Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-20 / 168. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 20., kedd 3 . Hol tart a magyar mezőgazdaság? I. Húsz év alatt kétszer annyi Az utolsó tíz évben a megyében telepített több száz hektárnyi új szőlő ma már terem Az elmúlt negyedszázad a gazdasági élet valamennyi területén gyökeres változást hozott. A fejlődés természetszerűleg nem volt mindenütt azonos mértékű és teljességgel kiegyensúlyozott. A leginkább mérhető, összehasonlítható terepen, az anyagi termelésben a mezőgazdaság mutatta fel a legjelentősebb eredményeket, mind önmagához, mind az európai élvonalhoz viszonyítva. A mezőgazdaság élenjáró szerepét senki sem vitatja; szakmai körök és az ipar irányítói is elismerik. Nézzünk néhány jellemző tényt és adatot. Napjainkban egy hektár termőterületen az üzemek csaki. -m kétszer annyit termelnek, s egy mezőgazdasági dolgozó munkája legalább négyszerié termelékenyebb, mi..t 20 évvel ezelőtt. A legutóbbi két évtizedben esztendőnként átlagosan 3 százalékkal nőtt a termelés. Ilyen ütemű fejlődésre nem volt példa a magyar mezőgazdaság történetében. E tekintetben a legutóbbi 20 esztendő során csak Hollandia előzte meg hazánkat. Vessünk egy pillantást a múltra, visszamenőleg a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig. A szakemberek tömegesen ismerkedtek az élenjáró külföldi tapasztalatokkal, s a kezdeti adaptációt később a kooperáció, a közös fejlesztés követte. A fajták, a módszerek cserélődése felgyorsult, a mező- gazdaság termelési, műszaki, biológiai eszköztára felfrissült. Általánossá- váltak az - ipari ’jellegű' termelési• rendszerek, s az új eszközök, anyagok, fajták, módszerek megtermékenyítően hatottak a kistermelésre is. A fejlődést szükségképpen ellentmondások terhelték. Az új eszközök, módszerek alkalmazásában olykor a mennyiségi szemlélet túlzásai mutatkoztak. (Jellemző D égóta ismerjük egy- 1' másít, ezért minden vele kapcsolatos minősítő jelzőm indokolt. Tudom róla, hogy figyelmes, közlékeny, alaptermészete a nyíltság, idegen tőle mindenféle ködösítés, mellébeszélés, diplomatikus semmit- mondás. Nemcsak, örömeiről beszél szívesen, hamem egykori és jelenlegi gondjairól is. Egyéniségében — többek között — az a megnyerő, hogy mindenki számára előlegezi a bizalmat és segítőkészsége lényegéből fakad. Szépe Erika, a hatvani Lenin Tsz boldogi kertészetének vezetője pályakezdő, hiszen csak 1979-ben szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának kertész-üzemmérnök szakán. Akkor lelkesedéssel például, hogy egy-egy állatférőhely beruházási költségei a hetvenes évek végére 30—50 százalékkal csökkentek, noha időközben az építkezések számottevően drágultak!) A hetvenes évek közepén visszaesett a háztáji termelés, késésben volt az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. A szocialista mező- gazdaság termelési eredményeit azonban e kontrasztok nem homályosítják el, inkább kiemelik. A siker tényét senki nem vitatja. Megoszlanak viszont a vélemények az okokról, a hajtóerőkről. Van, aki azt mondja: lehet, hogy nem is a mező- gazdasági teljesítmények ki- emelkedőek, hanem eleve a feltételek mások, kedvezőek? S így okoskodik: a használati érték eleve a természet által adott. A gabona, a hús, a bor minősége lényegében a termeléssel egyidős, s független a társadalmi, gazdasági formációktól. Igaz, a fajta, a technológia változik, de továbbra is egyszerű és szabványosítható marad. Az egész ország jószerivel néhány tucat termelési rendszerbe szervezhető. Kétségtelen, hogy a mikroelektronikában a nemzetközi versenyképesség követelményei bonyolultabbak, ám mindez nem csökkenti a dület ma sem tört meg, pedig az elmúlt esztendők során nem mindig koronázta siker valamennyi próbálkozását. o Bizakodó hangoltságának titkait így világítja meg. — Mi, fiatalok, egy kissé türelmetlenek vagyunk, épp ezért esetenként sorompókat kellett állítanom magamnak. Ez hozzásegített ahhoz, hogy viszonylag könnyen elsajátítsam az egészséges higgadtság ábécéjét. Ez akkor is igaz, ha menet közben korántsem- alakult úgy min- den, ahogy azt terveztem. Bizony sűrűn adódtak nehézségek, de ezeken, szerencsére úrrá lettem. KeUetényleges mezőgazdasági teljesítmények — s vele az átlagon felüli szorgalom, fegyelem, szakértelem — értékét. A verseny itt is nyílt terepen folyik. Sok olyan országot ismerünk, amely nem tudott a kedvező mező- gazdasági lehetőségekkel élni. S tudjuk, hogy a világ népességének jelentős részét élelmiszerhiány fenyegeti. Sokan a magyar mezőgazdasági teljesítményekben a szövetkezeti formának tulajdonítanak meghatározó szerepet. A termelőszövetkezeti mozgalom az ellenforradalom után tiszta lappal indult, nem kísértettek és kísértenek a rossz beidegződések, dogmák, sablonok. (A gazdasági élet más területein sajnos találkozhatunk a „hagyomány” visszahúzó erejével.)'A tsz-demokrácia és a mezőgazdasági csoporttulajdon, mivel hozzá kevesebb bürokratizmus tapad, elevenebben él és hat. Az a körülmény például, hogy a tsz- elnököt választják, óhatatlanul hat a vezető kiválasztására, magatartására. Nem mindegy, hogy mit mond a tagság. A TÖT elnökét is bizonyosan zavarná, ha a metlen tapasztalataim — ezekben is volt résziem — nemcsak lehangoltak, hanem erőt adtak a csak azért is továbbhaladáshoz. Már a rajtnál gyülekeztek a baj- felhők. Gyöngyösi lévén, nem akartam messzire kerülni szüleimtől, ezért szívesen helyezkedtem el a Zöldért itteni kirendeltségénél. Ügyintéző gyakornok lettem. Nem valami fényes beosztás, de én ebben is megtaláltam a szépet, a hasznosat, a tartalmasat. A zöldségboltokban ellenőriztem az árakat és az áruk minőségét, azaz képviseltem a vásárlók érdekeit. Akkor is, ha ezért az érintettek részéről nem járt köszönet. e Egy évig maradt ezen a területen; aztán búcsút mondott, mert másképp képzelte jövőjét, mert hivatásérzete gyakorlatibb jellegű tevékenységre sarkallta. — Elhelyezkedési kísérleteim kudarccal jártak a környező termelőszövetkezetekben. A reményt persze nem adtam fel, s így jutottam el: ide, ahol megértéssel, készségesen fogadtak, s az sem zavarta leendő főnökeimet, hogy bejáró leszek. — Tavaly áprilisiig a kórházi kertészetben szorgosnádudvari Vörös Csillag közgyűlésén ellenszavazatot kapna. Mivel magyarázható viszont az, hogy az állami gazdaságok — csoporttulajdon és szövetkezeti demokrácia nélkül és kinevezett igazgatókkal — lépést tartottak a mezőgazdaság általános fejlődékodtam, majd Boldogra’ irányítottak. Örömmel jöttem, mert önállóságomra alapoztak, s felelősségteljes teendők ellátásával bíztak meg. A fólia alatti és a szabadföldi termesztést „diri-' gálom”, öt asszony munkáját szervezem. Ez önmagában nem sokat mond, annál többet jelent viszont az, hogy szabad kezet adtak, hadd mutassam meg, mire vagyok képes, mit produkálok. Az ilyesmi önbizalommal tölt el mindenkit, s ha valaki csak egy kicsit igyekvő, akkor bizonyíthat. o Közérzete jó, kedélye kiegyensúlyozott. Nemcsak a lehetőségek, az erkölcsi megbecsülés, hanem az anyagi méltatás miatt is. — 2600 forintos fizetéssel vettek át, 1981 nyarán már 3700-nál tartottam, most viszont négyezret ’kapok. Azt hiszem, az adalékok minden kommentár nélkül, önmagukért beszélnek. Ez arra ösztönöz, hogy nap miint nap tudásom, szorgalmam legjavát nyújtsam, azaz így is honoráljam az előlegezett bizalmat. Beosztottaimmal, munkatársaimmal jól kijövünk, nincs meddő vita, elsővel? Sőt, élenjárnak. Gazdálkodásuk erőteljesen javult, nettó termelésük, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásuk meggyorsult, ebben is követésre méltó példát mutatnak a tsz-ek. Az állami gazdaságok egy hektárra jutó bruttó termelési értéke (54 ezer forint) kétszerese a termelőszövetkezeti átlagnak! Vállalkozó készségükre jellemző, hogy a tsz-eknél lényegesen több (átlagosan hat) társulásban vesznek részt. Magyarázható ez részben az életerős tsz-mozgalom kihívásával, a mezőgazdaságon belüli versennyel, s nem kevésbé az állami és szövetkezeti tulajdonra egyaránt ható gazdaságpolitikával. Az 1957 utáni gazdaság- politika átértékelte az agrár- politika céljait és eszközeit. Az agrárpolitika, mint a paraszti, a mezőgazdasági érdekek hordozója, sajátos mezőgazdasági öntudatot teremtett, hajtóenergiául szolgált a munkában, a kezdeményezésekben, az érdekképviseletben és -egyeztetésben. Kovács József Következik: ösztönzés és kényszer lenérzés, felesleges torzsalkodás. A vezetők érdeklődéssel figyelik azt, amit csinálok, egyszóval, nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy pillanatnyilag révbe jutottam. Számára ez egy tisztes szint, de — s ebben nincs semmi különös — nem a végállomás. — Vőlegényem katonai szolgálatát tölti, de augusztusban leszerel. Esküvő után valószínűleg ’követem őt, mert ez az élet rendje. Egy biztos: fájó szívvel megyek majd el innen, mert itt megismertették velem a nyugodt alkotómunka semmi mással nem pótolható örömét, s az ilyesmit soha nem feledi az, aki folyvást erre vágyik. Persze aggályaim most is akadnak, s úgy vélem : ezék nem kizárólag egyéni jellegűek, ezért is említem őket. Nekünk, pályakezdőknek több szakmai segítségre, jó tanácsra, ötletre lenne szükségünk. Az effajta közeledést szívesen vesszük s egy általán nem tartjuk lekezelésnek, kiokta- tásnak, hiszen szomjúhozzuk azt a pluszt, amit csak a tapasztalaitok regimentje adhat. Kár, hogy nem küldenek meghívókat a különböző szakmai, kiállításokra!, tanácskozásokra, mert ezeken szélesíthetnénk látókörünket, azaz haladhatnánk a korral. Nekünk ugyanis a holnapokra is gondolni keilt mi a jövőben is versenyképesek szeretnénk maradni. Mennyire igaza van... Pécsi István Korszerűsödő építőanyagipar Megszűnt a Finomkerámiaipari Művek — gyáraiból vállalatok alakultak Az építőanyagipar szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszerének tavaly megkezdett korszerűsítése júliusban újabb változással folytatódott. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekelt állami, párt- és társadalmi szervezetekkel egyetértésben július 1-ével megszüntette a Finomkerámiaipari Műveket, s ezzel egyidőben a műveké nek mind a hat gyára — az Alföldi, a Budapesti, a Zsol- nay és a Kőbányai Porcelángyár, valamint a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár és a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár — önálló vállalattá alakult. Önállóságuk feltételeit csaknem két évtizedes munkával, a korszerű hazai fi- nomkerámiaipar létrehozásával maga a nagyvállalat, a FIM teremtette meg. Termelésüket szakosította, korszerűsítette, s a hazai igények kielégítésén túl elismerésre méltó sikereket ért el az exportpiacokon is. A főként kézműipar jellegű munkát végző herendi és hollóházi gyár a múlt év januárjában vált ki a nagy- vállalatból. Az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás fejlesztéséről szóló kormányhatározat azonban indokolttá tette, hogy a Kőbányai Porcelángyár, mint a hazai híradástechnikai kerámiagyártás központja, éppen a fejlesztési program eredményesebb megvalósítása érdekében ugyancsak kiváljon a nagyvállalatból, és az Ipari Minisztérium felügyelete alá kerüljön. Ily módon tovább csökkent volna a nagyvállalati központ feladata a gyáregységek munkájának koordinálásában. Ám ennek létjogosultságát is megkérdőjelezték azok a kedvező tapasztalatok, amelyeket a másfél éve önálló vállalatként működő hollóházi és herendi gyárban szereztek a hazai és a külföldi piac igényeinek rugalmasabb kielégítésében, a gazdálkodás fejlesztésében. önálló kezdeményezéseikkel meggyorsították a termelési szerkezet korszerűsítését és jelentősen szélesítették piac- kutatási és kereskedelmi tevékenységüket. ‘ (MTI) Hídi vásár Ebben az esztendőben augusztus 20—21—22-én 17. alkalommal tartják meg a csárda előtti téren és a ki- lenclyukú kőhíd lábánál a hortobágyi hídi vásárt. Modern formában és változatban évszázados emlékekét elevenítenek fel a puszta második legnagyobb rendezvényével. A hídi vásár mindig nagy eseménye volt az állattartó gazdáknak, valamint a hazai és a külföldi kereskedőknek. S a szilaj pásztorok nemcsak a gulyákat és a méneseket őrizték, ők voltak a vásáron eladott és messze földre indított állatok fegyveres kísérői is, a hajcsárok. A mostani hídi vásáron is ott lesz a rackanyáj, a ménes és a szürke magyar gulya a híd lábánál, de csak mint idegenforgalmi látványosság. Viszont népművészek, kisiparosok, állami és magánkereskedők sátrakat ütnek fel a csárda' előtt, s három napon át árulják portékáikat. És a megváltozott falukép, amely megváltozott életmódot is jelent: összkomfortos házak Kompolton (Fotó: Szántó György) A hivatás varázsa Egy pályakezdő üzemmérnök számvetése (Fotó: * Szabó Sándor) rajtolt, s az a hajdani len-
