Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

MINDENNAPI ^ ^ NYELVÜNK „Realizált kuparemények...?” Nem véletlenül kérdője­leztük meg a címbeli nyelvi formát. Arra is utalunk ve­le, hogy újabban a sport­nyelvben is feleslegesen jut­nak nyelvi szerephez az ide­gen szavak. Nem is oly _ régen a sportnyelv „ma­gyarságát” példának tekin­tettük, még abban is, hogy csupa jó magyar szóval igen szemléletes és fordula­tos leírásokat olvashattunk a legkülönbözőbb sportbeli ese­ményekről. Vannak ma is olyan sport- újságírók, akik élménysze- rűen, láttatóan közük mon­danivalójukat, s következe­tesen kerülik az idegen sza­vaikat. S nekik van igazuk. A sportesemények érzékel­tetésére, megjelenítésére ke­vésbé alkalmasak az olyan leírások, amelyeket megter­helnek idegen szavaikkal. Ezt bizonyítja ez a példatárunk is: „Gólokban is realizáló­dott kezdeményezőkészsé­gük” (Népsport, 1982. ápr. 19.). — „A bajnok mögött a Ferencváros, a Videoton, a Tatabánya szeretné reali­zálni kupareményeit” (Nép- szabadság, 1982. máj 1.). — „Hátsó játékunk stabilitása is nagyon sokat javult” (Népsport, 1982. márc. 22.). — „Melyik csapatnak sike­rül regenerálódnia az újabb erőpróbára” (Népsport, 1982. márc. 22.). — „Megérdemelt vereséget szenvedett az in- diszponáltan játszó listave­zető” (Népsport, 1982. márc. 29.). A közlés pontosságának, hitelességének érdekében ezekből a magyar megfele­lőkből kellett volna válogat­ni az idézett szövegrészietek szerzőinek: megvalósít, va­lóra vált, végrehajt, meg­mutatkozik, — erőssége, szi­lárdsága, — új erőre kap, megújhodik, — kedvetlenül, erőtlenül, nem képességének megfelelően stb. A közlés egyértelműségé­nek csorbítását eredményez­te ez a szövegrészlet is: „Bi­zonytalan, hogy mennyire számíthat a sérültekre ési a laboráló játékosokra.” (Ma­gyar Hírlap, 1982. ápr. 17.). A laboráló idegen szó az olvasók nagyobb részének nem ad pontos tájékoztatásit. Akik tanultak latinul, csak sejtik, mi lehet e szónak sa­játos használati értéke. A latinból átvett laborál igé­hez ezek a jelentésváltoza­tok társíthatok: dolgozik, vesződik, kínlódik, fárado­zik ; baja van, szenved sitb. A laborál és a laboráló szóalakok orvosi műszóként is kaptak nyelvi szerepet. Ez a szakszói használati ér­ték jelentkezik idézett szö­vegrészletünkben is. A sport­közlemények nyelvhasznála­tát azonban hasznosabb len­ne a beszélt nyelvhez köze­líteni, ezért a laboráló szó minősítő szerepét inkább e magyar megfelelőkre kellett volna bízni: bajlódó, gyen­gélkedő, bajoskodó, beteges­kedő stb. Dr. Bakos József jubileumi hangverseny Idén ünnepli megalakulá­sának 25. évfordulóját az Egri Helyőrségi Fúvószene­kar. Ennek keretében adják második jubileumi koncert­jüket holnap, hétfőn este 8 órától az egri vár Romkert­jében. Az Agria ezen az első ren­dezvényén majd száz hang­szer szólal meg a szolnoki Kilián Repülő Műszaki Főis­kola fúvósainak közreműkö­désével. Elhangzik Verdi Szicíliai vecsernyéje, Liszt Ferenc XIV. szimfóniája, va­lamint Csajkovszkij 1812. nyitánya Az ünnepi hang­verseny vendége lesz Lu- gossy Melinda is, aki Ko­dály- és Pucciini-műveket énekel. Bevezetőt és ismertetőt mond Szepesi György, az egri Állami Zeneiskola igaz­gatója. Játsszon velünk! Szerzők, színészek, szerepek Kérjük, utazzon velünk évezredeken és országokon át. Megkeressük mindenhol a színházakat, bekukkantunk a függöny mögé, végigkövetjük az előadásokat. Elvegyü­lünk a görög közönség soraiban, felkapaszkodunk a vándorkomédiások ekhós sze­kereire. Rémüldözünk a középkori passiójátékok ördögeitől, együtt tapsolunk a fran­cia közönséggel Moliére úrnak és társulatának. Együtt örülünk az először felcsendülő magyar szónak a színpadon, s az újra és újra megújuló csodának: az előadásnak. Így jobban megérthetjük a ma színházi törekvéseit, örömmel találkozhatunk az eg­ri nyári játékok, az Agria Játékszín előadásain régi ismerőseinkkel: szerzőkkel, szí­nészekkel, szerepekkel. 0 Pályázatunkon részt vehetnek szocialista brigádok és egyé­ni pályázók. A jutalmazás kettős: hetente értékeljük a meg­fejtéseket, s hat hét után hirdetjük ki a végeredményt. A helyes megfejtők között minden héten jegyeket sorsolunk ki -ßz Agria Játékszín előadásaira. Egy szocialista brigád és há­rom egyéni pályázó kétszemélyes, ingyenes meghívást kap egy színi előadásra. A nyertesek nevét a következő heti rejtvényünk mellett közöljük. Aki(k) végigköveti(k) sorozatunkat, értékes nyeremények­ben részesül(nek). Az egyéni jutalmak között ott szerepel a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat két személyre szóló meghívása egy pezsgős színházi vacsorára, valamint a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat óriási Agria-tor- tája. Lehet nyerni színházi látcsövet — a MEBIB aján­déka — s még seregnyi értékes ajándékot, összesen 20 ezer forint értékű díjat ajánlott fel a megyei tanács, a megyei KISZ-bizottság, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Me­gyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, a KISZÖV, a MÉSZÖV és a TESZÖV. Ezeket a nyereményeket a három legjobban szereplő szo­cialista brigád és a három legügyesebb egyéni pályázó kap­ja, akik végigkövetik a feladványokat. A KISZ Heves me­gyei Bizottsága a legjobban szereplő ifjúsági szocialista brigád számára külön díjat is ajánlott föl, ezért kérjük, hogy a fiatal kisközösségek tagjai jelezzék részvételüket a levelezőlapon. A megfejtéseket a Népújság címére várjuk: 3301 Pf.: 23. A levelezőlapra vagy borítékra írják rá: „Szerzők, színészek, szerepek". Eredményes versenyzést, jó szórakozást kívánunk. A könyv­tárak olvasószolgálatánál kérjen eligazítást és segítséget a helyes megfejtések megtalálásához! 1-ES REJTVÉNY: Emlékpróba. Egy képet láthatnak olvasóink, amely egy régebbi Agria-bemutató jelenetét ábrázolja. Kérjük, írják meg a bemutató évét, a szerző nevét és a mű címét. A fel­ismert színészek nevéért jutalompont jár! 2-ES REJTVÉNY: Totó. Kérdéseink mellé válaszokat mellékelünk. Melyik a helyes? Küldje be a tippjeit! I. Miből származik a tragédia szó? , 1 A bürökpohár görög nevéből. X A kecskeének szóból. 2 Damoklész kardjának elnevezéséből. II. Mi volt a szerepe az ókori görög színházban a karnak? 1 A teljes igazságot közölte. X A szerző magánvéleményét mondta el. 2 A közösség álláspontját foglalta össze. III. Mit használtak az ókori görög színészek, hogy min­denki lássa őket a színházban? 1 Látcsöveket osztottak szét a közönség között. X Kevés embert engedtek be a nézőtérre. 2 Magasított talpú cipőket vettek föl. IV. Milyen pályára készült eredetileg Euripidész a ha­gyomány szerint? 1 Atlétának. X Tengerésznek. 2 Kocsmárosnak. V. Miért tartja a legenda úgy, hogy Dionüszosz „kétszer született”? 1 Ügy leitta magát, hogy csak a gyors orvosi be­avatkozás mentette meg életét. X Az anyja halála után az apja hordta ki és szül­te meg a gyermeket. 2 Halálos sebet kapott, s az istenek új életet ado­mányoztak neki. Ví. Mit jelent a „deus ex machina” kifejezés? 1 Isteni beavatkozás. X A színházi előadások alatt fogyasztott, ingyenes hűsítő görög neve. 2 A függöny a görög színházban. VII. Mennyi ideig tartott egy ókori színházi program? 1 Szünetekkel együtt három óra. X Szünetek nem voltak — a tűző nap miatt csak két óra. 2 Reggeltől estig. VIII. Ki volt a mitológia szerint lphigeneia? 1 Zeusz gyermeke, aki a fejéből pattant ki. X Trójai királylány, aki megmenekült az égő város­ból. 2 Agamemnon lánya, akit a trójai háború sikeré­ért feláldoztak. IX. Kit tartanak a színház megteremtőjének? 1 Szophoklészt. X Nem ismert a neve. 2 Teszpiszt. X. Ki fizette a szegény görög nézők színházjegyét az ókorban? 1 Az állam. X A színészek és a szerző. 2 A Görög Művészeti Tanács. XI. Ki festette a Görög színház romjai Taorminában cí­mű képet? 1 Fényes Adolf. X Szinyei-Merse Pál.-2 Csontváry Kosztka Tivadar. XII. Ki fejezte be Euripidész Iphigénia Auliszban című utolsó művét? 1 A barátja. X A felesége. 2 A fia. + 1 A görög szerzők az ókorban honnan választották hőseiket? 1 A mindennapi életből. X A mitológiából. 2 Saját maguk találták ki figuráikat. 3-AS REJTVÉNY: AGRIA-MOZAIK. Minden héten más részletét közöljük egy képnek. A hat mozaik­darabkát illessze össze és a végén összeragasztva küldje be. Írja mellé a darab cí­mét, bemutatásának évét, s a képen látható szereplők nevét. A pályázat beérkezési ha­tárideje: 1982. június 11. A MAG VAR MÚLT MOSOL VA Most egy katolikus pap, Faludi Ferenc áttételes kri­tikáját adjuk kora társadal­máról többek közt három fordításféle műve az Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes em­ber, a Nemes Asszony és a Bölcs és figyelmetes udvari ember fejezi ki. Azt mond­ja el bennük hogy milyen, s hogy milyennek kellene lennie férfinak, nőnek, idős­nek, ifjúnak egyaránt. Művei már életében meg­jelentek, versei átmentek a magyar irodalmi köztudat­ba. Egyik méltatója írta költeményeiről: „Mindazt magába sűríti, amit a régi magyar irodalomból folytat- hatónak ítélt az utókor; Jó­zsef Attiláig mindenki egy kicsit adósa verszenéjének, versmondattanának, stró­fáinak és rímeinek. Két korszak határán: az utolsó régi és az első modern.” De a szépprózának is mestere volt. Nemcsak fent említett műveiben, hanem a Téli éjszakák című kere­tes elbeszélésgyűjteményé­ben is. Istenes jóságra, és szeren­csés boldog életre oktatott Nemes Asszony (Részlet) Oktatások (VIII/6.) EUSEBIUS: A fiatal dá­mákat úgy nevelik mintha a török csárszámak csordá­ját akarnák vélek szaporíta­ni. Az anyák nagy gondját viselik testeknek; lelkekkel egy cseppet sem agganak, mintha semmi jussok nem vóna a mennyországhoz. Szóllatlan gyermekségétül fogva hét egész esztendőkig úgy bánnak vele, mintha csak mind azon test volna, és semmi lélek nem mozga- na a kisasszonyban. Tol- lazzák, hímezik, hizlalják; mindent kezére s kedvére' adnak; semmire sem tanít­ják, semmiről sem feddik, semmi büntető eszközzel nem ijegetik. Hol pedig itten észre kellene venni az anyáknak, hogy jóllehet a pici pupa még nincsen érett ésszel; mindazonáltal vagyon nyers érzékenység benne, amelyre nézve, hol szépsé­ges szóval s kedves ajándé­kokkal, hol fenyegetéssel minden illendőségre s képes jó erkölcsre lehetne hajto­gatni és szoktatni... De amint mondám: a mostani nem-édesanyák — e hét esztendők jártában ezzel nem agganak; hanem palo­tás módi pálca alatt nevelik: kézrül kézre adják ápolga- tásra ölelgetésre, nyalják- falják, öblökben rengetik, bársonyon nyugtatják, aranyban, bíborban takar­ják, a legkényesebb cseme­gékkel táplálják, azon köz­ben az imádságnak és iste­ni félelemnek még hírét sem hallja, ennek helyében a francia ábécét és minden­féle hívságot vernek kis fe­jébe. Mikor már csírázik, és ki- színlik valami eszecske be­lőle; akkor sietve-sietnek véle a mama belső kamará­jában, igyenesen a tükör elejbe leckére: mint s hogy kellessék véle tanácskozni. Oktatják azután a toaletta dolgában, mutatják a ken­dőzésnek eszközeit, mennyire légyen szabad nevelni az arcákon a pirost, hogy meg ne sokallják a szemek; s mint kellessék elejét ven­ni, hogy a veríték le ne mossa és el ne árulja a vendégszínt; mi vizekkel le­het frissen s gyengén tar­tani a testet! Felserdülvéni, táncra s muzsikára hajtják; mikor már annak rendi szerint csossza s ropja a menüettet, és a kótabetűkön fel s alá tud valamicskét danulni; mikor megtanulta, mint pittyengeti ajakit a többi, mint hunyorít ide is amoda is, mint haboz médiáson a legyezővel: víg örömét mu­togatja az anyja, fenjen di­cséri érette, s biztatja, hogy böcsületet fog vallani a conversationban (=a társal­gásban). Mindazonáltal (úgymond) még két fertel- mes módi bűnt tapasztalok benned jó leányom: még va- docska vagy, és igen sze- mérmetes; a jeles udvari dáma nehezen pirul, nem változik színében, nem vo- nogatja magát minden apró­lékért, nem minden árnyék­ra nézve pillant ijedelme- sen. A gyermek, hogy ked­vét találhassa anyjának, megszokja az arcátlanságot, derekasan szemtelenkedik, és hogy annál is jobban bé- öltözhessen a mondott szo­kásokba, talpig kivetkezik a régi szüzeket késérő sze­méremből és jámborságbul. Azonközben jőnek, men­nek az esztendők, erőt vesz­nek, vastagodnak a gonosz indulatok, sereggel érdeklik a kísértetek, a nem tudom mi kívánságok tartalék nél­kül járják szívét, a minden­féle hívság ide s amoda ra­gadja. A kisasszony hül, fül, nem tud hozzá, mint kelles­sék magát megtartóztatni nem bír a testi indulatok­kal, nem esze hanem csak kedve után járdogál. Az anyja másfelül mint a bál­ványt úgy öltözteti; a szol­garend pedig mint isten- asszonyt úgy imádja. Aki­re haragos szemet mutat, jaj os annak sorsa, hetes be­teg utána; akire pedig mo­solyog, már dicsőült lélek­nek tartja magát lenini; mert tudja, hogy kedvében vagyon az asszonynak. (1748) Bölcs és figyelmetes udvari ember Jele, hogy már férges an­nak híre, aki másnak ki­sebbségére buzgó. Némelyek tulajdon mocskokat a má­séval mentegetik, és ha így sem szapulhatják ki: szín­nel szépítik, hogy bédughas- sák szemét a világnak. Még mások azzal vigasztalják magokat, hogy többen is bé­lyegesek azzal, amiben ma­gok vétkesek, ez pedig hit- ván, sőt esztelen vigasztalás. A gyalázkodóknak büdös a szájok; nem is lehet kü­lönben, mint hogy egy egész városnak vagy községnek minden tisztátalansága oda takaroszik, és onnan forr ki. Aki más büdösségét keveri, maga büdösödik. Kevessen vagyunk minden eredendő, vagy reánk ragadott vala­mi fogyatkozás nélkül. Ki egyben, ki másban vét. Ta­gadhatatlan, hogy szó fér hozzánk. Csak az isméret- lenek mentek. Aki böcsületit szereti, ke­rülje, hogy ollyas lajstrom­könyvnek ne mondassák len­ni, mellybe öszverakódott, és sorra osztatott mindenki­nek gyalázatos mocska. Az ollyan embert az okos világ utálatos büzhedt dögnek tartja, mellynek tűrhetetlen nehéz szaga messze terjed, soknak árt. (1750) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents