Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
Közlemény az MSZMP Közpsnti Bizottságának 1982. jánins 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) megegyezést eredményeznek, amelyek elhárítják Európa és a világ békéjét fenyegető vészé, íyeket. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti legmagasabb szintű találkozó gondolatát. Világszerte növekszik azoknak a különböző politikai meggyőződésű és világnézetű embereknek a tábora, akik fellépnek a fegyverkezés ellen, a béke védelmében. A béke ügye mellett foglalt állást a világvallások moszflc- vai békekonferenciája is, amelynek munkájában aktívan részt vettek a magyar egyházak felelős személyiségei. Ä Magyar Népköztársaság az ENSZ-közgyű. lés második, rendkívüli, leszerelési ülésszakán olyan átfogó leszerelési program elfogadása mellett szállt síkra, amely lehetőséget teremt a konkrét leszerelési intézkedések kidolgozásához. Hazánk abban érdekelt, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó munkája tartalmas és előremutató záródokumentum elfogadásával fejeződjék be. O Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységében megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséhez jelentős mértékben járultak hozzá Kádár János és Nyikolaj Tyihonov elvtárs budapesti megbeszélései, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyetteseinek magyarországi tárgyalásai, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselőinek vélemény- és tapasztalatcseréi az időszerű nemzetközi, gazdasági és társadalompolitikai kérdésekről. A magyar—lengyel kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt a Wojciech Jaruzelski elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása hazánkban. A tárgyalásokon megerősítettük pártunk, népünk szolidaritását a lengyel kommunistáknak, valamennyi lengyel hazafias erőnek a válság leküzdésére, a szocialista konszolidáció kibontakoztatására irányuló tevékenységével. A legfelső szintű találkozó, csakúgy mint a két párt és kormány, a tömegszervezetek képviselőinek megbeszélései, a megélénkült testvérmegyei kapcsolatok tovább szilárdították pártjaink, országaink együttműködését, népeink barátságát A Német Demokratikus Köztársaság Erich Honecker elvtárs vezette párt- és kormány- küldöttségének magyarországi látogatása fontos állomása volt a pártjaink, országaink közötti kapcsolatok további erősítésének és a két nép barátsága elmélyítésének. A találkozó a tárgyalások újabb ösztönzést adtak politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk továbbfejlesztésére és elmélyítésére. A szocialista országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztését, az építőmunka tapasztalatainak megismerését és hasznosítását az elmúlt hónapokban is jól segítették a testvérpártok képviselőivel folytatott tanácskozások, valamint a kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együtműködési bizottságok ülésszakai. © Június elején Budapesten a tagállamok miniszterelnökei által vezetett küldöttségek részvételével megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. E jelentős ülésszak jól szolgálta a szocialista gazdasági integráció elmélyítését, a tagországok együttműködését. Szemléletesen bizonyította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az imperializmus legreakciósabb körei mértéktelen fegyverkezési versenyt akarnak rákényszeríteni a világra és megkísérlik befagyasztani a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat, a szocialista országok a békés építésre összpontosítják erőfeszítéseiket és a nemzetközi együttműködés kiszélesítésén munkálkodnakO A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elve alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi berendezkedésű országokkal. A Központi Bizottság abból kiindulva, hogy a kölcsönösen előnyös kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok stabilizáló hatást gyakorolnak a nemzetközi viszonyok alakulására, pozitívan értékelte azt a látogatást, amelyet Kádár Jáno6 elvtárs Helmut Schmidt, szövetségi kancellár meghívására tett a Német Szövetségi Köztársaságban. E tárgyalások is hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez, továbbá a két világrend- szer országai közötti párbeszéd fenntartásához. A politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében való kölcsönös érdekeltséget fejezték ki Marjai Józsefnek, a kormány elnökhelyettesének tárgyalásai az Egyesült Államokban, valamint hazánk képviselőinek egyéb találkozói számos tőkés ország felelős tényezőivel. Hazánk és a fejlődő országok kapcsolatainak erősítését szolgálja Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének látogatása Burmában és a Fülöp-szigeteken. O A Központi Bizottság közvéleményünkkel együtt határozottan elítéli a Libanon és a palesztinai arab nép elleni újabb izraeli agresszióit és ismételten állást foglal a közel-keleti probléma tárgyalások útján történő átfogó, igazságos rendezése mellett. Az izraeli vezetés kalandor politikája súlyosan veszélyezteti a térség népeinek biztonságát, és tovább növeli a nemzetközi feszültséget. Az újonnan kirobbant válság továbbterjedésének megakadályozásához elengedhetetlen a Libanon elleni fegyveres támadás azonnali megszüntetése, az izraeli csapatok haladéktalan, feltétel nélküli kivonása, Libanon szuverenitásának tiszteletben tartása. O Pártunk az elmúlt hónapokban is széles körű tevékenységet folytatott a kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcsolataink erősítése érdekében. A magyar kommunisták internacionalista szolidaritását juttatta kifejezésre pártunk küldöttségeinek részvétele a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Írország Kommunista Pártja, a Laoszi Népi Forradalmi Párt és a Vietnami Kommunista Párt kongresszusán. Egymás helyzetének jobb megértését, az együttműködés előmozdítását szolgálták pártunk képviselőinek találkozói több tőkés országbeli kommunista és munkáspárt vezetőivel. O A nemzetközi kommunista mozgalom, a haladó emberek világszerte méltóképpen megemlékeznek a nagy forradalmár, Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról. Pártunk delegációval képviseltette magát a Szófiában rendezett nemzetközi tanácskozáson és emlékünnepségen. A több mint 140 párt és mozgalom vezető képviselőinek részvételével megtartott rendezvények meggyőzően tanúsították a nagy forradalmár tevékenységének kiemelkedő jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében, a dimitrovi életmű időszerűségét a társadalmi haladásért és a békéért vívott A Központi Bizottság áttekintette az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben céltudatosan dolgozik az idei terv valóra váltásán. O Az ipari termelés az év első öt hónapjában a tervezettet megközelítően, to-* vábbra is differenciáltan nőtt. Az értékesítés elmaradt a termelés növekedési ütemétől. Az időszerű mezőgazdasági munkákat rendben elvégezték. A gabonafélék vetése a tervezett körül alakult, az állatállomány gyarapodása pedig meghaladja a tervezettet. A tavalyinál valamelyest több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel. A külkereskedelmi áruforgalom kisebb a tavalyinál, a.cserearányok romlottak. A lakosság pénzbevétele, a kiskereskedelmi áruforgalom az év első öt hónapjában a tervezettnél gyorsabban nőtt. A kiegyensúlyozott áruellátást összességében • biztosítani tudtuk. O A nemzetközi gazdasági körülmények a korábbinál is nehezebbé váltak, az értékesítési lehetőségek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak. Mindezek ellensúlyozása a népgazdaság teljesítőképességének fokozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvalósítása, a külgazdasági egyensúly javítása, a gazdálkodásban a tartós eredményt biztosító minőségi változások még gyorsabb kibontakoztatása az irányításban és a végrehajtásban egyaránt az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. A Központi Bizottság megállapította, hogy céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését határozottan vállaló vezetőket támogatni kell. O A Központi Bizottság felhívja a párt- • szervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervező munkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Ellenőrző Bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásiba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba és A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970— 1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt követően a nemzetközi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. O A Központi Bizottság hangsúlyozza: gazdaságpolitikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980. márciusán ban kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának emelésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvéleményünk1 megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósságállomány növekedése lényegesen mérséklődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár_ és szabályozórendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Az irányítás rendszere, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előrelát- hatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. © A külgazdasági egyensúly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaság- politikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt 'vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddiginél is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. ©Hazánk aktív tagja a szocialista országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának- Nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is az a megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az országos tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Miniszter- tanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. (MTI) A kormány áj tagjainak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsy-termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál. lai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST-országokkal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszer-termelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. ’qS Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területén bővüljenek. O A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék.' Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. O A Központi Bizottság külgazdasági céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek/ Az árfolyam-politika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. A Központi Bizottság felkéri a Minisz- tertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. * A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság fő- szerkesztőiének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. (MTI)
