Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, ,1982. július 6., kedd 3. Informál a számítógép Számítógép informálja hétfőtől Székesfehérváron, a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatalban az idegen- forgalmi szolgáltatások, kulturális látnivalók, turisztikai és sportprogramok, a vendéglátás, s a különféle szolgáltatások után érdeklődőket. A géptől többek között vásárlási tanácsokat, közérdekű információkat szerezhetnek az érdeklődők, de megtudhatják az ügyeletes gyógyszertárak, orvosi rendelők címét, a lakáskarbantartással, javításokkal foglalkozó kisiparosok címjegyzékét, s arról is informálódhatnak, hogy a különböző hivatalos ügyek intézésével kihez, hová kell fordulni. Az egri Vécsey-völgy szomszédságában egyre magasabbra kúsznak a hegyoldalra a hobbitelkek szépen gondozott kockái (Fotó: Kőhidi Imre) A szabad idő parcellái Zártkertek Egerben A városi tanács végrehajtó bizottsága — mint ismeretes —, tavaly novemberben határozatban intézkedett a nagyüzemi művelésre alkalmatlan, s ennélfogva állami kezelésbe került egri földterületek sorsáfták rendezéséről. Mint Bakondi Endre osztályvezetőtől értesültünk: az elképzelések megvalósítása a közelmúltban befejeződött. A munka egyéni kistermelőket, Vállalati kollektívákat, kerthasznosító és szőlőművelő szakcsoportokat érintett. A változások lényege, hogy a korábbi haszonbérleti formát a tartós hasznosítás váltotta fel, s zártkertté váltak a földterületek a város határának jelentős részén, ott, ahol a gazdálkodás nem akadályozza a megye- székhely terjeszkedését, építkezéseit. Mindezek természetesen érvényben hagyják a korábbi, még meglevő szerződéseket, s csak lejártuk után válnak kötelezőkké az új előírások. Ugyancsak az állampolgárokat szolgálja, hogy a használatbavételi díj arányos lesz a mostani haszonbérleti ősz- szeggel, részletekben is fizethető, s a földterület tartós használatának joga örökölhető, átruházható. Indokolttá tette az intézkedéseket a városban meglehetősen élénk szőlőtelepítési kedv, ami csak úgy élhet tovább, ha a termelők munkájához hosszabb időre is biztosítják a lehetőségeket. Másrészt az eddigi 110- röl 400 hektárnyira növekedett zártkertes területeken most már — engedély alapján — legálisan is lehet 30 négyzetmétert meg nem haladó létesítményéket építeni. Az esetleges félreértések eloszlatására azt is elmondotta a városi tanács osztályvezetője, hogy a bérleti szerződések függetlenek az adózástól. A 800 négyzetmétert elérő vagy ezt meghaladó szőlő, kert, gyümölcsös, a hasonló területű zártkerti, illetve az 1500 négyzetméteres vagy ettől nagyobb szántó után évi további 500—700 forintot kell fizetni jövedelemadó, mezőőri járulék és községfejlesztési hozzájárulás címén. Egyszerűbb csomagolásban olcsóbb élelmiszerek Azonos típusú csomagolásban, fehér alapon fekete feliratos címkén a megtakarításra utaló perselyes malac emblémával hozza forgalomba az élelmiszer-kereskedelem azokat az úgynevezett fehér termékeket; amelyeket — főként egyszerűbb csomagolásuk révén — a megszokottnál általában 8—10 százalékkal olcsóbban árusítanak. A fogyasztók rövid idő alatt megkedvelték ezeket az átlagos minőségi színvonalúi kedvező árú termékeket, ma már 12 vállalat és szövetkezet száraztésztái, édesipari termékei, befőttjei, konzervjei -kaphatók olcsóbb áron. Néhány üzletben a hét és fél kilós Tomi-mosóport is árusítják egyszerűbb csomagolásban, kilónként 44 forint 40 fillér helyett 38 forint 90 fillérért. A Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer- és vegyicikk-kereskedelmi főosztálya az egyéves tapasztalatokat értékelve megállapította, hogy rövid idő alatt közkedveltté váltak az olcsó élelmiszerek és vegyi cikkek, de a kínálat az ország különböző részein nem egyenletes. Ennek okát abban látják, hogy a termelők és a kereskedők egy része nem tartja eléggé kifizetődőnek e termékek széles körű bevezetését, mivel ezek az átlagosnál alacsonyabb nyereséget tesznek lehetővé. Egyre többen belátják azonban: érdekük, hogy vásárlóikat igényesebb és olcsóbb termékekkel egyaránt minél jobban ellássák, ez növeli forgalmukat, s ezért a boltokból nem hiányozhatnak a fehér termékek sem, amelyeket jelentős rétegek igényelnek. A Belkereskedelmi Minisztérium is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy szélesítsék az olcsó élelmiszerek választékát. HATVANTÓL GYÖNGYÖSIG Mennyit bírnak el útjaink? Beszélgetés Hegyi Kálmánnal, a KPM főosztályvezetőjével Radioizotópos vizsgálat az országúton Magyarország teljes úthálózta több mint 100 ezer kilométer hosszúságú. Ezzel a kiépítettséggel — amely magában foglalja az országos, a tanácsi és a szolgálati utakat — az európai ranglistának a közepén vagyunk. Milyenek valójában az útjaink? Megfelelnek-e a közúti személy- és áruszállítási igényeknek? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hegyi Kálmánnal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével. — Milyen az utak állapota? — Az útleltár adatai szerint az utak jó részének nem elégséges a teherbírása. Nyáron még nem volna különösebb baj, ám a tél sok gondot okoz. A hetvenes évek második felében egy alkalommal 900 millió forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás útjainkon. Ez akkor óriási feltűnést keltett, hiszen a kár többszöröse volt a szokásosnak. A legutóbbi tél, nincs mit szépíteni a dolgon, hasonló pusztítást végzett. A jólértesültek, a mindent jobban tudók fölényesen szoktak hivatkozni a skandináv államok példájára, ahol a mieinknél sokkal zordabb, keményebb a tél és lám, mégse teszi tönkre az utakat. Nem, mert a burkolatnak nem a hideg árt, hanem a fagy és az olvadás gyakori váltakozása és a sózás — Mit tesznek azért, hogy javuljon úthálózatunk minősége? — A KPM ilyen célra nagyon sokat áldoz. Néhány év alatt valamennyi közúti igazgatóságunkat elláttuk úgynevezett mozgó tengelyterhelés-ellenőrző mérlegekkel, és telepítettünk ilyeneket a legforgalmasabb határátkelőhelyekre is. Ezzel az a célunk, hogy kiszűrjük a megengedettnél nagyobb tengelynyomású szállító járműveket útjainkról. Rakodási bemutatókat szervezünk közútjaink használói számára. Űj módszereket, technológiákat alkalmazunk a felújításban. Az utak gyógyítása hosszú folyamat. Úthálózatunk értéke megközelíti a 300 milliárd forintot, nagy kincs tehát, védeni, óvni kell. Ebben a tervidőszakban az építési, felújítási munkák jórészt az útburkolatok megerősítését fogják szolgálni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretből a lehető legtöbbet produkáljuk. Felhasználunk minden olyan újítást, amely javítja a gazdaságosságot; törekszünk az olcsóbb helyi anyagok és ipari melléktermékek felhasználására mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozik. A múlt tervidőszakban az érvényben lévő rendeletek, szakmai szabványok figyelembevételével összegyűjtöttük az úthálózatunkat jellemző valamennyi adatot. Annak a négymillió adatnak a birtokában, amelyeket számítógépbe tápláltunk, már könnyebb a munkánkat fontosságuk sorrendjében rangsorolni. Kétezer kilométernyi utat szélesítettünk ki hatméteresre. Ez egyetlen példa csupán a sok közül. Sokat tesznek a tanácsok is azért, hogy jobb legyen az utak burkolata. A múlt tervidőszakban a városainkban együttvéve 600 kilométernyi lakótelepi út épült. Javult a tanácsok és. a közlekedésépítő vállalatok együttműködése, s ez még a kisebb falvainkban is érezteti kedvező hatását. — Milyen feladatokat vállalt a mostani tervidőszakban a tárca alágazata? — A statisztika szerint a múlt ötéves tervidőszakban a közútépítők 55 milliárd forint értékű munkát végeztek. 57 milliárdra van megrendelés. Halad-e a sok éve megkezdett autópályaépítési program? — Tovább folytatjuk — a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is — az autópályák építését. Már az idén elkészül az M 1-es Tatabányát elkerülő, mintegy húsz kilométeres szakasza, az évtized közepére pedig Tatabánya és Budapest között meglesz a négy nyomsáv. Ugyanakkor- ra az M 3-as elér Gyöngyös térségébe, kikerülve a várost. Az M 3-ason előbb is átadunk újabb szakaszt, méghozzá jövőre, Hatvantól a Gyöngyös előtti nyugati csomópontig. Épül félautópályaként az M 5-ös is, az anyagi lehetőségek függvényében valószínű, hogy Új- hartyánig készen lesz 1985- re. Mindent egybevetve, a tervidőszak végére lesz 200 kilométer teljes és 130 kilométer félautópályánk. — Melyek a további fontos feladatok? — Az országos főutaknak a nagyobb városokon átvezető szakaszait a legutóbbi években már több helyen — együttműködve a tanácsokkal — korszerűsítettük. E program tovább folytatódik. A hatodik ötéves terv időszakában 140 kilométernyi olyan út épül, amely elkerüli a nagyobb településeket, városközpontokat. Tavaly készült el a miskolci átvezető új út, az idén pedig Sátoraljaújhelyen, Pécsen és Székesfehérváron nyitunk meg hasonló utat a forgalom előtt. És nehogy kifelejtsük: éppen a napokban fejeződött be teljesen a 25-ös út egri átkelő szakaszának hat évig tartó átépítése. — Van-e az útfenntartásban és -építésben speciális feladatokat adó területe az országnak? — Egyféle szempontból mindenképpen van. Pest megyében ugyanis a nyolcas út kivételével áthalad minden egyszámjegyű főút és az autópályák is. Ezeken a forgalom 70, az alsóbbrendű utakon 50 százalékkal nagyobb mint az országos átlag. Nagy a teher- és az idegenforgalom. Itt tehát még inkább szükség van az erők koncentrálására, mint másutt. Az idén megkezdik a szakemberek Dunakeszin az új átkelési szakasz kialakítását. A munka a terelő utak megépítésével kezdődik. És ugyanitt még egy nagyon fontos építkezés előkészítése folyik: a Budapest—Szentendre közötti út négynyo- músításáé. Az ország más részein a debreceni, a nagy- kanizsai és a veszprémi- átkelési szakaszok munkálatai, a Körös, a Rába, a Sajó. á Hernád és a Zagyva . fölött csaknem húsz új, közepes méretű híd építése a legközelebbi feladat. (F. Gy.) A hét öröme-gondja Mátraballán Nem lesz több földút — Aratás szlovák segítséggel — Szennyezett közutak — Tűzoltójubileum — Az elnök? — Gépszemlén. De rövidesen várható... Addig Czene János vb-tit- kárral vesszük számba heti dolgainkat. Mint mondja, a hétfő délután Egeré. Odamegy a járási hivatalhoz, egyeztetés végett. Jövő év januárjától ugyanis a tanácsi szervek költségvetésénél áttérnek a kettős könyvelésre, ami az ésszerűbb gazdálkodás egyik alapkövetelménye. Csináltak most egy félesztendős próbát, átdolgozták gyakorlásképpen az ideit, hát most az „vizsgázik”. Később kiderül, egyéb célja is lesz az útnak. A mátraballaiak szerint — az idősebbje emlékszik így — idén lenne hetvenöt esztendős az önkéntes tűzoltótestület, amit szeretnének.mél- tóképpen megünnepelni. Sok áldozatot hoztak annyi évtizeden át azok a százak, akik az ügyet szolgálták, méltóak az emlékezésre. Hogy pillanatnyilag mibe tud kapaszkodni Czene János? Árva dokumentum a kezében egy század elejéről származó betétkönyv „Tűzoltói jutalmi és segélyalap” megnevezéssel. Az első betétösszeg pediglen 306 korona. Nos, a vb-titkár ehhez szeretne még hiteles papírokat gyűjteni a megyei Levéltárban. Utána már megy a dolog a maga útján. Az ablak alatt motor pöfög, és máris köztünk ül Bíró János, az alig ezerszáz lakosú kis hegyvidéki település tanácselnöke. Végére jártak a gépszemlének, amit elsősorban a maga megnyugtatására tartott fontosnak. A szakértői bizottság mindent rendjén talált az Űj Barázda Tsz parkjában, ilyenformán semmi akadálya, hogy mához egy hétre két kombájn, egy aratógép, hét traktor, továbbá hat kiszolgáló teherkocsi nekifogjon háromszáz hektárnyi árpa, búza betakarításának. Ivády Gyula tsz-elnök azt is közölte a szemlebizottsággal, hogy az idén sem lesznek egyedül. Három kombájnnal és ugyanannyi szállítóeszközzel érkeznek a rimaszombatiak. A Szlovák Állami Gazdaság segítségét aztán majd viszonozza Mátraballa. — Ezen a héten egyébként egy évek óta vajúdó kommunális feladatot is megoldunk. Ha igaz, napóleon belül nem lesz földes utcája a falunak — dörzsöli tenyerét a pirospozsgás tanácselnök. — A vasút ad ismét bontásból származó követ, mi kiszállíttatjuk a Sallai és Rákóczi utcákba, a lakosság pedig társadalmi munkában szétteríti, Annál nagyobb gond, hogy az iskola, a napközi otthon korszerűsítése után nem maradt pénzünk az óvodára, pedig már a KÖJÁL is megtette a maga észrevételét. Nemcsak az épületet viselte meg az idő, hanem rossz a termek világítása, az öltöző kicsi, fűthetetlen. Hogy mi a kiút? Mi az idén tervet, építő kapacitást biztosítunk, csak felújítási keretünket kellene 1984-ről előre hozni 1983-ra. Akkor jövőre rendben lesz minden, A héten ezt a vasat is ütjük. Mondja aztán Bíró János, hogy nemrégiben kellemetlen meglepetés érte őket. A közkutak vize beszivárgás folytán elszennyeződött. Hogy tegyék, mit csináljanak, merthogy a fertőtlenítés, a tisztítás, a szívaty- tyú rendbe tétele nem szerepelt a költségvetésben. Végül a pénzmaradványhoz nyúltak, egy egerbaktai kút- mester, Szálkái István pedig sorra rendbe tette a kutakat. Hogy mindebben mi az igazán faramuci? Párádon, Recsken, Derecskén át Mátraballára érkezett már a köszörűvölgyi tároló vize. Sőt megépült a helybeli ciszterna. Csakhogy a hálózat kiterjesztésére nincs fedezet, a lakosság pedig nem képes az összes költséget magára vállalni. Marad tehát a bizakodás, hogy a következő tervciklus meghozza Baliának is az egészséges vizet. Az elnök asztalán váza, szegfűvel, felirattal: Mátraballa Községi Tanácsnak á sportlétesítmény fejlesztéséért, járási sportfelügyelőség, 1980.” Kérdő pillantásomat érti az elnök. — Kaptunk akkoriban 100 ezer forintot, mert semmi tere nem volt a sportnak Balián. Az összeget csaknem megtripláztuk társadalmi erőből, különösképpen az Űj Barázda Tsz segítségével, és sikerült normális játékhelyet biztosítani a fiatalságnak. Azért ez az elismerés. De még mindig nem vagyunk elégedettek. Lemaradt az öltöző vizesblokkjának a megépítése, amit az idén mindenképpen rendezni szeretnénk. Különben Kiss Istvánná, a tagiskola vezetője jóvoltából klubkönyvtárunk is mindinkább fejlődik. A mozin kívül itt biztosítottunk helyet 3800 kötetnek, egy ifjúsági és gyermekszakkörnek, táncosainknak, dalosainknak. És még arra is van energiája Kissnének, hogy a TIT támogatásával különböző vállalkozásokba fogjon. A napokban például egy kismotorkerékpár-vezetői tanfolyamot végzett el sikerrel huszonkét mátrabal- lai fiatal... (moldvay)
