Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 6., vasárnap 5 Üzen a szerkesztő B. L.-né, Eger A jubileumi jutalom az el­mondottak szerint jár, azt ki kell fizetni! Ha a jubileumi jutatom az öregségi nyugdíjazás évében válik esedékessé, a nyugdí­jazáskor kell kifizetni. Ha a nyugdíjazáskor a jutalmat nem kérte, a feltételek iga­zolása mellett attól a válla­lattól kérhetik az általános elévülési időn belül — ez három év —, ahonnan nyug­díjba ment, illetve ahol utol­jára alkalmazták. A jubileumi jutalmat in­dokoló időtartam kiszámítá­sánál — mert ez is kérdése volt —, mindazt a munka- viszonyt figyelembe kell venni, ami a munkakönyv­ben így van bejegyezve A „bemondás szerinti” munka­időt — még ha a munka- könyvbe be is van jegyez­ve —, csak akkor lehet be­számítani, ha azt a kérel­mező hitelt érdemlő módon igazolja. Ilyen például a munkakönyvön kívül a szol­gálati bizonyítvány, vagy volt felettes nyilatkozata is. L. K., Eger A vállalat egyoldalúan a szerződést nem módosíthat­ja. Különösen akkor nem, ha a szerződésmódosítás ép­pen azt a helyzetet teremti, hogy a dolgozót nem a szak- képzettségének megfelelő, te­hát a szakmai tudását ki­kerülő munkára akarja be­osztani a munkáltató. Min­den látható és igazolható indok nélkül. Ezt a szerződésmódosítást nem köteles elfogadni. Ha azonban határidő megszabá­sával arra kötelezték, hogy a munkát az új munkaköré­ben feli folytatnia, a munka­végzést nem szabad megta­gadnia. Akkor sem, ha idő­közben a határidő betartása mellett panaszt emelt a döntőbizottságnál az ön sze­rint jogsértő igazgatói dön­tés miatt. Ha a szakmai tu­dás és képesítés hiánya fo­kozott balesetveszélyt is eredményezhet, s ha- úgy érzi, hogy súlyos helyzetet teremthet új munkakörében, ezt írásban hozza alkalma­zója tudomására és az bizo­nyára eltekint a szerződés módosításától. A levél nem körvonalazza eléggé a volt munkakörét sem, azt sem, amelybe he­lyezték, csak arra hivatko­zik, hogy a régire van ké­pesítése, papírja, az újra meg nincs. Lehet, hogy mun­káltatójának alapos a véle­ménye arra vonatkozóan, hogy a két papír külön-kü- lön sem jelent szakmát és az egyikben eltöltött több éves szolgálat képessé teszi önt arra, hogy ezt a szerző­désmódosítást elfogadhassa. De egyoldalúan a munkál­tató nem módosíthatja a szerződést! Vagy az igazga­tói intézkedés formája rossz, vagy a tartalma! F. T., Gyöngyös A házastársak közötti va­gyoni megegyezés — bármi okból — lehetséges, peren kívül is. Ahhoz azonban, hogy ez a vagyonjogi ren­delkezés mindenütt elfogad­ható legyen, nem elég papír­ra vetni, ennek érvényessé­géhez a jog szigorú szabá­lyokat ír elő: ilyen egyez­ségi nyilatkozatot a házas­társak csak közjegyző előtt tehetnek. Ez a hatósági for­ma biztosítja, hogy a felek közül egyik se ragadtathas­sa el magát olyan követelé­sekre, amelyeket később sú­lyos vitákban kellene tisz- tázniok a perbe szálló há­zastársaiknak. A közjegyző a kellő kioktatást a felmerülő kérdésekben kötelességsze- rűen teljesíti. F. J., Kolozsvár A levélben foglaltakra vá­laszoljuk, hogy mindkét fo­tót az újság munkatársa Kő- hidi Imre készítette A név­cserét a sajtó, vagy a „nyomda ördöge” akarhatta! Hát ilyen is van! Hozzászólás az 1982. május 23-i, „Hát ilyen is van?” című cikkhez. Sem rokona, sem barátja nem vagyok a húsbolt vezetőjének. Hogy mégis tollat ra­gadtam, azt a nagyfokú igazságtalanság, a tények elferdülése miatt tettem. Meggyőző­désem, hogy V. J.-né — egy hét végi szabad szombat késői vásárlója volt. Az üzletnek kötelező nyitva tartási rendje nincs, nem is lehet. Akkor és addig tart nyitva, ameddig áruja van. A cikk írója emberi magatartást kifogá­sol úgy, hogy pellengérre állít olyan embert, akinek az emberi magatartásából sokat ta­nulhatna. Az üzlet rendszeres vásárlói pontosan a cikkben leírtak ellenkezőjét tudják elmon­dani az említett üzletvezetőről. Sokszor el­csodálkoztunk mi, vásárlók, a higgadt, meg­fontolt, nyugodt magatartásán. Olyan ember jó tulajdonsága a türelem, aki szereti, s hi­vatásának érzi a szakmáját, jó kapcsolatokat teremt embertársaival. A bolt megnyitása óta rendszeresen vásá-, rolok ott, ahol több üzletvezetővel találkoz-j tam már, de kijelenthetem, hogy V. J.-né céltáblája emberi tulajdonságaival kiemelke­dik közülük. Szájhagyományokra alapozva, 3/410—10 óra között- megállapította, hogy reggel 7 órakor, a nyitáskor, sertéshúst mértek. A zárt ajtó ellenére először csak várakozott az üzlet előtt, majd adandó alkalommal be is ment az üzletbe azzal a szándékkal, hogy körül­nézzen ott. Erre joga nem volt. Ha az üzlet vezetőjének a magatartását kifogásolta, úgy nem önbíráskodással kell az észlelteket ren­dezni, hanem az üzlet felügyeleti szervének tett akár szóbeli, akár írásbeli észrevétellel. A cikk hangvételéből, írójának az eljárás­módjából nem a jogos felháborodás csendül ki, hanem egy csomó emberi rosszindulat. A megye nyilvánossága előtt" becsületében sérti meg embertársát egyéni megállapításai­val. Szerintünk is feltételezhető, hogy a cikk­író a „majd én megmutatom” típusú embe­rek közé tartozik. Erre utal a cikk befejező bekezdése, miszerint: „Panaszkönyvet nem kértem ...” stb. Vajon miért... ? Ha az üzletvezető az őt ért alaptalan, rá­galmazó vádak miatt szégyenében otthagyja z üzletet, mi, a rendszeres vevők látjuk a árát. Lukács Károly és még 47 aláírás VISSZHANG Senki sem próféta a saját hazájában A brigád avatta a kisdobosokat A Heves megyei Sütő- es Édesipari Vállalat 1-es számú kenyérgyárának Dobó István aranykoszorús szocialista bri­gádja — régi hagyományoknak megfelelően — kötötte fel a kék nyakkendőket az egri 9-es számú Általános Iskola 1. a. osztályosainak. Az ünnepség után — a gyermeknapról is megemlékez­ve — a brigádtagok édességgel kedveskedtek a kicsiknek. Iván József brigádvezetö köszöntőjében elmondta, hogy az elkövetkezendő hét évben figyelemmel kísérik majd a raj életét, munkáját. Segítséget nyújtanak a pajtások pálya- választásában is. ­Az avató brigád (felvételünkön is ez látható) őrsi zászló­kat adományozott a már felavatott kisdobosoknak. Takács András, Eger Voltunk jó néhányan, akik csodálattal vegyes irigy­séggel olvastuk Pécsi István sikeres fogyókúrájának kró>- nikáját. Csodálattal, mert- egyszerűen hihetetlennek tűnt, hogy „honnan vesz az ember” ennyi akaraterőt, amellyel ki tudott tartani az önmagának tett fogadalom mellett. Irigységgel is, mert akárhonnan vette is, de meg­volt. A magyarok a világhírü­ket a válási statisztikán túl, továbbá a szeszfogyasztásban elért „kimagasló” eredmé­nyük mellett, jócskán öreg­bítik ázzál a ténnyel, hogy itt található a legtöbb túl­súlyos. Ez annál inkább ért­hetetlen, mert lelke mélyén mindenki sportos alkatról, manekeni karcsúságról ál­modozik. Ehhez a kérdéshez (túl­súly, fogyni kéne) valahogy rossz a többség „hozzáállá­sa”. lrnatják nekünk nyak­ra-főre a tanulmányokat! El­olvassuk, csóváljuk (vagy még csak nem is csóváljuk) a fejünket, aztán az újsá­got félretesszük. Pedig Pécsi Istvánt másutt már százával (ha nem ezré­vel) keresnék személyesen, hívnák telefonon; mázsaszám kapná a tanácsot kérők le­veleit, nem lehetetlen, hogy még szakelőadások soroza­taira is felkérnék. Azonban hogyan fogadták a legtöbben ezt a jó szándé­kú. saját bőrén kikísérlete­zett beszámolót? Addig rend­ben van, hogy mindenki el­ismerően bólogatott az olva­sás közben, de hányán kö­vették . .. ? Dobrovits Mária, Eger Kisebb-nagyobb bosszúságok Nem elég gyors a gyorstisztító Elment a busz (Fotó: Kőhidi Imre) Gyógyvíz Nagy örömmel olvastam a Népújság hasábjain a He- vesvezekényről megjelenő cikkeket Az írások segíte­nek megismertetni, hogyan is él egy ezer lelket sem számláló falucska lakossága a 80-as években, Hétvége­ken itt nincsenek kocsmai verekedések. Vannak ugyan kisebb-nagyobb vitáik, de ezek általában békés légkör­Egyre megszokottabbá vá­lik a különböző üzletek és egyes szolgáltatók új nyit­va tartási ideje, mely szerint hetente legalább egy nap a többitől eltérően tovább vagy még szombaton is nyitva tartanak. Ezáltal lehetővé teszik a munkaidőtől füg­getlen vásárlást. Ettől a szépen kialakult szokás­tól azonban a hatvani TECHNOLUX ruhatisztító szalon kedvezőtlenül eltér. A központi ruhatisztítónak van egy kirendeltsége is, ahol csak a ruhafelvétele­ket és kiadásokat végzik, a tisztítást természetesen a szalonban. A kirendeltség naponta 6.30 órától tart nyitva ebéd­időn kívül 18 óráig. Csütör­tökön 19 óráig, szombaton pedig 13 óráig. Ez így igen jónak látszik, azonban e kedvező nyitva tartással nem sokra megyünk gyorstisztí­tás esetén. Ugyanis itt csak 3 napon túlra vállalnak tisz­títást, ami tulajdonképpen ben zajlanak le. Ügy érzem, hogy ez is visszatartja az embereket az elvándorlástól. Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy a tanács vezetői igyekeznek még szebbe ten­ni a községet. Arról azonban egyik új­ságcikk sem számolt be, hogy Hevesvezekénynek „kincse” is van. A falut Heves felől megközelítve, az első házak 5 nap, mert a bevétel és a kiadás napja nem számít be­le. Ennyi időt vesz igénybe, míg átviszik a ruhákat a szalonba, ahol vállalnak 6 órás tisztítást is. Gond azon­ban, hogy ez az üzlet reg­gel 8 órakor nyit, és délután - 5 órakor zár. Munkaidő előtt beadni és befejezés után el­hozni a ruhát a két üzlet ellentétes nyitva tartása miatt akor sem lehetséges, ha a gyorstisztítást 6 óra alatt el is végzik. így elképzelhetetlen; hogy például csütörtökön munka­idő után leadjunk ruhát gyorstisztításra úgy, hogy azt szombaton el is tudjuk hozni. így jogos a kérdés: gyors-e a gyorstisztító? A két üzlet nyitva tartásának megcserélése indokolt lenne. Kedvező szolgáltatással gyarapodott városunk, ami­kor a szalont megnyitották, csak jobban ki kellene hasz­nálni. Fazekas András Heréd közelében van néhány el­kerített zöld felépítmény, melyek mélyből feltörő for­ró vizet rejtenek. A kutakat, ha jól emlékszem a 60-as években fúrták. Nem tudok pontos adatokat a gyógyvíz­ről, mindenesetre kár, hogy lassan egy évtizede a kutak kihasználatlanok. Egy szülőfaluját szerető munkásember — kihasználatlanul Az öregség nem betegség Hasznos előadás résztve­vői voltak nemrégen Gyön­gyös város nyugdíjasai. Pó- csik József körzeti orvos tá­jékoztatta a résztvevőket az öregedés élettani jelenségei­ről és az egészséges élet­módról. Hangsúlyozta, hogy a kettőt soha sem szabad összekeverni, mert az öreg­ség nem betegség. Az öreg­ségtől nem kell félnie sen­kinek. Nagyon sok tanácsot kaptunk az idősebb korban előforduló betegségek meg­előzéséről. Szó esett a he­lyes táplálkozásról, az aktív testmozgásról, a gyógyító és nélkülözhetetlen sétákról. Az említett összejövetel tulajdonképpen nem is elő­adás volt, hanem amolyan barátságos beszélgetés. (A körzeti orvos ugyanis min­den résztvevőt jól ismert.) Jó lenne, ha a városban, és persze nem csaik itt Gyön­gyösön, egyre több hasonló programot rendeznének idős korúak részére. Dávid József Gyöngyös Válaszol az illetékes Még ebben az évben Sugár Istvánnak, a Népújság április 21-i számában megjelent, a Valide Szultána fürdővel kapcsolatos cikkére közlöm, hogy 1982. április 14-én, a Heves me­gyei tanács vb-vel és Eger város Tanácsa V. B.-vel megállapodtunk a munkák folytatásáról. A kutatás­hoz szükséges állagbiztosítási munkák még ebben az évben elkészülnek, a kutatásra 1983-ban már sor kerül. Országos Műemléki Felügyelőség, Mendele Ferenc igazgató GYAKORI LÁTVÁNY: az egri Centrum Áruház melletti parkolót, amelyet a mozgáskorlátozottak járműi részére tábla tart fenn — más kocsik foglalják el. Pedig a mozgássérültek­nek az a pár méter is számít, amelyet emiatt kerülni kény­telenek. Egy kis figyelem — csak ezen múlik! (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents