Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. június 9., szerda GENF — Senfben kedden a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége ülést tartott az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalások keretében. HAVANNA — Húszfős veszteséget okozott a Salvadort hadseregnek kedden Perquin városában a Farabundo Marti nemzeti felszabadítási front (FMLN). A „Radio Venceremos”, az FMLN titkos rádióadója azt is közölte, hogy a front harcosai két nappal ezelőtt behatoltak a városba, s a hadsereg csapaterősítéseket küldött a település térségébe. NEW YORK — A fegyverkezés döbbenetes, gazdasági szempontból kétségbeejtő méreteket öltött világszerte — állapította meg Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakának megnyitásakor elhangzott beszédében. A főtitkár adatai szerint jelenleg világszerte évente már csaknem 600 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre azaz az egy emberre jutó katonai kiadások — 112 dollár évente — meghaladják sok fejlődő ország egy főre jutó nemzeti össztermékének értékét. Korunk tragikus iróniája — mondotta a főtitkár —, hogy a fegyverkezési hajsza tovább folyik, holott minden fél tisztában van annak lehetséges borzalmas következményeivel. ROMA — Rómában az éjjel meggyilkoltak két rendőrt, fegyvereiket elvitték. Az ismeretlen tettesek géppisztollyal lőttek gépkocsijukra. A merényletet eddig senki sem vállalta. A járőrautót annak a sportcsarnoknak a közelében támadták meg, amelyben a „vörös brigádok” vezetői elleni per folyik. BONN — Helmut Schmidt az ARD televízióállomásnak adott nyilatkozatában személyeden is megerősítette, hogy az 1980-as országos választásokon kapott többségére támaszkodva a kormánypártok — a hamburgi választásokon elszenvedett vereség ellenére — folytatják együttműködésüket Bonnban. Mivel“ a CDU „relatív győzelmet” aratott a hamburgi tartományi választáson, „törvényes” az az igénye, hogy megpróbáljon többségi szenátust létrehozni a Hanza- városban — mondta Schmidt. BEJRÜT ENSZ-források szerint a több irányban folytatott támadással egyidejűleg az izraeli hadvezetés szárazföldi, légi és tengeri úton újabb és újabb csapaterősítéseket, nagyszámú harckocsit, tüzérségi löveget dob át Dél- Libanonba. Közben az izraeli kormány értésre adta, hogy csapatai mindaddig Libanon területén maradnak, amíg nem sikerül kierőszakolnia egy számára kedvező politikai megoldást. Ez a megoldás a dél-libanoni ENSZ-övezet északi irányú kiterjesztése vagy multinacionális békefenntartó erők megszervezése lehet. LONDON — Haig amerikai külügyminiszter elszólta magát, amikor az izraeli támadásról beszélt az újságírókkal az elnök repülőgépén úton Londonba. Mint mondta, nemcsak elvesztettünk egy repülőgépet és egy helikoptert tegnap, hanem vannak olyan állítások, amelyek szerint lelőttek egy második repülőt és egy második helikoptert is”. „Mi” alatt az amerikai diplomácia vezetője bizonyára Izraelt értette ... Megkezdte munkáját Budapesten a KGST XXXVI. ülésszaka Budapesten megnyílt a KGST XXXVI. ülésszaka. Képünkön: Marjai József, az ülésszak elnöke, a végrehajtó bizottság beszámolójához szóbeli kiegészítést fűz (MTI fotó — Népújság teíefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) — A nyolcvanas évek kezdetétől nagymértékben kiéleződtek a tőkés piac ellentmondásai, rosszabbodott a nemzetközi helyzet — mondotta többek között. — Az Egyesült Államok a konfrontáció útjára lépett, igyekszik saját céljainak alárendelni szövetségesei politikáját, saját szükségleteihez idomítani a fejlődő országok gazdaságát és társadalmi szerkezetét Az Egyesült Államok és néhány NATO-ország uralkodó körei készek áldozatul odavetni az enyhülési folyamatot saját érdekeiknek. Az imperializmus veszélybe sodorja az egyetemes békét fokozza a nemzetközi feszültséget a fegyverkezési hajszát igyekszik a maga javára megbontani a katonai téren fennálló hozzávetőleges egyensúlyt. E bonyolult körülmények között a Szovjetunió továbbra is következetesen végrehajtja elvi békeszerető politikáját, azon munkálkodik, hogy megvalósítsa az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. Nagyra értékeljük, hogy ezt a politikát osztja és támogatja minden testvéri ország. A haladó közvélemény körében élénk visszhangot keltettek azok az új szovjet kezdeményezések, amelyek az atomfegyverkezés visszafogását, az európai biztonság megszilárdítását, az új világháború veszélyének elhárítását célozzák, s amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs terjesztett elő legutóbbi beszédeiben. A Szovjetunió újból és újból megerősítette, hogy nem érdekelt saját katonai erejének növelésében. Világosan és határozottan kijelentjük azonban: kilátástalanok az olyan kísérletek, hogy bárki katonai fölényre jusson a Szovjetunióval szemben. Elvtársak! Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelyeket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottságának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építőmunkában — mondotta befejezésül Nyi- kolaj Tyihonov. A hazánk küldöttségét vezető Lázár György, a Minisztertanács elnöke a többi közt hangsúlyozta: — Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy országaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is ösz- szességében és alapjában véve az előirányzott terveknek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt növelte a világgazdaságban elfoglalt részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy a tőkés államok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetségeseire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának a népi állam védelmére hozott múlt évi decemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasználva gazdasági és pénzügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének normális menetét károsító lépések előrehaladásunkat nem állíthatják meg, mert közösségünk hatalmas potenciállal rendelkezik, s mint korábban mindig, most is számíthatunk egymás és mindenekelőtt a' Szovjetunió internacionalista segítőkészségére, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttműködésből. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyességét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, közgazdasági, szervezeti — feltételek komplex rendszerének kiépítését. A KGST XXXVI. budapesti ülésszaka kedden délután a küldöttségvezetők beszédeivel, majd a megfigyelő országok részéről elhangzott felszólalásokkal folytatódott. —( Külpolitikai kommentárunk Csádi fordulatok HISSÉNE HABRÉ VOLT HADÜGYMINISZTER CSAPATAI gyakorlatilag harc nélkül bevonultak N’Djamenába, a csádi fővárosba, Goukouni Queddei államfő pedig Kamerunba menekült. Az Afrika .szinte mértani közepén fekvő, Magyarországnál jóval nagyobb területű, de rendkívül szegény országban tehát komoly fordulat történt. Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó fordulat. •Csádot északról Líbia, nyugatról Niger és Nigéria, keletről Szudán, délről Kamerun határolja. Aki figyelemmel kíséri a fekete kontinens történetét, megérti, hogy az ország földrajzi fekvése, stratégiai helyzete magában elég ahhoz, hogy múltja, jelene és jövője ne szűkölködjék mindenféle, sajnos, nem mindig vértelen fordulatokban. Az egykori francia gyarmat, legalábbis formálisan, 1960-ban nyerte el függetlenségét. Sorsa azóta is szomorú példája annak, mit jelent egy ilyen szegény ország számára az áldatlan törzsi széttagoltság és a gyarmati múlt együttes öröksége. Az első elnök, Francois Tombalbaye a Sara törzsből származott, és saját etnikai csoportját próbálta megtenni az ország vezető rétegévé — a volt gyarmattartó „oszd meg és uralkodj!” jelige segítségével. Napirenden volt, hogy a francia idegenlégió „rendet csinált” ebben a sivatagos, zilált országban. UGYANEZ MEGTÖRTÉNT az utód, Felix Malloum tábornok idején is, de ezután a kép változott, bonyolultabbá vált. A most elmenekült Goukouni Queddei államfő és hadügyminisztere az első pillanattól kezdve szemben álltak egymással — de immár úgy, hogy kettejük küzdelmét már nemcsak Párizs, hanem a szomszédos afrikai országok érdekeinek szálai is tarkán átszőtték. Queddei egy esztendeje verte meg a mostani győztest, és líbiai csapatok segítségével teremtett viszonylagos és rövid stabilitást. Azután pedig ő maga kérte a líbiai csapatok kivonását, ami meg is történt. Helyettük az Afrikai Egységszervezet égisze alatt nigériai, szenegáli és zairei alakulatokból álló békefenntartó csapatok vonultak be. Mivel az utóbbi időben világossá vált, hogy az ex- hadügyminiszter, Hisséne Habré szudáni kormánytámogatással, amerikai fegyverekkel és szudáni területen készülődik az ellentámadásra, és mivel az is bebizonyosodott, hogy az afrikai békefenntartók nem hajlandók semmiféle fegyveres harcra, a megfigyelők vagy két hete megjósolták Habré győzelmét. EZ MOST — legalábbis pillanatnyilag — bekövetkezett. Harmat Endre A KGST-közösség és a világ A KSH ADATAI ÁTTEKINTÉST adnak a KGST- országok fejlődéséről és országaink közösségének a világban elfoglalt helyéről. A KGST-országok a világ területének 18,7 százalékán helyezkednek el, lakosságuk a világ népességének 9,9 százalékát alkotja, ipari termelésük azonban 33 százalékban részesedik a világ iparának termeléséből. A KGST-országok ipara 1980-ban 84 százalékkal termelt többet, mint tíz, és 308 százalékkal többet, mint húsz évvel korábban, 1950-hez képest pedig 13-szorosára nőtt az ipari termelés. A legfontosabb termékekből többszörösen túlhaladja a világátlagot a KGST-kö- zösség országainak egy lakosra jutó termelése. Villamos energiából 1980-ban 243 százalékát, szénből 358, kő. olajból 238, acélból 350, cementből 263, hatóanyagban számított műtrágyából 365, műanyagból és szintetikus gyantából 139, cukorból 308 százalékát termelték az egy lakosra számított világátlagnak, papírból azonban csak 93 százalékát. A KGST-országok kőolajtermelése' egy lakosra számítva 1970-ben 1201, 1975-ben 1570, 1980-ban pedig már 1598 kilogramm volt. Ugyanebben a három időpontban az egy lakosra jutó villamosenergia-terme- lés Így alakult: 2847, 3734, illetve 4467 kilowattóra. Az ipari termelés és a termelékenység adatai arra utalnak, hogy a termelési többleteredményeket jó ideig extenzív módon, főleg a munkaerő növelésével érték el országaink. Az ipari termelés 1960 és 1980 között 308, a termelékenység azonban csak 161 százalékkal nőtt, ezen belül 1970 és 1980 között azonban már csökkent ez az arány: az ipari termelés 84 százalékos növekedését a termelékenység 60 százalékos emelkedése követte. A KGST-országok mező- gazdaságának termelése körülbelül az országaink területének megfelelő arányban részesedik a világ mezőgazdasági termeléséből. A szemes terményeknek és hüvelyeseknek 18,1 százalékát termelik, ezen belül azonban a különféle termények között meglehetősen nagy az eltérés. A világ búzatermelésének például 30,1, rozstermelésének 71,4, burgonyatermelésének 54,3, kukoricatermelésének azonban csak 8,5 százalékát adják. A világ hústermelésének 18,1 százaléka jutott 1980-ban a KGST-országokra, szemben az 1950. évi 16,9 és az 1960. évi 17,3 százalékkal, tejtermelésük azonban már 28,2, a tojástermelés 20, a gyapjútermelés pedig 21,4 százalékot képvisel. Különösen a két utóbbi esetében nagy a fejlődés, mert tojásból 1960-ban a világtermelésnek még csak 17,9, gyapjúból pedig 19,8 százaléka jutott közösségünk országaira. A TAGORSZÁGOK EGYÜTTES nemzeti jövedelme 1980_ban 66 százalékkal volt nagyobb, mint 1970-ben, 217 százalékkal haladta meg az 1960, és 696 százalékkal az 1950. évi színvonalat. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelem az utóbbi tíz évben évi átlagban Bulgáriában 6,8, Csehszlovákiában 3,9, Lengyelországban 3, Ma. gyarországon 4,8, Mongóliában 3,6, az NDK-ban 5,4, Romániában 8,4, a Szovjetunióban pedig 4,3 százalékkal nőtt. | Egy lakosra számítva 1980- ban szemes terményből és hüvelyesekből Bulgária 859, Csehszlovákia 718, Kuba. 52, Lengyelország 521, Magyar, ország 1320, Mongólia 156, az NDK 582, Románia 915, a Szovjetunió pedig 712 kilót termelt. Az egy lakosra jutó hús- és szalonnatermelés pedig Bulgáriában 89, Csehszlovákiában 98, Lengyelországban 88, Magyarországon 144, Mongóliában 138, az NDK.ban 113, Romániában 75, a Szovjetunióban pedig 57 kiló volt. A fogyasztás természetesen eltér a termeléstől, mivel ezt erősen befolyásolja az export és az import. A KGST-TITKÁRSÁG értékelése is rámutat, hogy a KGST-tagállamokban. a termelés fejlesztésének elsődleges célja a lakosság jólétének állandó növelése. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy csak az elmúlt évtizedben a tagországokban mintegy 30 millió lakás épült, amely megközelítően 70 millió ember számára nyújt új otthont. Az alapvető fogyasztási cikkek, valamint jó néhány tartós fogyasztási cikk egy főre jutó termelésében, illetve felhasználásában az európai KGST- tagországok elérték számos fejlett nyugat-európai tőkés ország színvonalát. A KGST-tagállamok hatalmas munkaerő- és gazdag nyersanyag-tartalékokkal, valamint óriási termelő és műszaki-tudományos potenciállal rendelkeznek. Ez jó alapul szolgál gazdaságuk kölcsönös együttműködéséhez. Jelenleg a tagállamok többsége behozatali szükségleteinek alapvető részét a kölcsönös szállítások teszik ki; ez az arány a gépipari termékek és berendezések, a nyersolaj, a vasérc esetében eléri a 68—70 százalékot, a kőszén és fűrészelt áruk esetében 94—95 százalék, a közszükségleti cikkek területén pedig mintegy 60 százalék. Csak a kölcsönösen hasznos együttműködés révén sikerült a KGST-tagálla- moknak elérniük, hogy jelentős mértékben enyhíteni tudták a tőkés világpiac nyersanyag- és energiaválságának országaik gazdaságára gyakorolt hatását
