Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

2« NÉPÚJSÁG, 1962. július 11., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július 9- én, a késő esti órákban utazott el Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta el (Népújság teleiotó — MTI — Tormai Andor felv. — KS) Mitterrand látogatásának visszhangja Bonnban, Párizsban A HÉT 3 KÉRDÉSE 1. Ml volt a jelentősége a Kádár—Mitterrand talál­kozónak? A magyar—francia kapcso­latok alakulásában — nem túlzás ezt állítani — mér­földkőnek ígérkezik a héten lezajlott csúcstalálkozó, a magyar és a francia vezetők, továbbá szakminisztereik megannyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során, valamint a pohárköszöntők­ben és a sajtókonferencián mind Kádár János, mind pe­dig Francois Mitterrand le­szögezte: közös a törekvés a kapcsolatok kiszélesítésére. Még a politikai kapcsola­tok is bővülhetnek, jóllehet a két ország más-más szö­vetségi rendszerhez tartozik. A konzultációkat sűrítik, s Kádár János példaként em­lítette, hogy közösen fognak fellépni a madridi konferen­cia sikeres befejezéséért. A magyar—francia csúcstalál­kozó a kelet—nyugati párbe­széd fontos eleme, akkor pe­dig csak növekszik a jelentő­sége, ha egyébként Európa keleti és nyugati fele között más okok miatt ez a párbe­széd akadozik. Különös figyelmet szen­teltek a gazdasági együttmű­ködés, az árucsere fokozásá­ra, s nem véletlen, hogy Ve­ress Péter magyar, és Michel Jobert francia külkereske­delmi miniszter megállapo­dást írt alá, ami máris kéz­zelfoghatóan jelezte az erre vonatkozó közös törekvés va­lóra váltását. Maga Mitter­rand elnök is elismerte, hogy e téren lemaradások voltak, amelyeket pótolni kell. A kulturális kapcsolatok terén is van teendő — fran­cia részről. A vendégek a lá­togatás kulturális eseményei során szinte meglepve győ­ződtek meg arról, hogy a francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei alkotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris meg­ígérte Lang kulturális mi­niszter, hogy fokozni fogják magyar irodalmi művek fran­ciaországi kiadását... A nem egészen három nap alatt sok minden történt a szocialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A francia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő és 70-nél több új­ságíró kísérte el. Várható, hogy hatósági intézkedések­ben, újságcikkekben, tévéri­portokban egyformán tükrö­ződni fog a fokozódó érdek­lődés és az új, az eddiginél hitelesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyar- országra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is je­lentette: az már az ő szub­jektív elhatározásán múlott, hogy elnökként elsőnek Bu­dapestre kívánt jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is léte­zett francia államfőnek cím­zett magyar meghívás. A szubjektív elemet érde­mes hangsúlyozni. Akinek megadatott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy al­kalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megállapíthatta, hogy igen­igen szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemé­ben folyt mindvégig a ma­gyar—francia párbeszéd. S természetesen éppen ezért is volt könnyebb a tár­gyalások során az előrehala­dás a konkrét megállapodá­sok irányában. 2. Mit jelent az amerikai ajánlat a bejrúti palesztin fegyveresek elszállítására? A libanoni drámában ezen a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washing­tonban kiszivárogtatták, Je­ruzsálemben pedig világgá kürtölték a hírt: az ameri­kai kormány fontolóra ve­szi a beavatkozást a Nyu- gat-Bejrútban körülzárt pa­lesztin fegyveresek elszállí­tása végett. A részletekről különböző változatok kering­tek: az USA földközi-tengeri flottájának szállítóhajói je­lennek meg Nyugat-Bejrút előtt, és felveszik a palesz­tin fegyvereseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Al­géria partjaira vigyék őket. Közben tengerészgyalogosok szállnának partra, hogy fe­dezzék a kiürítési akciót. Utána viszont akár ott is maradnának Bejrútban és Libanonban —, ezzel az USA maga is megvetné lábát. Több hírmagyarázó emlékez­tetett az 1958-as precedens­re: akkor a hírhedt „Eisen- hower-doktrína” értelmében szálltak partra az amerikai katonák Libanonban, hogy megmentsék Chamon akkori libanoni elnök imperialista­barát rendszerét, és hogy megpróbálják elszigetelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki forradalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés fi­gyelmezteti Washingtont: akkor a nemzetközi tiltako­zás nyomására és az ENSZ követelésére távozniok kel­lett az amerikai „bőrnyakú- aknak” (a tengerészgyalogo­soknak) Libanonból. Washington most talán abban reménykedik, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab országok szívesebben ven­nék az amerikai jelenlétet — Izrael jelenléténél Liba­nonban. A kiszivárgott amerikai elképzelések az arab közvé­lemény túlnyomó részében heves ellenállást és tiltako­zást keltettek. A palesztin vezetők is általában elutasí­tották első nyilatkozataikban a washingtoni tervet, mon- ván, hogy az USA ne a palesztinokat akarja távo­zásra bírni, hanem Izraelt. Viszont nyilvánvaló, hogy az izraeli katonai nyomás, amely újra meg újra pusz­tító ágyútűzben nyilvánul meg, párosulva az USA po­litikai nyomásával, a palesz­tin vezetőket is arra kész­teti, hogy kiutat keressenek. Fel-felmerül például a pa­lesztin elvonulás lehetősége, de csak azzal a feltétellel, hogy szárazföldi úton és Szí­riába távoznának, megtartva minden fegyverüket, ugyan­akkor pedig nemzetközi biztosítékokat kapnának ar­ra, hogy a Libanonban ma­radó sok százezer palesztin menekült nem lesz kitéve az izraeliek és a libanoni jobb­oldal általi elnyomásnak. 3. Mélyebb társadalmi moz­gást, újabb politikai harcot ígér-e a dél-afrikai bányá­szok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél- Afrikáról, a fajüldöző pre­toriai rendszer bűneiről, az elnyomott színes bőrű mil­liók nyomoráról, hiszen más égtájakon látványosabb har­cok folynak... A Johannesburg közelé­ben levő aranybányák fekete bányászai most heves sztrájk­harcba kezdtek, amelynek közvetlen célja természete­sen a magasabb fizetések el­érése, a jobb munkakörül­mények kivívása. De a tün­tetők politikai követeléseket is hangoztatnak és elszántsá­gukat bizonyára fokozza, ha a rendőrterror ismét újabb áldozatokat követel. Mert az történt: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendőrsortűz nyomán. A munkaadó társaságok az alacsony aranyárra hivat­kozva elutasítják a bányá­szok követeléseit, illetve a béremelés kért mértékét. A gazdasági és szociális erő­próba azonban a jelek sze­rint csak előjátéka lehet az újabb dél-afrikai politikai küzdelemnek, amelyet a szí­nes bőrű lakosság az apar­theid-politika felszámolá­sáért évtizedek óta válta­kozó hevességgel folytat. Az afrikai földrész déli végének más eseményei is befolyásolhatják a várható dél-afrikai fejleményeket: a héten ismét összeült az úgy­nevezett Namíbia-bizottság, s ezzel megint napirendre kerül a délnyugat-afrikai te­rület sorsa, emellett pedig azok a leleplező híradások is figyelmet érdemelnek, hogy a pretoriai katonai vezetők újabb támadást készítenek elő Angola ellen. Ha majd egyszer Namíbiában vissza­koznia kell a Dél-afrikai Köztársaságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bi­zonnyal az ország belső helyzetére is kihatni képes. Pálfy József A nyugatnémet lapok kö­zül szombaton a Die Welt párizsi tudósítójának jelen­tése alapján foglalkozik Mitterrand francia lyztársa- sági elnök budapesti látoga­tásával. Kádár János és Francois Mitterrand — írja a lap — pénteken, a francia államfő kétnapos magyarországi lá­togatásának befejeztével megerősítette közös akara­tát, hogy még szorosabbra fűzi a két ország közötti po­litikai és emberi kapcsolato­kat és azokat az európai lég­kör javítására használja fel. A lap ismerteti a látogatás­ról kiadott közleményt. A Neue Zürcher Zeitung szombati száma a Reuter bu­dapesti tudósítása alapján számol be a látogatásról. Ki­emeli, hogy a két államférfi síkraszállt a kelet—nyugati párbeszéd újbóli életre kel­tetéséért, s hogy Mitterrand reményét fejezte ki, „a fran­cia és a magyar álláspont közötti különbségeket a pár­beszéd során át lehet hidal­ni.” Tízsoros hírben, budapesti keltezéssel foglalkozik Mit­terrand magyarországi láto­gatásával az International Herald Tribune szombati száma is. Mitterrand sajtóér­tekezletéből azt idézi, hogy a francia elnök szerint buda­pesti tárgyalásai megmutat­ták: Franciaország folytathat párbeszédet kelet-európai szocialista országokkal, mi­közben „világos és határo­zott álláspontra helyezkedik elveit illetően.” Francois Mitterrand, fran­cia köztársasági elnök buda­pesti látogatása a francia sajtó szerint hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok jelen­tős mértékű fejlesztéséhez és Vietnám határvidékein folytatódnak a kínai fegyve­res provokációk, s' ez fokoz­za a két ország közötti fe­szültséget. Június végén, jú­lius elején felfegyverzett kí­nai katonák nagyobb cso­portjai tölbb ízben behatol­a kelet—nyugati párbeszéd fellendítéséhez. A L’Humanité szombati vezércikkében megállapítja, hogy Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodások régi adósságot törlesztenek, hiszen eddig a francia—ma­gyar kapcsolatokat összevet­ve például a nyugatnémet— magyar kapcsolatokat, — na­gyon alacsony szinten tartot­ták. A francia kommunisták lapja felhívja a figyelmet a rendszeres politikai konzul­tációkat előirányzó megálla­podásra, amelyet követendő példának nevez. Utalva arra, hogy Mitterrand kifejezte készségét a párbeszédre, a L’Humanité megállapítja, hogy a francia elnök meg­tette az első lépést Kelet fe­lé, a továbbiakban a buda­pesti látogatás nyújtotta le­hetőségeket kell konkretizál­ni. A jobboldali Le Figaro is megállapítja, hogy a buda­pesti tárgyalások jelezték: a francia politika nyitott a Kelet irányában. A magyar- országi látogatás alkalmat adott arra, hogy Mitterrand részletesen kifejtse az egyik kelet-európai ország vezető­je előtt álláspontját a kelet— nyugati kapcsolatokról. A lap a továbbiakban szintén azt a következtetést vonja le, hogy a magyar—francia kapcsolatok számottevő fej­lődés előtt állnak. A francia rádió- és televí­zióállomások részletesen is­mertették a látogatás záró­napjának eseményeit, min­denekelőtt a sajtóértekezle­ten elhangzottakat. A FR 3, a francia televízió harmadik csatornája pénteken este egyórás műsort szentelt Ma­gyarország bemutatásának. nyaiba. A betolakodók uta­kat aknáztak alá, épülete­ket romboltak le, fosztogat­ták a helyi lakosokat. E bűncselekménynek a békés vietnami lakosok közül töb­ben áldozatul estek, s jelen­tős az anyagi kár is. Magyar vezetők üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jumzsagijn Cedenbal Elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság nagy népi huráija elnöksége elnökének, Zsambln Batmönh Elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársa­ság nemzeti finnepe, a népi forradalom győzel­mének 61. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a ma­gyar nép és a magunk nevé­ben elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság nagy népi huráija elnökségének és Minisztertanácsának, vala­mint a testvéri mongol nép­nek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azo­kat a jelentős eredményeket, amelyeket a mongol nép harcedzett élcsapata, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt vezetésével a szocialista tár­sadalom építésében, a gaz­daság és a kultúra fejleszté­sében elért. A Mongol Népköztársaság békepolitikája cselekvőén járul hozzá ahhoz a küzde­lemhez, amelyet a szocialista közösség országai és a világ haladó erői a nemzetközi bé­ke és biztonság megterem­téséért, a társadalmi haladá­sért folytatnak. Örömmel tölt el bennün­ket, hogy pártjaink, orszá­gaink, és népeink barátsága és együttműködése a mar­xizmus—Ieninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján gyümölcsözően fejlődik. Nagyra értékeljük a közelmúltban lezajlott mi­niszterelnöki találkozót, amelynek eredményei hozzá­járulnak sokoldalú kapcso­lataink elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kí­vánjuk önöknek és a test­véri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredménye­ket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a VII. öt­éves terv teljesítésében, ha­zájuk felvirágoztatásában, a szocialista közösség egysé­gének erősítésében, a népek békéje és biztonsága nemes ügyének szolgálatában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Elítélik-e a géprablót? A Sri Lanka-i Parlament különbizottsága július 21-én ül össze, hogy megvitassa a törvénytervezeteit, amelynek alapján légikalózkodásért vádat lehetne emelni Szepo- 1a Ekwnayake ellen. A férfi június 30-án Bangkokba té­rített egy olasz utasszállító repülőgépet, és a túszként sakkban tartott utasok és légiszemélyzet szabadon bo­csátása ellenében 300 ezer dollár váltságdíjat vágott zsebre. Olajár és termelés. Bécsben ülésezik az OPEC olajügyi mi­nisztereinek értekezlete. Képünkön: az elnöki asztalnál (bal­ról jobbra) Gabon, Ecuador képviselője és Marc S. Nan Nguema főtitkár (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) tak a Vietnámi Szocdalisita NEW ORLEANSBAN Légi katasztrófa - ISI áldozat Az egyesült államokbeli New Orleans repülőterének közelé­ben pénteken délután lezuhant a Panam légitársaság egy Boeing 727 típusú repülőgépe. Életét vesztette valamennyi, a gépen tartózkodó személy — összesen 143-an — és nyolc ha­lálos áldozat volt a földön, mivel a gép lakott területre zu­hant. A floridai Miamiból a nevadai Las Vegas felé tartó re­pülőgép a kifutópályától alig három kilométerre, közvetlen a felszállás után zuhant le. Feltevések szerint a gépet nagy viharban villámcsapás érte. A felrobbant gép lángoló ron­csai New Orleans egyik peremvárosának házaira estek. A hatóságok a mentési munkálatok első szakaszában ki­ürítették a katasztrófa környékén levő lakóházakat, nehogy a lezuhant üzemanyagtartályok robbanása további emberéle­teket követeljen. A halálos áldozatok száma feltehetően nem végleges, hiszen lehetséges, hogy a lakóházakban még töb­ben is szerencsétlenüül jártak a gép lezuhanásakor. Hírügy­nökségi jelentések szerint a katasztrófa környéke olyan, mint­ha tornádó pusztított volna a vidéken. Incidensek a vietnami—kínai határon Közitáirsasóg északi tortomá-

Next

/
Thumbnails
Contents