Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 24., csütörtök 3 NAPELEMES PÁSZTOR. Betört a holnap technikája a nógrádi termelőszövetkezetekbe is: napelemes villanypásztor vigyázza a jószágot a iitkei legelőkön. A napelemes villany- pásztor nagy előnye, hogy élettartama csaknem korlátlan, a villamos energiát 48 óráig tárolja, így néhány napig borús időben is használható (MTI fotó: — Kerekes Tamás felvétele — KS) Nőtt a kiskereskedelmi forgalom Áruforgalmi gyorsjelentés A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi gyors- jelentése szerint májusban a kiskereskedelmi forgalom fo­lyó áron 7,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos hónapjában. Élelmi­szerekből jó volt az ellátás, húsból és húskészítmények­ből elegendőnek bizonyult a rendelkezésre álló árualap, növekedett a forgalom a baromfifélékből, főtt- és füst- töltárukból azonban tovább­ra sem volt elegendő. Élő­halból javult az ellátás ta­valy májushoz képest, az igényeket azonban teljes egészében nem tudták ki­elégíteni. Javult a kereske­delem kínálata édesipari ter­mékekből, elsősorban cukor­kából és csokoládéáruból, viszont választékhiány mu­tatkozott az édesipari lisz­tesárukból. Konzervfélékből a szezonnak megfelelő volt a kínálat, a mirelitáruk kö­zül azonban sokszor válasz­tékhiány jelentkezett az üz­letekben. Burgonyából, zöldség- és ; gyümölcsfélékből az ellátás összességében kielégítő volt, az árak színvonala azonban — a burgonya kivételével — jelentősen meghaladta az elmúlt évi szintet A szabad­piacokon több volt a paraj, karfiol, saláta, retek és sós­ka, mint egy évvel koráb­ban, új burgonyából azonban csak fele annyit kínáltak a termelők, mint tavaly má­jusban. A háztartási vegyiáru-kí- nálat kiegyensúlyozott volt májusban, a nagy csomago­lású Tomi mosószerekből, il­letve a Fabulán kozmetikai termékekből é® a samponok­ból azonban választékhiány mutatkozott. A vendéglátás forgalma május hónapban folyó ára­kon 8 százalékkal növeke­dett az előző év azonos hó­napjához képest. Ezen belül az átlagosnál dinamikusab­ban emelkedett a munkahe­lyi, a szállodai és a szövet­kezeti vendéglátás forgalma. A ruházati forgalom meg­élénkült májusban az előző hónapokhoz képest. Ennek feltehetően az az oka, hogy az áprilisi rossz idő miatt sokan elhalasztották a vá­sárlási A méterárukból a vállalatok és szövetkezetek kielégítették a vásárlók igé­nyeit, s a szezonnak megfe­lelő világosabb színű szö- vetfiélékből is jobb volt az ellátás, mint a múlt évben. Selyemszövetekből továbbra is szerényebb volt a kíná­lat a keresletnél. A női, gyermek és férfi konfekcióruházati cikkek­ből kielégítő volt a kínálat, a pamut alsóneműkből azon­ban romlott az ellátás. Di­vatcikkekből a mennyiség elegendő volt, csak a női fürdőruhák választéka nem volt megfelelő. Az ország né­hány területén előforduló kisebb-nagyobb választékhi­ánytól eltekintve a kereske­delem elegendő férfi és nőd lábbelit, szandált és gyer­mekcipőt kínált a vásárlók­nak. Május. hónapban kissé mérséklődött a vegyes ipar­cikkek forgalma. A készle­tek többségükben biztosítot­ták az ellátáshoz szükséges árualapokat, egyes vas-, mű­szaki és járműtermékekből, alkatrészekből azonban vál­tozatlanul adódtak hiányok. A háztartási gépek közül a mélyh ű tőszek rén yt és az 5— 10 literes villanybojlereket keresték gyakran hiába a vásárlók, a híradástechnikai cikkek közül olcsóbb mag­netofonokból ' és lemezját­szókból bizonyult kevésnek a kínálat. A bútorok iránt mérsék­lődött a hónap folyamán a kereslet. A gondot változat­lanul az elemes és a gyer­mekbútorok választékának hiányosságai okozzák. Magyar és bolgár vállalat műszaki-tudományos együttműködése Műszaki-tudományos együttműködési megálla­podást kötött az 1982—1985- ös évekre a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat és a Combinat Kapitan Djado Nikola bolgár mű­anyagfeldolgozó vállalat. A két vállalatnak azonos a termékszerkezete, csaknem hasonló színvonalú géppark­kal dolgoznak. Ennek meg­felelően azoknak a műsza­ki eredményeknek, infor­mációknak a kölcsönös ki­cserélését tűzték célul, ame­lyekben az egyik fél előbbre tart. A tervek szerint például a Hungária debreceni gyár­egysége új pvc--por előké­szítő rendszerének tapasz­talataival, míg a bolgár partnerek azoknak a techni­kai módszereknek az ismer­tetésével segítik a termelést gazdaságosabbá tenni, ame­lyekkel egyenletes faivastag­sággal készíthetők a kemény pvc-csövek. A Hungária deb­receni gyáregységében az ü reges testíúvás technoló­giájának korszerűsítésében is figyelembe veszik a bol­gár vállalat műszaki tapasz­talatait, hiszen a KGST-sza- kosodás keretében Bulgária vállalta az ehhez szükséges berendezések fejlesztését. Önmagunk védelmében A huszonnegyedik órában (111/2.) Szemetelő nemzet lettünk. Mintha csak a saját ottho­nunk rendje és tisztasága érdekelne csupán bennünket. Utcáink, köztereink, parkjaink rendetlenek, szemetesek. Füsttel, kénmonoxiddal tesszük tönkre a levegőt. A vegyszerek beleszívódnak a talajba. A bokrokat, fákat, vi­rágokat tépik, törik fiatalabbak, idősebbek. Van, aki milliós büntetéseket is fizet ezért. Megőrizni kellene Furcsa helyzet alakult ki Gyöngyösön. A szeméttelep a váró® közvetlen, közelében volt korábban, ott van ma is. A Szurdokparton. Eddig az út egyik, most a másik ol­dalán. — Á füstöt a széljárás be­hozta a városba időszakon­ként, ez igaz. De a szemét- telepítés előírásai szerint.. A távolság megfelelő. A ré­gi telepet lefedték megfele­lő vastagságú földréteggel. Egy év alatt minden anyag lebomlik benne, tehát sem­miféle fertőző forrást nem nyújt. Az újnak is egy gödröt kell kitöltenie, mint a ko­rábbinak. A régi agyagbá­nyát — Védőövezetet kell ki­építeni erdősávval a telep és a város között — mondta a közegészségügyi szolgálat vezető főorvosa. Érthető okból. Még egy dolgot Guberá­lás. őrzik a szeméttelepet. Oda „illetéktelenek” — el­vileg — be nem tehetik a lábukat Guberálni tehát, csak úgy... — Két személy kért ipar­engedélyt ahhoz, hogy gu­berálhasson. Ehhez a szolgá­lat pecsétje is szükséges, mint minden ipari tevékeny­ség esetében. Lehet mosolyogni, csodál­kozni, furcsállni, akár meg- botránkozni is: a szemétből nagyon sok olyan anyag ke­rülhet ki, amely újra hasz­nosítható. Tulajdonképpen egyetlen dolog lenne a fontos ebben az egész ügyben: őrizni a tisztaságot. De ettől még messze vagyunk egyelőre, úgy tetszik. A gépek győznék Mintha a lelkiismeretét akarná mindenki megnyug­tatni, minden gondolatfűzés végén elhangzik a megálla­pítás: — Talán egy-két város van csupán az országban, amely valóban tiszta és szép. Gyöngyös jobb a községek színvonalánál. Ezt hallottam Majtényi Sándortól is, a Gyöngyösi Városgondozási Üzem veze­tőjétől. Azt csak úgy mellékesen jegyezte meg, hogy a napok­ban tetten értek egy idősebb férfit, aki a Fő téren, az oda kiültetett begóniákat hu­zigálta ki a földből. ő a fehér holló. — Évente a virágok, bok­rok egyharmadát pusztítják el. Riasztó arány. Az egyik oldalán tehát ott az erőfeszítés, a gondosko­dás, hogy tiszták legyenek a járdák, az utcák, rendezet­tek a parkok, közterületek, & másik oldalon pedig a vandalizmus. — Gépünk, emberünk is van elegendő a feladataink elvégzéséhez. Két személyt például arra állítottunk be, hogy a belvárosban szedjék fel A szemetet a késő dél­utáni órákban. Aztán sorolja a gépeket Ezek győznék is a tennivalö- kat — De az autók ott állnak az út szélén. Takarítani ezektől nem lehet egyes sza­kaszokat Amióta megszervezték a tisztasági őrjáratot, azóta a járdákat söprik esténként A piszkot lehúzzák az úttest­re. Jön a locsolókocsi, az erős vízsugár a szemét egy részét visszavágja a járdá­ra. — A rendelkezés szerint a járdáról a szemetet nem­csak össze kell söpörni, ha­nem azt be is kell tenni a szemétgyűjtőbe. Ez lenne a helyes. Állító­lag már vannak olyan ház- tulajdonosok, akik így is csi­nálják. Mi van a szocialista meg­őrzésre átadott játszóterek­kel, parkokkal? — Egy-egy rövid ideig tartó nekibuzdulás. Ahogy a tavaszi idő be­álltakor is a nagytakarítás­sal. Jönnek az iskolák, az üzemek, a brigádok, aztán a ház lakói az ablakból né­zik, hogyan söpörnek előt­tük. Többe kerülne A Gagarin erőmű. Min­denki látja, hogy füstöl a kéménye Már hallottam olyat is; hogy a környező gazdaságok tonnaszámra gyűjtöttek be koromfekete szőlőket — A megengedett normán belül van a porszennyezés — válaszota a kérdésemre Bo­ái Béla vezérigazgató. — Az elektrofilter hatásfoka 92— 95 százalék. Ez nagyon megnyugtató adat — A vegyi anyagok, a kénmonoxid miatt bírságot kell fizetnünk. Most példá- úl több mintharmincmillió forintot A kérdés önként adódik: miért nem tesznek az el­len, hogy bírságot kelljen fi­zetniük? — Nincs a világon olyan széntüzelésű erőmű, amely másként működne, mint a miénk. Ahhoz, hogy a kémiai szennyezést kiszűrjük, kü­lön üzemet kellene építe­nünk. Igaz, erre is van pél­da, mondjuk: Japánban. Megint csak kérdezni kel­lett: miért nem építünk mi ilyen kémiai üzemet a Ga- garinnáL — Nagyon nagy összegbe . kerülne. A következő „természetes” kérdés: ha egyszer nem te­hetnek ellene, ha a terve­zéskor is már mindenki tud­ja, hogy milyen kémiai anyagok kerülnek a levegő­be az erőműből, miért bűn* tetifc a vétlent? — Nálunk ez így van — hangzott a válasz. Legfeljebb fellebbeznek A járási hivatal műszaki osztálya állapítja meg, hogy milyen összeget kell bünte­tésül fizetnie az erőműnek. Köles Ferenc, osztályvezető főmérnök mondta: — Az idén, a tavalyi év után mintegy hétmillió fo­rint az, amit a szilárd anya­gok által okozott szennye­zés miatt róttunk ki, a töb­bi a vegyi szennyezés miatt fizetendő, összesen nagyjá­ból 33,5 millió forint. Az összeg szinte fillérre lebontott. Hogyan lehet ez? — Mértékrendszer szerint. Az alap a köbméter, azt is tudjuk ehhez, mennyit ter­melt az erőmű egész évben, tehát csak be kell szorozni a számokat Az erőmű pedig fizet, mint a katonatiszt? — Nem. Fellebbez. Ennek folytán tavaly csak ötmilliót fizetett a harmincötmillió helyett ‘ ~ ‘ , " Talán azért, mert „fönt” tudják, hogy az a bizonyos szennyezés, nem rajta mú­lik. Itt, „lent” pedig a ren­delkezés szerint kénytelenek eljárni. A szennyezés azonban — marad. Ki tehet róla? (Folytatjuk.) G. Molnár Ferenc Jó ütemben halad a borsó betakarítása Is (Fotó: Szabó Sándor) Szártéphető, meteor, meg pándi Szüret, nyár elején Húsz hektáron érett be az ízletes, ropogós cseresznye a nagygombosi határban Kapós a finom cseresznye, meg a meggy — régi dolog, s ma sem titok ez. Ilyenkor, az érés csúcsidőszakában még az sem számít túlzot­tan nagy vétségnek, ha egy- egy útmenti, terméstől pi­rosló fa csábításának né­mely arra járó nem tud el­lenállni, s szakít néhány szemet a ^tiltott” gyümölcs­ből. Legtöbben természetesen nem ilyen magánakciók ke­retében, hanem munkaválla­lókként szedik a halvány- pirostól egészen a feketébe hajló színskálát felvonulta­tó, szépen érő meggyet. Igen, elérkeztünk a nyárnak ah­hoz a szakaszához, amikor a legtöbb helyen már beérett, szüretelhető ez a gyümölcs. A káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet főker­tésze, Horai Gábor arról szá­molhatott be, hogy ők az utóbbiak közé tartoznak. — Javában tart nálunk a meggyszüret, 72 hektáros meggyesünknek mintegy 20 százaléka korán érő, Mete­or-fajta. Ezzel lényegében már meg is lennénk, így kedden, június 22-én neki­kezdhettünk az „érdi bőter- mónék”, a jövő hét közepé­től pedig a kedvelt pándi következik, ez utóbbiból van a legtöbb, mintegy 36 hek­tár. Ami a kilátásainkat il­leti, bizakodóak vagyunk. Ügy látszik, érdemes volt ezt a korábban mostohán ke­zelt gyümölcsöst sok munká­val és anyagi ráfordítással rendbe hozni: tavaly már termőre fordult és 13 vagon meggyet adott, idén pedig 15—20 vagonra van kilátá­sunk. Az említetteken kívül van „szártéphető”, azaz üveg­meggyünk is, erre a miskol­ci hűtőházzal kötöttünk szerződést, ennek a szedé­sét is most, kedden kezdtük, termése tőkés exportra ke­rül. Az egész szüret meg­szervezése egyébként nem könnyű feladat, de sikerült 350—400 körüli létszámot toborozni, elsősorban Kálból, Kompoltról és Kápolnáról, de akadnak, akik Egerből járnak ki. Meg is éri, mert ha úgy istenigazából szedik, 300—350 forint körül keres­hetnék naponta. Sajnos, nem ilyen kedvező a helyzet Tamaörsön. Mint Báli József, a Dózsa Terme­lőszövetkezet elnöke elmon­dotta, eddig mindössze — év elejétől napjainkig — 67 milliméter esőt kaptak, és ez nagyon meglátszik a kö­zös gazdaság meggyesén: az a gyümölcsös, amely eddig éveken át „hozta” a tőle el­várható termést, most nem nagyon jól mutat, feltehető­en 25—30 százalékkal keve­sebb lesz a termés, mint ta­valy volt. A korai — már leszüretelt — alapján min­denesetre erre kell számíta­ni, ebből ugyanis tavaly öt Gazdag az első szénater- més, és még két hasonló „szüretet” remélnek iöl vagonnal termett, most pe­dig csak 3,5-tel. Az örsiek tehát esőben bíznak. Ha most még kap­nának egy kiadós csapadé­kot, az sokat jelentene a páriáinak és az érdinek, ak­kor talán összességében nem maradnának el a múlt évben húsz vagont elért eredmény­től. Egy hete tart a meggy- és cseresznyeszüret Egerszaló- kon is, ahol a korai fajták betakarítását hétfőn fejez­ték be. Kedden már a leg­exportképesebb meggyfajta, a pándi szüretelésének elő­készítéséhez láttak hozzá, és még ezen a héten kezdőd­het a nagy munka. Az össz­termés itt is lényegesen kevesebb lesz, mint tavaly, de a tervezett mennyiséget ennek ellenére valószínűleg elérik: 500—600 mázsa meggyet várnak. Ennek 80 százaléka kerül exportra, a többit hazai piacokon érté­kesítik. Elkezdődött, tart tehát a szüret, már most, nyár ele­jén. B. Kun Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents