Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 28., szerda f. Egy pajtás Ki Nyugatról, ki Keletről jött... az ezernégyszázból JUBILEUMI IDÉNY Nemzetközi úttörőtábor Csillebércen Harmincötödik alkalommal rendezték meg Béke és Barátság Nemzetközi Üttörőtábort cen. Július végéig 38 ország 1400 fiatalja két hetet a nyári szünidőből. az idén a Csiliebér- töltött itt A chilei gyerekek hazájuk dalaival ismertetik meg a tábor többi lakóit (MTI fotó — Branstetter Sándor felv. — KS) Ifjúsági takarékbetét Mindenki köthet ifjúsági takarékbetét-megállapodást, aki még nem töltötte be a 35. életévét és vállalja, hogy bármilyen, százzal osztható forintösszeget öt éven keresztül havonta rendszeresen betétként elhelyez. Mód van arra is, hogy önálló keresettel nem rendelkezők helyett mások írjanak alá ilyen megállapodást. így a nagyszülők, szülők már az újszülött unoka, vagy gyermek számára is nyithatnak ifjúsági takarékbetétet. Mindenkinek csak egy ifjúsági betétje lehet, ez azonban az öt év eltelte után is meghosszabbítható. A felhalmozódó összegek évi öt százalékkal kamatoznak, s ahhoz még egy százalék prémium is jön. A LEGJOBBAKNAK A nyár nem holtidény A Híméin Kató Megyei Űttörőház munkájáról a tanév során többször is beszámoltunk lapunkban. Bepillantottunk több szakkör életébe, ellátogattunk különböző eseményekre. Sőt, mi több, azt is megemlítettük, hogy ez év októberében nem kisebb eseményre készülnek, mint fennállásuk tizedik évfordulójának meg. ünneplésére. — Éppen ezért — no meg a tíz év nem kis idő —, jelenleg a munkások: festők, kőművesek, parkettások vették birtokukba az úttörők kedvelt szék- házát, hogy a jubileumhoz méltó módon kicsinosítsák!, rendbe hozzák a termeket, az irodákat, a klubszobákat. iEz azonban nem jelenti azt, hogy a pajtásokról megfeledkeztek volna. Tegnap, kedden a felsőtárkányi úttörőtáborban zárta be kapuit, a természettudományi szaktábor, amelyen az a hetven úttörő vehetett részt, akik a tanév során eredményesen dolgoztak a vegyész, csillagász- valamint a természetkutató szakkörben. — Jutalomról van szó —, mondta Mező Mária táborvezető — de szakmai programokkal, ami bővítheti a gyerekek ismereteit, mindezt azonban játékos formában, ugyanis a hangsúly a szórakozáson, a pihenésen van. Az egy hét során megrendezték a „Hazánk Magyar- ország” című vetélkedőt, volt ős rádióépítés, napóra-, távcsőkészítés, szellemi olimpia, űrhajózási akadályjáték, fórum, gólyalábverseny, tollaslabda, foci, asztalitenisz és sakkbajnokság, kirándulás kisvonattal. A táborvezetőség sem volt ismeretlen a gyerekek számára, hiszen dr. Sárik Tibor, Kerey Miklós, Kolláth József és Pirinó Ida az évközi munkából is kivették részüket, ők voltak a már említett szakkörök vezetői. A jutalomtábor nemcsak a munka elismerését jelentette, hanem remek lehetőséget biztosított a következő tanév szakmai munkájának megalapozására. Ez egyben válasz arra is, hogy a Há- mán Kató Megyei Űttörő- házban miért is tudnak évenként újra eredményes szakköri munkáról beszámolni. Bizonyítva azt is, hogy a nyár nem holtidény, hisz szeptemberben újra kezdődnek a tanulmányi versenyek, a szakköri bemutatók, melyek eredmény- hirdetésénél már megszokhattuk, hogy az úttörőházi pajtások mindig az élmezőnyben végeznek az országos színtér, is ... (k. sz. e.) Sikeres első félév — Színes nyári program A nyugdíjasoknak is Klubélet Gyöngyöshalászon Diákcentrumajánlat Az egri diákcentrum ígérete szerint ez a hét a zenés-táncos rendezvényeké. Ma este hat órára ismét lemezlovas várja a szórakozni vágyókat a már megszokott helyre, a Fagylalt- kertbe. Csütörtökön a legkisebbeknek lesz érdekes program délután fél öttől a 6. számú Általános Iskolában: a táncház keretében a szatmári táncrendre igyekszik majd megtanítani az érdeklődőket Kovács Tibor. A zenét mindehhez a Fuszulyka együttes szolgáltatja. Július 31-én, szombaton folytatódik a folklórműsorsorozat az egri strandon. Délután négy órától újabb népzenei együttes mutatkozik be a közönségnek. (Tudósítónktól) Színes programokat kínál a gyöngyösihaiLászíi József Attila Művelődési Ház és annak „Barátság” ifjúsági 'klubja a heljylbeli fiataloknak. Az elmúlt hét végén, szombaton a klub fiataljai a gyöngyösi Gyurma együttest (Koós Attila, Lindmayer István) látták vendégül, nem kis érdeklődéssel hallgatták a polnbeat műsort és a mai életünk 'negatívumairól1 szóló paródiákat, este pedig diszkóra került sor. Vasárnap a művelődési ház nagytermében Anna-bált rendeztek. A József Attila Művelődési Ház függetlenített igazgatója és egyben az ifjúsági [klub vezetője Csépány Edit, lelkesen említi aíz eddigi sikeres rendezvényeket: — Jól sikerűt az első félév, eddig 9 táncos összejövetelt, nyolc játékos programot és egy utcabált 'rendeztünk, összesen 400—500 fiatal1 részvétedével. — Augusztusban a rendezvények a fialiu idősebb korosztályának is jó lehetőséget kínálnak: 7-éni bált rendezünk a nős embereknek, az alkotmány ünnepe előtti napon nyitjuk meg a nyugdíjasok klubját. Augusztus 29-én nyáresti kabaré lesz a nagytermünkben, amelyre hivatásos művészeket is hívunk. .. Többek között föllép Csákányi László, Angyal János, Kibédi Ervin. Célunk a „kiváló ifjúsági klub” cím elnyerése. Korcsog Béla 4x100 ... és 8X2. Nem a számolás alapelemeiről, hanem egy erkölcsi magatartás elismerten ma. gas színvonaláról van szó e számok mércéje szerint. Vas megyeieket, szombathelyi diákokat, ifjúgárdistákat óhajtanak dicsérni e sorok, akik négy turnusban, 100—100 résztvevővel két héten keresztül ösz- szesen tehát nyolc héten át segítettek a hatvani konzervgyárban a nyári ifjúsági „építőtábor” keretében. Kiváló munkát végeztek, s ebben óriási érdeme van a diákokat irányító és vezető, a munkából ugyancsak részt vállaló Langbein István nevelési felelősnek, valamint Edelényi Miklós tábor- vezetőnek. Az egymást váltó fiatalok munkájáról — volt úgy, hogy az előírt normát majd 40 százalékkal is túlteljesítették — felsőfokon be. szélnek a konzervgyár vezetői, s úgy vélik, hogy ilyen fiatalokkal nemcsak öröm ma dolgozni, hanem holnap, jövőre, évek múltán is szívesen látnák vendégül a szombathelyi dió. kokat, — mert a munka sikereivel • hagytak nyomot a gyári kollektíva emlékezetében. Pedig nem tettek mást, mint ami az ifjúgárdistákhoz méltó. (•ó) Az új koldusok... ... sokat hallok mostanában. Mozik, ABC-áruházak, állomások. villamos- és buszmegállók környékén jelennek meg általában, s cigarettát, pár forintot kérnek. A veszedelmesebbek persze nem a nyilvános helyeket szeretik, sötétben bujkálnak, bandában, s a gyengébbeket szólítják, majd ütik le, pénzért. Ez azonban már útonállás, nemigen tartozik a fent említett koldulási kategóriába. A régi koldusokat még jól ismertem, ők is szerették az állomásokat, boltok környékét, piacot, vásárt, vasúti kocsikat. És a templomok sarkát. Csakhogy ezek a régi koldusok jobbára testileg is szerencsétlen emberek voltak: vagy születésük óta, vagy baleset, szerencsétlenség, háború következtében bénák, vakok, némák, esendő nyomorultak. Azt halllottam otthon törvényként: ha két fillérem van is, a koldusnak adni kell, sose tudhatjuk, mikor válunk magunk is áldozatává az időnek. A régi koldusok eltűntek. Harmincöt esztendő alatt többségük a szocialista társadalom áldozatvállalásából otthont kapott intézetekben, van kenyere, ruhája, fűtött szobája, orvosi gondozást kap, s a család nélküli testi fogyatékosokra is figyel a közösség, a társadalom. Aki dolgozni bír, munkát kap, hogy ne kegyelemkenyéren éljen. Joggal hihettük: a szocialista társadalom a gazdasági és etikái alapját egyaránt megszüntette a koldulásnak. Joggal hihettük: az embert szolgáló intézkedések sorozata, az anyagi áldozatok meghozzák az eredményt, eltűnnek utcáinkról a szegénység és nyomorúság élő szimbólumai: a kéregető koldusok. És eltűntek. Ök eltűntek, s ha egy- kettő fel is bukkan közülük itt-ott, csodaszámba mennek, s életvitelük, makacsságuk az oka annak, hogy pénzt kérnek másoktól, nem a társadalom. Helyettük, helyükbe azonban megjelentek az új koldusok, a tizenéves süvölvé- nyek, akik modortalan arcátlansággal szólítanak le úton járó, dolguk után igyekvő embereket. Másfajta koldusok ezek a mostaniak, többségük munkaképes, erő? fiatal. Csak éppen dolgozni nem akarnak, nem szeretnek. Mást zavarni, mások pénzét elvenni igen. Pedig munkaképesek, egyiküknek-mási- kuknak van is valamilyen munkahely bejegyezve a személyi igazolványába, de legfeljebb a látszat kedvéért töltenek ott egy-két napot. Mert sajnos, törvényeink nem elég szigorúan határozzák meg a közveszélyes munkakerülés fogalmát és kritériumait. Igen, ezek az új koldusok tanulásra és munkára való fiatalok. Sőt, egyesek közülük annyira a legutolsó divat szerint öltözöttek, hogy bizonyos: jól kereső, nagyon elfoglalt szülők állnak a hátuk mögött. Tavaly az egyik téren randalírozó suhancok többsége a város egyik legdivatosabb „elit” általános iskolájába (!) járt, s szüleik munkakörük szerint értelmiségi foglalkozást folytattak. Tévedés ne essék: nem arról akarom megítélni a fiatalokat, hogyan öltözködnek. Ez — a közízlés határáig — magánügy. Viselkedésük, magatartásuk viszont nem az. S megint csak hangsúlyozni kell: nem a sok ezer rendes, dolgozó, tanuló, a közösségért felelősségei vállaló fiatallal van gondom, rájuk büszke vagyok. Nekem a néhány tucat csavargó, munkakerülő, agresz- szív, békés polgárokat zaklató, bandába tömörülő, hangoskodó suhanccal van gondom. Talán nem is azért, mert közülük kerülnek ki az új koldusok. Talán nem is ez a központi probléma, hanem mert ezek a suhancok a bűnözés lehetőségét is magukban hordják. A hangoskodást, vagányságot, kivagyis- kodó fellépést éppen a bandaszellem hatására követheti az agresszivitás, amelynek előbb csak padok, hinták, telefonfülkék esnek áldozatul, aztán eshetnek emberek is. Sokan vannak? Nem hiszem. Az ember azonban nehezen tud védekezni az agresszív ösztönök ellen. S ezek a kevesek azért képesek megrontani nappalainkat, estéinket Az egyes ember visszahúzódik, meglapul inkább, néha talán fél is. És a közösség? Nem lenne szabad engednünk, hogy az új koldusok divatja terjedjen, bandák alakuljanak ki. Akkor sem lenne szabad, ha még nem bűnözők. Hiszen régi tapasztalat: a test, a szellem, s a társadalom betegségeinek egyaránt legjobb, leghatásosabb gyógyszere a megelőzés. Késő már akkor büntetni, ha valóban elkövetett bűnt torolunk meg. A megelőzés pedig közösségi feladat. Iskoláé, ifjúsági szervezeté, rendőrségé, de talán leginkább a szülőké. Lehetetlen állapotnak tartom, hogy a szülők nemtörődömsége miatt 13—14 éves suhancok randalíroznak parkokban, tereken, utcákon Viszi őket a kamaszösztön, s nincs aki megfogja a kezüket, megmutasson nekik mást az életből, mint az agresszív kivagyiskodást. Felnagyítanám a gondjainkat? Dehogyis. Hangsúlyozom még egyszer: a fiatalság csekély töredékéről van szó csupán. Lumpen — vagy a lumpenné válás útjára térő — elemekről. Egy részük ráadásul szigorúbb és felelősségteljesebb társadalmi — szülői, iskolai, KISZ-es — kontrollal nagyon könnyen visszafordítható lenne, talán épp azáltal, hogy értelmes célokkal, hasznos feladatokkal tartalmat próbálunk adni szabad idejüknek. Most valóban olyanok, mint a koldusok, sötét, torz képet mutat jelenlétük a társadalomról, a közösségről is. S ez súlyosabb adó, mint az olykor kezükbe nyomott forint vagy cigaretta. Ha úgy tetszik: szimbólum •ez is, legfeljebb nem a testi, hanem a szellemi, érzelembeli torzulásé. Szép szó? Igen, először az. Aztán feladat, cél, tartalom. S ha ez is kevés: több szigorúság. Tiszta, emberi, szocialista szigorúság. Törvény. Munka. Akár kényszerű is. A jövőnkért. Bényei József KÉT HÉT KISKÖRÉN ^ Ifjú horgászok között nullák meg. Jó ötletnek bizonyult, hogy a délelőtti elméleti ismereteket, délután a víztározón, vagy a Jászsági-főcsatornán, a gyakorlatban is bemutatták. lElőször adtak segítséget a táborozáshoz az egyesületek, a visontai hőerőmű elküldte ifjúsági felelőseit is. Balog Józsefet és Gábor Tivadart, hogy segítsék a táborvezető munkáját. A fogási módszerek és a halismereti kérdések mellett a gyerekek megismerkedtek a horgászetika legfontosabb tudnivalóival, de jártasságot szereztek az evezésben és a tiszai horgászatban is. A táborozók emellett tár_ sadalmi munkával segítették a vízlépcső parkjainak rendbetételét. Szabó Lajos A MOHOSZ megyei intéző bizottsága minden évben megszervezi az ifjú horgászok táborozását. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén ismét Kiskörén, a vízlépcső szomszédságában, ideális körülmények között 21 fiatal töltött nemrégiben felejthetetlen két hetet a vízparton. Tizenegy egyesület küldte el fiataljait hogy pihenve, szórakozva elsajátítsák a halfogás alapelveit, módszereit. A tábor vezetője, Hubai László, az IB oktatási és ifjúsági felelőse gazdag programot állított össze. Az elméleti oktatások mellett a részvevők a gyakorlatban is megismerhették a különböző halfajok horgászási módszereit. így többek között a keszeg, a ponty, a süllő és a csuka horgászatát taEgy kis barkócsoiási ismeret. Az orsó szétszedését és javítását magyarázza Hubai László táborvezető
