Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. június 12., szombat Zsambin Batmönh pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról) tátják a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a KGST most befejeződött XXXVI. ülésszakán elfogadott programból adódó tennivalókra. A hivatalos tárgyalások szombaton folytatódnak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság székházában fogadta Zsambin Batmönh-öt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—mongol kapcsolatok fejlődését. A találkozón jelen volt Lázár György, Miatavin Pel- dzse mongol miniszterelnökhelyettes, valamint Taraba János, a Magyar Népköztársaság ulanbatori és Badam- tarin Báldo, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete. LosOnczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Zsambin Batmönh-öt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatták egymást időszerű nemzetközi,' politikai és gazdasági kérdésekről. A találkozón ott volt Házi Vencel külügyminiszterhelyettes, Taraba János, Miatavin Peldzse, Dangaszüren- gijn Szaldan, a mongol nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Zsambalin Banzar külügyminiszter-helyettes és Badamtarin Baldo. Ezt követően a Parlament Nándorfehérvári termében Losonczi Pál átnyújtotta Zsambin Bathmönh-nek a Béke és Barátság Érdemrendet amelyet a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar és a mongol nép barátságának és együttműködésének elmélyítésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként adományozott a Mongol Népköztársaság kormányfőjének. A kitüntetési ünnepségen részt vett Lázár György, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Madarasi Attila, pénzügyi államtitkár, Házi Vencel, Taraba János, ott voltak a mongol delegáció tagjai. A kitüntetés átvétele után Zsambin Batmönh mondott köszönetét a magas elismeréséért. Délután Zsambin Batmönh és kísérete a pesterzsébeti Habselyem Kötöttárugyárba látogattak. A vendégek rögtönzött divatbemutatón is megismerkedhettek a gyár korszerű, tetszetős, divatos termékeivel, majd megtekintették a körkötő üzemet, a csipkekö- tödét, s a gyár több üzemét, részlegét. A pápa Argentínában Harminckét órás, lelkipásztorinak minősített látogatásra Argentínába érkezett pénteken reggel II. János Pál pápa. Ez az első eset, hogy katolikus egyházfő a dél-amerikai országba látogat. Nyikolaj Faggyejev sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatott, hogy ma a KGST-közösség sokkal szorosabb kapcsolataira van szükség, mint valaha, hogy az USA és egyes NATO- körök által fokozott feszültség, a diszkrimináció ellenére gazdaságaink tovább fejlődjenek, korszerűsödjenek. Megalapozott célokat tűz. tünk magunk elé, hiszen a nehéz külső és belső körülmények ellenére az utóbbi években is megoldottuk feladatainkat, egészében növekedett a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos ereje. A KGST-ben megvalósult együttműködésnek nagy része van abban, hogy országaink gyarapodnak. Ha például valaki Magyarországon vagy más KGST-államban körülnéz, könnyen meggyőződhet arról, hogy olyan országban jár, ahol minden feltétele megvan annak, hogy az emberek nyugodtan és szabadon éljenek. Helyzetünk, gazdálkodásunk persze nem problémát, lan. Még biztonságosabbá kell tenni az energia- és anyagellátást, növelni a termelés korszerűségét, s az ipart, a mezőgazdaságot, a lakosságot is korszerűbb tér. mékekkel kell ellátni. A KGST ülésszakról ülésszakra, annak szervei pedig folyamatosan éppen, e feladatok feltételeit segítik megteremteni. Korábbi határozatok, megállapodások alapján például a fűtőanyagprobléma megoldása érdeké, ben kialakult és hatásosan működik az atomenergetikai együttműködés, amelynek nyomán a jelenlegi 440 megawattos erőművek helyett most már az 1000 megawattosak gyártása és alkalmazása kerül napirendre. Közben országainkban a tudomány és az ipar felzárkózik ezekhez a követelményekhez, mint például a magyarországi Ganz-MÁVAG- ban az atomenergetikai gépgyártás, amely nemcsak az energiaellátást javítja, hanem az ipar korszerűségét is magasabb szintre emeli. Mint ahogy a mikroprocesszorok és az ipari robotok kifejlesztésével és gyártásával kapcsolatos mostani egyezmények végrehajtásának nem csupán a gazdasági, hanem a társadalmi jelentősége is rendkívül nagy, hiszen felgyorsítja a műszaki fejlődést, csökkenti a fizikai munkát, s új fel. tételeket teremt a dolgozók számára a munkában és a pihenésben egyaránt. A KGST titkára utalt a Szovjetunió nagyszabású élelmiszer-programjára, hozzá, fűzve, hogy a KGST-közösség egésze számára is hasonló közös program teszi majd biztonságossá és stabillá az ellátást. Rámutatott, hogy a KGST- közösség, s ezen belül országaink nagy erőfeszítéseket tesznek gazdasági életük fejlesztéséért. Figyelembe kell azonban vennünk azt is, hogy nem vagyunk izolálva a világpiactól. A KGST-országok a kölcsönös előnyök alapján készek továbbra is gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani, és bővíteni a tőkésországokkal, amelyekkel például tavaly 8 százalékkal nőtt az áruforgalom. A lényeges az, hogy erre partnereink is a kölcsönös előnyök alapján törekedjenek. Újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy a KGST munkáját is tovább javítják, korszerűsítik, amire eddig is jó néhány példa van. Egyebek között bizonyos változások történtek a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hitelmechanizmusában, amely megkönnyítette a tagállamok számára a hitelfelvételt. Az elszámolási és hitelmechanizmus további korszerűsítésén is dolgoznak. Kitért arra is, hogy a kölcsönös áruszállításokban időnként zökkenők, késések tapasztalhatók. Az ilyen helyzetek megszüntetéséhez nem mindig elegendő a felelősségre hivatkozni; közös jogi intézkedéseket is folyamatosan kidolgoznak, amelyek alapján szankcionálhatják a szerződések be nem tartását. Az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy a Komplex Program jegyében sok vállalat és intézmény között jött létre közvetlen együttműködés, bár ezek a kapcsolatok az eseteknek egy jó részében inkább egyelőre a műszaki fejlesztésekre terjednek ki, s ritkábban szolgálják az áruforgalom nagyobb mérvű növelését. Szükséges, hogy a vállalatok ilyen tekintetben is jobban együttműködjenek, keressenek új formákat, alakítsanak például közös vállalatokat, amelyek az áruforgalom növelésében, harmadik piaci együttműködésben fokozottan érdekeltek. (MTIj Véget ért a KGST ülésszak összehangolt gazdaságpolitikával „létérde- növekedési üteme ellenére a kooperációban künk, hogy gazdasági együttműködésünk gyártott termékek szállításai továbbra is elmélyítését és a tapasztalatok hasznosításának folyamatát gyorsabbá tegyük, mert csak együtt, és csak ha magasabb színvonalra emeljük közös munkánkat, leszünk képesek megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket fejlődésünk, belső szükségleteink és a mai világgazdasági helyzet állít elénk” — felszólalásában többek között ezt a felhívásnak is mondható megállapítást tette Lázár György, a Minisztertanács elnöke a KGST napokban lezajlott XXXVI. ülésszakán. Bizonyos értelemben fordulóponthoz érkezett a szocialista országok integrációs szervezete. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése során új kérdések vetődtek fel, amelyekre külön-külön és együttesen is választ kell adniuk a KGST-tagállamok népgazdaságainak. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek kezdetén valamennyi szocialista országban lassult a növekedés üteme, és egyre inkább kiütköztek a termelés hatékonyságának fogyatékosságai. Tarthatatlanná vált az energiák és nyersanyagok korábban megszokott túlzott felhasználása. Sürgető feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, és a takarékosabb, jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Mindaddig azonban, amíg e téren nem tudnak kellő eredményt elérni, a növekedés számottevően nem gyorsítható. Mindez kihat a KGST-tagországok együttműködésére is. A hetvenes évek közepétől lelassult a szocialista országok közötti árucsere-forgalom növekedésének üteme. Magyarország külkereskedelme KGST-partnereivel 1970 és 1975 között — az árnövekedést leszámítva — mintegy 70 százalékkal nőtt. A következő ötéves tervidőszakban a növekedés mértéke már csak 25 százalékot ért el. Ez magyarázza, hogy a XXXVI. KGST-ülés- szakon az együttműködés új formáinak kialakításáról oly sok szó esett. A küldöttek a legnagyobb figyelmet az 1986—1990. évi tervkoordináció programtervezetére fordították. Ez nemcsak a tervegyeztető munka további fő irányaihoz ad általános útmutatást, hanem új követelményeket is megfogalmaz. Többek között azt, hogy az érdekelt országok gazdaságpolitikájukat teljes egészében egyeztessék. Ennek megvalósítása mindenképpen jelentős előrelépés lenne az együttműködés új feltételeinek megteremtésében. Ez a tevékenység az elképzelések szerint a nemzetközi munkamegosztás koncepciójának kidolgozása mellett kiterjed olyan területekre is, mint az intenzív fejlesztés közös feladatainak meghatározása, az együttműködés fejlesztése az anyagi termelésben, a tervezésben, a valu- táris és pénzügyi kapcsolatok korszerűsítésében. A tagországok gazdaságpolitikájánák összehangolása természetesen hosszú távú feladat. Előrehaladását azonban elősegíti az az objektív körülmény, hogy jelenleg a legtöbb szocialista országnak hasonló feladatokat kell megoldani. A termelési szerkezet korszerűsítésére ma minden szocialista országban feltétlenül szükség van, döntő mértékben ettől függ, hogy az elkövetkező években miképpen gyorsíthatják a fejlődés ütemét, illetve mennyiben kényszerülnek visszafogására. A szerkezeti gondok megoldásához jelentősen hozzájárulhat a KGST keretében folyó gyártásszakosítás, illetve kooperáció. Már csak azért is, mert az árucsere-forgalom lassuló dinamikusan bővültek. Amíg az idén a tervek szerint a magyar rubelelszámolású kivitel 8,9 százalékkal növekedik, addig a két- és sokoldalú együttműködésben gyártott termékek exportnövekedése meghaladja a 13 százalékot. Ezért is foglalkoztak az ülésszak résztvevői olyan alaposan a kooperáció és a gyártásszakosodás előrehaladásával, és a ma még meglevő gondokkal, ellentmondásokkal is. Az elmúlt öt év során több mint 500 millió rubel értékben gyártottak atomerőművi berendezéseket a szocialista országok a korábban megkötött szakosítási egyezmények keretében — állapították meg az ülésszakon. A szerződés végrehajtását azonban meglehetősen sok tényező nehezítette. Az atomenergetikai ipar létrehozásához ugyanis a legtöbb szocialista országban szükségessé vált a gépipar szerkezetének részleges átalakítása. Nem kis erőfeszítések árán, de sikerült megteremteni a különböző atom- energetikai ipari berendezések gyártásának feltételeit. A magyar népgazdaság a sokoldalú szakosodásban hat különböző atom- energetikai berendezés gyártásában vesz részt. Ilyen termékekből a magyar export értéke az elmúlt öt év során meghaladta a 165 millió rubelt, az import mintegy 270 millió rubelt tett ki. Lényegében a közös szükséglet szülte a mostani ülésszakon elfogadott két új együttműködési programot is, melyek a mikroprocesszoros technika fejlesztését, illetve az ipari robotok gyártásának megvalósítását tűzik ki célul. A programok kidolgozása a szocialista országok viszonylagos lemaradása, illetve a tőkés országok embargója miatt vált sürgőssé. A legtöbb KGST-tagország- ban már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a mikroprocesszoros technika fejlesztése terén. Az elkülönült kísérletek azonban nem bizonyultak _ eléggé eredményesnek. Közös erőfeszítésre’ van szükség ahhoz, hogy a szocialista országok megközelítsék, illetve elérjék a világszínvonalat. A kidolgozott és elfogadott program célul tűzi ki az eddigi tapasztalatok összegyűjtését, tanulmányozását, illetve a mikroprocesszoros technikát felhasználó automatizált technológiai’ rendszerek, gépek, irányítási mechanizmusok kifejlesztését is. Magyarországon az orvostechnikai, mérlegtechnikai, geofizikai mérőműszergyártásban már eddig is sikeresen alkalmazták a mikroprocesszorokat. Az erőfeszítések eddiginél hatékonyabb öss7ehangoiása rövid és hosszú távon egyaránt — ez volt az, amiről a háromnapos ülésszak alatt a küldöttségek vezetői és tagjai tanácskoztak. Rövid távon minden» képpen az a legfontosabb, hogy a már megvalósuló együttműködésben minél kevesebb legyen a fennakadás, s a partnerek a szerződésben vállaltaknak megfelelően teljesítsék kötelezettségeiket. Kétségtelen, még e téren is sok a tennivaló — állapították meg többen a felszólalók közül. Hosszú távon viszont az eredményes együttműködés elsősorban a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetése révén lehetséges. Ennek keretébe illeszthetők be a megvalósuló és az elkövetkezendőkben kidolgozandó kooperációs egyezmények, amelyeknek realizálása így átgondoltabbá, összehangoltabbá és remélhetőleg tervszerűbbé válik. Pichler Ferenc Százezer ember tüntetett Nyugat-Berlinben az atomleszerelés mellett (Népújság telefotó — MTI—KS) A bonni NATO-csúcs napján nemcsak a Rajna höm- pölygött, hanem a parlamenttel szembeni túlparton vagy háromszázötvenezer (!) főnyi békét követelő tömeg is. Tavaly Ronald Reagan még „naiv emberek maroknyi csoportjának” minősítette a nyugat-európai békemozgalmak képviselőit. Azóta neki is, kabinetjének is be kellett látnia, hogy a tömegmozgalom olyan erő, amellyel a nagypolitika szintjén is számolnia kell. E hét úgy zárul az Egyesült Államokban, hogy az éppen rendkívüli leszerelési ülésszak színhelyéül szolgáló ENSZ-palota városában több százezres béke-tömegtüntetést rendeznek. Most már nemcsak az ilyen mozgalmak hagyományos támogatói, Kennedy és Hatfield szenátorok fejezik ki megértésüket, hanem az amerikai törvényhozás olyan tagjai is, akik megértették: politikailag veszélyes lenne szembefordulniuk választóik akaratával. Tűzszünet... Az izraeli kabinet és Szíria tűzszünetet rendelt el.'Izrael azzal indokolta a tűzszünet elrendelését, hogy — Tel Aviv szerint — „már nem fenyegeti veszély a palesztin tüzérség részéről Izrael északi részeit”. Képünkön: izraeli tankok Libanonban, az elfoglalt Sidon város utcáin (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)
