Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 156. szám ÁRA: 1982. július 6., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Házi gondozás Mi legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül él, jórészt ágyhoz kötött, magát önállóan ellátni nem tudja? A környezet, a szomszédok sajnálkozására mindenképpen számíthat. „Szegény X néni!”, mondják, majd „hogy így kell kínlódnia!” „Nem élet az ilyen”, bólint rá egy melegszívű emberbarát, „jobb lenne neki már...” És sokan megjegyzik, hogy miért nem viszik őket szociális otthonba, ahol ugye, mégiscsak... A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Köztudott, hogy a szociális otthonok férőhelyeinek száma jóval kevesebb, mint a jelentkezőké. Ám ennél is fontosabb: az az idős ember, aki segítség nélkül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. Az ilyen idős emberek segítésére alakult meg sok településen a tanácsok szociálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociális gondozói hálózat. A házi szociális gondozónő feladata mindaz, amit gondozottja egyedül nem képes elvégezni. Tehát bevásárol, gyógyszert vált ki, postára, könyvtárba megy, ebédet hoz, rendet rak, fürdet. .. és így tovább. A hálózatban egyaránt dolgoznak hivatásos és tisztelet- díjas gondozónők. Aki a gondozást főfoglalkozásként választja, szerencsés, ha rendelkezik ápolónői oklevéllel, vagy egyéb középfokú egészségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fizetése. Ha a szakképzetlen, 2700—3000 forint körül keres. Tiszteletdíjas gondozónőnek általában nyugdíjasok, vagy gyesen levő kismamák jelentkeznek. A szerény fizetés főként a hivatásos gondozónők esetében okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, a fiatalok keveslik a pénzt, s a „kötetlen” munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a legjobb esetben is három-négy idős embert lát el, ám van olyan eset is, amikor 10—12 gondozottal kell törődnie. Igaz, hogy a gondozónői foglalkozást (szinte az egyetlen megbecsülésként) hivatásnak tartják Az is. Hit, felelősség, szeretet nélkül semmiképpen sem lehet ezt a munkát jól végezni. Érdemes lenne elgondolkozni azon, mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésükért. A házi szociális gondozás — mint, ahogy azt már többször is elmondták a tanácsi illetékesek —, ha nem is végleges megoldás, de nagyon fontos szerepe van a szociálpolitikai teendők sorában. Átmenetileg megoldja a szociális otthoni elhelyezésre váró elhagyott idős emberek gondjait. Félő, hogy már csak egy ideig. Mert egyre kevesebb az új jelentkező a segítséget kérő, gondozásra szoruló idős emberek száma viszont növekszik... (N. Sz.) LEGFONTOSABB: LEGYEN TÖBB TELEK Hogyan támogatják a magánlakás-építőket I örvendetesek azok a tájékoztatók, amelyek szerint várható, hogy az országban a VI. ötéves tervben az eredetileg tervezett 270 ezernél több lakás épül föl magánerőből. Hasznosnak bizonyultak azok a kezdeményezések, amelyek alapján az eddiginél több támogatást kapnak a magánlakás-építők. Minisztériumi, tanácsi, vállalati összefogással bővítették az ajánlott tervek választékát, javítják az építőanyagellátást, megkezdték a lakás- építési tanácsadó és' szolgáltató irodák országos hálózatának kialakítását. A legfontosabb azonban, hogy minél több építési területet előkészítsenek, több telekkel segítsék az építkezni szándékozókat. Különösen rászorulnak erre a támogatásra a hagyományos családi házak, egyedi, több szintes vagy csoportos lakóházak építői. Ilyen módon valósul meg egyébként a magánerőből épülő lakások kétharmada. Az állami telkek száma természetesen korlátozott. Ezért kedvező, hogy mind több városban tárnak föl tartalékokat, felülvizsgálják az idejétmúlt építési tilalmakat. Heves megyében, Egerben jelenti a legnagyobb feladatot a területelőkészítés, igen sok telekigénylőt tartanak számon. A tanács felülvizsgálta a peremkerületeken eddig érvényes építési tilalmakat, sok utcában feloldották az eddigi korlátozásokat. Az Almagyar—Merengő dombon jelölik ki folyamatosan a korszerű családi házak, magánerőből épülő csoportos lakások építési területeit. Részletesen fölmérik az igénylők kívánságait, az ajánlott tervekből már kiállítást rendeztek, s a tanács vezetői, együtt az OTP képviselőivel, tájékoztatják is a lehetőségekről a telekigénylőket. Gyöngyösön már dolgozik a tájékoztató iroda, amely részletes ' felvilágosítást ad az építkezni szándékozóknak. Ennek megszervezése Egerben is elkezdődött, úgy tűnik azonban, hogy az eredményes működéshez még újabb intézkedésekre van szükség. Országos példa, hogy sokfelé bővítik az építőgépek és szállítójárművek kölcsönzési lehetőségeit. Ezzel is segítséget adva az építkezőknek, hogy rokonokkal, ismerősökkel összefogva saját munkaerejüket is jobban hasznosíthassák a lakásépítésnél. A kivitelezésben — ez ugyancsak Heves megyei példa —, nagyobb szabadságot adnak, választhatnak a lehető legolcsóbb megoldások közül, természetesen a kivitelezés minőségének szigorú ellenőrzése mellett. Hajdú-Bihar megyében új utcák megnyitásával osztják meg a nagy telektömböket, az úgynevezett nagyportákat. Ezt a módszert más kiterjedt alföldi településeken is hasznosítani lehet. Debrecenben mintalakótelepet építettek: a kezdeményezés létjogosultságát mutatja, hogy az ötszáz lakásból 420-ra már jelentkezett is vásárló. A magánlakások kivitelezésének támogatására Baranya megyében összefogott a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányák Vállalat. A megyei építőipari vállalattal megállapodtak egy házilag összeszerelhető kis paneles építési mód honosítására, elterjesztésére. Budapesten az idén várhatóan több mint kilencezer lakás épül magánerőből. A központosított telekgazdálkodási iroda közreműködésével tartós használatba adnak mintegy ezer tanácsi, állami telket, amelyen ösz- szesen legalább háromezer lakás építhető. Mind ' nagyobb szerep jut a magánerős lakásépítésben a város környéki településeknek. Az általános rendezési tervek számolnak ezzel Heves megye városaiban is, különösen az Eger környéki települések vonzóerejét igyekeznek növelni. Itt is jelölnek ki területeket, családi házak, korszerű lakások építésére. A még sokfelé tapasztalható telekhiány enyhítésére a helyi tanácsoknak is határozottabb intézkedéseket kell hozniuk, s megyei kezdeményezések nyomán a lakásépítés programjának teljesítése érdekében gyorsabban is kell cselekedniük, hogy növeljék az építési kedvet egy-egy településen. Megyénket csak érintette Az évtized viliara Az utóbbi tíz esztendő- legnagyobb vihara söpört végig vasárnap délután a Balatonon. A vízi rendőrök ötvenegy embert mentettek ki a hullámokból, több gazdátlan csónakot, vitorlást vontattak ki a partra. A MAHART hajói kétórás szünet után indulhattak meg ismét. A nagy erejű vihar több helyen: Siófokon, Balatonszárszón, Z amárdiban, Balatonföld- váron, Fonyód-Bélatelepen fákat döntött ki, letördelt ágak borították el az utcákat, utakat. Balatonföldvá- ron két-három napos munkára van szükség, hogy a törmeléket eltakarítsák. _ A vihar kiesést okozott a telefonösszeköttetésben és az áramszolgáltatásban is., ezeket a zavarokat a tűzoltóság és a DÉDÁSZ emberei hétfőn délelőtt megszüntették. A kempingekben több sátrat összedöntö-tt a szél, de személyi sérülés nem történt. A viharkárok helyreállításán teljes erővel dolgoznak. Észak-Dunántúlon is zavarokat okozott a vihar az áramellátásban és a telefonösszeköttetésben. Az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat területén a középfeszültségű vezetékeken 55, a kisfeszültségű hálózaton pedig csaknem ezer meghibásodás történt elsősorban Győr, Sopron, Pápa Veszprém, és Székesfehérvár térségében. A középfeszültségű vezetékeken a szakadásokat és egyéb meghibásodásokat már vasárnap este, a többi zavart pedig hétfőn estig elhárították. A Soproni Postaigazgatóság területén több helyütt fák dőltek a telefonvezetékre és elszakították azokat. Hétfőn estig a zavarok jó részét sikerült megszüntetni. A mezőgazdaságot ért újabb károk felmérését megkezdték az Állami Biztosító szakemberei. Megyénket a kora délutáni órákban érte el meglepetésszerűen az évtized vihara. Szerencsére azonban a dunántúlihoz hasonló pusztításokat nem végzett. A teljes kép még nem rajzolódott ki, hiszen a megyei tanács élelmezési és mező- gazdasági osztályára, illetve a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez kárjelentések hétfőn még nem futottak be. Mégis az első felmérések, becslések szerint annyit biztosan megtudtunk, hogy a mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek többsége megúszta az égi tombolást. A vihar csak Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban még így is félmillió forintosra becsülik az első felmérések után a kárt. A szél összeforgatta a rendre vágott borsót, a gyümölcsösben leverte az almát, s a búzában pusztulást okozott A nagyrédei mezőgazdászok is arról számoltak be, hogy egyes területeken jelentős veszteség érte őket. Így a málnásban, ahol az összedörzsölődött érett málnaszemek minőségi romlást szenvedtek, ez pedig értékcsökkenést jelent A szőlőben a letört hajtásokat kell mielőbb eltávolítani, hogy ne akadályozzák az épen maradt fürtök érését. Az Állami Biztosító szakemberei — csakúgy mint máshol — megkezdték a károk felmérését. Aratási verseny kombájnosoknak Aratási versenyt hirdetett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Komárom megyei szövetsége. A kom- bájnosok teljesítményének elbírásánál figyelembe veszik, hogy a táblán töltött időkből mennyi volt a hasznos üzemóra, mekkora a learatott terület, mennyi a betakarított termés és milyen a gabona tisztasági százaléka. A helyezést befolyásolja az is, hogy egy hektárra hány liter üzemanyagot használtak fel, illetve mennyi volt az egy üzemórára jutó javítás költsége. Számításba veszik azt is, ki milyen domborzati viszonyok között dolgozott, s a versenyt a kombájntípusok szerint külön kategóriában értékelik. (MTI) Reggel 6-kor, Hatvanban: Piac, pénz, pipa Ha hihetünk saját szemünknek és a fotóknak, akkor reggel 6 órakor Hatvanban már nagy piac alakult ki. Talán csak megszokásból, vagy kényszerből csupán, hogy enni muszáj — tömegestől jöttek össze az emberek: eladni, venni, pénzt forgatni, költeni. A nagy körforgásból senki, még a későn érkezők sem vonhatták ki magukat: kedélyes kezdetként a helyjegyet kivétel nélkül mindenkin bevasalták, s már mehetett is az üzlet. Ezúttal is — mint annyiszor — minden megmérettetett, így, aki tehette, zsenge zöldbabért, keményhúsú paprikáért — dohánnyal fizetett, csak jó mélyen kellett érte benyúlni a zsebbe. A/piaci fuvarosokat mindez nem bántotta: triciklijük vázán ülve, pipaszónál vártak a fuvarra (Szabó Sándor képriportja)
