Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1982. július 6., kedd A részeredmények szerint Új államfő Mexikóban Richard Nixon budapesti megbeszélései Richard M. Nixon, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Magyarországon tartózkodik, találkozott és megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, Lázár Györggyel, a Minisz­tertanács elnökével, Péter Jánossal, az országgyűlés al- elnökével és Púja Frigyes külügyminiszterrel. Földet ért a Columbia Vasárnap magyar idő sze­rint 18 óra után 10 perccel leszállt a californiai Ed­wards légitámaszpontra a „Columbia” űrrepülőgép, fedélzetén Thomas Mat­tingly parancsnokkal és tár­sával, Henry Hartsfielddel. Ez volt az űrrepülőgép ne­gyedik és egyben utolsó útja. Magyar idő szerint dél­után 17 órakor kezdte meg a „Columbia” a Földre való visszatérést 112 fordulat után. 17 óra 43 perckor lé­pett be az űrrepülőgép a Föld légkörébe. A visszatérést, amelyet az amerikai nemzeti ünnepre időzítettek, csaknem félmil­lió érdeklődő várta, s meg­jelent az űrhajósok fogadta­tásán Ronald Reagan ame­rikai elnök is. Az ünnep alkalmából az amerikai űr­hajózás ellenőrző központjá­nak a kormány zászlót ado­mányozott. Reagan elnök az űrhajósok üdvözlésére beszédet mon­dott. Ebben megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is folytatja a világ­űr kutatását. A nagy vasút­építők tettéhez hasonlítva á „Columbia” űrhajósainak útját, Reagan kijelentette: „Az űrprogram és különösen az űrrepülőgép-program nagyban hozzájárul ahhoz, hogy országunk visszasze­rezze erejét”. Miguel de la Madrid Hur­tado, az Intézményes Forra­dalmi Párt jelöltje győzött a vasárnap tartott mexikói el­nökválasztásokon — jelen­tette be Enrique Olivares Santana belügyminiszter, a szövetségi választási bizott­ság elnöke. A pontos végeredmény még nem ismeretes. A szava­zatok összeszámlálása folyik, de az eddigi részeredmények azt mutatják, hogy Miguel de la Madrid megszerezte a szavazatok döntő többségét. A vasárnap tartott, általá­nos választásokon az ország új államfőjének személyén kívül a szavazók újjáválasz­tották az ország szenátusá­nak és képviselőházának tagjait is. Az Intézményes Antonio Guzman, a Domi­nikai Köztársaság elnöke va­sárnapra virradóra, 71 éves korában elhunyt, közölték megbízható forrásból Santo Domingóban. A kormány szóvivője sze­rint Guzman elnök pisztolya véletlenül elsült és ez okoz­ta a halálát, nem hivatalos vélemények azonban nem zárják ki az öngyilkosság lehetőségét sem. A magas állami tisztsége­ket betöltő személyek tevé­kenységének ellenőrzésére állambíróságot állít fel két­napos ülésén a lengyel par­lament. A 22 tagú bíróság — amelynek élén egy ko­rábbi szejm-határozat értel­mében a legfelsőbb bíróság első elnöke áll — az állam­tanács, parlamenti bizottsá­gok, illetve legalább ötven parlamenti képviselő indít­ványára megvizsgálhatja; hogy az adott állami vezető tevékenysége összhangban van-e az alkotmánnyal és más jógi előírásokkal. Az Forradalmi Párt mindkét in­tézményben megőrizte veze­tő szerepét. Az 1978-ban végrehajtott politikai reform alapján az ellenzéki pártok is indíthat­tak jelölteket, így most hét elnökjelölt küzdött a szava­zatokért. Miguel de la Mad­rid Hurtado 1934. december 12-én született a mexikói Colima városban. Egyetemi tanulmányainak egy részét az Egyesült Államokban vé­gezte. Jogi diplomát szerzett, de eddig a gazdaság terüle­tén dolgozott. 1965 óta kü­lönböző gazdasági posztokat töltött be. Az eddigi államfő, Lopez Portillo kormányában 1979 és 1981 között költség- vetési és tervezési miniszter volt. A dominikai fegyveres erők főparancsnoksága Guzman mandátumának még hátra­levő idejére az alelnököt, Jacobo Majluta Azart bízta meg az államfői teendők el­látásával. A kormány szóvi­vője kijelentette, hogy ez év augusztus 16-án a májusi ál­talános választások eredmé­nyének megfelelően Salvador Jorge Blanco veszi át a köz- társasági elnöki hivatalt. állambíróság tagjait a szejm ezen a tanácskozáson vá­lasztja meg, és meghatároz­za a testület eljárásrendjét is. A lengyel törvényhozás társadalmi-gazdasági taná­csot is létrehoz. A tanács konzultatív szerv lesz a par­lament mellett. Százhúsz tagját vállalatok, termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok, egyéni parasztegyesü­lések és más szervezetek jelöltjei közül választják meg a képviselők. A napirend szerint az ülé­sen megvitatja a szejm az KAIRO Hoszni Mubarak egyiptomi elnök részt vesz az el nem kötelezett országok szeptem­berben Bagdadban tartandó csúcsértekezletén. Mubarak elnök maga jelentette be hétfőn a sajtó képviselőinek, hogy elfogadta Szaddam Husszein iraki elnök meg­hívását, és szeptember 6. és 10. között jelen lesz a csúcs- értekezleten. BONN Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a jövő hé­ten Egyiptomba és Jordániá­ba látogat — jelentette be hétfőn Bonban a kormány szóvivője. A bonni diplomá­cia vezetője a jövő hét hét­főjén és keddjén Kairóban, szerdán és csütörtökön pe­dig Ammanban tárgyal. A megbeszélések középpontjá­ban minden valószínűség szerint a libanoni kérdés áll. BUKAREST Szombaton Bukarestben ülést tartott az RKP Politi­kai Végrehajtó Bizottsága. A testület gazdasági kérdések­ről tárgyalt. Megvitatta és jóváhagyta a KGST Buda­pesten tartott XXXVI. ülés­szakáról szóló jelentést. MOSZKVA Hétfőn Moszkvába érkezett Imelda Marcos, a Fülöp-szi- getek Köztársaság elnöké­nek felesége, az ország kor­mányának tagja, Manila fő­polgármestere. A Legfelsőbb Tanács díszvendégeként je­len lesz a Moszkvában folyó Csajkovszkij zenei verseny záró szakaszának hangver­senyein. idei állami költségvetési tervet is. A kormány által korábban beterjesztett terve­zetben a kiadások az idén 368 milliárd zlotyval felül­múlnák a bevételeket. A parlamenti bizottságokban folytatott vitákban a kép­viselők azt javasolták, hogy e rendkívül nagy hiányt csökkentsék a felére. Ennek érdekében a kiadásokat mér­séklik, és a szejm egyebek között arra fogja kötelezni a minisztertanácsot, hogy a termelés ösztönzésével pótló­lagos bevételeket gazdálkod­jon ki. Guzman elnök halála Szejm-ülés Állambíróságot és gazdasági tanácsot hoznak létre FRANCIAORSZÁG '82 (111/1.) Egy esztendő mérlege Tavaly májusban több mint két évtizedes jobbolda­li uralom után Franciaor­szágban a baloldal szerezte meg a hatalmat. Francois Mitterrand az új köztársasá­gi elnök győzelme rég látott örömünnep volt: a forrada­lom terén, a Bastille-téren újjongott, dalolt Párizs né­pe. Aztán júniusban, a nem­zetgyűlési választáson is baloldali többség született. Testet öltött hát sok-sok mil­lió francia számára a re­mény, az áhított változás ígérete. Azóta egy bő esztendő telt el. A parlamentben rendre születtek a reformok, a tör­vények, amelyek a széles körű demokratizálódást, a társadalmi igazgságtalansá- gok kiküszöbölését, a pro­duktívabb gazdasági rend ki­alakítását hivatott elősegíte­ni. A baloldal kormánya sorra váltja valóra a válasz­tások idején tett ígéreteit. Hosszú távú tervek Hogy számba vehessük az elmúlt esztendő eredményeit, talán nem érdektelen a vá­lasztási hadjárat idején meghirdetett program né­hány célkitűzését idézni — mondták nemrég Párizsban szocialista párti beszélgető- társaim. — Azonnal és hosz- szútávú intézkedések a mun­kanélküliség elleni küzde­lemre, a fiatalok javára; a munkaidő fokozatos csökken­tése 35 órára: a munkakö­rülmények javítása és a munkahelyek megvédése; a nyugdíjjogosultsági korha­tár leszállítása; a minimál­bér, a családi, öregségi, rok­kantsági járulékok és nyug­díjak emelése; az iskolarend­szer reformja; a szakszerve­zeti és politikai szabadság- jogok biztosítása; a dolgozók vállalaton belüli jogainak kiterjesztése; a hatalom de­centralizálása — sorolják. Figyelmet érdemlő lista, még így nagyjából is. 3500 frank És az államosítás? Azt csak később foglalták tör­vénybe. A választási prog­ramban még nem szerepelt, mert akkoriban e tárgyban a kommunisták és a szocia­listák véleménye eltért egy­mástól. Csak később jutot­tak megegyezésre az államo­sítás mértékét illetően. Érdemes gyors mérleget készíteni: mi minden tör­tént az eltelt egy év alatt? Beszélgetőpartnereim lel­kesen sorolták a már bevál­tott ígéreteket. Jelentős álla­mosítási döntéseket hoztak: a nagyipar és a bankhálózat fontos láncszemei kerültek állami kézbe. 40 óráról 39-re csökkentették a heti munka­órák számát. Igaz, volt és van vállalat, ahol a szerve­zett dolgozóknak a tulajdo­nossal szinte ölre kellett menniük, hogy a csökkentés­sel együtt ne nyirbálják meg a kereseteket. A kormány első intézkedései között havi 3500 frankra emelte a fizeté­sek alsó határát. Ez jelentős szociális lépés, tekintettel a súlyos inflációra: 1977 és 81 között ugyanis évente át­lag 11 százalékot romlott a frank értéke, ugyanakkor a bérek emelkedésének üteme alig érte el az évi két száza­lékot. Üzemi jogok Oj törvény született az is­kolarendszer reformjáról, a Egy emlékezetes fotó tavaly májusból: Mitterrand győ­zelmét ünnepük Párizsban decentralizáció törvényének elfogadásával pedig várha­tóan nagyobb önállósághoz jutnak a városok, települé­sek. Folyik a dolgozók üzemi jogairól szóló törvényterve­zet vitája a képviselőház­ban. Intézkedést hoztak a Sajtó, a rádió és a televízió reformjáról. A Mauroy-kor- mány tehát egy év múltán ígéreteinek tükrében is bát­ran szembenézhet önmagá­val. És a munkanélküliség? Következik: 2. Küzdelem a munkanélküliséggel. Valkó Mihály —( Külpolitikai kommentárunk )— Bejrúti zsarolás A HÉT VÉGÉN EGY PILLANATRA FELLOB. BANT a pislákoló remény. A hírügynökségek azt je­lentették, hogy a libanoni kormányfő megegyezett Arafattal „a palesztin jelenlét korlátozásáról” és — ellentételként — az izraeli csapátok hátrább voná­sáról, az ostromgyűrű lazításáról. Ugyanakkor Tel Avivból híre jött, hogy soha nem látott — mintegy hatvanezres — béketüntetés zajlott le a város utcáin. E remény azonnal elhalványult, amikor az újabb jelentésekből kitűnt: sem Tel Aviv, sem Habib ame­rikai különmegbízott álláspontja „nem ismeretes” e megegyezés ügyében. Márpedig a libanoni helyzet ma már túl bonyolult ahhoz, hogy bármiféle rendezés­hez elég legyen két fél, ezúttal a bejrúti kabinet és a PFSZ megegyezése. Akik még ezután is bizakodtak volna, vasárnap megkapták az egyértelmű és kiábrándító választ, mind Tel Avivból, mind Washingtonból. Izraelben a parlament több órás ülés után látványos határoza­tot hozott: semmiféle formában nem fogadja el a PFSZ libanoni jelenlétét —, még jelképes formában sem, hiszen az említett megegyezésben mindössze két palesztin zászlóalj és a bejrúti PFSZ-iroda jelenléte szerepelt. A washingtoni válasz voltaképpen beszé­des hallgatás formájában érkezett. Habib egyszerűen nem vett tudomást a megállapodásról, ismét bebizo­nyítva, hogy Washington melyik felet támogatja Liba­nonban. A KETTŐS DÖNTÉS NYOMÁN — hiszen vilá­gos, hogy végső fokon izraeli—amerikai összjátékról van szó — drákói lépés következett. Az izraeli had­sereg légmentesen lezárta a „zöld vonalat”, teljes és maradéktalan blokád alá vette az egész körülzárt Nyugat-Bej rútot. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy elzárták a vizet, a villanyt, lezárták a forgal­mat, vagyis a városrészt élelmiszerhiányra, szomjú­ságra és sötétségre ítélték. Hatszázezer nyugat-bej­rúti lakost a létfeltételektől fosztottak meg. A lépés, amelynek nyilvánvaló célja a zsarolás és amely a katonai támadás előkészítésének tekinthető, olyan felháborodást váltott ki, hogy a Biztonsági Tanács külön egyhangú határozatot hozott a szerencsétlen - bejrútiak védelmében. A helyzet tehát a szó minden értelmében pattaná­sig feszült. A katasztrofális helyzet még nagyobb katasztrófával fenyeget. Ezen egyelőre az sem vál­toztat, hogy Libanon ügyében valósággal dübörög a nemzetközi diplomácia gépezete. Az izraeli külügyminiszter példátlanul nyersen kö­zölte a tiltakozó francia nagykövettel, hogy „Párizs törődjék a saját dolgával”. Arafat továbbra is érint­kezésben áll Fahd szaúd-arábiai uralkodóval, aki Taifban fogadta Gemajel falangista vezért és meg­beszélést folytat az Arab Liga hattagú miniszteri bi­zottságával, valamint egyiptomi és más arab szemé­lyiségekkel. Faruk Khaddumi PFSZ-vezető Moszkvá­ban, Asszad sziriai államfő váratlánul Szaúd-Arábiá- ban tárgyal, Vazzan libanoni kormányfő pedig igyek­szik meggyőzni Habib amerikai különmegbízottat ár­nyaltabb amerikai magatartás szükségességéről... A BEJRÜTI BLOKÁD ELRENDELÉSE ÓTA az egész libanoni helyzet egyetlen hatalmas pokolgépre emlékeztet. Az idegtépő ketyegés mind hango­sabb, és mind kétségesebb, hogy meg lehet-e aka­dályozni a robbanást. HARMAT ENDRE Váltakozó áramú rövidrezárt és csúszógyűrűs forgógépek karbantartását, tekercselését — vákuum alatti impregnálással — 0,1 kW-tól 200 kW-os teljesítményig, RÖVID HATÁRIDŐRE, GARANCIÁVAL VÁLLALJUK. Címünk: Mátraalji Szénbányák Gépüzeme, PETŐFIBANYA. Telefon: Lőrinci 4, 188-as mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents