Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-13 / 137. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 13., vasárnap 3. Humoros? FURCSA JELENETEK so­rozata zajlott le az üzletben. Az eredeti csomagolásból ki­bontották a leporellónak ne­vezett kis asztalkát, hogy a vevő megnézhesse. Az ala­pos szemrevételezés során kiderült, hogy az asztallapok között szintbeli különbségek vannak középen. — Kérem, ez a magyar ipar minősége — jegyezte meg az eladó hamiskás, cin­kos mosollyal. A vevő közölte, neki ez az asztal nem kell. Nincs sem­mi vita, bár már az árát ki­fizette, azt azonnal vissza­kapja, csak menjen a pénz­tárhoz. Az asztalka ott állt a többi bútor között, rajta terítő, azon edények, min­den úgy, mint a valóságban: hadd kínálja az áru magát. — Ugye, nem kell leszed­ni az edényeket? — kérdez­te az ifjú ember, amikor a vevő érdeklődött tőle az asz­tal szerkezete felől. így zajlottak az esemé­nyek, amíg a vevő újból vissza nem jutott a pénztár­hoz. Ott a hölgy közölte ve­le, csak az osztályvezető en­gedélyezheti a vételár vissza­fizetését. Az illetékest nem volt nehéz megtalálni. — Ugye, nem nézte meg alaposan az asztalt a vétel előtt? Ugye, nem? — kérdez­te szemrehányóan. — Miért nem? Mintha nem az eladónak lenne a kötelessége az árut pontosan bemutatni és min­den fontos részletre felhívni a vevő figyelmét. De... az osztályvezető sem vitatko­zott. Odaszólt a pénztáros­nak, adja vissza a pénzt. Majd mérgelődve megjegyez­te: — Már a harmadik ilyen asztalt hozzák vissza ma. Furcsa ügy, nem? Hogy mi a tanulsága? Na­gyon sok. Az aligha róható fel az eladónak, hogy az asz­talt értékesíteni akarta. A raktáros azonban megtart­hatta volna a megjegyzését, azt, ami a magyar ipar állí­tólagos minőségére vonatko­zott. Az osztályvezetőnek sem azért kellett volna füs­tölögnie, hogy a vevő a nem egészen kifogástalan asztalt nem akarta elvinni, hanem a szállítmányt kellett vol­na átvizsgálnia mielőtt azt átvette. Ha a leporellónak nevezett kis asztalka lapja nem illesz­kedik középen, hanem milli­méterekkel eltér a szinttől, akkor vissza kellett volna küldeni a gyártó cégnek a hi­bás terméket. Kezdjen vele azt, amit akar. NEM A MAGYAR IPAR a hibás ebben az esetben sem. Nem is az a bútorkészí­tő cég, amely a kis asztalkát sorozatban gyártja. Ha akar­ják, pontosan kideríthetik, ki szabta ki rosszul, ki illesz­tette össze hanyagul, ki el­lenőrizte felületesen. És azo­kat kell felelősségre vonni. A kereskedelemnek sem kellett volna behúnyt szem­mel átvenni a hibás tételt. A felelősséggel ne humorizál­junk. G. Molnár Ferenc Családsegítő magánvállalkozások Az egészségügyi miniszter állásfoglalásban rögzítette, hogy különféle családsegí­tő — gondozási és egyéb jel­legű — szolgáltatásokra ma­gánkezdeményezésen alapu­ló kisszervezetek is kaphat­nak engedélyt. E szolgáltatá­sok azonban csak olyan te­vékenységre terjedhetnek ki, amelyet szükség esetén az egyik családtag is nyújtani képes a rászoruló családtag­nak. A téma hátterében az áll — miként az Egészség- ügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmond­ták —, hogy a családi jö­vedelmek növekedése, az utóbbi években nyugdíjba vonultak anyagi helyzete az állampolgárok egy része szá­mára lehetővé teszi, hogy merendeljen, és megfizessen az egyéni igényeinek megfe­lelői, életvitelét megkönnyí­tő szolgáltatásokat ENERGIÁVAL - ÉLELMISZERT (V/5) Milliós megtakarítások... Aki energiát takarít meg, az több pénzhez jut! Aki viszont pazarol­ja, annak a jövedelme csökken. Az energia tehát nem vész el, legfeljebb a pénz-energia-pénz átala­kulásában akadnak vesz­tesek, és találhatók nye­rők is. Ki-ki alkalmazko­dóképessége szerint kerül az egyik, vagy másik tá­borba. Az energia ésszerű és gazdaságos felhaszná­lását ösztönző miniszter- tanácsi határozat a VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata. Hozzájárulhat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelési költségek csökkentésével pedig a vállalatok, szövetkezetek eredményesebb gazdálko­dást valósíthatnak meg. Az élelmiszeripari vállala­tok közül Heves megyében az egyik legnagyobb energia- fogyasztó a Sütő- és Édes­ipari Vállalat. Évente 32 millió forintot költenek erre, amelyből 12,5 millió a tüzelő­olaj, 7,5 millió a földgáz, 5,7 millió a benzin, és 4 millió forint a villamos energia. További csaknem hatmillió forint értékű a szén-, a tűzi­fa-, a brikett- és a koksz­felhasználás. Mint a felsorol­takból is kitűnik, legjelentő­sebb a tüzelőolaj-fogyasztás a vállalatnál. — Tizennégy termelőegy­ségünk van a megyében — mondja Szemán Mihály fő­mérnök. — Ezek működteté­sére az energiahordozók kö­zül mindenütt olajat haszná­lunk. A legnagyobb fogyasz­tónk a gyöngyösi és a hat­vani kenyérgyárunk. Egerben viszont a kedvező lehetősé­geket kihasználva gázzal üze­mel a kenyérgyár, a finom­süteményes üzem, a Széche­nyi utcai sütőüzem, valamint a tanműhely. A tüzelőolaj ára az elmúlt két évben je­lentősen emelkedett, amely arra kényszerített bennün­ket, hogy olyan megoldást keressünk, amellyel mérsé­Berecz István: — Olaj he­lyett gázfűtéssel évente 6 millió forintot megtakarítha­tunk ... kelhetjük a fogyasztást. Berecz István energetikus veszi át a szót: — Elhatároztuk, hogy a gyöngyösi és a hatvani ke­nyérgyárban technológiai korszerűsítéssel az olajtüze­lés helyett gázra térünk át. Kidolgoztuk energiaésszerű­sítési programunkat, amely- lyel a jelenlegi árakat fi­gyelembe véve évente hat­millió forintot takaríthatunk meg a két kenyérgyár mű­ködtetése során, ha olaj he­lyett gázzal fűtjük a kazá­nokat. Gyöngyösön mindezt évente ezer, Hatvanban pe­dig 200 tonna olaj helyette­sítésével érhetjük el. Ezért pénzügyi és műszaki felmé­réseink alapján hitelpályá­zatot adtunk be az Állami Fejlesztési Bankhoz, amely­hez az Állami Energiafelü­gyelet szakvéleményét mel­lékeltük. Ezt soron kívül el­bírálták, és még 1981. júniu­sában aláírtuk a hitelszer­ződést. Importcsökkentő energetikai beruházást vég­zünk 4,2 millió forintért. A Fejlesztési Bank 3 millió 425 ezer forint állami kölcsönt biztosított vállalatunknak, amelyhez saját erőforrásunk­ból 519 ezer forintot tettunk hozzá. Szükség van az ener­giafelhasználás ésszerűsíté­sére, mert nálunk az alap- tevékenység a kenyérsütés, s ehhez nagyon sok fűtőanya­got használunk fel télen-nyá- ron egyaránt. Kiszámoltuk azt is, hogy például tavaly Szemán Mihály: — A leg­nagyobb olajfogyasztó a gyöngyösi és a hatvani ke­nyérgyárunk ... (Fotó: Szántó György) az egri kenyérgyárban gáz­fűtéssel fele annyi áron ter­meltünk, mint a gyöngyösi kenyérgyárban, ahol olajjal tüzelünk. A vállalatnál megvalósuló energiaésszerűsítési prog­ramhoz kapcsolódó 4,2 mil­liós beruházás nem egészen egy esztendő alatt megtérül a népgazdaságnak. Az állami kölcsönt pedig 1983—1986 között fizetik vissza. — Gyöngyösön, a városi tanáccsal együttműködve, a település déli részén, a Ke­nyérgyár utcában levő ipari üzemeknek kezdeményeztük, hogy közösen vezessük be a gázt — említi Szemán Mi­hály főmérnök. — Sok leve­lezés és személyes megbeszé­lés után sikerült megnyerni a Volán 4. sz. Vállalatot, il­letve a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemét a külső gázvezeték megépítéséhez. Ennek kivi­teli munkáit a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Válla­lat végzi. A belső szerelést a kenyérgyárban májusban megkezdtük, és a gázvezeték bekötése után az alagútke- mencéket, valamint a kazá­nok olajégőit gázégőkkel cse­réljük fel. Ezeket a Német Szövetségi Köztársaságból és Franciaországból importál­juk. Hatvanban már viszony­lag könnyebb a helyzetünk, hiszen az ottani ostyaüze­münk propán-bután gázzal működik, a gázvezetéket pe­dig két esztendeje saját erő­ből megépítettük a kenyér­gyárban is. Így az osztrák kenyérgyártó alagútkemen- céket olajfűtés helyett föld­gázra állítjuk át. Mind a gyöngyösi, mind pedig a hat­vani üzemben szeptember 30-ig befejezzük a technoló­giai korszerűsítést, amely gondos munkát és nagy szer­vezettséget követel mindany- nyiunktól. A kenyér- a pék­sütemény-készítés ugyanis nap mint nap zavartalanul kell hogy haladjon. Így már június elején fokozatosan megkezdjük az egyes rész­egységek üzembe helyezését, mert érdekünk, hogy miha­marabb befejezzük. A gyön­gyösi és a hatvani kenyér­gyár teljesítménye ezután sem változik, hiszen mind a két helyen két műszakban 57 tonna kenyeret sütünk, csak lényegesen olcsóbban! — Miután évente költsé­geink 9 százalékát energia- hordozók vásárlására költ­jük —, fűzi hozzá Berecz István energetikus —, az új beruházással ezt mérsékel­jük. Egy esztendőben 1800 tonna tüzelőolajat haszná­lunk fel a vállalatnál, ebből 1400 tonna a gyöngyösi és a hatvani kenyérgyár működ­tetésére jut. Ezt Hatvanban 254 ezer, Gyöngyösön egy­millió 500 ezer köbméter gázzal helyettesítjük majd, amely a jelenlegi 12,5 milliós tüzelőolaj-felhasználást ke­vesebb mint felére csökkenti, és javítja a költséggazdálko­dásunkat ... A VI. ötéves terv ener­giagazdálkodási programja tehát közös társadalmi cselekvésre számít. A megoldásban mindenkinek részt kell vennie: veze­tők és beosztottak, mű­szakiak, közgazdászok és szocialista brigádok együttesen tevékenyked­nek, hogy csökkenjen a felhasználás, és végrehajt­suk az energiahordozók szerkezetében tervezett változásokat.,, Mentusz Károly (Vége) Csúzlival, gyufával lakás és autó ellen - Senki sem kérdezte, honnan volt a pénz — Csendesnek, jóravalónak ismerték Egy fiatalkorú bűnlajstroma Az Egri Városi-Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjétől, dr. Kárpáti Csaba rendőr száza­dostól kapjuk elöljáróiban az információt: — Az utóbbi hónapokban bizony többször előfordult, hogy területünkön gyermek-, illetve fiatalkorúak követtek el bűncselekményeket. Közü­lük is különösen egy bűn­ténysorozat érdemei részlete­sebb elemzést. o Egy csúzli, pór doboz gyu­fa és sok-sok dac. Ez volt a „fegyvertára” az alig tizen­hat esztendős B. Cs.-nek, akivel szemben több rend­beli lopás, rongálás, jármű önkényes elvétele miatt indí­tott eljárást a rendőrség. Egerben, a Karéj utcában haladók március 11-én este arra lehettek figyelmesek, hogy tűz ütött ki az egyik épülő társasházban. A tűzol­tók munkájuk végeztével megállapították, hogy szán­dékosan okozták a tüzet — — a nyomok legalábbis mind erre utaltak. Az említett tár­sasház persze, nem csupán ekkor „szenvedett” a dacos fiatalembertől. Többször elő­fordult, hogy a fiú csúzliiá­val lövöldözte — eredménye­sen — az épület ablakait. A verebek ellen való gyer- mékfegyver persze, máskor is jó szolgálatot tett B. Cs._nek. Egy alkalommal például pont a másnapi leckéjét készítet­te otthon, amikor valaki sze­mélyautójával a házuk ab­laka elé állt. Amint kihall­gatásakor a fiú elmondta, er­re nagyon mérges lett, s a csúzlijával egyszerűen kilőt­te a kocsi szélvédőjét. Időnként azonban teljesen ötletszerűen követte el bűn­tetteit Egy szép napon pél­dául a Bárány utcában sé­tálgatott, s észrevette, hogy egy személyautó egyik ajta­ja nyitva maradt. Furcsa módon — miként sok ha­sonló korú társa tenné — nem ült be autókázni, „meg­elégedett” azzal, hogy fel­gyújtsa a hátsó ülések kár­pitját, majd nyugodtan el­ballagott. Szerencsére a tu­lajdonos hamar felfigyelt a lángokra, így nem keletke­zett nagyobb kár. Másik esetben egy táviratkézbesítő Jawa Mustang motorkerék­párját lovasította meg, ám nemigen bírt a géppel. Erre is meglepően reagált: meg­próbálta szétverni... Később már attól sem riadt vissza, hogy lopjon, il­letve gépkocsikat törjön fel. Betegsége miatt egyszer két hétre felmentették a tomázás alól. Azt az időt, amíg osz­tálytársai a gyakorlatokat végezték, arra használta ki, hogy az öltözőben átkutatta a ruháikat. Végül is két kvarcórát tartott méltónak arra, hogy magához vegye. Otthon azt mondta, csere út­ján jutott az értékes időmé­rőkhöz. (S el is hitték neki...) Máskor megint csak az utcá­kon lófrál, a séta vége az lett, hogy egy lezáratlan gép­kocsira bukkant. Ebben is szerencséje volt, 16 ezer fo­rintot talált benne, amit ter­mészetesen magával vitt. Az összegből feszmérőt, nagy ér­tékű vadásztávcsövet, totó­szelvényeket vásárolt. Oda­haza azonban senkinek sem jutott eszébe megkérdezni tőle, miből tellett rájuk ... A házkutatás során a szo­bájában megtalált és lefog­lalt originál csomagolású in­jekciós tűk, steril gyorskötö­ző pólya, valamint a sértett által behozott néhány soros levél a bizonyítéka újabb bűntettének. „Kedves Uram! Megtaláltam az ön jogosít­ványát, forgalmi engedélyét, munkásőr igazolványát. Ezért 3000 Ft-ot kérek. A pénzt a Vécsey úti villanyoszlop alá tegye le 1982. IV. 15-én, 17 h-kor. (A háza utáni vil­lanyoszlop fölfelé, az állomás felé.)’’ — így szólt az írás. Valójában persze, nem meg­találta az említett holmikat, hanem feltörte a fogorvos autóját, s abból emelte el őket Mivel a randevú a pénzzel nem jött össze, dü­hében elégette az iratokat. Bűncselekményeivel több mint 37 ezer forint kárt oko­zott. o — Tanárai j óravaló, csen­des fiúnak ismerik — mond­ja összegezés helyett dr. Kár­páti Csaba. — Tanulmányi munkájára sohasem volt pa­nasz, négyes tanuló. Az osz­tályfőnökének véleménye szerint jó felfogóképességű, a rábízott feladatokat — pénz elszámolásával együtt járókat is — mindig ponto­san teljesítette. Családi kö­rülményei Is rendezettek, édesapja kiváló dolgozó. A tények viszont azt iga­zolják, rosszul ismerték, nem ellenőrizték rendszeresen a fiút, pedig nagy szükség lett volna rá, elsősorban az újabb és újabb „csínyek” megelő­zése érdekében. Bizonyára, vagy remélhetően sokan — szülei, tanárai, iskolatársai — elgondolkoznak majd azon, hogyan juthatott idáig B. Cs., hogyan válhatott ifjú kora ellenére bűncselekmé­nyek sorának elkövetőjévé, kétéletú emberré?! A tanulságok mielőbbi le­vonása már csak azért is fontos, hogy — mint a bűn­ügyi osztály vezetője emlí­tette — okulva belőlük, ele­ve gátat szabjunk más ha­sonló sorozatnak. Mert saj­nos, példa még akad. A 12 éves N. R. és osztály­társai például azért tettette iskolai órán a rosszullétet, hogy elengedésük után a Csebokszári-lakótelepen már korábban kiszemelt segéd­motort ellopják. A 14. élet­évét még be sem töltött V. Zs., ugyancsak gyermekkorú társaival, már valóságos szaktekintélynek számít a tolvajok között. Az úttörő­házban egy bemutató alatt — igaz, lezáratlan szobából (!) — a többi gyerek kabát­jait zsebelték ki, vitték el táskáikból az értéktárgyakat A fedett uszoda férfi edzői öltözőjéből pénzt és órát a Kossuth utcai zeneiskolában pedig diavetítőt loptak. A szintén gyermekkorúnak szá­mító R. 1. — három lánytár­sával együtt — múlt év őszé­től folyton megszökött az eg­ri gyermekvárosból; saját maguk eltartásáról úgy gon­doskodtak, hogy besurran ás­sál lakásokból élelmet, ru­hákat értéktárgyakat loptak. Fő terük a Csebokszári-lakó­telepen volt. Legutóbbi szö­késükkor a Baktai úti hét­végi házakba törtek be, hogy szállást keressenek maguk­nak. Cigarettázás közben fel­gyújtották az egyiket. Sorolhatnánk még más ese­teket is, ehelyett azonban is­mét csak dr. Kárpáti Csaba szavait idézzük: — Az okok között már szó volt a kellő felügyelet hiá­nyáról. De beszélnünk kell arról is, hogy az újonnan ki­alakuló lakótelepek is előse- gítői lehetnek a gyermek- és fiatalkorúak bűnbe jutásá­nak. A megelőzéshez vala­mennyiünk összefogására van szükség, emellett megfe­lelő példamutatásra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az őrizetlenül ha­gyott különböző járművek, értéktárgyak is lehetőséget nyújtanak, sőt csábíthatnak bűnelkövetésre. Megelőzésük­ben mindenképpen kiemelt szerepük kell hogy legyen elsősorban a szülőknek, a pe­dagógusoknak, de minden, a gyerekek közvetlen környe­zetében élő felnőtteknek is! Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents