Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 2., péntek 3. A szabvány, mint meós A Tiszától Recskig Vízhelyzetünk, vízi életünk Az első széllovasok egyike megyénkben (Fotó: Kőhidi Imre) EGYIK-MÁSIK SZAVUNK sok emberben érthetetlen módon jóformán csak nega­tív érzelmeket, rosszalló megnyilatkozásokat vált ki. Ilyen szó a szabvány is. Hal­latán arra gondolnak, hogy a magyar szabványok túl merevek, ezért pédául nem sarkallnak új termékek be­vezetésére. De az is felróható, hogy szigorúságuk miatt in­kább gátolják, mint serken­tik a technikai fejlesztést. Ilyen és ehhez hasonló meg­jegyzéseket gyakran hallani termékeink minőségét, az alkalmazott termelési tech­nológia egyes részleteit sza­batosan meghatározó műsza­ki paraméterekről, a szab­ványokról. Sokan vélekednek úgy, hogy ezek az előírások (pontosabban: alkotóik) túl­zott biztonságra törekszenek, s emiatt sok anyag, energia megy pocsékba. Ha általánosságban nem is helytállóak ezek a megálla­pítások, konkrét példát min­dig találni az említett véle­mények alátámasztására. Ilyenformán jogos az az igény, hogy szükség van a szabványok folyamatos fe­lülvizsgálatára, arra, hogy időről időre összehasonlítsák: műszaki előírásaink, szabá­lyaink összhangban vannak-e nemzetközi követelmények­kel és a hazai lehetőségek­kel. Az utóbbi időszakban a kormányzat és más irányító szervek több alkalommal is foglalkoztak a szabványosí­tás helyzetével. Ezt köve­tően intenzív munka kezdő­dött az érvényben lévő elő­írások elemzése, és szükség szerinti enyhítésére, korsze­rűsítése, a felesleges kötött­ségek feloldása érdekében. Az utóbbiak sorába tartozik például, hogy mérsékelték — és elsősorban az alapvető közszükségleti és élelmezési cikkekre korlátozták — az új termékek forgalomba ho­zatala előtti kötelező vizs- gálatokat.Ugyancsak enyhí­tették az importból szárma­zó árucikkekkel kapcsolatos vizsgálati előírásokat. Ha például egy termék (például a Grundig-lemezjátszó!) vi­lágszerte bizonyította minő­ségét, felesleges idehaza el­lenőrzések sorával lassítani a beszerzést! A gazdálkodók egy része megfeledkezik arról, hogy — bár a szabványok zöme kö­telező érvényű — akad olyan előírás is, amelytől bi­zonyos esetekben felmentés­sel vagy anélkül el lehet tér­ni. A vállalatok nagy része — kényelmi okokból — egye­lőre nem él ezekkel a lehe­tőségekkel. A SZABVÁNYOK egyik FONTOS FUNKCIÓJA ások közül: a minőség védelme. Mert szabványok írják elő azokat a követelményeket, amelyek meghatározzák egy- egy- termék vagy technológia nívóját. „A szabvány a mi­nőség mércéje” — ezzel a jelszóval átfogó munkaprog­ram alapján több tárca és a Magyar Szabványügyi Hiva­tal szakemberei hozzáfogtak az előírások felülvizsgálatá­hoz. Az elemzések kiderítet­ték: a jelenlegi árrendszer nem ösztönöz kellőképpen a kiváló nívó ellenére, ugyanis a gyenge és a csúcsminőség közötti árkülönbségben nem mindig térülnek meg a rá­fordítások, s jobbik esetben sem ösztönző a haszon nagy­sága. Exporttermékeink mi­nőségén az utóbbi időben (a sokszor emlegetett okok mi­att) különösen sok múlik. Ezért is szükséges tehát a szabványok korszerűsítése, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elemzései azt mutat­ják, hogy a minőségi eltéré­sek miatt esetenként tekin­télyes devizaösszegtől esik el egy-egy vállalat, illetve az ország. Hasonlóképpen sok a hiányosság a belföldi szállí­tási szerződések készítése során. Az okmányokban oly­kor például ki sem kötik, meg sem határozzák, hogy milyen minőségű termék szállítását vállalják, várják. Vagy ha mégis, gyakori, hogy monopolhelyzetben lé­vén vagy nyersanyag-hiány­ra hivatkozva, nem tartják be a megállapodásban rögzí­tett minőségi feltételeket. A szabványok ak­kor TEHETNEK LEGTÖB­BET a minőségi munka ja­vításáért, ha nem csupán a termelési-értékesítési mun­ka egyes részleteibe „avat­koznak” be, hanem egységes rendszerbe foglalják az egé­szet. Erre szolgálnak pél­dául a minőségszabályozási rendszerek. Ennek legkezdet­legesebb változatában a ter­melési folyamat végén a jó terméket elkülöníti a hibás­tól. A legjobban azonban akkor működik, ha a válla­latnál megtervezik, (időben beszerzik a megfelelő minő­ségű anyagot, berendezése­ket, megfelelő képzettségű szakembereket foglalkoztat­nak) és ellenőrzik a minő­séget. Ha ezek a tevékeny­ségek még kölcsönhatásban is vannak egymással, integ­rált minőségszabályozási rendszerről beszélünk. Nem sokat ér ugyanis az a sza­bályozás, ha megtervezik, hogy milyen minőségű ter­méket gyárt a vállalat, de figyelmen kívül hagyják a termelés feltételeit, azt, hogy milyen gépparkkal, nyers- és alapanyag-utánpótlással, szakembergárdával rendel­keznek. Így aztán előfordul­hat, hogy egyik-másik gaz­dálkodó szervezet megfelelő eszközök híján, óriási erőfe­szítések árán csúcsminőséget gyárt, tetemes veszteséggel. Az sem ritka, hogy a válla­latok egyszerű tömegárut termelnek, miközben beren­dezései, a rendelkezésre álló alapanyagok és a foglalkoz­tatott szakemberek ennél többre képesek. Mindez ar­ra utal, hogy a szabványok és a minőségszabályozási rendszerek kialakítása során a nemzetközi követelmények és a műszaki paraméterek mellett mindig számításba kell venni a hasznot, a jö­vedelmezőséget. Meg nem engedhető pazarlás, ha a termék több anyagot, több energiát, több munkát tar­talmaz, mint amire a vevő igényt tart, vagy felesleges tulajdonságokkal rendelke­zik. Hasonlóképpen a kispó­rolt cement előbb-utóbb az eladón bosszulja meg magát. Éppen ezért a szabvány sze­rinti és a piac által igényelt minőség betartása érdekében áz anyagok beérkezésétől a termelési folyamatokon át a végtermékig, a ráfordításo­kat a haszonnal, a műszaki tulajdonságokat a piaci igé­nyekkel összevetve kell vizs­gálni a termék útját. Mint ahogy azt — többek között — az Ikarusban, a Medicor­ban, a Jászberényi Hűtőgép­gyárban, a Rába Vagon, és Gépgyárban teszik. A válla­lati minőségszabályozási rendszerek terjedése ugyanis hozzájárulhat a piac- és ex­portképességünk javulásá­hoz. Molnár Patrícia Vizekben gazdag megye -vagyunk — szokták mondo­gatni a szakemberek, veze­tők. Legalábbis hazánknak akad vízzel mostohábban el­látott területe Hevesnél. Hisz nekünk „adatott” a Ti­sza egy darabkája, patakok, folyócskák, s több tó is. Ilyenkor nyáron, a szabad­ságok ideje alatt még in­kább érdeklődésre tarthat számot, hogy: Vajon hogyan is gazdálkodunk vizeinkkel, mennyire használjuk ki az adott lehetőségeket? Legyen szó akár sportról, nyaralás­ról vagy turizmusról. Az egyik legnagyobb gond: megyénkben nincsenek ha­gyományai a vízi életnek. Gyakorlatilag tehát élőiről kellene kezdeni, ötletekkel, vállalkozásokkal, szervezés­sel. Mai, nehezebb gazdasá­gi körülményeink között nem várható el, hogy mil­liókra rúgó beruházásokkal színesítsük, gazdagítsuk a vízi sportok vagy a turiz­mus körét, választékát. De talán nem is a pén­zen múlik. Amint azt bizonyíthatja a Gagarin Hőerőmű több száz fiatalja. ök ugyanis a KISZ-szervezet keretei kö­zött megvalósították elkép­zeléseiket: a markazi tavon kajakoznak, kenuznak. Tö­megsport jelleggel. Szórako­zásból. Ezen a tavon egyébként ki lehet alakítani egy ezer­méteres versenypályát, a méretek megengedik. Nyár­időben, hétvégenként kelle­mesen el lehet tölteni az időt. S a legújabb hír: már széllovasokat is látni a hul­lámokon. Így is lehet. De vegyük sorba tavainkat. Másutt mi­lyen is a vízi élet? Nem mondunk újat azzal, hogy napjainkban az ifjú" ság leggyakrabban használt összetett szarva: lakáshely­zet. Mondják ezt odaképzelt kérdő-, illetve felkiáltójel­lel egyaránt. Az sem kétsé­ges), hogy a mai árak mel­lett nem könnyű lakáshoz jutni, épp ezért nem csoda, hál a fiatalok közül sokam ítélik meg annak lehetősé­gét, hogy bizonyos határ­időn belül fedél legyen a fejük fölött. Hamar és olcsón Ám, az is nyilvánvaló, hogy ezzel a gondolkodásmóddal, szemlélettel még nem válto­zik meg a jelenlegi állapot. Meg kell találni azokat a módszereket, lehetőségeket, amelyekkel rryaguk a fiata­lok is hozzájárulhatnak az ebbéli feladatok mielőbbi megoldásához. Eegerben is ezt az utat választották, mi­ként az a megyeszékhely vezető ifjúsági testületének legutóbbi összegzéséből ki­tűnik. A körülmények ismertek: az elmúlt több mint fél év­tized alatt ugyaln csaknem három és félezer lakás épült a városban.', de a tervhez ké­pest máfél száznál is több a lakáslemairadási. 1981-ben sem sikerült megvalósítani az eredeti elképzelést. Igaz, hogy tavaly az előző évhez képest csökkent az igénylők számai — mert sokan, akik más úton jutottak hozzá, ezt nem jelezték a hatóság­nak, illetve kiszűrték az eg­ri munka- és lakhellyel nem rendelkezőket —, mégsem oldódott meg a feszültség. Ennek oka többek között, hogy első befizetésre a fia­tal házasok közül keveseb­A Csór-réti víztározó meg­közelíthetetlen, védett terü­let, mert a tó a Mátra ivó- vízellátását is biztosítja. Ta­lálható még Lőrincinél, Recsknél, Szajlánál Verpe- létnél, Ecséd határában, bá­nya-tó vagy víztározó. A „legfiatalabb” pedig az eger. szalóki. Nos, mindezek kö­zül alig akad egy-kettő, ahol felfedezhetnénk a jó kezdeményezések jelét. o A megyed tanács sporthi­vatalának vezetője, Pusztai László elmondta, hogy sző­kébb hazánkban mindössze két „vizes” sportegyesület működik. Kiskörén és Recs- ken. — A recski bánya-tó ki­válóan alkalmas a vízi spor­tokra, ezer méter hosszúsá­gú versenypályát is ki le­het alakítani. Mégis, vala­hogy akadozik a vízi élet. A Mátrakő SE-n belül csak a szárnypróbálgatásoknak le­hetünk tanúi. Az igény biz­tosan meg lenne a vízi spor­tokra de anyagi támogatás­ben kapnak olcsóbb lakást, mint drágát. Garzonház még csak most épül Eger­ben, egyszobás viszont alig található. Így lépcsőzetes cse­réről csak ritkán lehet szó. Fura dolog az is, hogy ép­pen az Ifjúsági Munkás La­kásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet építményei a leg­drágábbak. Áruk vetekszik a fővárosiakéval... Tagad­hatatlan tény az is, hogy a beruházó és kivitelező válla­latok érdekeltsége a lakás­építésben meglehetősen sajá­tos — sokszor ütközik ama törekvésünkkel, hogy növel­jék a .nyereségüket. Mindeb­ből kikövetkeztethető, mire is van szükség. Minél olcsóbb és midnél gyorsabban felépülő lakások­ra! Ez azombam — jól érzékel­hető — egymás mellett na­gyon nehezen megférő két követelmény. Mit tehet és tesz a KISZ? Az ifjúsági szövetség irá­nyítást végző testületednek kettős feladata van a fiatat lók lakáshoz juttatásában: a lakásgazdálkodási és -elosz­tás fejlesztésével kapcsolatos döntések előkészítésében vesznek részt, illetve a vál­lalatok, intézmények önálló kezdeményezéseit támogat­ják. Lássuk, mire is jutottak e téren! A városi KISZ-,bizottság és a helyi tanács végrehajtó bizottsága között együttmű­ködési megállapodás szüle­tett. Képviseltetik magukat a KlSZ-esek a társadalmi Lakáselosztó bizottságban is, ennek érdekében lakáshely- szí ne léseken, névjegyzék ké­rő, szakemberekre volna szükség. — Kiskörén jobb a hely­zet? — Valamivel. Itt a ME_ DOSZ Sportegyesület evezős szakosztályában mintegy húsz lelkes tag tevékeny­kedik. Eveznek, vitorláznak, s már feltűntek itt is az első széllovasok. Motorcsó­nakok, kis hajók, surfok állnak a rendelkezésükre. Persze nem a legújabbak. Itt is fejleszteni kéne a ha­jóparkot, s az elképzelés az, hogy a szomszédos Szolnok megye, — ahol fejlettebb a vízi élet, — támogatja a kiskörei szakosztályt. Figyelemreméltó terv, de talán még se kéne segítsé­gért a szomszédba menni, mert megyénk hírnevét öreg­bítené, ha ,mondjuk a kis­körei Tisza-part is olimpiko_ nokat tudna nevelni. S, ha már megemlítettük Szolnok megyét, érdemes szót ejteni arról is, hogy az ottani idegenforgalmi hivatal rend­szeressé tette a tiszai kirán­duló hajójáratokat. Talárt a Heves megyeiek is együtt­rozatok előkészítésében van szerepük. A közeljövőben ugyanezt a feladatot látják el a 198 garzonlakás elosz­tásakor. De nem szabad megfeledkezni a gondokról sem ! Mindenekelőtt a propa­gandamunkábajjj jócskán vannak még pótolni valói a testületnek. # Ismert, hogy a KISZ Eger városi Bizottsá­gának a lakások elosztásá­nál véleményezési joga van. Ezt azonban nem mindig gyakorolta megfelelően. Így például az életkorral össze­függő pontozási rendszer be­vezetésekor sem, illetve a megyei tanács és az OTP közötti ama megállapodásnál, amely szerint az akciós la­kások harminc százalékát le­het szabadon értékesíteni,. Pedig mindkét döntés hát­rányos helyzetbe hozta a fiatalokat. Nem túl szeren­csés dolog az sem, hogy bi­zony a KISZ-szervezetek, de esetenként a vállalatok ve­zetői sem ismerik alaposan az otthonteremtés formáit, lehetőségeit. örvendetes volt, hogy a városi KISZ-bizottság felhí­vásiára például a tervező vál­lalat KlSZ-esei azonnal se­gítséget adtak a város, tető­térbeépítésre alkalmas épü­leteinek felmérésében. Az er­ről elkészült jegyzék azon­ban — és ez nem az ő hi­bájuk —, ma már kevésbé használható, nehézkes a gya- íkorláti megvalósítás és egy­úttal gazdaságtalan is. A meghirdetők és a pályázók lellkiismenetét egyaránt fur­dalhatja, hogy az olcsóbb félkész és kész félházak ter­vezésére meghirdetett pályá­zat nem érte el a célját El­sősorban azért nem, mert az érdekeltség nem volt ösz­tönző. Ugyaniakkor a jó példák Hisz nekünk is van egy darabka Tiszánk... © Éppen a legújabb, az eger_ szalóki víztározó kapcsán merülnek fel azok a kérdé­sek, és gondok, melyek aka­dályozhatják megyénk vízi életének, a vízi turizmus­nak a kialakulását illetve a fejlődését. Mert ennek a tó­nak, s a környékének még nem dőlt el a sorsa. A ta­nácsnak természetesen — rövid távon — az lenne a „kifizetődő”, ha a víztározó környékét felparcellázná s jó áron eladhatná azoknak, akiknek jut hétvégi „farm­ra”. Kerítések, különféle vityillók, majd nagyobb „pa­loták tarkítanák” a lágy dombok környékét. Hosszabb távon azonban a közhasználatra lenne igazán alkalmas, hiszen a megye- székhelyhez közel eső víz­tározónál szabadidő- és sportközpontot lehetne ki­alakítani. Olyan vízi centru­mot, ahová belföldről és külföldről szívesen látogat­nának el a turisták. Ter­mészetesen nem már hol­nap, hanem majd ha ren­delkezésre áll legalább az induláshoz némi pénz. De dönteni ma kell! Mert pél­dául a Vízügyi Építő Válla­lat szabad építési kapacitá­sával akár rögtön is elkezd­hetné a szalóki-tó környé­kének a kialakítását. Vizekben nem vagyunk hát szegények. S ha vállal­kozó kedvben, ötletekben is gazdagabbak lennénk: me­gyénk vízi élete és turiz­musa fellendülne a Tiszától Recskig, Visontától Eger- szalókig. nyitása alá tartozó és a té­mához szaikimáilag kapcsoló­dó KISZ-szervezetek együtt­működést hoztak létre, ame­lyen belül lehetőség nyílt és nyílik a jövőben is tapaszta­latcserékre és konzultációk­ra. A múlt év őszére útmutatót állítottak össze a magáfnerős lakások, elsősor­ban családi házak építéséhez. Vállalták továbbá, hogy a KISZ-szervezetek részére tájékoztatókat tartanak, ezzel is segítendő a fiatalokat asz otthonteremtésiben. A válla­latok és az intézmények ds több hasznos próbát tettek: a Csepel Autógyár egri gyá­rában, a HÁÉV-náL, a Fi- nomszerelvénygyárban a munkásszállók egy részét fiatal házasoknak alakították és adták ki. Ez kivétel nél­kül a KISZ-szervezetek kez­deményezésének köszönhető. Azok a vállalatok, amelyek­nek lehetőségük van rá bát­ran élnek az OTP-s, saját kijellölésű lakáskiutalások vásárlásával. Ebben a KISZ- szervezeteknek véleményezé­si, illetve egyetértési joguk van, s azt általában gyako­rolják is. Végezetül szólnunk kell arról a hasznos kezdeménye­zésről, amely szerint egyre több helyen úgynevezett lakásfórumokat tartanak a fiataloknak. Ezeken szakem­berek adnak tájékoztatást a lakással kapcsolatos kérdés sekre, illetve válaszokat az igénylők felvetéseire. E hasznos ötlet és gyakorlat tovább folytatása mellett azonban joggal várható el, hogy az ifjúsági szövetség további újabb és újabb mó­dozatait, lehetőségeit keres­se annak, miként segíthet a fiataloknak a mielőbbi la­káshoz jutásában, Sz.Z. működhetnének!? Józsa Péter MINDENNAPI TÉMA A fiatalok — és a lakás szítésben és a tanácsi hatá- között kell megemlíteni, hogy a városi KISZ-bizottság irá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents