönyv miatt. Persze az igazi Kovács Sándor megoldhatná a „gordiuszi csomót,” hogyha elmondaná az igazságot. Azt, hogy öccse harminc esztendeig a nevén dolgozott. Csakhogy egyszer már „tisztázta magát,” még 1974- ben a rendőrségen, amikor azt füllentette, hogy eddig ő gondoskodott a beteg Feriről. Egyszóval makulátlannak érzi magát, s mi lehet fontosabb e Földön a nehezen megszerzett becsületnél? Mert mint a jelen mese is bizonyítja, más „bőrébe” belebújhatunk ugyan, de a magunkéból soha nem vetkőzhetünk ki. Homa János V A Jc W r 'WÍfSrX '• v|f V " * .N „Oázis“ a homokháton
