Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1982. július 2., péntek TELEX HAVANNA Csütörtökön Havannában megkezdődött a kubai nem­zetgyűlés (parlament) idei második ülésszaka. A fővá­ros kongresszusi palotájában tanácskozó képviselők több fontos törvényről döntenek. BONN Irán csütörtökön — „to­vábbi értesítésig” — bezá­ratta az NSZK-ban levő dip­lomáciai képviseleteit — nagykövetségét és konzulá­tusait — tiltakozásul amiatt, hogy egy nyugatnémet bíró­ság kiutasított az NSZK-ból 16 iráni diákot. GUATEMALA Efrain Rios Montt tábor­nok, guatemalai államelnök, szerdán este rádió- és tele­víziós beszédben jelentette be, hogy csütörtöktől az egész ország területén beve­zetik a rendkívüli állapotot. Az elnök bejelentése a kato­nai diktatúra ellen harcoló gerilláknak adott 30 napos „türelmi idő” lejártával hangzott el. BANGKOK Csütörtökön véget ért a kétnapos túszdráma, a bang­koki nemzetközi repülőté­ren. A 33 éves géprabló fe­leségével, a még a gépen tartózkodó utasokkal és a személyzettel együtt elhagy­ta az Alitalia Boeing—474-es utasszállító gépét — jelen­tette be a bangkoki olasz nagykövetség. Katonai államfő Argentínában Reynaldo Bignone nyugal­mazott dandártábornok csü­törtökön Buenos Airesben letette a hivatali esküt és ezzel Argentína — 1976-óta — ötödik katonai államfője lett. A rövid, hivatalos ün­nepségen csak a szárazföldi hadsereg vezetői vettek részt, mivel a légierő és a haditen­gerészet nem értett egyet azzal, hogy ismét katonatisz­tet állítsanak az ország élé­re. Az új államfő kinevezésé­nek kérdésében szembe ke­rült egymással a szárazföldi hadsereg és a légierő. Az előbbi ismét katonatisztet akart az ország élén látni, az utóbbi haderőnem azonban polgári politikus kinevezése mellett szállt síkra. Végül a szárazföldi erők — az ar­gentin hadsereg legjelentő­sebb haderőneme — vezetői egyedül döntöttek úgy, hogy Reynaldo Bignone nyugal­mazott dandártábornok lesz az ország államfője. ARAFAT NEM TÁVOZIK AZ MHD. TISZAFÜREDI GYÁREGYSÉGE felvételre keres technológusi, normatechnológusi munkakörbe oki. gépész- mérnököket, üzemmérnököket és gépészeti szakközépiskolát végzett dolgozókat. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyáregység személyzeti vezetőjénél. MHD. Tiszafüredi Gyáregység, 5351, Tiszafüred, Pf. 10. Folytatódnak a tüzérségi támadások Miközben az iraeli kor­mány képviselői csütörtökön Jeruzsálemben Morris Dra­per amerikai külügyi állam­titkár-helyettessel folytat­tak megbeszélést a libanoni válság rendezéséről, az Iz­raellel szövetséges libanoni keresztény milíciák folytat­ták tüzérségi támadásaikat a Libanonban állomásozó szíriai egységek ellen. Draper tájékoztatta Mena- hem Begin izraeli kormány­főt, Jichak Samir külügy­minisztert és Ariel Sáron hadügyiminisztert Philip Ha­bib amerikai különmegbí­zott Bejrúti tárgyalásairól. Jeruzsálemi források szerint mindhárom izraeli politikus arról beszélt, hogy „Izrael türelme fogytán van”, s vál­tozatlanul követeli a PFSZ fegyvereseinek teljes kivo­nulását Nyugat-Bejrútból. Draper időt kért a tárgya­lások folytatására, s annak a véleményének adott han­got, hogy lehetséges a válság politikai rendezése. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke francia újságírók­nak csütörtökön adott nyi­latkozatában kijelentette: nem áll szándékában távoz­ni Bej rútból. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter csü­törtökön a távozó Haig ame­rikai külügyminisztert és Sáron izraeli hadügyminisz­tert a Camp David-i szerző­dések megszegésével vádolta. , Ghali szerint Alexander Haig a felelős azért, hogy az Egyesült Államok „zöld utat” adott Izraelnek a li­banoni invázióhoz. Losonczi Pál fogadta a malaysiai külügy­minisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Tan Sri Muhammad Ghazali Birí Shafie-t, Malaysia külügy­miniszterét, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodott Ma­gyarországon. A megbeszé­lésen áttekintették a Magyar Népköztársaság és Malaysia kapcsolatainak alakulását, valamint az előtérben álló nemzetközi kérdéseket. A szívélyes légkörű eszmecse­rén jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. A malaysiai diplomácia vezetője délután befejezte hivatalos magyarországi lá­togatását, elutazott Buda­pestről. Vendégét a Feri­hegyi repülőtéren Púja Fri­gyes külügyminiszter bú­csúztatta. A bonni koalíciós pártok vezetői sajtótájékoztatón számolnak be arról, hogy megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetében. A képen: jobbról balra, Helmut Schmidt kancellár, Lahnstein pénzügyminiszter és Lambsdorff gazdasági miniszter (Népújság teleiotó — AP—MTI—KS) ÚJ ÖSVÉNYEK A BÉKÉHEZ Külpolitikai kommentárunk \ Megállapodás — kérdőjelekkel A BONNI KORMÁNYKOALÍCIÓ PÁRTJAINAK szinte a 24. órában sikerült megállapodniuk a költség- vetés hosszú ideje vitatott tervezetében, amelyet a jövő hét elején fogad majd el a kabinet. Látszólag néhány milliárd márka az ellentét a Szociáldemokrata Párt és koalíciós partnere, a szabaddemokraták kö­zött, valójában azonban az együttműködés jövője fo­rog kockán. A szociáldemokraták 16 év óta vannak hatalmon, s tizenhárom esztendeje soraikból kerül ki a szövetségi köztársaság kancellárja. Ez, a hosszú idő módot adott arra, hogy kirajzolódjék a koalíció arculata a nemzetközi politika, a társadalom és a gaz­daság alapkérdéseiben. NOHA A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT, a koalí­ció fő ereje maga is megosztott, a belső ellentétei mélyülőben vannak, néhány, a külvilág számára is fontos ügyben napjaink realitásainak szellemében po­litizál. Vele szemben a kicsiny Szabaddemokrata Párt növekvő hányada egyre közelebb került az eny­hüléssel, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokkal szemben álló amerikai felfogáshoz. S ez utóbbi szer­felett közel esik a nyugatnémet ellenzék nézőpontjá­hoz. Ez a folyamat — a költségvetési vita nélkül is — felvetette a kérdést: fenntartható-e a máris töré­keny együttműködés a kormányzó pártok között? A kérdés létjogosultsága annál nagyobb, mivel összetett társadalmi-gazdasági, s részben külpolitikai mozzana­tok miatt a szabaddemokraták térvesztése szinte feltartóztathatatlan, egyes vezetőik már a párt létéért aggódnak. A KIS KOALÍCIÓS PARTNER vezető körei erők kísértést éreztek, hogy a kiutat, hosszú távú jövőjük biztosítását a jelenlegi koalíció felbontásával, s az el- * lenzéki keresztény pártokkal való szövetkezésben ke­ressék. Ügy tűnik, átmenetileg azok az erők kereked­tek felül, amelyek az eddigi szövetség és kormány- politika mellett teszik le a voksot. Illúzió lenne azon­ban azt hinni, hogy a bonni koalíció ellentétei vég­legesen megoldódtak. Legkésőbb szeptember 26-án, a hesseni választásokkal ismét felvetődnek az alap- problémák, mert az FDP esetleges újabb választási kudarca a mai bizonytalan egyensúlyt automatikusan felborítaná. A veszély tehát nem hárult el, s mind­azok a kérdőjelek, amelyek egy esetleges bonni ha­talmi váltással, annak az európai és a nemzetközi politikára gyakorolt hatásával kapcsolatosak, tovább­ra is fennmaradtak. Győri Sándor Nyerenénybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár csütörtökön Sopronban rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1982. második negyedévi sorso. lását. Mindazok az 1982. június 29-ig váltott és a sorsolás nap­ján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek. amelyek sor­számának utolsó három számje­gye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1982. második negyedévi átlag­betétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számv. Számv. Nyerem.-% Nyerem.-% 017 25 461 25 024 25 596 25 045 25 617 50 069 25 651 50 083 100 666 250 083 25 798 25 140 25 887 100 196 25 895 50 192 25 272 25 907 90 362 50 979 25 A „pozitív béke €€ A ZÖLDÉRT VÁLLALAT KÖMLÖI 52. SZ. • ZÖLDSÉGBOLTJÁBA BOLTVEZETŐT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet a ZÖLDÉRT vállalat kisker. osztályán, Eger, Klapka u. 9. sz. II. e. 10. a. NEMRÉGIBEN HAZÁNK. BAN KÉT NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS ÉS EGY VITA is egyaránt a béké­vel foglalkozott. Lehet-e még újat mondani a hábo­rúról és a békéről? A je­lenlegi békemozgalom 1948- ban született, s lényegében az atomháborútól való fé­lelem hozta létre. Azóta a nemzetközi feszültségek is­métlődő hullámzásának és helyi háborúknak voltunk ta­núi, ám nagyobb európai háború nem volt. A magyar békemozgalom­ban Boldizsár Iván és má­sok is úgy látták, hogy ép­pen a megszokottsággal és a hivatalszerűséggel szem­ben, a mozgalomnak új módszereket kell találnia. Fel kell mérnie a mai ve­szélyeket, azok nagyságát, de azt is, hogy a veszélyek nem végzetszerűek: a há­ború és a fegyverkezés is elkerülhető. Amikor új szel­lemet kezdeményeztek, nem tudták még pontosan — de mindenesetre jelezték —, hogyan kellene jobban konkretizálni Európa, Ma­gyarország és a mi közvet­len földrajzi környezetünk ezzel kapcsolatos problémá­it. Ha ugyanis a mozgalom le akarja küzdeni a közönyt, például az egykor oly kez­deményező értelmiségi réteg apátiáját, akkor többet kell foglalkoznia az itt és most élő emberek sorsával, az ő békéhez való viszonyukkal, tehát nemcsak a más föld­részeken kialakuló helyzetek­kel. A vitákban voltak per­szer, akik tagadták ezt, s továbbra is úgy látták, hogy igazán nagy problémák csak a távoli földrészeken van­nak. A május végén, a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában tartott értelmiségi találkozó továbblépést je­lentett annak megfogalma­zásában, hogy a békéért való fellépés nemcsak nega­tívumból, a háború egysze­rű tagadásából áll. Ezt fe­jezte ki a közgazdász Bog­nár József, amikor azt mondta: kooperatív nemzet­közi kapcsolatokra van szük­ség. És erre utalt a kato­likus teológus Nyíri Tamás is, amikor azt mondta, hogy nem elég csupán egy „közös rosszban” megállapodni, kell olyan „közös jó” is, amiért tehetünk valamit. Berend Iván, akadémikus a történész adataival példáz­ta, hogy a háborúk sokszor már békeidőben megkezdőd­nek a kultúrában és a gaz­daságban is, mégpedig ha­mis mítoszok terjedésével, illetve a nemzeti jövedelem tetemes hányadának fegy­verkezésre fordításával. Van konkrét cselekedni való tehát már békeidőben, a háborúval szemben. A talál­kozón elfogadott felhívás hangoztatja: „annyi tömeg- pusztító fegyver halmozódott föl, amennyi már nem csu­pán a valódi, vagy vélt el­lenségek megsemmisítésére elegendő, de az egész em­beriség létét veszélyezteti”. ŰJ MEGFOGALMAZÁ­SOK ÉS UTAK KERESÉSE jellemezte azt a nemzetközi tanácskozást is, amely az Akadémia nemrég alakult Békekutató Központjában meghívására jött létre ke­leti és nyugati békekutatók, politológusok részvételével, s azt is, amely nyomban utána az európai atommen­tes övezetek propagálóinak részvételével ülésezett, ör­vendetes, hogy a békemoz­galom aktivizálódása, újke­resése nem egyetlen fellán­golásra korlátozódik. A BÉKEKUTATÁS EGYIK KÖZPONTI FOGALMA, amelyről Budapesten is szó volt, a „pozitív béke”. Ez a békés kapcsolatok megszi­lárdítására irányuló aktív magatartást, konkrét biztosí­tékokat is magában foglal­ja, megkülönböztetve egy éppen fennálló, háborúmen­tes állapotot jelentő, s ab­ban kimerülő békeértelme­zéstől, a „negatív béke” fo­galmától. Félreértés ne es­sék: e negatív béke is jobb, mint a háború. De nem sza­bad beérni vele, mint ahogy az ismétlődő fegyverkezéssel előálló egyensúllyal sem szabad beérni, hiszen az — hangoztatták — mindunta­lan felborul. NSZK-beli, magyar és japán békekuta­tó egyaránt beszélt a bizton, ság fogalmának demokrati­zálódásáról, amelyre a lét­rejött, illetve a szélesedő nyugati békemozgalmak s azok hatása hívta fel a fi­gyelmet. A biztonságnak nemcsak egy elit, hanem a népek megmaradását kell jelentenie, s a népek mind­inkább résztvevői lesznek e biztonság megteremtésének, alakításának Nem volt ér­telmetlen az enyhülés és fe­szültség fogalmáról folytatott vita sem, amelynek egyik tanulságaként leszögezték, hogy napjainkban nem az ötvenes évek hidegháborúja ismétlődik. Az enyhülésnek, az enyhülés korának is meg­vannak a feszültségei, új helyzetei, amelyeket a poli­tikatudománynak minden pánikbaesés nélkül kell fel­mérnie, értékelnie. HA PEDIG KONKRÉT ÉS HOZZÁNK FÖLDRAJZI­LAG IS KÖZEL ESŐ TEN­NIVALÓKAT KERESÜNK, különösen sokat mondott az európai atommentes öveze­tekről lezajlott tanácskozás, ahol a magyarok mellett belga, olasz, szovjet, lengyel és bolgár közéleti személyi­ségek voltak jelen. A tele­vízió szinte szobánkba hoz­za a karib-tengeri, a közel- keleti, távol-keleti térség problémáit, de kevesen is­merik például a közép-euró­pai atomfegyvermentes öve. zetre vonatkozó elgondolása, kát. A korábbi ilyen terve­ket továbbfejlesztve Albert de Smaele belga politikus — aki nem először járt Bu­dapesten — egy egész euró­pai atomfegyver-mentes zóna javaslatát dolgozta ki. Ez a zóna a nukleáris fegyverrel rendelkező három európai országon — a Szovjetunión, Anglián és Franciaországon — kívül minden köztük el­terülő európai Országot ma­gában foglalná, így hazán­kat is. Fokozatosan valósul­na meg és a hagyományos fegyverzet bizonyos csökken­tését, kivonását is jelentené. Ez az elgondolás — amit a különböző országokból ér­kezett résztvevők egyaránt szimpátiával fogadtak — egyetlen ösvény a sok' új kö­zül, amelyek egy békésebb világhoz, s a világ békéjé­hez vezethetnek el. Kulcsár Péter

Next

/
Thumbnails
Contents