Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 7., szerda 3 TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK FORGALMA l.v. till) V\ a Gáztűzhely joo ool i Versenyben a kereskedelem A népgazdaság egyensúlyi problémái miatt az elmúlt években a lakosság fogyasztása csak lassabban növekedhetett, mint korábban, a hatvanas években, vagy a múlt évtized első felében. Bár a fogyasztás növekedése szerényebb mér­tékű szerkezete, összetétele kedvező változást mutat: bevételeinkből viszonylag kisebb ösz- szegeket költünk étkezésre, öltözködésre és többet iparcikkekre: háztartási gépekre, autó­ra, lakberendezésre. AZ EGY FŐRE JUTÓ LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS (összehasonlító áron, forintban és százalékban) Az élelmiszer-fogyasztáson belül is javulnak az ará­nyok: több tejet, tejtermé­ket, tojást, húst, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb cukrot, kenyeret, rizst, zsi­radékot eszünk. Másrészt viszont nem kíméljük egész­ségünket, amennyiben az al­koholtartalmú italok és a dohányáruk fogyasztásának korábban kialakult magas szintje az egészségügyi fel­világosítás és az áremelések ellenére sem csökkent. *.• " LiJxitJ í J blTlOfQiO —— ÍUetmúdurtk • , v Jforsserűsp- désére utal, hogy a fogyasztó érdeklődése a ruházati cik­kek közül mindinkább a könnyen kezelhető termékek, illetve a lakást szépítő ter­mékek, a függönyök, sző­nyegek felé fordul. Ugyan­ezt a tendenciát mutatja, hogy ma a családok mintegy 90 százalékának van hűtő­gépe, mosógépe, 80 százalé­kának televíziója, és egy- harmadának autója. Az egészséges életmód terjedé­sét jelzi a testápolási és kozmetikai cikkek vásárlásá­nak gyors növekedése. A szabad idő hasznos eltölté­sére utal, hogy a kereske­delem mind több könyvet, hanglemezt, kempingcikket, kertművelő eszközt és gépet ad el a lakosságnak. Mind­ezt az is elősegítette, hogy az ipar korszerűsíti termék- szerkezetét, s mind több új fogyasztási cikket szállít a boltokba. Az elmúlt években az importáru aránya a forga- lomban mérséklődött: a népgazdaság pénzügyi hely­zete nem tette lehetővé az import megfelelő bővítését. Ezért ma elsősorban azokat a termékeket vesszük kül­földről, amelyeket itthon nem állítunk elő, illetve nem lehet megtermelni, így például kávét, citromot, na­rancsot, autót. A fogyasztónak természe­tesen nemcsak az a fontos, hogy hozzájusson a szüksé­ges árukhoz, hanem az is, hogy jó körülmények kö­zött tudjon vásárolni. Bár az elmúlt négy évben mintegy 220 ezer négyzetméternyi boltot kellett avultság vagy városrendezés miatt lebon­tunk a? „ü^ethálózat majd­nem 70Ó ezer négyzetméter­rel bővült. Nőtt az ABC- áruházak aránya, több komplex bevásárlóközpont épült, kialakult a DOMUS- hálózat, és ma már minden megyeszékhelyen van kor­szerű piaccsarnok. Terjed az önkiszolgálás, és kezd tért hódítani a tartós fo­gyasztási cikkek értékesíté­sében a minta utáni árusítás. Mivel az új üzletek, áru­házak építésére fordítható pénz viszonylag kevés, a ke­reskedelmi vállalatok az in­tenzív fejlesztés módszereit igyekeznek alkalmazni. Olyan boltokat, áruházakat alakí­tottak ki, amelyek kivitele­zése, berendezése egyszerű, ezért egyes termékeket ol­csóbban tudnak kínálni. A diszkont áruházak után meg­nyílt az első Fészek-áruház, ahol a lakásépítéshez szük­séges anyagokat, szerszámo­kat, gépeket, sőt szolgáltatá­sokat egy helyen tudják megrendelni az építkezők. A vásárlónak az is fontos, hogy az üzletek nyitva tar­tási idejét a fogyasztók igé­nyei szerint határozzák meg. Lévén a kereskedelemben is ötnapos a munkahét, ered­ménynek számít, hogy a bol­tok nyitva tartási ideje ösz- szességében nem csökkent, sőt, a vidéki hálózatban 2 százalékkal nőtt. A csütör­töki meghosszabbított üzleti óráknak, a bevásárlónapnak sikere van. Az elmúlt években ho­zott számos intézkedés elő­segíti a gazdasági verseny kibontakozását, a kereske­delmi szervezet és a háló­zati egységek irányításának korszerűsítését. A működési területek merev kötöttségei­nek megszüntetése következ­tében a kiskereskedelemben egymás mellett, versenyben működnek az állami és a szövetkezeti kereskedelem egységei: a termelők márka­boltjai, a szerződéses és bérleti rendszerben üzemelő boltok, valamint a magánke­reskedők. A nagykereske­delmi vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy boltokat nyissanak, míg a kiskeres­kedelmi vállalatok nagyke­reskedelmi tevékenységet is folytathatnak. Kiskereske­delmi vállalatok különböző társulásokat hoztak létre, hogy üzleteikben sajátos áruválasztékkal javítsák a lakosság ellátását és erősít­sék a versenyt. A szerző­désbe adott üzletek — szá­muk több mint háromezer — hatékonyabban működ­nek, mint a korábbi gebines rendszerben. Éppen a szerződéses bol­tok tapasztalatai alapján döntöttek úgy, hogy más üzletekben, áruházakban, éttermekben, szállodákban, nagykereskedelmi raktárak­ban is fokozzák a vezetők önállóságát és anyagi érde­keltségét. Ez az érdekeltség már nemcsak a forgalom növelését, hanem a kereske­delmi munka hatékonyságá­nak javulását is szolgálja. A jövőben ugyanis honorálják, ha az egység vezetője keve­sebb költséggel, jobb szer­vezéssel, ésszerűbben gaz­dálkodik. G. Zs. Várják a megrendelőket Bőséges a készlet a másodvetésekhez Feltöltött raktárakkal vár­ja a másod- és tarlóvetések­hez a megrendeléseket a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat, Az idén ösz- szesen 25 növényfaj 64 faj­tájának magva áll az üze­mek rendelkezésére, megkö­zelítően 4800 tonna, amely 220 ezer hektárra elegendő. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is a hibridku­korica-vetőmagból legna­gyobb a készlet, összesen 122 ezer hektárra elegendő. Az állattartó üzemek számá­ra megfelelő mennyiség van zöldtakarmánynak muhar­ból, takarmányborsóból, takarmány-kelkáposztából. Űjdonság a réparepce. Ez a külföldön nemesített nö­vény nagyobb zöldfelületet ad, mint a hagyományos ta­karmányrépa, igy gazdasá­gosabb a termesztése. Mint a területi központ­ban megtudtuk, egyelőre igen kevesen érdeklődnek a gazdaságok közül a másod­vetésre alkalmas vetőmagok iránt. Heves és Borsod me­gyében egyelőre alig több mint 40 tonna vetőmagra ér­kezett megrendelés, holott indokolt lenne nagyobb te­rületeken is a másodvetés, mert a közeljövőben több csapadék várható. A meg­rendelők elsősorban borsót, kölest, napraforgómagot és takarmánynak alkalmas szu- dánifű-magot kértek Mivel a másodvetésekhez viszony­lag rövid idő áll rendelke­zésre, a megrendelésekre a vállalat egy nap alatt szállítja a magot. Mátrai nyár Egy kellemes, verőfényes nyári reggellel üzent ér­tünk a Mátra: tekintsük meghívónak a jó időt, ruc­canjunk ki a hegyek közé. Ki tudna ellenállni az ilyen csábításnak? Gépkocsinkkal Bükkszék az első állomásunk. A für­dőhely sok új épülettel fo­gad. A gyógyvíz e'lőtt tá­gas parkolóhely, gondozott, jókora liget. Az ember szí­vesen választja a sétát a strandig. Útközben gyü­mölcsárus, büfés, kifőzdés késztet megállásra, szövetke­zeti és magánkereskedő pró­bálja felülmúlni egymást a vendég megnyerésében. — Csak az a baj, hogy ke­vés a kiránduló — kesereg IV. osztályú üzletében az egytálételeket kínáló tulaj, Mogyoróssy János — pedig az idén is bővítettem „kert­helyiségem” ülőhelyeit. Közelebb a medencékhez, elégedetlenek a vendéglő dolgozói is: — A legdrágább kínála­tunk sincs 40 forint, aki be­tér, már 22—30 forintból rendesen megebédelhet. Mégsem jönnek annyian; mint várnánk — panaszkod­nak. — Inkább csak a hét végi diszkókon, meg a nóta­esteken van nagyobb for­galmunk. Noha csak sörből legalább háromfajta kapha­tó most is, s még az üdítőt sem tesszük melegen az asztalra. ( A strand egyébként tiszta, gondozott. Ha tavaly óta sok meglepetést nem is okoz — ahogyan mutatják — a vízparti asztalokat, ernyő­ket mindenesetre kicserél­ték. Mátraderecske még mindig igen szerény, de tisztességes konkurrencia. Kisebb, egyszerűbb a ter­málfürdője, mint a bükkszé­ke, ám a tanács szűkös le­hetőségei mellett is rendben tartott, virágos. Vizét a kis medencékben naponta, a nagyban hetente kétszer cse­rélik. A „mindenes” Kiss András szerint — igaz, csu­pán egy nyugdíjas jó szán­dékú buzgalmából — néha még iszappakolás, masszázs is van az állandó szolgálta­tásnak számító ruhacentri- fugálás mellett. — A négy esztendővel ez­előtti csúcsot még nem értük el — mondja a pénztáros —, de kétezren mqr az idén is voltak egy napon. Tovább megyünk, amint a „Piroskának” becézett kör­nyezetkímélő kis motorvo­nat, három csaknem üres kocsijával kilendül előlünk Nógrád felé. Parádfürdőn, az étterembe átszökő ínycsiklandó illatok bűvöletében — akár hosz- szabb maradásra is ked­vünk támadna a turistaház­ban. Az üzlet vezetői, Szarvák József ék azonban szállásra már a legjobb aka­ratunk mellett sem marasz­talhatnak bennünket. A szo­bákra ugyanis — nem tit­kolják: biztonsági okokból — a Budapest TOURíST-tal szerződtek, mióta a parádi áfész a költséges átalakítást, korszerűsítést végrehajtot­ta. Más lapra tartozik — magyarázzák —, hogy a fé­rőhelyek kihasználtsága így is csak ötvenszázalékos az első félévben. S miután a szobákat a fővárosban érté­kesítik, a furcsa helyzeten egyelőre nem változtathat­nak. Mert mi lenne akkor, ha egy-egy vendéget mégis megszánnának? Nos — amint az idegenforgalmi hi­vatal vélekedik — talán elő­fordulhatna, hogy aki Pes­ten befizette az árat, Parád­fürdőn nem kap ágyat •.. — S mi várja a szerencsés idegent? — Általában egyhetesek a „beutalók”, többnyire csalá­dosok jönnek velük, akiket 2—3 ágyas, hideg-meleg vi­zes szobákban helyezünk el, szintenként közös fürdőszo­bai-használattal. Iparkodunk a .“/amunkra változatos étkezést biztosítani, a választékból általában nem hiányzik a vadhús sem. A pesti köl­csönzőből játékautomatát bériünk, az étteremben dél­után 4-től záróráig táncolni lehet, a társalgónkban tv is van. Ugyanakkor környék­beli kirándulásokat aján­lunk, csupa olyant, amelyek­nek vezető nélkül is neki­vághatnak. Ügy véljük, hogy ’csupán a fürdővel okozunk némi csalódást a gyakran messzi földről felkerekedők- nek. Miután a település ne­vével ellentétben itt sehol sincs nyilvános gyógyfürdő, s a strand vize szokatlanul hideg. Legfeljebb a közeli Mátraderecskével biztat­hatjuk a vendéget... Magunk is kapunk a tu­ristaház egyik programján: szívesen megnéznénk a szép emlékű népművész, néhai Asztalos Johák fafaragásait. Benn a nagyközség köz­pontjában azonban jó da­rabig keresgélnünk kell — nincs egyetlen útbaigazító tábla vagy jel sem Párádon — mígnem az egyik helybe­li, meglehetősen bizonytala­nul ugyan, de elmagyarázza, hogy hol keressük az immár hivatalossá minősített kiál­lítóhelyet. Szerencsére a Hársfa ut­cai műterem, a sok mives munka, megkapó szobor, s az elárvult műhely félbeha- gyottan is remek darabjai, a maradandó vállalkozáso­kon osztozó ügyes, rafinált szerszámok látványa kárpó­tol a fáradságért. Olyan ere­deti élménnyel gazdagít, ami önmagában is emléke­zetessé teszi mátrai látoga­tásunkat! Mátraszentistvánban a jó érzékű, vállalkozó kedvű, s rendkívül lelkes szerződéses üzemeltetők, Fülop Jánosék megint újítottak a Vidróczki csárdán. Épület­hez simuló, tájba illő „ve­randával” — különterem­mel — nagyobbították a romantikus kisvendéglőt, amelynek konyhája kedvé­ért is egyre inkább érdemes már idezarándokolni. A bővítés munkáját külön di­cséretre méltó, hogy .nem vágták ki, hanem élve be­építették a tetőszerkezetbe az udvaron díszlő régi fát! — Iparkodunk a vendé­gért — magyarázza Gubala András, a községi tanács társadalmi elnökhelyettese, akiivel az étterem előtt ösz- szefutunk — s jó érzés, hogy segítenek a „maszekok” is. Galyatetőn nemrégiben nyitott az egyikük új ven­déglőt, egy másik pedig Mátraszentlászlón vállal­kozik éppen mostanában ha­sonlóra. Kál, hogy az álla­mi szektorban kevésbé élénk a fejlesztési kedv: Szentim- rén ma is zárva a Vadvirág turistaház, s az a helyiség is elég riasztó, ahol a vendég asztalhoz ülhet. Hámlik, omladozik a mennyezet, a fal, jóllehet elegáns cég, a Hungar Hotels a gazda ... Szívesen szétnéznénk a kékestetői tv-torony kilátó­jából, de a látványról még mindig le kell mondanunk. Sástó azonban ismét megör­vendeztet bennünket: 10 új kétágyas házikóval bővítet­ték a megyei idegenforgal­mi hivatal kempingjét, s tágasabb, korszerűbb lett a nyaralóhely vendéglője is. — A turistákat aligha za­varja, hogy a kis „bungalók­ra” csak ideiglenes építési engedélyt kaptunk a gyön­gyösi tanácstól — magyaráz­za a gondnok férje, s egy­ben műszaki helyettese, Ko­vács László. — Legfeljebb az bántja őket, hogy esős időben nincs egy nagyobb társalgójuk, a közös főző­helyről hiányzik a meleg víz a mosogatáshoz, a bolt délután ötkor bezár. Mátrafüreden a szálláshe­lyek további növekedésével — panzióépítéssel — deríti megint kedvre társaságun­kat, de hogy búcsúzóul in­nen is vigyünk magunkkal lehangoló híreket, megtud­juk: a strandon sem a víz­forgató, sem pedig a meg­ígért szauna nem készült el a főszezonra... Azért, mire hazaérünk, végül is csak vidám az ar­cunk. Hiszen bár vegyesek a tapasztalataink, örömünk­be hellyel-közzel üröm is vegyült: a Mátrában jár­tunk! Gyóni Gyula A kisebb, mátraderecskei strand sem kevésbé népszerű Sátorverők a sástói kempingben (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents