Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 13., vasárnap 3. Humoros? FURCSA JELENETEK sorozata zajlott le az üzletben. Az eredeti csomagolásból kibontották a leporellónak nevezett kis asztalkát, hogy a vevő megnézhesse. Az alapos szemrevételezés során kiderült, hogy az asztallapok között szintbeli különbségek vannak középen. — Kérem, ez a magyar ipar minősége — jegyezte meg az eladó hamiskás, cinkos mosollyal. A vevő közölte, neki ez az asztal nem kell. Nincs semmi vita, bár már az árát kifizette, azt azonnal visszakapja, csak menjen a pénztárhoz. Az asztalka ott állt a többi bútor között, rajta terítő, azon edények, minden úgy, mint a valóságban: hadd kínálja az áru magát. — Ugye, nem kell leszedni az edényeket? — kérdezte az ifjú ember, amikor a vevő érdeklődött tőle az asztal szerkezete felől. így zajlottak az események, amíg a vevő újból vissza nem jutott a pénztárhoz. Ott a hölgy közölte vele, csak az osztályvezető engedélyezheti a vételár visszafizetését. Az illetékest nem volt nehéz megtalálni. — Ugye, nem nézte meg alaposan az asztalt a vétel előtt? Ugye, nem? — kérdezte szemrehányóan. — Miért nem? Mintha nem az eladónak lenne a kötelessége az árut pontosan bemutatni és minden fontos részletre felhívni a vevő figyelmét. De... az osztályvezető sem vitatkozott. Odaszólt a pénztárosnak, adja vissza a pénzt. Majd mérgelődve megjegyezte: — Már a harmadik ilyen asztalt hozzák vissza ma. Furcsa ügy, nem? Hogy mi a tanulsága? Nagyon sok. Az aligha róható fel az eladónak, hogy az asztalt értékesíteni akarta. A raktáros azonban megtarthatta volna a megjegyzését, azt, ami a magyar ipar állítólagos minőségére vonatkozott. Az osztályvezetőnek sem azért kellett volna füstölögnie, hogy a vevő a nem egészen kifogástalan asztalt nem akarta elvinni, hanem a szállítmányt kellett volna átvizsgálnia mielőtt azt átvette. Ha a leporellónak nevezett kis asztalka lapja nem illeszkedik középen, hanem milliméterekkel eltér a szinttől, akkor vissza kellett volna küldeni a gyártó cégnek a hibás terméket. Kezdjen vele azt, amit akar. NEM A MAGYAR IPAR a hibás ebben az esetben sem. Nem is az a bútorkészítő cég, amely a kis asztalkát sorozatban gyártja. Ha akarják, pontosan kideríthetik, ki szabta ki rosszul, ki illesztette össze hanyagul, ki ellenőrizte felületesen. És azokat kell felelősségre vonni. A kereskedelemnek sem kellett volna behúnyt szemmel átvenni a hibás tételt. A felelősséggel ne humorizáljunk. G. Molnár Ferenc Családsegítő magánvállalkozások Az egészségügyi miniszter állásfoglalásban rögzítette, hogy különféle családsegítő — gondozási és egyéb jellegű — szolgáltatásokra magánkezdeményezésen alapuló kisszervezetek is kaphatnak engedélyt. E szolgáltatások azonban csak olyan tevékenységre terjedhetnek ki, amelyet szükség esetén az egyik családtag is nyújtani képes a rászoruló családtagnak. A téma hátterében az áll — miként az Egészség- ügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták —, hogy a családi jövedelmek növekedése, az utóbbi években nyugdíjba vonultak anyagi helyzete az állampolgárok egy része számára lehetővé teszi, hogy merendeljen, és megfizessen az egyéni igényeinek megfelelői, életvitelét megkönnyítő szolgáltatásokat ENERGIÁVAL - ÉLELMISZERT (V/5) Milliós megtakarítások... Aki energiát takarít meg, az több pénzhez jut! Aki viszont pazarolja, annak a jövedelme csökken. Az energia tehát nem vész el, legfeljebb a pénz-energia-pénz átalakulásában akadnak vesztesek, és találhatók nyerők is. Ki-ki alkalmazkodóképessége szerint kerül az egyik, vagy másik táborba. Az energia ésszerű és gazdaságos felhasználását ösztönző miniszter- tanácsi határozat a VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata. Hozzájárulhat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelési költségek csökkentésével pedig a vállalatok, szövetkezetek eredményesebb gazdálkodást valósíthatnak meg. Az élelmiszeripari vállalatok közül Heves megyében az egyik legnagyobb energia- fogyasztó a Sütő- és Édesipari Vállalat. Évente 32 millió forintot költenek erre, amelyből 12,5 millió a tüzelőolaj, 7,5 millió a földgáz, 5,7 millió a benzin, és 4 millió forint a villamos energia. További csaknem hatmillió forint értékű a szén-, a tűzifa-, a brikett- és a kokszfelhasználás. Mint a felsoroltakból is kitűnik, legjelentősebb a tüzelőolaj-fogyasztás a vállalatnál. — Tizennégy termelőegységünk van a megyében — mondja Szemán Mihály főmérnök. — Ezek működtetésére az energiahordozók közül mindenütt olajat használunk. A legnagyobb fogyasztónk a gyöngyösi és a hatvani kenyérgyárunk. Egerben viszont a kedvező lehetőségeket kihasználva gázzal üzemel a kenyérgyár, a finomsüteményes üzem, a Széchenyi utcai sütőüzem, valamint a tanműhely. A tüzelőolaj ára az elmúlt két évben jelentősen emelkedett, amely arra kényszerített bennünket, hogy olyan megoldást keressünk, amellyel mérséBerecz István: — Olaj helyett gázfűtéssel évente 6 millió forintot megtakaríthatunk ... kelhetjük a fogyasztást. Berecz István energetikus veszi át a szót: — Elhatároztuk, hogy a gyöngyösi és a hatvani kenyérgyárban technológiai korszerűsítéssel az olajtüzelés helyett gázra térünk át. Kidolgoztuk energiaésszerűsítési programunkat, amely- lyel a jelenlegi árakat figyelembe véve évente hatmillió forintot takaríthatunk meg a két kenyérgyár működtetése során, ha olaj helyett gázzal fűtjük a kazánokat. Gyöngyösön mindezt évente ezer, Hatvanban pedig 200 tonna olaj helyettesítésével érhetjük el. Ezért pénzügyi és műszaki felméréseink alapján hitelpályázatot adtunk be az Állami Fejlesztési Bankhoz, amelyhez az Állami Energiafelügyelet szakvéleményét mellékeltük. Ezt soron kívül elbírálták, és még 1981. júniusában aláírtuk a hitelszerződést. Importcsökkentő energetikai beruházást végzünk 4,2 millió forintért. A Fejlesztési Bank 3 millió 425 ezer forint állami kölcsönt biztosított vállalatunknak, amelyhez saját erőforrásunkból 519 ezer forintot tettunk hozzá. Szükség van az energiafelhasználás ésszerűsítésére, mert nálunk az alap- tevékenység a kenyérsütés, s ehhez nagyon sok fűtőanyagot használunk fel télen-nyá- ron egyaránt. Kiszámoltuk azt is, hogy például tavaly Szemán Mihály: — A legnagyobb olajfogyasztó a gyöngyösi és a hatvani kenyérgyárunk ... (Fotó: Szántó György) az egri kenyérgyárban gázfűtéssel fele annyi áron termeltünk, mint a gyöngyösi kenyérgyárban, ahol olajjal tüzelünk. A vállalatnál megvalósuló energiaésszerűsítési programhoz kapcsolódó 4,2 milliós beruházás nem egészen egy esztendő alatt megtérül a népgazdaságnak. Az állami kölcsönt pedig 1983—1986 között fizetik vissza. — Gyöngyösön, a városi tanáccsal együttműködve, a település déli részén, a Kenyérgyár utcában levő ipari üzemeknek kezdeményeztük, hogy közösen vezessük be a gázt — említi Szemán Mihály főmérnök. — Sok levelezés és személyes megbeszélés után sikerült megnyerni a Volán 4. sz. Vállalatot, illetve a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemét a külső gázvezeték megépítéséhez. Ennek kiviteli munkáit a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat végzi. A belső szerelést a kenyérgyárban májusban megkezdtük, és a gázvezeték bekötése után az alagútke- mencéket, valamint a kazánok olajégőit gázégőkkel cseréljük fel. Ezeket a Német Szövetségi Köztársaságból és Franciaországból importáljuk. Hatvanban már viszonylag könnyebb a helyzetünk, hiszen az ottani ostyaüzemünk propán-bután gázzal működik, a gázvezetéket pedig két esztendeje saját erőből megépítettük a kenyérgyárban is. Így az osztrák kenyérgyártó alagútkemen- céket olajfűtés helyett földgázra állítjuk át. Mind a gyöngyösi, mind pedig a hatvani üzemben szeptember 30-ig befejezzük a technológiai korszerűsítést, amely gondos munkát és nagy szervezettséget követel mindany- nyiunktól. A kenyér- a péksütemény-készítés ugyanis nap mint nap zavartalanul kell hogy haladjon. Így már június elején fokozatosan megkezdjük az egyes részegységek üzembe helyezését, mert érdekünk, hogy mihamarabb befejezzük. A gyöngyösi és a hatvani kenyérgyár teljesítménye ezután sem változik, hiszen mind a két helyen két műszakban 57 tonna kenyeret sütünk, csak lényegesen olcsóbban! — Miután évente költségeink 9 százalékát energia- hordozók vásárlására költjük —, fűzi hozzá Berecz István energetikus —, az új beruházással ezt mérsékeljük. Egy esztendőben 1800 tonna tüzelőolajat használunk fel a vállalatnál, ebből 1400 tonna a gyöngyösi és a hatvani kenyérgyár működtetésére jut. Ezt Hatvanban 254 ezer, Gyöngyösön egymillió 500 ezer köbméter gázzal helyettesítjük majd, amely a jelenlegi 12,5 milliós tüzelőolaj-felhasználást kevesebb mint felére csökkenti, és javítja a költséggazdálkodásunkat ... A VI. ötéves terv energiagazdálkodási programja tehát közös társadalmi cselekvésre számít. A megoldásban mindenkinek részt kell vennie: vezetők és beosztottak, műszakiak, közgazdászok és szocialista brigádok együttesen tevékenykednek, hogy csökkenjen a felhasználás, és végrehajtsuk az energiahordozók szerkezetében tervezett változásokat.,, Mentusz Károly (Vége) Csúzlival, gyufával lakás és autó ellen - Senki sem kérdezte, honnan volt a pénz — Csendesnek, jóravalónak ismerték Egy fiatalkorú bűnlajstroma Az Egri Városi-Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől, dr. Kárpáti Csaba rendőr századostól kapjuk elöljáróiban az információt: — Az utóbbi hónapokban bizony többször előfordult, hogy területünkön gyermek-, illetve fiatalkorúak követtek el bűncselekményeket. Közülük is különösen egy bűnténysorozat érdemei részletesebb elemzést. o Egy csúzli, pór doboz gyufa és sok-sok dac. Ez volt a „fegyvertára” az alig tizenhat esztendős B. Cs.-nek, akivel szemben több rendbeli lopás, rongálás, jármű önkényes elvétele miatt indított eljárást a rendőrség. Egerben, a Karéj utcában haladók március 11-én este arra lehettek figyelmesek, hogy tűz ütött ki az egyik épülő társasházban. A tűzoltók munkájuk végeztével megállapították, hogy szándékosan okozták a tüzet — — a nyomok legalábbis mind erre utaltak. Az említett társasház persze, nem csupán ekkor „szenvedett” a dacos fiatalembertől. Többször előfordult, hogy a fiú csúzliiával lövöldözte — eredményesen — az épület ablakait. A verebek ellen való gyer- mékfegyver persze, máskor is jó szolgálatot tett B. Cs._nek. Egy alkalommal például pont a másnapi leckéjét készítette otthon, amikor valaki személyautójával a házuk ablaka elé állt. Amint kihallgatásakor a fiú elmondta, erre nagyon mérges lett, s a csúzlijával egyszerűen kilőtte a kocsi szélvédőjét. Időnként azonban teljesen ötletszerűen követte el bűntetteit Egy szép napon például a Bárány utcában sétálgatott, s észrevette, hogy egy személyautó egyik ajtaja nyitva maradt. Furcsa módon — miként sok hasonló korú társa tenné — nem ült be autókázni, „megelégedett” azzal, hogy felgyújtsa a hátsó ülések kárpitját, majd nyugodtan elballagott. Szerencsére a tulajdonos hamar felfigyelt a lángokra, így nem keletkezett nagyobb kár. Másik esetben egy táviratkézbesítő Jawa Mustang motorkerékpárját lovasította meg, ám nemigen bírt a géppel. Erre is meglepően reagált: megpróbálta szétverni... Később már attól sem riadt vissza, hogy lopjon, illetve gépkocsikat törjön fel. Betegsége miatt egyszer két hétre felmentették a tomázás alól. Azt az időt, amíg osztálytársai a gyakorlatokat végezték, arra használta ki, hogy az öltözőben átkutatta a ruháikat. Végül is két kvarcórát tartott méltónak arra, hogy magához vegye. Otthon azt mondta, csere útján jutott az értékes időmérőkhöz. (S el is hitték neki...) Máskor megint csak az utcákon lófrál, a séta vége az lett, hogy egy lezáratlan gépkocsira bukkant. Ebben is szerencséje volt, 16 ezer forintot talált benne, amit természetesen magával vitt. Az összegből feszmérőt, nagy értékű vadásztávcsövet, totószelvényeket vásárolt. Odahaza azonban senkinek sem jutott eszébe megkérdezni tőle, miből tellett rájuk ... A házkutatás során a szobájában megtalált és lefoglalt originál csomagolású injekciós tűk, steril gyorskötöző pólya, valamint a sértett által behozott néhány soros levél a bizonyítéka újabb bűntettének. „Kedves Uram! Megtaláltam az ön jogosítványát, forgalmi engedélyét, munkásőr igazolványát. Ezért 3000 Ft-ot kérek. A pénzt a Vécsey úti villanyoszlop alá tegye le 1982. IV. 15-én, 17 h-kor. (A háza utáni villanyoszlop fölfelé, az állomás felé.)’’ — így szólt az írás. Valójában persze, nem megtalálta az említett holmikat, hanem feltörte a fogorvos autóját, s abból emelte el őket Mivel a randevú a pénzzel nem jött össze, dühében elégette az iratokat. Bűncselekményeivel több mint 37 ezer forint kárt okozott. o — Tanárai j óravaló, csendes fiúnak ismerik — mondja összegezés helyett dr. Kárpáti Csaba. — Tanulmányi munkájára sohasem volt panasz, négyes tanuló. Az osztályfőnökének véleménye szerint jó felfogóképességű, a rábízott feladatokat — pénz elszámolásával együtt járókat is — mindig pontosan teljesítette. Családi körülményei Is rendezettek, édesapja kiváló dolgozó. A tények viszont azt igazolják, rosszul ismerték, nem ellenőrizték rendszeresen a fiút, pedig nagy szükség lett volna rá, elsősorban az újabb és újabb „csínyek” megelőzése érdekében. Bizonyára, vagy remélhetően sokan — szülei, tanárai, iskolatársai — elgondolkoznak majd azon, hogyan juthatott idáig B. Cs., hogyan válhatott ifjú kora ellenére bűncselekmények sorának elkövetőjévé, kétéletú emberré?! A tanulságok mielőbbi levonása már csak azért is fontos, hogy — mint a bűnügyi osztály vezetője említette — okulva belőlük, eleve gátat szabjunk más hasonló sorozatnak. Mert sajnos, példa még akad. A 12 éves N. R. és osztálytársai például azért tettette iskolai órán a rosszullétet, hogy elengedésük után a Csebokszári-lakótelepen már korábban kiszemelt segédmotort ellopják. A 14. életévét még be sem töltött V. Zs., ugyancsak gyermekkorú társaival, már valóságos szaktekintélynek számít a tolvajok között. Az úttörőházban egy bemutató alatt — igaz, lezáratlan szobából (!) — a többi gyerek kabátjait zsebelték ki, vitték el táskáikból az értéktárgyakat A fedett uszoda férfi edzői öltözőjéből pénzt és órát a Kossuth utcai zeneiskolában pedig diavetítőt loptak. A szintén gyermekkorúnak számító R. 1. — három lánytársával együtt — múlt év őszétől folyton megszökött az egri gyermekvárosból; saját maguk eltartásáról úgy gondoskodtak, hogy besurran ássál lakásokból élelmet, ruhákat értéktárgyakat loptak. Fő terük a Csebokszári-lakótelepen volt. Legutóbbi szökésükkor a Baktai úti hétvégi házakba törtek be, hogy szállást keressenek maguknak. Cigarettázás közben felgyújtották az egyiket. Sorolhatnánk még más eseteket is, ehelyett azonban ismét csak dr. Kárpáti Csaba szavait idézzük: — Az okok között már szó volt a kellő felügyelet hiányáról. De beszélnünk kell arról is, hogy az újonnan kialakuló lakótelepek is előse- gítői lehetnek a gyermek- és fiatalkorúak bűnbe jutásának. A megelőzéshez valamennyiünk összefogására van szükség, emellett megfelelő példamutatásra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az őrizetlenül hagyott különböző járművek, értéktárgyak is lehetőséget nyújtanak, sőt csábíthatnak bűnelkövetésre. Megelőzésükben mindenképpen kiemelt szerepük kell hogy legyen elsősorban a szülőknek, a pedagógusoknak, de minden, a gyerekek közvetlen környezetében élő felnőtteknek is! Szalay Zoltán
