Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 7., szerda 3 TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK FORGALMA l.v. till) V\ a Gáztűzhely joo ool i Versenyben a kereskedelem A népgazdaság egyensúlyi problémái miatt az elmúlt években a lakosság fogyasztása csak lassabban növekedhetett, mint korábban, a hatvanas években, vagy a múlt évtized első felében. Bár a fogyasztás növekedése szerényebb mértékű szerkezete, összetétele kedvező változást mutat: bevételeinkből viszonylag kisebb ösz- szegeket költünk étkezésre, öltözködésre és többet iparcikkekre: háztartási gépekre, autóra, lakberendezésre. AZ EGY FŐRE JUTÓ LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS (összehasonlító áron, forintban és százalékban) Az élelmiszer-fogyasztáson belül is javulnak az arányok: több tejet, tejterméket, tojást, húst, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb cukrot, kenyeret, rizst, zsiradékot eszünk. Másrészt viszont nem kíméljük egészségünket, amennyiben az alkoholtartalmú italok és a dohányáruk fogyasztásának korábban kialakult magas szintje az egészségügyi felvilágosítás és az áremelések ellenére sem csökkent. *.• " LiJxitJ í J blTlOfQiO —— ÍUetmúdurtk • , v Jforsserűsp- désére utal, hogy a fogyasztó érdeklődése a ruházati cikkek közül mindinkább a könnyen kezelhető termékek, illetve a lakást szépítő termékek, a függönyök, szőnyegek felé fordul. Ugyanezt a tendenciát mutatja, hogy ma a családok mintegy 90 százalékának van hűtőgépe, mosógépe, 80 százalékának televíziója, és egy- harmadának autója. Az egészséges életmód terjedését jelzi a testápolási és kozmetikai cikkek vásárlásának gyors növekedése. A szabad idő hasznos eltöltésére utal, hogy a kereskedelem mind több könyvet, hanglemezt, kempingcikket, kertművelő eszközt és gépet ad el a lakosságnak. Mindezt az is elősegítette, hogy az ipar korszerűsíti termék- szerkezetét, s mind több új fogyasztási cikket szállít a boltokba. Az elmúlt években az importáru aránya a forga- lomban mérséklődött: a népgazdaság pénzügyi helyzete nem tette lehetővé az import megfelelő bővítését. Ezért ma elsősorban azokat a termékeket vesszük külföldről, amelyeket itthon nem állítunk elő, illetve nem lehet megtermelni, így például kávét, citromot, narancsot, autót. A fogyasztónak természetesen nemcsak az a fontos, hogy hozzájusson a szükséges árukhoz, hanem az is, hogy jó körülmények között tudjon vásárolni. Bár az elmúlt négy évben mintegy 220 ezer négyzetméternyi boltot kellett avultság vagy városrendezés miatt lebontunk a? „ü^ethálózat majdnem 70Ó ezer négyzetméterrel bővült. Nőtt az ABC- áruházak aránya, több komplex bevásárlóközpont épült, kialakult a DOMUS- hálózat, és ma már minden megyeszékhelyen van korszerű piaccsarnok. Terjed az önkiszolgálás, és kezd tért hódítani a tartós fogyasztási cikkek értékesítésében a minta utáni árusítás. Mivel az új üzletek, áruházak építésére fordítható pénz viszonylag kevés, a kereskedelmi vállalatok az intenzív fejlesztés módszereit igyekeznek alkalmazni. Olyan boltokat, áruházakat alakítottak ki, amelyek kivitelezése, berendezése egyszerű, ezért egyes termékeket olcsóbban tudnak kínálni. A diszkont áruházak után megnyílt az első Fészek-áruház, ahol a lakásépítéshez szükséges anyagokat, szerszámokat, gépeket, sőt szolgáltatásokat egy helyen tudják megrendelni az építkezők. A vásárlónak az is fontos, hogy az üzletek nyitva tartási idejét a fogyasztók igényei szerint határozzák meg. Lévén a kereskedelemben is ötnapos a munkahét, eredménynek számít, hogy a boltok nyitva tartási ideje ösz- szességében nem csökkent, sőt, a vidéki hálózatban 2 százalékkal nőtt. A csütörtöki meghosszabbított üzleti óráknak, a bevásárlónapnak sikere van. Az elmúlt években hozott számos intézkedés elősegíti a gazdasági verseny kibontakozását, a kereskedelmi szervezet és a hálózati egységek irányításának korszerűsítését. A működési területek merev kötöttségeinek megszüntetése következtében a kiskereskedelemben egymás mellett, versenyben működnek az állami és a szövetkezeti kereskedelem egységei: a termelők márkaboltjai, a szerződéses és bérleti rendszerben üzemelő boltok, valamint a magánkereskedők. A nagykereskedelmi vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy boltokat nyissanak, míg a kiskereskedelmi vállalatok nagykereskedelmi tevékenységet is folytathatnak. Kiskereskedelmi vállalatok különböző társulásokat hoztak létre, hogy üzleteikben sajátos áruválasztékkal javítsák a lakosság ellátását és erősítsék a versenyt. A szerződésbe adott üzletek — számuk több mint háromezer — hatékonyabban működnek, mint a korábbi gebines rendszerben. Éppen a szerződéses boltok tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy más üzletekben, áruházakban, éttermekben, szállodákban, nagykereskedelmi raktárakban is fokozzák a vezetők önállóságát és anyagi érdekeltségét. Ez az érdekeltség már nemcsak a forgalom növelését, hanem a kereskedelmi munka hatékonyságának javulását is szolgálja. A jövőben ugyanis honorálják, ha az egység vezetője kevesebb költséggel, jobb szervezéssel, ésszerűbben gazdálkodik. G. Zs. Várják a megrendelőket Bőséges a készlet a másodvetésekhez Feltöltött raktárakkal várja a másod- és tarlóvetésekhez a megrendeléseket a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, Az idén ösz- szesen 25 növényfaj 64 fajtájának magva áll az üzemek rendelkezésére, megközelítően 4800 tonna, amely 220 ezer hektárra elegendő. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is a hibridkukorica-vetőmagból legnagyobb a készlet, összesen 122 ezer hektárra elegendő. Az állattartó üzemek számára megfelelő mennyiség van zöldtakarmánynak muharból, takarmányborsóból, takarmány-kelkáposztából. Űjdonság a réparepce. Ez a külföldön nemesített növény nagyobb zöldfelületet ad, mint a hagyományos takarmányrépa, igy gazdaságosabb a termesztése. Mint a területi központban megtudtuk, egyelőre igen kevesen érdeklődnek a gazdaságok közül a másodvetésre alkalmas vetőmagok iránt. Heves és Borsod megyében egyelőre alig több mint 40 tonna vetőmagra érkezett megrendelés, holott indokolt lenne nagyobb területeken is a másodvetés, mert a közeljövőben több csapadék várható. A megrendelők elsősorban borsót, kölest, napraforgómagot és takarmánynak alkalmas szu- dánifű-magot kértek Mivel a másodvetésekhez viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, a megrendelésekre a vállalat egy nap alatt szállítja a magot. Mátrai nyár Egy kellemes, verőfényes nyári reggellel üzent értünk a Mátra: tekintsük meghívónak a jó időt, ruccanjunk ki a hegyek közé. Ki tudna ellenállni az ilyen csábításnak? Gépkocsinkkal Bükkszék az első állomásunk. A fürdőhely sok új épülettel fogad. A gyógyvíz e'lőtt tágas parkolóhely, gondozott, jókora liget. Az ember szívesen választja a sétát a strandig. Útközben gyümölcsárus, büfés, kifőzdés késztet megállásra, szövetkezeti és magánkereskedő próbálja felülmúlni egymást a vendég megnyerésében. — Csak az a baj, hogy kevés a kiránduló — kesereg IV. osztályú üzletében az egytálételeket kínáló tulaj, Mogyoróssy János — pedig az idén is bővítettem „kerthelyiségem” ülőhelyeit. Közelebb a medencékhez, elégedetlenek a vendéglő dolgozói is: — A legdrágább kínálatunk sincs 40 forint, aki betér, már 22—30 forintból rendesen megebédelhet. Mégsem jönnek annyian; mint várnánk — panaszkodnak. — Inkább csak a hét végi diszkókon, meg a nótaesteken van nagyobb forgalmunk. Noha csak sörből legalább háromfajta kapható most is, s még az üdítőt sem tesszük melegen az asztalra. ( A strand egyébként tiszta, gondozott. Ha tavaly óta sok meglepetést nem is okoz — ahogyan mutatják — a vízparti asztalokat, ernyőket mindenesetre kicserélték. Mátraderecske még mindig igen szerény, de tisztességes konkurrencia. Kisebb, egyszerűbb a termálfürdője, mint a bükkszéke, ám a tanács szűkös lehetőségei mellett is rendben tartott, virágos. Vizét a kis medencékben naponta, a nagyban hetente kétszer cserélik. A „mindenes” Kiss András szerint — igaz, csupán egy nyugdíjas jó szándékú buzgalmából — néha még iszappakolás, masszázs is van az állandó szolgáltatásnak számító ruhacentri- fugálás mellett. — A négy esztendővel ezelőtti csúcsot még nem értük el — mondja a pénztáros —, de kétezren mqr az idén is voltak egy napon. Tovább megyünk, amint a „Piroskának” becézett környezetkímélő kis motorvonat, három csaknem üres kocsijával kilendül előlünk Nógrád felé. Parádfürdőn, az étterembe átszökő ínycsiklandó illatok bűvöletében — akár hosz- szabb maradásra is kedvünk támadna a turistaházban. Az üzlet vezetői, Szarvák József ék azonban szállásra már a legjobb akaratunk mellett sem marasztalhatnak bennünket. A szobákra ugyanis — nem titkolják: biztonsági okokból — a Budapest TOURíST-tal szerződtek, mióta a parádi áfész a költséges átalakítást, korszerűsítést végrehajtotta. Más lapra tartozik — magyarázzák —, hogy a férőhelyek kihasználtsága így is csak ötvenszázalékos az első félévben. S miután a szobákat a fővárosban értékesítik, a furcsa helyzeten egyelőre nem változtathatnak. Mert mi lenne akkor, ha egy-egy vendéget mégis megszánnának? Nos — amint az idegenforgalmi hivatal vélekedik — talán előfordulhatna, hogy aki Pesten befizette az árat, Parádfürdőn nem kap ágyat •.. — S mi várja a szerencsés idegent? — Általában egyhetesek a „beutalók”, többnyire családosok jönnek velük, akiket 2—3 ágyas, hideg-meleg vizes szobákban helyezünk el, szintenként közös fürdőszobai-használattal. Iparkodunk a .“/amunkra változatos étkezést biztosítani, a választékból általában nem hiányzik a vadhús sem. A pesti kölcsönzőből játékautomatát bériünk, az étteremben délután 4-től záróráig táncolni lehet, a társalgónkban tv is van. Ugyanakkor környékbeli kirándulásokat ajánlunk, csupa olyant, amelyeknek vezető nélkül is nekivághatnak. Ügy véljük, hogy ’csupán a fürdővel okozunk némi csalódást a gyakran messzi földről felkerekedők- nek. Miután a település nevével ellentétben itt sehol sincs nyilvános gyógyfürdő, s a strand vize szokatlanul hideg. Legfeljebb a közeli Mátraderecskével biztathatjuk a vendéget... Magunk is kapunk a turistaház egyik programján: szívesen megnéznénk a szép emlékű népművész, néhai Asztalos Johák fafaragásait. Benn a nagyközség központjában azonban jó darabig keresgélnünk kell — nincs egyetlen útbaigazító tábla vagy jel sem Párádon — mígnem az egyik helybeli, meglehetősen bizonytalanul ugyan, de elmagyarázza, hogy hol keressük az immár hivatalossá minősített kiállítóhelyet. Szerencsére a Hársfa utcai műterem, a sok mives munka, megkapó szobor, s az elárvult műhely félbeha- gyottan is remek darabjai, a maradandó vállalkozásokon osztozó ügyes, rafinált szerszámok látványa kárpótol a fáradságért. Olyan eredeti élménnyel gazdagít, ami önmagában is emlékezetessé teszi mátrai látogatásunkat! Mátraszentistvánban a jó érzékű, vállalkozó kedvű, s rendkívül lelkes szerződéses üzemeltetők, Fülop Jánosék megint újítottak a Vidróczki csárdán. Épülethez simuló, tájba illő „verandával” — különteremmel — nagyobbították a romantikus kisvendéglőt, amelynek konyhája kedvéért is egyre inkább érdemes már idezarándokolni. A bővítés munkáját külön dicséretre méltó, hogy .nem vágták ki, hanem élve beépítették a tetőszerkezetbe az udvaron díszlő régi fát! — Iparkodunk a vendégért — magyarázza Gubala András, a községi tanács társadalmi elnökhelyettese, akiivel az étterem előtt ösz- szefutunk — s jó érzés, hogy segítenek a „maszekok” is. Galyatetőn nemrégiben nyitott az egyikük új vendéglőt, egy másik pedig Mátraszentlászlón vállalkozik éppen mostanában hasonlóra. Kál, hogy az állami szektorban kevésbé élénk a fejlesztési kedv: Szentim- rén ma is zárva a Vadvirág turistaház, s az a helyiség is elég riasztó, ahol a vendég asztalhoz ülhet. Hámlik, omladozik a mennyezet, a fal, jóllehet elegáns cég, a Hungar Hotels a gazda ... Szívesen szétnéznénk a kékestetői tv-torony kilátójából, de a látványról még mindig le kell mondanunk. Sástó azonban ismét megörvendeztet bennünket: 10 új kétágyas házikóval bővítették a megyei idegenforgalmi hivatal kempingjét, s tágasabb, korszerűbb lett a nyaralóhely vendéglője is. — A turistákat aligha zavarja, hogy a kis „bungalókra” csak ideiglenes építési engedélyt kaptunk a gyöngyösi tanácstól — magyarázza a gondnok férje, s egyben műszaki helyettese, Kovács László. — Legfeljebb az bántja őket, hogy esős időben nincs egy nagyobb társalgójuk, a közös főzőhelyről hiányzik a meleg víz a mosogatáshoz, a bolt délután ötkor bezár. Mátrafüreden a szálláshelyek további növekedésével — panzióépítéssel — deríti megint kedvre társaságunkat, de hogy búcsúzóul innen is vigyünk magunkkal lehangoló híreket, megtudjuk: a strandon sem a vízforgató, sem pedig a megígért szauna nem készült el a főszezonra... Azért, mire hazaérünk, végül is csak vidám az arcunk. Hiszen bár vegyesek a tapasztalataink, örömünkbe hellyel-közzel üröm is vegyült: a Mátrában jártunk! Gyóni Gyula A kisebb, mátraderecskei strand sem kevésbé népszerű Sátorverők a sástói kempingben (Fotó: Szabó Sándor)
