Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 8., kedd 3. Tartalékosok között - gyakorlaton Erdős, hegyes, sziklás terep és nagy hőség, erős páratartalom. Az éjjel ugyan esett, jég is hullott, de most meg már porzik az út. Valahol a Dunántúlon járunk, „harcoló” alakulatokat keresünk, azokat a Heves megyeieket, akiket jó néhány nappal ezelőtt az ágyból, a munkahelyről, a civil életből szólított fegyverbe a behívó- parancs. A Magyar Néphadsereg kiképzési tervének megfelelően ugyanis az utóbbi évek legnagyobb feladatának végrehajtására kaptak utasítást Kerékgyártó Béla vezérőrnagy beosztottjai: hivatásosak, tartalékosok és sorkatonák hajtsák végre a Sopron ’82 nevű gyakorlatot. Mint Papp Tibor alezredestől megtudom, a gyakorlat. abból a feltételezésből indult ki, hogy „agresszió” érte az országot, s a csapatoknak ezt a támadást kellett kivédeniük, és kell most visszaverniük. Mindenki és minden mozgásban van már. A hegytetőről, ahol végül is utolérjük a csapatokat, jól látni, hogy a harokocsizók milyen magabiztosan,» látványosan és fegyelmezetten rohamoznak, semmisítik meg erős tűzzel a célokat, ugyanígy távolabb a kétéltűeken helyet foglaló harcosok is, akiket helikopterek és légi deszantisták is támogatnak. A völgy hangos a fegyverek zajától. A látottakról a meghívottak, közöttük Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára, Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke, Eger és Gyöngyös város vezetői, a társ fegyveres erők parancsnokai és a Honvédelmi Minisztérium képviselői — Oláh István vezérezredes. Kárpáti Ferenc altábornagy, miniszterhelyettesek — is nagyra értékelőén nyilatkoznak, elégedetten szemlélik katonáink munkáját. Egyöntetű a vélemény, hogy a csapatok elé állított magas követelményeket a Heves megyeiek becsülettel végrehajtották, jól bírták a nehéz igénybevételt. A mozgósítási, összekovácsolási tennivalók teljesítése után példásan sikerült a kombinált menetgyakorlat és a bonyolult harcászati helyzetekben való feladat végrehajtása. Nagy áldozatkészségről és odaadásról tettek tanúbizonyságot a résztvevők; a kétkezi munkástól a főmérnökig igazi bajtársakká váltak. — Jó, összeszokott gárda lett ez — mondja az egyik kisebb alegység parancsnoka, Kontos Gábor hadnagy, aki civilben földmérő. Az elmúlt évek gyakorlatai során barátokká váltak a beosztottak, a többség a Parancsnoki tájékoztató Nesztelenül lopakodnak a felderítők Rettentő erő a páncélos csapatoké civil életben is ismeri egymást. Valamivel távolabb, a gyöngyöstarjáni Tóth Józseffel, kétgyermekes családapával találkozunk, öt éjszaka szólították el hazulról, most éppen őrszolgálatot teljesít: — Nem ismeretlen számomra a feladatom, igyekszem tudásom szerint legjobban teljesíteni. Igazán nincs mire panaszkodni. A szolgálat ugyan nehéz, de a rólunk való gondoskodás példamutató. Hasonlókat mond Gyuris János honvéd is, aki a gyöngyösi IKV dolgozója. — Ma van a másfél hónapos fiam névadója — újságolja —, hát jobb lenne ott lenni, de hát ez van. Majd ha hazamegyünk, bepótoljuk a lemaradást... Kísérőm jegyzi meg, hogy a politikai munkások sokat tettek már eddig is a jelentkezett gondok megoldásáért. Ez ideig például hat katonát engedtek el, szereltek le, mert sajnos haláleset történt a családjukban. Persze szerencsésebb esetek is adódtak : a nagyszerű helytállásért több tartalékos családját és munkahelyét értesítették a férj, illetve dolgozójuk elismeréséről. — Örömmel újságolhatom, hogy a csapatoknál semmilyen rendkívüli esemény nem történt — summázza Papp Tibor alezredes. — Biztosan egészségesen, a gyakorlat ezernyi szép élményével szerelnek majd le, térnek vissza munkahelyeikre, családjukhoz a tartalékosok. — Addig is mit üzennek? — Jól vagyunk, hamarosan megyünk haza. Fazekas István Ojabb bevetés előtt Sopron ’82 VÁLLALATI KONTRA EGYÉNI BECSÜLET? Matricazűr Először nem akartam hinni a fülemnek. Ilyen nincs — gondoltam. Aztán rá kellett jönnöm: van. A történet nem kitalált, az első szótól az utolsóig igaz. Megyeri Sándor 30 éves, nős, egy leánygyermek apja. Gyöngyösi lakos, gépkOL. csivezető, a Volán 4-es számú Vállalat helyi üzemének dolgozója. Taxis. Kollégái szeretik, ahol tud, önzetlenül segít és erre bőven akadhat alkalma, hiszen eredeti szakmája az autók orvoslásához köti. A fiatalember úgy érzi, a munkahelyi közösség és főnökei tevékenységét elismerik, megbecsülik. Többször kap fizetésemelést, jutalmat. Fegyelmi ügye nem volt sem itt, sem egyetlen előző munkahelyén — joggal számíthatott hát a vezetőség bizalmára. Derült égből a villám... Ez év márciusának végén hívatják az üzemegység forgalmi osztályára, ahol közük vele, hogy kénytelenek a vele kötött önelszámoló munkaszerződést felbontani. Magyarul: a taxiról más munkakörbe helyezni, mert lenézi az utazó közönséget. Mint kiderült, Megyeri körülbelül másfél éve (!) valamelyik budapesti trafikban vásárolt egy matricát, amelyet munkahelye — taxija — egy nem feltűnő helyén elhelyezett. Az ominózus szöveg így szól: „Kuka utas vésd az észbe, hogy ne szólj bele a vezetésbe.” (Akik szívesen nézték a televízió két kőkorszaki szakijának kalandjait, azok emlékezhetnek a sorokra, még ha ott egy kicsit durvább formában is, de helyes ritmussal szerepelt e Rom- hányi-rímpár.) A fiatalember védekezésül elmondta, hogy távol áüt tőle a szándék, senkit sem akart megbántani. És ha az eltelt idő alatt valaki kifogásolta volna a suta versikét — esetleg magára értelmezi — azonnal leveszi. Beszélt arról is, hogy a vásárlás óta eltelt idő során többször ellenőrizték kocsiját az arra illetékesek. De senki sem figyelmeztette hibájára. Hiába érvelt, a szolgálati szabályzatra hivatkozva, a vállalat vezetői érvényt szereztek akaratuknak és áthelyezték az áruforgalomba. A jog adta lehetőségek Megyeri jogtalannak érezte az ellene hozott határozatot és élt az üzemi demok- mokrácia adta lehetőségekkel: a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül a szerződésbontást, hiszen munkáját mindig lelkiismeretesen végezte, soha semmi kifogás nem merült fel ellene, ezért méltánytalanul súlyosnak érzi á döntést. Még egyszer hivatkozott arra is, hogy amennyiben a matrica szövegével bárkit is megsértett volna, akkor bocsánatot kér és ha valaki (utas, ellenőr vagy felettes) felhívja figyelmét erre a hibára, haladéktalanul eltávolította volna. A bizottság gondosan mérlegelte a felek indokait, és mivel nem találta elég megalapozottnak a vállalat vezetői által hozott döntést, a fiatalembert visszahelyezte eredeti munkakörébe. Derült égből megint villám Idáig a történet nem tér el a szokványos históriáktól. A dolgozó becsületén esett folt művi úton eltávolíttatott. * Ami azonban ezután történt, aügha kerül majd az üzemi demokrácia történetének fényesebb lapjaira. Megyeri jelentkezik munkahelyén, hogy újra visszakerülhessen taxija volánja mögé. Közük vele, maradjon csak a teherautón, mert a vállalat fellebbez. Marad. Aztán május 12-én, reggel szokás szerint munkára jelentkezik, Miskolcra indulna... Meglepetten fogadják és közük vele, hogy felmondtak neki, de ezt a mai utolsó fuvart még elviheti. Ami. kor hazaért több száz kilométeres útjáról, otthonában várja a felmondólevél. Igazgatója azon indokok alapján, amelyek még egy üzemen belüli áthelyezéshez is kevésnek bizonyultak — felmondott. Azonnali hatállyal, a Volán becsületének és hírének csorbítása miatt. Megyeri természetesen újra élt jogával, és ezt a döntést is megpanaszolta, ennek eredményére még várnia kell, azonban felmondási ideje már holnap (!) lejár. Tanulságok és kérdések Vajon milyen biztosítékok és jogok védik a jól dolgozókat, ha a rosszul értelmezett vállalati becsület „védelmében” első botlásuk után akár utcárá is tehetik őket. S vajon egy ilyen döntés mennyire használ a vállalat jó hírének? Nem a matricát vesszük védelmünkbe, de a döntés aránytalanul nagy súlyát és törvényességét megkérdőjelezzük. Mert a versike említette vezetésbe valóban nem illik beleszólni, ebbe viszont „kötelező". Szilágyi Andor A hét öröme-gondja Rózsában Támad az Ágó-patak — Avatás előtt az öregek napközije - Késik a „Szövetkezet” felújítása A tanácstitkár szabadságon, így a 2500 lelkes község, Rózsás zentmárton szakigazgatási szervének tevékenységéről, gondjairól Morvái Ferenc társadalmi tanácselnökkel beszélgetünk, hogy pillanatnyilag mi a helyi vezetés legfeszítőbb gondja?-> — Rosszak az útjaink, továbbá rendezni keüene a falut átszelő Ág^-patak medrét. Mert mi történt a múlt héten is, pontosan pénteken, amikor felhőszakadás zúdult a tájra? Az óriási vízmenynyiséget a piszkos^ itt-ott eltorlaszolt meder nem tudta levezetni és a patak 30—40 centiméteres vízzel elárasztotta a Deák és a Kossuth utat, az ott lévő házak kertjeit. A művelődési házba még két órával később se lehetett csizma nélkül bemenni — mondja Morvái Ferenc. — Mi az én elképzelésem? Ahol tanácsi területet érint az Ágó, ott nekünk kellene megfelelő fedezetet biztosítanunk a mélyítésre, egyebütt az érintett telektulajdonosokra hárulna a mederrendezés költsége. Az emberek jöttek is hozzám, de vissza kell vámom Szilasi József vb-titkárunkat, hogy vele együtt beszéljük meg a tennivalót. Persze nem lesz könnyű lépnünk, hiszen a községfejlesztési alapot egyéb munkára tartalékoltuk. Elmondotta a tanácselnök, hogy ugyanekkor megvalósulás küszöbén áüó feladat az öregek napközi otthonának az átadása a Kossuth Lajos utcában. Itt a tanács a köz* ségfejlesztésből vett több mint kétszázezer forintért egy öreg épületet. Erre új tető került, belső átépítést is végeztek, és ha a jelentős társadalmi összefogással végzett munka lendületét nem töri meg a vízvezeték beszerelése, ami szakipari munka, augusztus 20-án átadhatják rendeltetésének 'az intézményt. Egyébként a berendezés költségeit csökkenti az ecsédi külfejtése« bányaüzem segítsége: asztalt, széket, szekrényeket adtak a napközinek. A huszonöt idős ember napi ellátását az iskola konyhája révén oldják meg. — Különben foglalkoznunk kell mielőbb a tanácsházával szemközt lévő, Siroki- féle ház sorsával is, amely a községre maradt, és szolgálati lakás céljából tavaly megkezdtük a helyreálütá- sát. Sajnos a helyzet cseppet sem rózsás! Év végén ugyan az a basán költségvetési üzem 650 ezer forintot leszámlázott, de azóta rá se néz a félbehagyott munkára. Ügy áll ott, az időnek kitéve, hogy még födele sincs. — Egyébként a kereskedelem területét érintve hadd mondjam el, hogy az alapellátás nagyjából biztosított. A kenyér körül azonban mindmáig sok a visszásság. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletei egyszerűen képtelenek szabad szombatonként a lakosság kenyérszükségletét biztosítani, amit a magam bőrén is tapasztaltam, amikor egy alkalommal a Fáczán-féle üzletben sort álltam, — több napos kenyérrel szolgáltak ki. És a boltos még azt mondta: ez van, ha jó, vigyem! Hogy mitől remélhető községünk jobb kereskedelmi eüátása? Az Apci úton van a Lőrinci és Vidéke Áfész- nek egy öreg épülete, amit a falusiak csak „Szövetkezet” néven emlegetnek. Nos, ebben a Panoráma, az áfész és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tart fönn egy- egy boltot, öreg, körültámogatott építmény ez, amit csak alapos felújítással lehetne használhatóvá tenni. Tanácsunknak van is egyezsége a kiskereskedelmi vállalattal. Eszerint tavaly novemberben már üzemelnie kellett volna a helyreálü'tott épületnek. Mégpedig „kis- ker”-fedezettel, és oly formában, hogy a másik két érintett cél majd „lerakja” a költségeket. Sajnos a kivitelezés mostanáig nem indult meg, sőt választ sem kaptunk arra a. tanácshatározatra, amelyben a vállalt kötelezettségére figyelmeztettük a megyei céget... moldvay)
