Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 157. szám ARA: 1982. július 7„ szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma hazánkba érkezik Francois Mitterrand Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július 7-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik. (A Francia Köztársaság elnökének életrajzát la­punk 2. oldalán ismertetjük.) Megújuló szervezetek Napjaink kedvelt szerve­zeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányu­ló reflektorfény azonban nemcsak előnyeiket, ha­nem hibáikat is megvilá­gítja. Ilyenfajta reflektor­szerepe volt a közelmúlt­ban rendezett IX. orszá­gos mezőgazdasági és élel­miszeripari vándorgyűlés­nek, ahol partnergazdasá- gok „panaszkodtak" a ter­melési rendszerek szolgál­tatásaira, mert a rendszer- gazdák érdekei sok tekin­tetben mások, mint a tag­gazdaságoké. Ennek több­nyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlí­tettebb a mezőgazdasági termelés technikai, techno­lógiai színvonala, mint a rendszerek szervezése ide­jén. A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztés lehetőségei. A termelési rendszerek pedig a legna­gyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásá­val aratták és erről egye­lőre le kell mondaniuk. A termelési rendszerek természetesen — immár új feltételek között — kere­sik a megújulás útját. Pél­dául az alkatrészellátás, a szervizhálózat megszer­vezésével, a termékforgal­mazással és az értékesítés­ben való részvétellel. E kezdeményezések helye­selhetek, bár ezek nem helyettesíthetik alapvető feladatukat: a kutatást, a legújabb technikai, techno­lógiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállal­kozási forma, az agráripa­ri egyesülések, sok vitát és ellenérzést váltottak ki szervezésük idején. Ta­lán éppen ezért szenteltek nagy figyelmet az együtt­működésben részt vevő gazdaságok és vállalatok önállóságának. A termelé­si erők összefogása, a fej­lesztések összehangolása révén tehát nem mammut- vállalatok, hanem a gaz­dasági önállóságukat meg­tartó egységek közös vál­lalkozása jött létre. Mi több, nemhogy a résztve­vők gazdasági önállósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések kere­tébe tartozó háztáji és ki­egészítő gazdaságok is fejlődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvé­ért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok kö­zötti differenciálódás, nem alakult ki megfelelő kap­csolat az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelő kö­zött. Ahhoz, hogy e szervezeti forma is lépést tartson a változó követelményekkel, közös fejlesztési programo­kat kellene készíteni, vagy­is szükségtelen előírni a közös fejlesztési források­hoz való hozzájárulás mér. tékét. így az agráripari egyesüléseken belül min­denki ahhoz a fejlesztéshez járulna hozzá,' amiben sa­ját maga is érdekelt. Hogy jó irányba haladnak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja meg a választ. (b. p.) Kádár János fogadta az SZVSZ vezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fo­gadta Ibrahim Zakariát, a Szakszervezeti Világszövet­ség főtitkárát és Karel Hoff- mant, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tag­ját, az SZVSZ alelnökét. A Szakszervezeti Világ- szövetség vezető tisztségvi­selői tájékoztatást adtak a havannai világkongresszus munkájáról és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Ibra­him Zakaria főtitkár átnyúj­totta Kádár Jánosnak a Szakszervezeti Világszövetség arany emlékérmét. Kádár János elismeréssel szólt a Szakszervezeti Világszövetség munkájáról, és meleg sza­vakkal mondott köszönetét a megtisztelő kitüntetésért. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke. (MTI) Két kiállítás DÉLI MEGYÉINKBEN Megkezdődött a búza aratása . A megyék jelentős részé­ben megkezdődött a nyár legnagyobb mezőgazdasági munkája: a búza betakarí­tása. Amióta gazdaságaink­ban meghonosodtak a bőter­mő, de későbben érő fajták, a kenyérgabona aratásának kezdete Péter-Pál-napjáról a július'5. és 10. közötti idő­szakra tolódott át. Az idén a hűvös tavaszi időjárás miatt még ennél is későbbre várták a szakemberek a bú­zaaratás megindulását, de az utóbbi napokban, hetek­ben a forróság hatására meggyorsult a kalászok érése. Az ország déli me­gyéiben, ahol már betakarí­tották az őszi árpát, illetve befejezéséhez közeledik ez a munka,, a hét elején a búza­táblákra irányították át a kombájnokat, és számos mezőgazdasági üzemben meg is kezdték a kenyérnekvaló aratását. A változékony időjárás a gabonafélék közül éppen a búzát érintette leginkább. A szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot, le­leményességet kíván te­hát a kombájnosoktól az idei aratás, annál is inkább, mert számos gazdaság — a gabonaprogramban való fo­kozott részvétel eredménye­ként — növelte a búza ve­tésterületét. (MTI) Hazánk és Franciaország bővülő kulturális kapcsola­tainak jegyében két kiállí­tás nyílt Budapesten a Ma­gyar Nemzeti Galériában. Francia szerzők műveinek Magyarországon megjelent fordításait tárták a látogatók elé a magyar "könyvkiadók, áttekintést adva egyben a magyar—francia irodalmi kapcsolatokról. A Budavári Palota másik kiállítása a francia romanti­kus festészet egyik legna­gyobb alakját, Theodore Gericault-t mutatja be. A kiállítást — amelyen több mint .rá; litográfia, akva- rell és tusrajz látható — R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Jacques Lecompt, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete nyitotta meg. Málna­szüret Megkezdődött a málnaszü­ret a Mátraalján. A do- moszlói Mátragyöngye Ter­melőszövetkezet háztáji földjein is beérett az ízle­tes gyümölcs. A gazdaság nemcsak saját szövetkezeti tagjaitól, hanem a hobbi­kertek tulajdonosaitól is felvásárolja a málnát, ame­lyet a kereskedelemnek és a miskolci hűtőháznak szál­lít Paulenka Mihály a szállí­tást már „gépesítette” Az időjárás kedvezett az idén; bő termést szedhet le Zsitnyár Istvánné és csa­ládja A nagy szemekből gyorsan telik a láda (Fotó: Szabó Sándor) Mátrai nyár Minden évszakban népszerű a Mátra, de az üdülők, kirán­dulók ezekben a hónapokban, nyáron keresik fel legtöbben szép hegyvidékünk tájait. A lap 3. oldalán található ripor­tunkban munkatársaink a napokban szerzett élményeiket adják közre A SZOVOSZ elnökségének ülése A hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítása Az áfészek széles körben, jól hasznosítják a hulladé­kokat és a másodlagos nyers­anyagokat — állapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. A ta­nácskozáson összegezték a hulladékok újrafelhaszná­lásáról szóló gazdasági bi­zottsági határozat végrehaj­tásának tapasztalatait. Mint elhangzott: a szövetkezetek egyre több helyen foglalkoz­nak a használt háztartási gé­pek, mezőgazdasági kisgépek, gépalkatrészek összegyűjté­sével és javítás utáni újra­értékesítésével. A lakossági eredetű hulladékokat — tex­til, papír, üveg, fém — sa­ját telepeiken vásárolják fel, és átadják a MÉH-nek. A szövetkezetek ipari rész­legeinek többsége rendelke­zik azokkal a technikai, technológiai feltételekkel, amelyek lehetővé teszik a hulladékok, másodlagos nyersanyagok feldolgozását. Például a balatonmáriafür- dői, a hódmezővásárhelyi és a hatvani áfész mintegy tíz­ezer tonna elhasznált fóliát vásárol fel az idén, ebből granulátumot készít, s az új alapanyagból fekete fóliát és különböző csomagolóanya­gokat állít elő. Jó néhány szövetkezet foglalkozik gép­járművek és anyagmozgató gépek, valamint akkumulá­torok bontásával, s az érté­kes alkatrészek újrahaszno­sításával. A tervek szerint a SZÖVAUT Vállalat néhány szövetkezettel közösen akku­mulátorfelvásárló és -fel­újító részleget hív életre. A szövetkezetek számára további lehetőség kínálkozik még a hulladékok újrahasz­nosítására — szögezték le az ülés részvevői. (MTI) EGY ÉV UTÁN Könyvtár, mozi, klubok, szakkörök Felújították a recski Bányász Művelődési Házat Bizony alaposan ráfért már a recski Bányász Művelődési Házra, hogy az oly népszerű intézményt tatarozzák. El­avult fűtése, megrongálódott tetőzete, falai, a rossz padló, a régi csatorna- és villany- hálózat évek óta segítő kéz után kiabált. Nos, a SZOT és az Országos Érc- és Ásvány­bánya anyagi támogatásával, valamint a helybéliek sok­sok társadalmi munkájával a napokban végre befejező­dött az egy esztendeig tartó fölújítás. A mintegy kétmillió fo­rintért alaposan korszerűsí­tett művelődési ház --- ame­lyet június 29-én vehettek át a recskiek — küllemével minden igényt kielégít. Már csak a belső berendezések és eszközök cseréje van hátra. A végleges elkészülésig azonban nem vártak a ház gazdái a programok kialakí­tásával, a szórakoztatás meg. tervezésével. Az ércbányász sportházból vissza-, hazatér­tek a klubok és a szakkörök. Az ifjúsági, a bányász, a bé­lyeggyűjtő, a fotós és a ze­nész csoportok mellé a jö­vőben a nők, a nyugdíjasok és a színjátszók számára szerveznek klubokat. A műsorajánlat: filmvetí­tések, diszkó, kirándulás, színház- és mozilátogatás, sportversenyek, országjárás. Persze a nagy rendezvé­nyek sorából nem maradhat­nak ki a táncmulatságok, a könnyűzenei hangversenyek, valamint augusztus 20-a és a bányásznap megünneplése sem. A csendesebb elfoglalt­ságot kedvelők számára pe­dig megnyílt a négyezer kö­tetes könyvtár. És még egy a nagyszabású tervek közül: a- helybéliek szeretnének egy bányászati múzeumot kialakítani az épületben.

Next

/
Thumbnails
Contents