Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 2., péntek 3. A szabvány, mint meós A Tiszától Recskig Vízhelyzetünk, vízi életünk Az első széllovasok egyike megyénkben (Fotó: Kőhidi Imre) EGYIK-MÁSIK SZAVUNK sok emberben érthetetlen módon jóformán csak negatív érzelmeket, rosszalló megnyilatkozásokat vált ki. Ilyen szó a szabvány is. Hallatán arra gondolnak, hogy a magyar szabványok túl merevek, ezért pédául nem sarkallnak új termékek bevezetésére. De az is felróható, hogy szigorúságuk miatt inkább gátolják, mint serkentik a technikai fejlesztést. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket gyakran hallani termékeink minőségét, az alkalmazott termelési technológia egyes részleteit szabatosan meghatározó műszaki paraméterekről, a szabványokról. Sokan vélekednek úgy, hogy ezek az előírások (pontosabban: alkotóik) túlzott biztonságra törekszenek, s emiatt sok anyag, energia megy pocsékba. Ha általánosságban nem is helytállóak ezek a megállapítások, konkrét példát mindig találni az említett vélemények alátámasztására. Ilyenformán jogos az az igény, hogy szükség van a szabványok folyamatos felülvizsgálatára, arra, hogy időről időre összehasonlítsák: műszaki előírásaink, szabályaink összhangban vannak-e nemzetközi követelményekkel és a hazai lehetőségekkel. Az utóbbi időszakban a kormányzat és más irányító szervek több alkalommal is foglalkoztak a szabványosítás helyzetével. Ezt követően intenzív munka kezdődött az érvényben lévő előírások elemzése, és szükség szerinti enyhítésére, korszerűsítése, a felesleges kötöttségek feloldása érdekében. Az utóbbiak sorába tartozik például, hogy mérsékelték — és elsősorban az alapvető közszükségleti és élelmezési cikkekre korlátozták — az új termékek forgalomba hozatala előtti kötelező vizs- gálatokat.Ugyancsak enyhítették az importból származó árucikkekkel kapcsolatos vizsgálati előírásokat. Ha például egy termék (például a Grundig-lemezjátszó!) világszerte bizonyította minőségét, felesleges idehaza ellenőrzések sorával lassítani a beszerzést! A gazdálkodók egy része megfeledkezik arról, hogy — bár a szabványok zöme kötelező érvényű — akad olyan előírás is, amelytől bizonyos esetekben felmentéssel vagy anélkül el lehet térni. A vállalatok nagy része — kényelmi okokból — egyelőre nem él ezekkel a lehetőségekkel. A SZABVÁNYOK egyik FONTOS FUNKCIÓJA ások közül: a minőség védelme. Mert szabványok írják elő azokat a követelményeket, amelyek meghatározzák egy- egy- termék vagy technológia nívóját. „A szabvány a minőség mércéje” — ezzel a jelszóval átfogó munkaprogram alapján több tárca és a Magyar Szabványügyi Hivatal szakemberei hozzáfogtak az előírások felülvizsgálatához. Az elemzések kiderítették: a jelenlegi árrendszer nem ösztönöz kellőképpen a kiváló nívó ellenére, ugyanis a gyenge és a csúcsminőség közötti árkülönbségben nem mindig térülnek meg a ráfordítások, s jobbik esetben sem ösztönző a haszon nagysága. Exporttermékeink minőségén az utóbbi időben (a sokszor emlegetett okok miatt) különösen sok múlik. Ezért is szükséges tehát a szabványok korszerűsítése, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elemzései azt mutatják, hogy a minőségi eltérések miatt esetenként tekintélyes devizaösszegtől esik el egy-egy vállalat, illetve az ország. Hasonlóképpen sok a hiányosság a belföldi szállítási szerződések készítése során. Az okmányokban olykor például ki sem kötik, meg sem határozzák, hogy milyen minőségű termék szállítását vállalják, várják. Vagy ha mégis, gyakori, hogy monopolhelyzetben lévén vagy nyersanyag-hiányra hivatkozva, nem tartják be a megállapodásban rögzített minőségi feltételeket. A szabványok akkor TEHETNEK LEGTÖBBET a minőségi munka javításáért, ha nem csupán a termelési-értékesítési munka egyes részleteibe „avatkoznak” be, hanem egységes rendszerbe foglalják az egészet. Erre szolgálnak például a minőségszabályozási rendszerek. Ennek legkezdetlegesebb változatában a termelési folyamat végén a jó terméket elkülöníti a hibástól. A legjobban azonban akkor működik, ha a vállalatnál megtervezik, (időben beszerzik a megfelelő minőségű anyagot, berendezéseket, megfelelő képzettségű szakembereket foglalkoztatnak) és ellenőrzik a minőséget. Ha ezek a tevékenységek még kölcsönhatásban is vannak egymással, integrált minőségszabályozási rendszerről beszélünk. Nem sokat ér ugyanis az a szabályozás, ha megtervezik, hogy milyen minőségű terméket gyárt a vállalat, de figyelmen kívül hagyják a termelés feltételeit, azt, hogy milyen gépparkkal, nyers- és alapanyag-utánpótlással, szakembergárdával rendelkeznek. Így aztán előfordulhat, hogy egyik-másik gazdálkodó szervezet megfelelő eszközök híján, óriási erőfeszítések árán csúcsminőséget gyárt, tetemes veszteséggel. Az sem ritka, hogy a vállalatok egyszerű tömegárut termelnek, miközben berendezései, a rendelkezésre álló alapanyagok és a foglalkoztatott szakemberek ennél többre képesek. Mindez arra utal, hogy a szabványok és a minőségszabályozási rendszerek kialakítása során a nemzetközi követelmények és a műszaki paraméterek mellett mindig számításba kell venni a hasznot, a jövedelmezőséget. Meg nem engedhető pazarlás, ha a termék több anyagot, több energiát, több munkát tartalmaz, mint amire a vevő igényt tart, vagy felesleges tulajdonságokkal rendelkezik. Hasonlóképpen a kispórolt cement előbb-utóbb az eladón bosszulja meg magát. Éppen ezért a szabvány szerinti és a piac által igényelt minőség betartása érdekében áz anyagok beérkezésétől a termelési folyamatokon át a végtermékig, a ráfordításokat a haszonnal, a műszaki tulajdonságokat a piaci igényekkel összevetve kell vizsgálni a termék útját. Mint ahogy azt — többek között — az Ikarusban, a Medicorban, a Jászberényi Hűtőgépgyárban, a Rába Vagon, és Gépgyárban teszik. A vállalati minőségszabályozási rendszerek terjedése ugyanis hozzájárulhat a piac- és exportképességünk javulásához. Molnár Patrícia Vizekben gazdag megye -vagyunk — szokták mondogatni a szakemberek, vezetők. Legalábbis hazánknak akad vízzel mostohábban ellátott területe Hevesnél. Hisz nekünk „adatott” a Tisza egy darabkája, patakok, folyócskák, s több tó is. Ilyenkor nyáron, a szabadságok ideje alatt még inkább érdeklődésre tarthat számot, hogy: Vajon hogyan is gazdálkodunk vizeinkkel, mennyire használjuk ki az adott lehetőségeket? Legyen szó akár sportról, nyaralásról vagy turizmusról. Az egyik legnagyobb gond: megyénkben nincsenek hagyományai a vízi életnek. Gyakorlatilag tehát élőiről kellene kezdeni, ötletekkel, vállalkozásokkal, szervezéssel. Mai, nehezebb gazdasági körülményeink között nem várható el, hogy milliókra rúgó beruházásokkal színesítsük, gazdagítsuk a vízi sportok vagy a turizmus körét, választékát. De talán nem is a pénzen múlik. Amint azt bizonyíthatja a Gagarin Hőerőmű több száz fiatalja. ök ugyanis a KISZ-szervezet keretei között megvalósították elképzeléseiket: a markazi tavon kajakoznak, kenuznak. Tömegsport jelleggel. Szórakozásból. Ezen a tavon egyébként ki lehet alakítani egy ezerméteres versenypályát, a méretek megengedik. Nyáridőben, hétvégenként kellemesen el lehet tölteni az időt. S a legújabb hír: már széllovasokat is látni a hullámokon. Így is lehet. De vegyük sorba tavainkat. Másutt milyen is a vízi élet? Nem mondunk újat azzal, hogy napjainkban az ifjú" ság leggyakrabban használt összetett szarva: lakáshelyzet. Mondják ezt odaképzelt kérdő-, illetve felkiáltójellel egyaránt. Az sem kétséges), hogy a mai árak mellett nem könnyű lakáshoz jutni, épp ezért nem csoda, hál a fiatalok közül sokam ítélik meg annak lehetőségét, hogy bizonyos határidőn belül fedél legyen a fejük fölött. Hamar és olcsón Ám, az is nyilvánvaló, hogy ezzel a gondolkodásmóddal, szemlélettel még nem változik meg a jelenlegi állapot. Meg kell találni azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyekkel rryaguk a fiatalok is hozzájárulhatnak az ebbéli feladatok mielőbbi megoldásához. Eegerben is ezt az utat választották, miként az a megyeszékhely vezető ifjúsági testületének legutóbbi összegzéséből kitűnik. A körülmények ismertek: az elmúlt több mint fél évtized alatt ugyaln csaknem három és félezer lakás épült a városban.', de a tervhez képest máfél száznál is több a lakáslemairadási. 1981-ben sem sikerült megvalósítani az eredeti elképzelést. Igaz, hogy tavaly az előző évhez képest csökkent az igénylők számai — mert sokan, akik más úton jutottak hozzá, ezt nem jelezték a hatóságnak, illetve kiszűrték az egri munka- és lakhellyel nem rendelkezőket —, mégsem oldódott meg a feszültség. Ennek oka többek között, hogy első befizetésre a fiatal házasok közül kevesebA Csór-réti víztározó megközelíthetetlen, védett terület, mert a tó a Mátra ivó- vízellátását is biztosítja. Található még Lőrincinél, Recsknél, Szajlánál Verpe- létnél, Ecséd határában, bánya-tó vagy víztározó. A „legfiatalabb” pedig az eger. szalóki. Nos, mindezek közül alig akad egy-kettő, ahol felfedezhetnénk a jó kezdeményezések jelét. o A megyed tanács sporthivatalának vezetője, Pusztai László elmondta, hogy szőkébb hazánkban mindössze két „vizes” sportegyesület működik. Kiskörén és Recs- ken. — A recski bánya-tó kiválóan alkalmas a vízi sportokra, ezer méter hosszúságú versenypályát is ki lehet alakítani. Mégis, valahogy akadozik a vízi élet. A Mátrakő SE-n belül csak a szárnypróbálgatásoknak lehetünk tanúi. Az igény biztosan meg lenne a vízi sportokra de anyagi támogatásben kapnak olcsóbb lakást, mint drágát. Garzonház még csak most épül Egerben, egyszobás viszont alig található. Így lépcsőzetes cseréről csak ritkán lehet szó. Fura dolog az is, hogy éppen az Ifjúsági Munkás Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet építményei a legdrágábbak. Áruk vetekszik a fővárosiakéval... Tagadhatatlan tény az is, hogy a beruházó és kivitelező vállalatok érdekeltsége a lakásépítésben meglehetősen sajátos — sokszor ütközik ama törekvésünkkel, hogy növeljék a .nyereségüket. Mindebből kikövetkeztethető, mire is van szükség. Minél olcsóbb és midnél gyorsabban felépülő lakásokra! Ez azombam — jól érzékelhető — egymás mellett nagyon nehezen megférő két követelmény. Mit tehet és tesz a KISZ? Az ifjúsági szövetség irányítást végző testületednek kettős feladata van a fiatat lók lakáshoz juttatásában: a lakásgazdálkodási és -elosztás fejlesztésével kapcsolatos döntések előkészítésében vesznek részt, illetve a vállalatok, intézmények önálló kezdeményezéseit támogatják. Lássuk, mire is jutottak e téren! A városi KISZ-,bizottság és a helyi tanács végrehajtó bizottsága között együttműködési megállapodás született. Képviseltetik magukat a KlSZ-esek a társadalmi Lakáselosztó bizottságban is, ennek érdekében lakáshely- szí ne léseken, névjegyzék kérő, szakemberekre volna szükség. — Kiskörén jobb a helyzet? — Valamivel. Itt a ME_ DOSZ Sportegyesület evezős szakosztályában mintegy húsz lelkes tag tevékenykedik. Eveznek, vitorláznak, s már feltűntek itt is az első széllovasok. Motorcsónakok, kis hajók, surfok állnak a rendelkezésükre. Persze nem a legújabbak. Itt is fejleszteni kéne a hajóparkot, s az elképzelés az, hogy a szomszédos Szolnok megye, — ahol fejlettebb a vízi élet, — támogatja a kiskörei szakosztályt. Figyelemreméltó terv, de talán még se kéne segítségért a szomszédba menni, mert megyénk hírnevét öregbítené, ha ,mondjuk a kiskörei Tisza-part is olimpiko_ nokat tudna nevelni. S, ha már megemlítettük Szolnok megyét, érdemes szót ejteni arról is, hogy az ottani idegenforgalmi hivatal rendszeressé tette a tiszai kiránduló hajójáratokat. Talárt a Heves megyeiek is együttrozatok előkészítésében van szerepük. A közeljövőben ugyanezt a feladatot látják el a 198 garzonlakás elosztásakor. De nem szabad megfeledkezni a gondokról sem ! Mindenekelőtt a propagandamunkábajjj jócskán vannak még pótolni valói a testületnek. # Ismert, hogy a KISZ Eger városi Bizottságának a lakások elosztásánál véleményezési joga van. Ezt azonban nem mindig gyakorolta megfelelően. Így például az életkorral összefüggő pontozási rendszer bevezetésekor sem, illetve a megyei tanács és az OTP közötti ama megállapodásnál, amely szerint az akciós lakások harminc százalékát lehet szabadon értékesíteni,. Pedig mindkét döntés hátrányos helyzetbe hozta a fiatalokat. Nem túl szerencsés dolog az sem, hogy bizony a KISZ-szervezetek, de esetenként a vállalatok vezetői sem ismerik alaposan az otthonteremtés formáit, lehetőségeit. örvendetes volt, hogy a városi KISZ-bizottság felhívásiára például a tervező vállalat KlSZ-esei azonnal segítséget adtak a város, tetőtérbeépítésre alkalmas épületeinek felmérésében. Az erről elkészült jegyzék azonban — és ez nem az ő hibájuk —, ma már kevésbé használható, nehézkes a gya- íkorláti megvalósítás és egyúttal gazdaságtalan is. A meghirdetők és a pályázók lellkiismenetét egyaránt furdalhatja, hogy az olcsóbb félkész és kész félházak tervezésére meghirdetett pályázat nem érte el a célját Elsősorban azért nem, mert az érdekeltség nem volt ösztönző. Ugyaniakkor a jó példák Hisz nekünk is van egy darabka Tiszánk... © Éppen a legújabb, az eger_ szalóki víztározó kapcsán merülnek fel azok a kérdések, és gondok, melyek akadályozhatják megyénk vízi életének, a vízi turizmusnak a kialakulását illetve a fejlődését. Mert ennek a tónak, s a környékének még nem dőlt el a sorsa. A tanácsnak természetesen — rövid távon — az lenne a „kifizetődő”, ha a víztározó környékét felparcellázná s jó áron eladhatná azoknak, akiknek jut hétvégi „farmra”. Kerítések, különféle vityillók, majd nagyobb „paloták tarkítanák” a lágy dombok környékét. Hosszabb távon azonban a közhasználatra lenne igazán alkalmas, hiszen a megye- székhelyhez közel eső víztározónál szabadidő- és sportközpontot lehetne kialakítani. Olyan vízi centrumot, ahová belföldről és külföldről szívesen látogatnának el a turisták. Természetesen nem már holnap, hanem majd ha rendelkezésre áll legalább az induláshoz némi pénz. De dönteni ma kell! Mert például a Vízügyi Építő Vállalat szabad építési kapacitásával akár rögtön is elkezdhetné a szalóki-tó környékének a kialakítását. Vizekben nem vagyunk hát szegények. S ha vállalkozó kedvben, ötletekben is gazdagabbak lennénk: megyénk vízi élete és turizmusa fellendülne a Tiszától Recskig, Visontától Eger- szalókig. nyitása alá tartozó és a témához szaikimáilag kapcsolódó KISZ-szervezetek együttműködést hoztak létre, amelyen belül lehetőség nyílt és nyílik a jövőben is tapasztalatcserékre és konzultációkra. A múlt év őszére útmutatót állítottak össze a magáfnerős lakások, elsősorban családi házak építéséhez. Vállalták továbbá, hogy a KISZ-szervezetek részére tájékoztatókat tartanak, ezzel is segítendő a fiatalokat asz otthonteremtésiben. A vállalatok és az intézmények ds több hasznos próbát tettek: a Csepel Autógyár egri gyárában, a HÁÉV-náL, a Fi- nomszerelvénygyárban a munkásszállók egy részét fiatal házasoknak alakították és adták ki. Ez kivétel nélkül a KISZ-szervezetek kezdeményezésének köszönhető. Azok a vállalatok, amelyeknek lehetőségük van rá bátran élnek az OTP-s, saját kijellölésű lakáskiutalások vásárlásával. Ebben a KISZ- szervezeteknek véleményezési, illetve egyetértési joguk van, s azt általában gyakorolják is. Végezetül szólnunk kell arról a hasznos kezdeményezésről, amely szerint egyre több helyen úgynevezett lakásfórumokat tartanak a fiataloknak. Ezeken szakemberek adnak tájékoztatást a lakással kapcsolatos kérdés sekre, illetve válaszokat az igénylők felvetéseire. E hasznos ötlet és gyakorlat tovább folytatása mellett azonban joggal várható el, hogy az ifjúsági szövetség további újabb és újabb módozatait, lehetőségeit keresse annak, miként segíthet a fiataloknak a mielőbbi lakáshoz jutásában, Sz.Z. működhetnének!? Józsa Péter MINDENNAPI TÉMA A fiatalok — és a lakás szítésben és a tanácsi hatá- között kell megemlíteni, hogy a városi KISZ-bizottság irá-