Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 28., szerda Az ötletet Makarenko adta Húszéves a lőrinci diákszövetkezet EMLÉKLAP NÉPÚJSÁG AGRIA JÁTÉKSZÍN A szerzők,színészek,szerepek című vetélkedőn való részvételéért. Eger, 1982. Szerzők, színészek, szerepek Emléklap a versenyzőknek AGRIA ’82 Baróti István orgonahangversenye Az Agria idei zenei programjában hétfőn került sor Baróti István hangversenyére a székesegyházban. Lehot- ka Gábor és Gergely Ferenc után most nemcsak korban fiatalabb, de az általa megszólaltatott számokkal is jel- lemezhetően más, a líraiság és a költöiség iránt fogékony egyéniség szólaltatta meg az orgonát. A műsor bevezetőjeként elhangzó Ko- dály-szám, az Orgonoedié idézte a centenárium alkalmából azt a magyar szerzőt, aki újat ás alapvetőt teremtett a magyar muzsikában. Ebből a műből is mintha ki lehetne hallani a Psalmus lelkét, vagy a Budavári Te Deumot bezáró könyörgés indulatát. Baróti ezenkívül két reneszánsz énekkel, Liszt Or- pheusával, Dupré H-dúr prelúdium és fúgájával, és a Daróczy—Bárdos—K eresztú- ry szerzőhármastól származó és A szeretet himnusza címet viselő művel mutatta be művészetét. A szelíd fény, amely átlengi ezeket a számokat így, egységbe szer- kesztetten, a műsor végén a párizsi Saint Sulpice templom orgonistájának fúgájában már forrón világított. Liszt a zenei képek sorozatával ábrázolja az ókori mitológia zenészének a sorsát, azt, hogyan is lebegteti a két világ határán a szerencsétlen-szerencsés emberi lelket a varázslat. S mintha csak ezt a gondolatot vinné tovább a művész, ahogy megszólaltatta A szeretet himnuszát. Ez azért is „költemény”, mert az alapanyagul szolgáló nemes veretű vers szinte elővezeti a forma szárnyalását. Ezt az énekszólóra alapított művet Béres Ferenc Liszt-díjas érdemes művész közreműködésével szólaltatta meg Baróti István. A mű egyre áradóbb és egyre hevesebb lüktetését végig növelte az énekes. Az érzelmileg is helyesen felépített előadás ezt a számot tette a hangverseny központi élményévé. Még a befejező Dupré- szám után is az volt az érzésünk, hogy az egyébként igazán rangos szerzőktől származó műsor is csak ennek a himnikus hangvételű műnek szolgáltatott méltó keretet. Bére^ Ferencet ilyen nagy igényű műben még nem hallotta az egri közönség, most azonban kiderült, hogy a virágénekek kitűnő előadója ennek az oratóri- umjellegű himnusznak drámai feszültségeit természetessé, magától értetődővé tudja tenni. Farkas András Tizenhárom esztendeje Sütő András személyében új igazgatót kapott a lőrinci — később Hatvanba költözött — ifjúsági otthon, ahol a pedagógusok egészen 18 éves korukig foglalkoznak az állami gondozott fiatalokkal. A hajdani direktor már nyugdíjas. Pihenni persze nem vágyik, ezer szállal kötődik az ifjúsághoz s továbbra is megtartotta a húsz esztendővel ezelőtt alapított diák tsz — jelenleg szakcsoport néven szerepel — elnöki tisztét A jubileum alkalmából nemcsak a jelen eredményeiről beszélgettünk hanem felelevenítettük az elmúlt évtized jelentősebb fordulóit is. Egy jó ötlet A rajt pillanatait így idézi, utalva az egykori elhatározás összetevőire is. — Kollégáimmal együtt sokat töprengtünk azon, hogy miként lehetne hasznos elfoglaltsággal lekötni a gyerekek érdeklődését, olyannal, amely egyéniségüket is kiegyensúlyozottabbá edzi. Az útmutatást Maka- renkótól kaptuk, s nyomdokába lépve mi is az alkotó, a teremtő munkában leltük meg a gyógyírt. Ezért hoztuk létre 44 holdon — a .terület nagysága mára sem változott — ifjúsági szövetkezetünket. Hamarosan ki. derült, hogy jó lapra tettünk mert az ötlet általános tetszést váltott ki a tizenévesek körében. A kétkezi szorgoskodástól ugyanis egyikőjük sem húzódozott. Annál is inkább, mert anyagilag is jól járt az, aki többet produkált. Más szóval: egy olyan kisgazdaságot szerveztünk amelyben a differenciált bérezés elve és gyakorlata maradéktalanul érvényesült. Ugyanúgy dolgoztunk ugyanolyan kereteket alakítottuk ki, mint a nagy téeszek. A demokratizmus jegyében Érdemes többet időzni a vállalkozás pedagógiai nyereségénél. — Mindenkiben tudatosult az, hogy a megélhetésért áldozatot kell hozni. Ettől kezdve jobban megbecsülték a pénzt, hiszen maguk verejtékeztek érte. Emellett felfedezték a növénytermesztésben rejlő ezernyi szépséget, igyekezetük; révén zölldelt a határ. Ezt egyre többen emlegették, mind nagyobb elégtétellel. Rendszeresen ülésezett a vezetőség, s minden esztendő végső akkordjaként megtartottuk a zárszámadó közgyűléseket. Ezek vérbeli demokratikus fórumok, hiszen itt az ifjak maguk határoznak a nyereség felosztásának alapelveiről. Így fejlődik — többek között — önértékelésük, mérlegelő készségük. Amíg idáig jutottak, el kellett sajátítaniuk a szóbeli kifejezésmód és gondolatközlés alapvető fortélyait, azaz olyan tulajdonságokra tettek szert, amelyeket az életben sokoldalúan kamatoztathattak. Ezzel persze még nem zárult az előnyök köre. Többen — ennek feltételeit megteremtettük — kertész képesítést szereztek, hiszen hosszú ideig az egri mezőgazdasági szakmunkásképzőnek egy kihelyezett osztálya működött itt Ösztönző erő A hajdani kezdeményezés — ezt tények sora bizonyítja — folyvást terebélyesedett. — Ebben az éviben például 300 ezer tiszta hasznot oszthattunk szét. A tetemes summából ki-ki szorgalma szerint részesedett. Olyan fiú is akadt, akinek tízezer forint jutott. Ezt senki sem irigyelte, mindenki belátta, hogy hajtott, megdolgozott érte. Ma már ott tartunk, hogy késő ősszel, télen és kora tavasszal is adunk elfoglaltságot. Megállapodást kötöttünk a budapesti VIL- TESZ Szövetkezettel. Besegítünk nekik, s az Ikarusz autóbuszok index és hátsó lámpáit szereljük össze. Hadd utaljak arra is, hogy az idén dinnyetermesztéssel is megpróbálkoztunk, mintegy kilenc hektáron. Hiszem, hogy nem csalódunk, s növeljük bevételeinket. Ifjúsági mezőgazdasági szakcsoportunk hat éve viseli mai nevét s a lőrinci áfész fennhatósága alá tartozik. Az itteni vezetők1 nevelési rangjának megfelelően értékelik ezt a társulást, amely minden állami támogatás nélkül — erre is ritkán akad példa — tevékeny, kedik. Csoda-e, ha nem tudok megválni tőle, ha nyugdíjas napjaimat tartalmasabbá teszi az a tudat, hogy ebben a közösségben nap mint nap bebizonyosodik: a munka a leghatékonyabb ember- és jellemformáló erő Pécsi István Mimt olvasóink már tudják: befejeződött a hat héten át tartó színháztörténeti és az egri nyári játékok históriájával foigMikozó rejt- vénysarozatunik. A Szerzők, színészek, szerepek című vetélkedőre sok száz megfejtés érkezett , s aiz izgalmas pontvadászat végén értékes díjaikat adhattunk át a legeredményesebb pályázóknak. De nemcsak ők érdemelnek elismerést, hanem azok is, akik több héten át figyelemmel kísérték a feladványokat, s velünk együtt játszottak, Ezért a 'Népújság szerkesztősége Emléklapot Szépen faragott oroszlán- fejszoborra bukkantak Szek- szárd palánki határában a régészeti ásatásokban segédkező diáktábor lakói. A helyszínen immár a nyolcadik nyáron folytatják egy töa rök hódoltságkori vámszedő földvár feltárását. A mostani ásatásokból nemcsak az egykori kiserdő lakóinak, katonáinak használati eszközei kerültek elő, hanem római küldött azoknak a játszótársaknak, akik heteken át bekül diték megoldásaikat. Az itt látható lapot írásiunk megjelenésével egy időben kézhezkapják. Egy köszönettel még adósak vagyunk: a Megyei Könyvtár nemcsak értékesi jutalömköny veket ajánlott főt a nyerteseknek, hanem az olvasószolgálatok munkatársai segítséget adtak a megfejtések megtailá- láisához is. Azzal a reménnyel zárjuk játékunkat, hogy máskor is jó társra találunk önben, kedves olvasónk! és középkori figurális mészkőtöredékek is. Az ásatási vezető dr. Gaál Attila, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum igazgatóhelyettese szerint, ezeket feltehetően mészégetésre használták fel, mivel mészkő nincs a közelben. A régészek szerint római szobor darabja lehet a jókora oroszlánfej is, amelyet most tanulmányoznak behatóbban. (MTI) Szeptembertől kezdődik Képernyőn a Gólyavári esték új évfolyama Elkészült és szeptembertől kezdődik a televízió Gólyavárt esték új évfolyama. Első része Etnikum és politika címmel a honfoglalástól az I. világháború befejezéséig tárgyalja a magyar történeti demográfia kérdéseit. A közreműködők a hazai történettudomány k ivódó ismerői: Diószegi István, Fiigedi Erik, Hanák Péter, Kosári Domokos és Ormos Mária történésziek; az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem (taú náratt, az MTA Történettudományi Intézet munkatársai. A podiititea és a társadalom című részben — ismertetik a társadalomtudományok közül a pszichológia, a szociológiai és a politológia hazai kutatása eredményeit, amelyek a pofliitikai döntések megalapozáséit segítik elő.' A műszaki -^tudományos forradalomról készült harmadik részt a jövő év jániu- árjától áprilisig mutatják be. A sorozat a műszaki haladás fő tendenciáit — az energiaszeikezet állok ülését, az automatizálás térhódítását, a kemizólási, a biológia eredményeinek felhasználását .tárgyalja. Áttekinti a nyersanyag- és az energiakérdés, az élelmiszertermelés, a demográfiai forradalom, a környezetszennyeződés kérdéseit s napjaink ipari fejlődésének hatásiát ai itársadatom szerkezetére, a munkára és az életmódra. Még ,nincs' eldöntve, hogy a jövő évben miikor kerül képernyőre Haltai István biblatönténetii sorozata a Hit világa és itörténéliem, alrnely a biblia fogat mával, felosztásával, az Ószövetség világával, az evangélium keletkezésével, történetiségével'; az apostolok leveleivel foglalkozik. Az előadássorozatot a közeljövőben megjelenteti a Kossuth Könyvkiadó. <MTI) Oroszlánfej Különös lelet Szekszárdon BÁRÁNY TAMÁS ■ a FÉSŰK MELEGE VI. A gyár igazgatósági épülete még a század legelső évtizedében épült, s hiába tatarozták négyszer is azóta (ezerkilencszázhuszonhatban az új pengőből, harminchétben a háborús rendelésekből, negyvennyolcban az új forintból, ötvenkilencben az új optimizmusból), eredeti jellegén, amely egy vidéki kisváros imdóházához vagy egy kültelki elemi iskolához tette hasonlóvá egyik alkalommal sem tudtak változtatni. Mélabús, vöröstéglás egyemeletes épületecs- ke ez, ha keskeny folyosóin két ember elmegy egymás mellett, mindkettőnek tanácsos homorí tania. Az emeleti folyosó végén van a főnökség sasfészke: jobbra az utolsó ajtó Fülöp műszaki igazgatóé, mellette nyílik — a folyosóra merőlegesen — Szász igazgató előszobájának ajtaja, bal kézre meg, Fülöpével átel- lenben, Kovács Tibor főmérnöké. Amilyen kopottak kintről az ajtók, falak, olyannyira elegáns minden belülről. Mutatós, modern bútorok, szép szőnyegek, vonzó képek és kerámiák, valamint kevésbé vonzó grafikonok a faion. (Hja, a külföldi partnerek elé nem lehet kitálalni a vállalat gondjait) A három főnöki iroda közül Fülöpének van a legnagyobb előszobája, ezért itt tartják a jelentősebb értekezleteket. Az elő-, illetve titkári szoba közepén hosszú asztal állong, a fal mellett pedig, az ablak jótékony fényeihez közel, a titkárnő íróasztala, természetesen sok-sok telefonnal. Gitta, a műszaki igazgató titkárnője, e pillanatban elmerült figyelemmel szemléli az értekezletek asztalát; nyolc feketéscsészét helyezett el rajta az imént, s most azt ellenőrzi; egyenlő-e az egymástól való távolságuk. Ahol valami bibéje van a szép szimmetriának, ott finom, alig rebbenő mozdulattal igazít a tányérkán; nemsokára olyan az asztal, mintha tervezőmérnökök álmodták volna rá a nyolc — műszaki értelemben vett — műtárgyat. Gitta elégedett pillantással jutalmazza tulajdon szépérzékét, és hozzáértését, majd hirtelen íróasztalához ugrik, mert az ott álló két főző közül az egyikből élénk pöfögések közt csöpögni kezd a kávé. Nyílik az ajtó, és belép rajta a gazdasági igazgató. — Csókolom, Gittuska. A titkárnő arcán csaknem minden vonás megolvad. — Jó napot, Réz kartárs! Amaz beleszagol a levegőbe. — Kávézunk, kávézunk? — Ó... Csak egy kis frissítő, Réz kartárs, a nehéz szállítási értekezlet előtt... A férfi a pénztárcája után nyúl. — Mennyivel tartozom? — Ugyan, drága Ernő! — kiáltja sértetten Gitta. — A repikávéból főztem! Réz a fejét csóválja. — Ilyen gazdagok vagyunk? Nekem bármikor van négy forintom egy kávéra — de van-e erre a nyolcra harminckét forintja a vállalatnak? Erre nem gondolunk, Gittuska? — Nem. — A nő vállat von. — Nem vagyok közgazdász. A férfi leül, rágyújt. — Látja, látja ... Pedig mennyit könyörögtem magának valamikor, még személyzetis koromban, hogy maga is iratkozzék be az egyetemre. Emlékszik? Az asszony elmereng. — Nem én. Mikor? — Huszonöt éve. Amikor én is beiratkoztam a Közgázra. Mit ostromoltam akkor magát is! Ma már a vállalat vezető közgazdásza lehetne, nem egyszerű titkárnő! — Egyszerű titkárnő? — Az asszony sértetten kihúzza magát. — A műszaki igazgatóság egyszemélyi, felelős titkársága vagyok! — Háromezer-kettőért — bólint Réz. — És? — A dupláját kaphatná, ha akkor hallgat rám és beiratkozik az esti egyetemre! De magácska az estéit mással töltötte... Az asszony elmosolyodik, elégedetten. — Ezt el lehet mondani... — Közelebb hajol a férfihoz. — Jut eszembe, Emőkém: *maga másért is ostromolt engem annak idején ... Emlékszik? — Nem én! — pislog riadtan a férfi. — Pedig így volt! Mit kö- nyörgött, hogy menjek fel egyszer magához! — Mikor? — mered rá döbbenten Réz. Gitta habozás nélkül válaszol. — Ezerkilencszázötvennégy július huszonegyedikén, este fél tizenegykor. — Hol? — kérdi a férfi elhűlve. — A Szigeten. A Szabadtéri Színpad háta mögött, egy előadás után. — Merőn nézi Réz Ernőt. — Csak nem akarja azt mondani, hogy nem emlékszik rá?! A férfi bizonytalanul bólogat. — Valami rémlik... — Tűnődő pillantással méregeti Gittát. — És? — Tudja, azóta is sokat töprengtem ezen ... — És? Az asszony a földet nézi. — És úgy döntöttem: nem törődöm a világ szájával! Igenis: fölmegyek magához! — Ugyan, kedvesem — motyogja a férfi falfehéren —, aludjék rá még néhányat! Az ilyen fontos döntéseket nem szabad elsietni! — S megkönnyebbülten fellé- legzik, mert az asszony asztalán megszólal a telefon; véget lehet vetni e szörnyen kínos beszélgetésnek. (Folytatjuk)
