Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 30., péntek Szakszervezeti munka a szerződéses üzletekben így közlekedünk Több a cserbenhagyás! - Csúcs: a harmadik negyedév .az áldozat a földön, megjöttek a mentők (Fotó: Szántó György) A szerződéses üzemeltetés — minit a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál is tapasztalják — újszerűségénél fogva a sízaksz/er- vezeti életet sem hagyja változatlanul. Nehezebbé tesizi a megszokott mozgalmi murikat, mivel az egységek az szb-től ^messzebbre” kerültek. A korábbinál nagyobb gond még az egyszerű termelési tanácskozások megtartása is s hasonlóak a tapasztalatok a bizalmiak testületi üléseivel kapcsolatban. Több más mellett a szociális^ ita verseny hagyományos formái sem alkalmazhatók. Visszaesett a tömegpolitikai oktatásokon való részvétel s észrevehetőleg kevesebb ideje jut a dolgozóknak a kulturális rendezvényekre. Kétszázéves lesz a Mecseki Szénbánya és közeledik a 32. bányásznap. E jubileum alkalmából a bánya Kossuth-üzemének a Nép- köztársaság Kiváló brigádja címmel kitüntetett kollektívája versenyfelhívást tett közzé. Visontán a Thorez-bánya- üzemben — mint arról Rédei László, a Mátraalji Szénbányák Vállalat versenytitkára Elhagyta az országot a Ganz-MÁVAG új-zélandi megrendelésre készített 44., egyben utolsó motorvonata. Az összesen több mint egy- mill'iárd forint értékű szerződésnek határidőre, két és fél év alatt eleget tettek. Mivel a motorvonatok az itthoni hagyományoktól eltérően keskeny nyomtávú sínpályára készültek, a szerelvényeket úgynevezett vendégvázon Rij.ekába vontatták, ahonnan az utolsó szállítmányt néhány nap múlva behajózzák. A speciális fuvarra egy japán társaság vállalkozott. A vonatok több Ugyanekkor kedvező, hogy — a tisztségviselők fellépése, helyes partneri együttműködése miaitt — nem kerültek hátrányos helyzetbe a szerződéses üzletekből felszabaduló emberek, akik pedig maradtak: többletmunkájuk után megkapják járandó szabadnapjaikat. Az egységekben változatlanul biztosítják a dolgozók továbbtanulását, itanulmányaiik folytatását és befejezését, csorbítatlan a tömegsport is. /Ilyenekről és hasonlókról esett tegnap szó a KPVDSZ Heves megyei Bizottságának ülésén,'•amelyen — Kovács Gyuláné titkárral az élen — az alapszervezetek sportmunkájáról s különféle más szervezeti kérdésekről is tárgyaltak. tájékoztatott — összevont brigádvezetői tanácskozást tartottak. Ezen elhatározták, hogy augusztus 1—13. között 75 brigád csatlakozik a versenyfelhíváshoz. A szeptember 3-i bányásznapra már kiértékelik a teljesítményeket, a kimagasló eredményeket elérő kollektívákat erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítik. hetes út után érkeznek meg a megrendelő országba, ahol átszerelik azokat, majd megkezdődik bejáratásuk. A Magyarországon készült szerelvények közül már 11 üzemel Űj-Zélandban, elővárosi vonatként. A Ganz-MÁVAG ajánlatával 1979-jben nyert versenytárgyalást a vonatok szállítására. A Ganz-MÁVAG ritkán jut hasonló nagy megrendelésihez. Nemrég kötöttek szerződést 38 mozdony bangladesi és 20 mozdony tunéziai exportjára. (MTI) Egy szirénázó, tetején lám. pájával villogó rendőrautó szlalomozik végig a félrehúzódó autók között. Nyomában a mentő. Egy pillanatra megfeszül az utca. A volán mögött ülő, a gyalogos utánuk fordulva jegyzi meg: megint történt valami... Ittas vezető? Vagy felelőtlenül az úttestre lépő járókelő? Ne adj isten egy gyerek? Aztán az autósok újra besorolnak a kocsikaravánba, a gyalogos megigazítja hóna alatt a táskát. Mindenki folytatja útját. Másnap az újságok esetleg beszámolnak a történtekről, ismétlik egymást, csak a helyszín, a körülmény más. Statisztikák, tanulságos elemzések készülnek róluk. A közelmúltban egy hasonló összegzés készült az egri Városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedés - biztonsági tanácsánál. Ennek tanulságait vettük sorra Kocsmár Ferenc hadnagy- gyal a közlekedési alosztály vezetőjével. — Az év első felében, több tényező utal arra, hogy a már évek óta tartó folyamatos, tervszerű balesetmegelőző munkánk eredményeként a tudati átalakulás folyamata is érezhető. Csökkent ugyanis a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Javult a közlekedők fegyelme, erősödni látszik a szabályt tisztelő magatartásforma. Mindehhez örömmel tehetem hozzá azt is, hogy a közúti közlekedés feltételei az elmúlt fél év során javultak a területünkön. Forgalomba helyezték Egerben a 25-ös számú út városon átvezető teljes szakaszát, a hozzá tartozó csatlakozó csomópontokkal együtt Elkészült a Münnich Ferenc utcai híd, valamint a környék útburkolat korszerűsítése is megtörtént. Egerben és az egri járásban — ennek is köszönhetően — több mint huszonhat százalékkal volt kevesebb a baleset az első félévben, mint az előző év hasonló időszakában. — Ügy tudjuk, azonban: nem mindenben ilyen szép a statisztika ... — Minden balesetnél megállapítható volt az emberi mulasztás. Minden negyedik balesetet okozó gépjármű- vezető ittasan ült a volán mögé. S, ami a leginkább meglepő; nőtt a cserbenha- gyásos esetek száma. Nem is olyan régen Egercsehiben fényes nappal gázolt el egy fiatalember az út mentén szabályosan közlekedő gyalogost. Ezután megállás nélkül folytatta útját, mert mint később elmondta kórházi látogatásra sietett. Áldozata súlyos sérülésekkel, nem sokikal később szintén oda került és gondos orvosi ápolásra szorult. De sorolhatom tovább is a példákat Az egri Lenin úton figyelmetlenül közlekedett munkagépével s a járdán haladó idős hölgyet fellökte, majd segítségnyújtás nélkül tovább hajtott Sajnos, van egy most folyamatban levő esetünk is, ami július 20- án történt. Éppen ezért kérjük a lakosság segítségét is. A baleset elkövetője Egerben, a Telekesi út és a Lenin út kereszteződésénél hagyta el a helyszínt anélkül, hogy segítséget nyújtott volna. Kérjük, hogy aki látta a balesetet, az számoljon be a történtekről o városi rendőrkapitányságon. — A csökkenő tendencia mindenképpen megnyugtató. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy — ki tudja miért? —, területünkön a harmadik negyedévben történik a legtöbb baleset.... Épp most következik. — Milyen szerepet kap a városban és a járásban a közlekedésbiztonsági tanács? — Most az idős emberek közlekedésének segítségéhez kap nagyobb hangsúlyt. Előadásokon ismertettük a rájuk jellemző közlekedési szokásokat, azt, hogy milyen baleseteket szenvednek leggyakrabban. Külön említést érdemelnek ^bben a témában a szakbizottságok. Ma már jó munkájuknak köszönhetően rendszeressé vált az óvodások, s az általános iskolások közlekedési ismereteinek gyarapítása a korosztály szintjén Az ifjúságnevelési szakbizottságunkat példaként állítottuk a felnőttoktatási, a propaganda- és a technikai szakbizottságaink területén dolgozók elé. — Az első félév összegzéséről szóltunk eddig. Mit terveznek az esztendő hátralevő részében? — A munkatervünkben rögzített feladatainkon túl is vállaltuk, hogy felmérjük az iskolák környékének közlekedésbiztonsági helyzetét. Patronálóként kívánjuk bevonni az önkéntes Segítők Tanácsának tagjait, annak érdekében, hogy az úttörő gárda közlekedési szakalegységek még eredményesebben működhessenek. Az „Iskolák a közlekedésbiztonságért" versenymozgalmat is erősítjük, tovább kell szélesíteni az idősek nemzetközi évéhez kapcsolódó ' propagandamunkánkat. Mindezt azért, hogy egyre ritkábban kelljen villogva, szirénázva száguldaniuk a rendőr-, vagy mentőautóknak. Azért, hogy közlekedési kultúránk legalább megközelítse azt a szintet, amit a mai forgalom megkövetel. Az első féléves statisztika azt mutatja, hogy az erőfeszítések nem voltak hiába- valóak. Hogy az év végén hasonló eredményekről számolhassunk be; ez mindnyájunk érdeke. Kis Szabó Ervin Mecseki felhívásra: több szenet Csatlakozott a Thorez- bányaüzem 75 brigádja is Kulcsemberek megbecsülése Munkahelyen társaságban vagy akár az iskolákban kinek ne lenne határozott véleménye arról, hogyan szerepelt a foci-vi- lágbajnokságon Nyilasi, milyen er.-nyékét mutatott fel a játékban, s közben miféle hibákat vétett. Az is közismert — s mindennapi beszédtéma —, hogy miként nyilatkozott egy ismert ren- I dező a tévében (vagy az újságokban) a magyar film helyzetéről, s jónéhány színművészünknek nemcsak a színpadi teljesítményét ismerjük a tömegkommunikáció jóvoltából, hanem filozófiai nézeteit, gasztronómiai ismereteit vagy esetleg, magánéleti ügyes-bajos dolgait. Az a gyanúm azonban, hogy sokan zavarba jönnének a kérdéstől: vajon a műszaki tudományokban, az urbanisztika terén, a pedagógiában vagy éppen a köz- egészségügy hazai zászlóvivői közül kik azok az értékes egyéniségek, akiknek tevékenységére érdemes odafigyelni? Forgó László professzor nemrégiben kapott igen magas kormánykitünte- tést. Ha Kovács István filmrendező jóvoltából annak idején nem láttuk volna a „Nehéz emberek”-et, most valószínűleg fogalmunk se lett volna, hogy a Heller— Forgó világszabadalom párosának egyikében kit is érdemes tisztelnünk. Kezünkben a siker vagy a kudarc Kétségtelen, hogy — néhány divatos, népszerű, látványosan tálalható terület szakembereitől eltekintve — kevés szó esik azokról, akik a gazdaság és a társadalom más-más posztjain kulcsembereknek számítanak. Egyáltalán nehéz behatárolni, megfogalmazni, hogy kik is sorolhatók egyéb kategóriába. A statisztika nem ismer olyan közelítést, hogy munkahelyi vezéregyéniség (a szó átvitt és nemes értelmében), az a dolgozó (vagy vezető), akire a többség hallgat, akinek a leghatásosabb a példamutatása; magatartást ízlést, munkastílust formál — vagyis kulcsember. A statisztika csupán arról képes számot adni, hogy például hazánkban a felsőfokú végzettségűek száma 150 ezer. Mértékadó vélemények szerint közülük minden harmadik — tehát mintegy 50 ezer ember —:, akinek működése olyan hatással van a tudományra, gazdaságra, hogy az eldöntheti egy-egy tervidőszak sikerét vagy kudarcát, de legalábbis nagymértékben befolyásolhatja az elért eredményeket. (A világért sem szándékszunk valamiféle voluntarizmus hibájába esni. Természetesen pénzügyi, műszaki, értékesítési — belső és külső — körülmények meghatározottságát csupán a személyi akaraterő, cselek- vőkészség képtelen a visszájára fordítani, de az is igaz, hogy nagyon sok függ az embertől. Láttunk már olyan „csodát”, amikor nehéz objektív körülmények közepette kisebb-nagyobb közösségek túl/tettek azokon, akik viszonylag sokkal jobb eséllyel indultak valamilyen gazdasági (társadalmi) versenyben. Nemzetközi összehasonlításban Ha már a statisztikánál tartunk, arra vannak összehasonlító adataink, hogy egyes — vélhetően aktív, kulcspozíciót betöltő — rétegek helyzetét összevessük. A felsőfokú végzettségű műszakiak száma Magyarországon (tízezer aktív keresőhöz viszonyítva), több mint Csehszlovákiában, csaknem másfélszerese az NDK hasonló számarányának, a szocialista országok között e tekintetben csupán a Szovjetunió mögött maradunk le. Ha a műszakiak keresetét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ez 1938-ban éppen háromszorosa volt a szakmunkások átlagos bérének, 1949- ben már csak kétszerese, 1964-ben 54, tavaly pedig mindössze 18 százalékkal haladta meg azt. Ugyanakkor az NSZK-ban ma is átlagban 80 százalékkal, Francia- országban pedig 200 százalékkal keres átlagosan többet egy mérnök a szakmunkásnál. Mindebből következtetni lehet a kulcspozíciókban dolgozók hazai megbecsülésének erkölcsi és anyagi mértékére Az erkölcsiekhez különben az is hozzátartozik, hogy igen sok mérnök munkaidejének teljes vagy legalábbis jelentékeny részében nem a képzettségének megfelelő feladatokat lát el. A kreatív az alkotó munka helyett értekezik, anyag után szaladgál, a termelés napi döccenőit helyrehozandó tűzoltómunkával van elfoglalva. Mennyiben tud így megfelelni a beosztásából adódó kulcsfeladatoknak ? Szellemi infrastruktúra Ahelyett, hogy a nehezen megválaszolható kérdések számét szaporítanánk, megpróbálunk néhány általános tapasztalatra hivatkozni. Ki ne ismert volna — esetleg épp a saját munkahelyén — olyan esetet, hogy egy-egy új vezető munkába lépése nyomán gyökeresen megváltozott a légkör. Váratlanul kibontakozott (visszaesett) az emberek tenniakarása, munkakedve,' s egykettőre szép eredményeket aratott (a korábbihoz képest a mélypontra süllyedt) az üzem, az osztály, az intézmény vagy a gazdaság teljesítménye. Ki ne ismerné a tekintélyes fehérüstökű szakibácsit, akinek munkamódszereit igyekeznek ellesni a fiatalok? Ki ne találkozott volna olyan pedagógussal, akinek magatartását nemcsak tanítványai próbálnak akaratlanul is utánozni, hanem a tantestület tapasztaltabb tagjai is? Ki ne hallott volna körzeti orvosról, aki nem arról nevezetes, hogy betegei az elvárható hálapénz nagyságának arányában részesülnek a gondoskodásban, hanem arról, hogy mindenkihez van néhány érdeklődő, jó szava, nem feledkezik meg az idős nyugdíjas különös kívánságairól; s hogy a körzetében az átlagosnál jobb egészségnek örvendenek az emberek, az nem kizárólag a modern gyógyszereknek köszönhető? Ilyen és hasonló példák is bizonyítják; nagyon sok függ egy-egy kiváló egyéniségnek a környezetére gyakorolt hatásától, mondhatnánk lénye személyes varázsától. Az efféle szellemi értékek — akármilyen meglepő — olykor tárgyi, anyagi hatásokat is ellensúlyozni képesek. Ismert, hogy az energia- és nyersanyagárak robbanásából az ilyen természeti kincsekkel bőségesen megáldott- -országök jelentős többletjáradékra tettek szert, anyagi előnyhöz jutottak. Ezt kompenzálni kizárólag azok az országok voltak képesek, amelyek — pénzügyi erőforrásaik és piaci monopóliumaik mellett — növekvő arányú, magasan kvalifikált szellemi munkával vonzották magukhoz és hasznosították gazdaságukban a felhalmozott „olajdollárokat”. Ma már .szellemi infrastruktúrának” is nevezik ezt a közeget, amire jellemző, hogy sok jól képzett szakember alkotóerejével ügyesen sáfárkodnak. Megbecsülés és népszerűsítés Mindez nemcsak a megfelelő embert a megfelelő helyre irányító kádermunka javításának, az egyenlősdit megszüntető differenciált bérezés gyakorlati megvalósításának fontosságát húzza alá, hanem azt is, hogy sok még a tennivaló a kulcsemberek erkölcsi megbecsülése, jó ízlésű népszerűsítése, társadalmi megítélése ügyében. (V. J.) Határidőre teljesítve Vonatok Úi-Zélandba
