Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 135. szám ÁRA: 1982. június 11., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Élet becsülete Közhely idézni gyermek­korunkat, mikor is atyá­ink nem szűntek figyel­meztetni a megtermelt ja­vak becsülésére, a pocsé­kolás bűnös voltára. Az el­dobott alma, az asztalon hagyott, a szemeteskosárba dobott kenyér, az Élet ilyesféle meggyalázása egyenest szentségtörésnek számított akkoriban. Ha körülnézünk a ma színpadán, egyre inkább úgy tűnik, hogy .,kísért” a múlt. Már ami a föld ter­mésének, a határ javainak tisztességét illeti! Kivált­képp a kiskertek, a ház kö­rüli parcellák, ágyások, fó­liák zöldsége örvend meg­becsülésnek. A „gazda” vi­gyázó tekintete nemcsak a fejlődés heteiben kíséri féltő aggodalommal a sa­láta, a káposzta, a borsó, a gyökér gyarapodását, ha­nem arra is ügyel, hogy az így világra segített termés utolsó szála-szeme is hasz­nosuljon. Vagy otthon,, vagy a piacon leljen fo­gyasztóra hagyma, paprika, zöldbab. Évek tapasztalata tanú­sítja ugyanekkor, hogy a közös gazdaságok termése, az egybeszántott határ ga­bonája, zöldtakarmánya iránt lényegesen kevesebb figyelemmel, előrelátással viseltetünk. Felpúpozott platójú teherautók, pótko­csik képe él az emlékeze­temben, amint egyik hely­ről a másikra fuvarozván a friss, értékes lucernát, szé­nát, az ölszámban hull alá, dől az út mentére, hogy ott vesszen kárba. Vagy látom kenyérgabonánk, az Élet pazarlóan vastag, barnás­szőke csíkjait gazdaság­tól a magtárig, magtártól a Zsófia-malomig, ahol is azzá lényegül majdan, ami­ből dolgos, máskor ünnep­lő napjaink, a fölterített asztalok meleg, lágy cipói, karéj kenyerei kitelnek. Tudom, állami gazdasá­gainkban és termelőszövet­kezeteinkben a munkás­emberek, vagy éppen a szakvezetők figyelme sok mindenre kiterjed egy-egy nagy kampánymunka, így a betakarítás kapcsán. Fel­készültek-e a gépek? Van-e pótalkatrész? Biztosí­tott-e a kellő kézi erő? Tudják-e dolgukat a napi élelmezés vagy a tűzvéde­lem tisztesei? Csak azt nemigen hallottam: netán arra is okítanának hogy be­csüljük a vant! Hogy előz­zük meg a föld javainak romlását, oktalan pazar“ lását. Vagyis a határban, a magtárban, a gépeken, a szállítóeszközökön dolgo­zók akként végezzék dol­gukat, hogy a termésből a legkevesebb menjen ve­szendőbe. Pedig — ahogyan mon­dani szokás — ez is meg­ér egy misét. A takarékos­ságra, a figyelemre, a jó gazda gondosságára való előkészítés, illetve a ter­més betakarításához szükséges mindennemű feltétel biztosítása. Egy új szezonmunka küszöbén emiatt éreztem szükségét, hogy aggályaimat papírra vessem. Bízva talán nem érdemtelenül... Moldvay Győző KÖZLEMÉNY A MEGÁLLAPODÁSOKRÓL, ELUTAZTAK A KÜLDÖTTSÉGEK Befejeződött a KGST XXXVI. ülésszaka Kádár János fogadta a KGST XXXVI. ülésszakán részt vevő országok küldöttségeinek vezetőit. Képünkön: Kádár János beszél (MTI fotó Népújság telefotó — KS) Csütörtökön plenáris ülés­sel folytatta munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka. Délután a Duna Interconti­nental Szálló nagytermében a kormánydelegációk vezetői aláírták az ülésszak jegyző­könyvét. Két általános egyez­ményt is aláírtak *a mikro­processzoros technika fejlesz­tésében és széles körű nép- gazdasági alkalmazásában, valamint az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésé­ben való együttműködésről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, aki az ülés­szakon is az elnöki tisztet töltötte be, mondott zárszót. Ezután Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, az NDK kormánydelegáció­jának vezetője emelkedett szólásra. Megelégedéssel állapította meg, hogy az ülésszak ered­ményes munkát végzett. Mint mondotta, az elfogadott ha­tározatok nagy jelentőségű­ek országaink politikai és gazdasági együttműködésének további fejlődése szempont­jából. Ez az együttműködés a mai világgazdasági és vi­lágpolitikai helyzetben külö­nösen fontos. Meggyőződé­sem — mondotta —, hogy valamennyi jelenlevő kül­döttség nevében mondhatom: mindnyájan támogatjuk Leo- nyid Brezsnyevnek a béke megőrzése érdekében előter­jesztett kezdeményezéseit, fontos javaslatait. Ezek a javaslatok megfelelnek az egész világ népei reményei­nek és várakozásainak. A szocialista közösség, s ezen belül a Szovjetunió növekvő gazdasági ' és tudományos­technikai ereje, a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sének évtizedei alatt felhal­mozott gazdag gyakorlati tapasztalatok is a béke ügyét szolgálják az egész világon. A KGST tagjaiként fel­adatunk, hogy mindent meg­tegyünk azért, hogy szocia­lista gazdasági szervezetünk minél nagyobb szerepet játsszék az országaink kö­zötti testvéri kapcsolatok ki- szélesítésében és szilárdítá­sában. A megváltozott nemzetközi politikai és külgazdasági kö­rülmények, az imperialista államok országainkkal szem­ben követett diszkriminációs és korlátozó politikája elen­gedhetetlenné teszi, hogy még szorosabb legyen össze- forrottságunk és még haté­konyabb együttműködésben hasznosítsuk országaink tu­dományos-műszaki és gaz­dasági eredményeit. A KGST XXXVI. üléssza­kán elfogadott határozatok, azok következetés megvaló­sítása elősegíti, hogy további lépést tegyünk ezen az úton. Különösen vonatkozik ez olyan fontos területekre, mint az energetikai és nyersanyagforrások, a mik­roelektronika és a robottech­nika, amelyeknek, mint tud­juk, nagy jelentőségük van (Folytatás a 2. oldalon) A Mátra-bükki Intéző Bizottság új elnöke: Molnár Károly Három megye idegenforgalmának fejlesztési programjáról Az idegenforgalomért ten­ni igyekvő társadalmi aktí­vák széles körének részvéte­lével ülést tartott csütörtö­kön az egri Technika Házá­ban a Mátra-bükki Intéző Bizottság. A tanácskozáson részt vevő vendégeket: And- riicó Miklós belkereskedel­mi államtitkárt, Bart a Ala­jost, a megyei pártbizottság titkárát, Bágyi Imrét, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Schmidt Rezsőt, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­rát, és Czeglédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács titkárát Berecz István, az intéző bizottság elnökhe­lyettese üdvözölte, s mon­dott rövid megnyitót. Ezt követően Andrikó Miklós szólt arról, hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium a tájegységek értékeit kellő hozzáértéssel és lelke­sedéssel gyarapító intéző bi­zottságok munkáját igyek­szik még jobban segíteni a jövőben. Különösen a ki­emelt üdülőkörzetek érde­melnek nagyobb figyelmet. Az elmúlt évek tevékenysé­gét összegezve szép eredmé­nyeket mondhat magáénak a Mátra, Bükk vidékén dolgo­zó intéző bizottság is — mondta az államtitkár. Meg­köszönte Papp Lajosnak, a bizottság leköszönő elnöké­nek segítőkész, aktív mun­káját, majd ismertette a mi­nisztérium ajánlását az in­téző bizottság elnöki tisz­tére. A testület jóváhagyó­lag tudomásul vette a mi­nisztérium javaslatát, amely szerint a Mátra-bükki Intéző Bizottság új elnöke Molnár Károly nyugalmazott belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. A megbízólevél átadása után az ülés elnöki teendőit Molnár Károly vette át, aki röviden szóit a társadalmi testület munkájának jelentő­ségéről, s a három megyére kiterjedő üdülőkörzet fejlesz­tési lehetőségeiről. Hangsú­lyozta, hogy az összefogás a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is sikert hozhat, jó A bizottság űj elnöke: Molnár Károly (Fotó: Kőhidi Imre) néhány új létesítmény pél­dázza már ezt. Az ülésen Domán Imre fő­titkár előterjesztésében meg­vitatták az intéző bizottság új szervezeti és működési szabályzatát, majd tájékozta­tó hangzott el a Mátra-Bükk üdülőkörzet VI. ötéves tervi fejlesztésének hátralévő fel­adatairól. Sok hozzászóló mondta el véleményét, sorol­ta a sürgető tennivalókat, szólt az idegenforgalomért dolgozó társadalmi munká­sok tevékenységéről Ülést tartott a Minisztertanács — A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: a Minisz­tertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormány- küldöttségének hazánkban tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. Megbízta az illeté­kes kormányzati .szerveket, hogy a megállapodások vég­rehajtásához szükséges in­tézkedéseket a maguk terü­letén tegyék meg. A kormány elfogadta a belügyminiszter jelentését az 1977-es vagyonvédelmi határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Megálla­pította, hogy az elmúlt öt évben szervezetebbé vált mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javainak védelme. A Minisztertanács utasította az illetékes mi­nisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy gondoskodjanak a va­gyonvédelem javítását szol­gáló további intézkedések ki* dolgozásáról és bevezetésé­ről. A kormány a Tudomány- politikai Bizottság jelentése alapján áttekintette az ener­giagazdálkodás középtávú kutatási-fejlesztési mun­kálatait. Megállapította, hogy az energetikai kutatások és fejlesztések segítik az ener­giagazdálkodási program tel­jesítését. Fokozott figyelmet kell fordítani az energiafel­használás további ésszerű­sítésére elsősorban a villa- mosenergia-iparban és a táv­hőszolgáltatásban a szénhid­rogének használatának csök­kentésére, hazai szénnel tör­ténő helyettesítésére. Megerősítette a Miniszter- tanács a Tudománypolitikai Bizottság állásfoglalását a kutatóképzés egységes rend­szerének bevezetéséről. (MTI) EGYEZTETŐ MEGBESZÉLÉS A MEGYEI TANÁCSON Kereskedelmünk és idegenforgalmunk fejlesztéséről Andrikó Miklós, belkereskedelmi államtitkár, Markovics Ferenc, megyei tanácselnök és Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjének társaságában megte­kintette a megyeszékhely kereskedelmi létesítményeit (Fotó: Kőhidi Imre) A Heves megyei tanács ötödik emeleti tanácskozóter­mében csütörtökön délelőtt rendezték meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a megye párt-, állami vezetői­nek hagyományos évi egyez­tető megbeszélését. A ta­nácskozáson jelen volt And­rikó Miklós_ belkereskedel­mi minisztériumi államtit­kár, Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára, Marko­vics Ferenc, a megyei tanács elnöke, Bágyi Imre, a testü­let elnökhelyettese, Schmidt Rezső, az MSZMP Eger vá­rosi Bizottságának első tit­kára, Klaisz Ferenc, a MÉ­SZÖV elnöke és dr. Jenes Pál, a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsának tit­kára. Az értekezlet résztvevőit az időszerű kereskedelempo­litikai feladatok meghatáro­zása mellett átfogóan érté­kelték megyénk kereskedel­mének jelenlegi helyzetét. Többek között szó volt az áruellátás színvonaláról, en­nek emelése érdekében a személyi és tárgyi feltételek további javításának lehetősé­geiről. Megvitatták, a fo­gyasztói érdekvédelem hely­zetét területünkön, az új kereskedelmi üzemelési for­mák tapasztalatait, valamint az ágazat szervezetrendsze­rének vezetésével kapcsola­tos teendőket Külön témakört öleltek fel a kereskedelmi és az idegen- forgalmi hálózat megyénk­ben fejlesztésével kapcsola­tos lényeges kérdések, figye­lembe véve természetesen a népgazdasági lehetőségeket és a szerény fejlesztési for­rásokat is. Felvetődött az értekezleten az egri vásár- csarnok építéséhez szüksé­ges támogatás további növe­lésének, az idegenforgalom feltételei javítása érdekében az egri Park Szálló rekonst­rukciójának, valamint a me­gyeszékhelyen szövetkezeti társulásos alapon egy ötezer négyzetméter- alapterületű diszkont áruház felépítésé, nek lehetősége. A Belkeres­kedelmi Minisztérium képvi­selői ígéretet tettek arra, hogy rövidesen megvizsgál­ják annak lehetőségét, mi­lyen módon támogathatják a vásárcsarnok elkészítését, Illetve a szálló felújítását. Szó volt a megbeszélésen a Mátra térségének infrastruk. turális és kereskedelmi fej­lesztéséről is. Ez annál Is inkább fontos lenne, mivel 1983-ban az M—3-as autópá­lya eléri a Mátrát, ahol így jelentősen megnövekszik el­sősorban a hét végi forga­lom. A tárgyalás résztvevői megállapodtak abban, hogy a megye szakemberei hama­rosan fejlesztési programot dolgoznak ki e feladat meg­oldásárai, s a minisztérium ennek megfelelően határoz majd a támogatás kérdésé­ről. Ezt követően Miskolczi Lászlónak, a megyei tanács kereskedelmi osztálya veze­tőjének kalauzolásában a tanácskozás résztvevői háló­zatlátogatáson vettek részt, megtekintették az újonnan épült Vörös Rák Éttermet, a Belvárosi ABC-t, illetve a Mágnes Áruházat, jártak a Katona téri Áfész Áruház­ban, valamint a kempingben is.

Next

/
Thumbnails
Contents