Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 11., kedd 3. Félmilliárd forint a hatvani MÁV-csomópont fejlesztésére Kovács Kálmán üzemfőnök az idén induló munkákról A villamos légvezetékek D hét öröme-gondja Gyöngyösön Ötezren a jubiláló városért - Nyit a kékesi kilátó - Napirenden a cigánylakosság helyzete Jó két évtizede foglalkoz­tatja a magyar vasutat az 1944-ben lebombázott és több vonatkozásban csak provizórikusán helyreállí­tott Hatvan vasúti csomó­pont korszerűsítése. Eddig azonban a nagyobb fejlesz­tési gondok miatt ez a mun­ka háttérbe szorult. Igaz, 1953-ban megindult a hely­reállítás, ez azonban a fel­vételi épület átadásával ab­bamaradt. Miután időközben a vasúti közlekedés, szállítás technikai fejlesztése olyan helyzetet teremtett, hogy a Budapest—Hatvan—Miskolc —Záhony tranzit fővonalon ez a csomópont a legkor­szerűtlenebb állomásként je­lentkezik, szükségszerűen ke­rült most napirendre a ré­gen várt munka. Ehhez ked­vező feltételeket teremtett különben a vasútüzemen be­lüli változás, amely szerint a pesti irányítást Miskolc vette át. Ott, érezve a fő­vonal problémáit, 1981-ben ismét átdolgozták az igazga­tóság VI. ötéves tervének fejlesztési koncepcióját, és benne félmilliárd forint ere­jéig irányoztak elő fejlesz­tést. Az összegből 300—350 milliót a Hatvan csomópont, 120—150 milliót pedig a hozzá tartozó vonalszakaszok korszerűsítésére fordítanak. Százas sebességgel A jelentős összeg felhasz­nálásához alapot adó tervek elkészítését a döntés óta megkezdték. És hogy a mos­tani tervciklus valójában mit ígér a csomópontnak? Elmondotta Kovács Kálmán üzemfőnök, hogy az első és legfontosabb felújítási mun­ka, amelynek a beindításá­val várhatóan már az idén számolhatunk, az első hét vágány rendszerének részle­ges felújítása lesz, hogy ezek a 100 kilométeres sebesség­gel áthaladó vonatok foga­dására alkalmassá váljanak. Ugyanekkor szükséges, sőt elengedhetetlen az említett vágányrendszer biztosító- berendezésének megteremté­se, éspedig Integra-dominó 70-es típusú készülék ide­telepítésével. Ez utóbbival kapcsolatban megtudtuk: ta­karékossági szempontból úgy oldják meg a kérdést, hogy ne kelljen új épületet emel­ni, hanem a meglevőt hasz­nálják ki a szükségszerű át­alakítással. A munkák költ­ségkihatása 160—180 millió forintra rúg a pillanatnyi tervek szerint, és a feladat megvalósítása — különböző fázisokra bontva — 1985-ben fejeződik majd be. Ismere­tes az is, hogy az aluljáró hiánya a nagy forgalmú pá­lyaudvaron számtalan ve­szélyhelyzetet teremt! Nos, ahogy megtudtuk, az elő­irányzat erre most képtelen fedezetet biztosítani. De a MÁV vezetése nem mond lé a probléma rendezéséről. Keresi például a pénzeszkö­zök átcsoportosításának a le­hetőségét, továbbá az illeté­kes tanácsok pénzügyi támo­gatására is számít. Ezek kedvező alakulása révén a fontos fejlesztés lehetségessé válhat a tervciklusban. Villamosítás az országhatárig Kovács Kálmán üzemfő­nök a későbbiek során kifej­tette, hogy a hatvani fej­lesztésen túl a vonali kor­szerűsítés is belefér az igaz­gatóság által előirányzott pénzösszegbe 1983-as kezdés­sel. E munka tekintetében a Rákos—Hatvan vonal 95 millió forint értékű fejlesz­tése áll az első helyen, külö­nös figyelemmel az auto­matikus biztosítóberendezés, vonatbefolyásoló rendszer kiépítésére. De hasonló fel­újításra kerül sor Hatvan— Selyp viszonylatban, ahol 1983-ban szintén megterem­tik az automatizálás bizton­ságos feltételeit. És további nagy horderejű, megoldásra váró feladat, hogy a terv­ciklus végén, áthúzódó be­ruházásként, meginduljon a Hatvan—Somoskőújfalu or­szághatár közötti vonal vil­lamosítása. Ez a munka — akárcsak a szolnoki vonal — lényegesen meggyorsítja, pontosabbá teszi majd a közlekedést a két állomás között, és ilyenformán na­gyobb átbocsátóképességet eredményez. Az ilyen volu­menű fejlesztések mellett természetesen kisebb nagy­ságrendű feladatok megoldá­sára is sort kerít az igazga­tóság a következő években. Kérdésünkre elmondotta Ko­vács Kálmán, hogy gépesí­tik, korszerűsítik például a hatvani vontatási telep mű­helysorát, villamos műhelyt alakítanak ki, igyekeznek a kereskedelmi telep rakodó- területét modernizálni, és az e célokra előirányzott húsz­millió forint értékű munka elvégzésére helyi kivitele­zőkkel, az Építőipari Szövet­kezettel, valamint a Lenin Tsz építőrészlegével kötnek szerződést. Eltűnnek a gőzmozdonyok Tájékozódó látogatásunk során megtudtuk még, hogy Ma még az ember, nem is olyan sokára pedig az auto­matika kezeli a váltóberen­dezéseket (Fotó: Szabó Sándor) néhány szociális jellegű fej­lesztés is szerepel a terv­ciklus feladatai között, két­ezernél több vasutas dolgozó munkahelyi körülményeinek javítása végett. Ilyen szem­pontból első helyre kívánko­zik egy ötszáz személyes öl­töző-tisztálkodó megépítése, amely — sajnálatosan — egyelőre tervezési szinten ta­lálható a maga ötvenmillió forintjával e nagy rekonst­rukciós programban. Biztosí­tani kívánják, mégpedig egységes rendszerben, a pá­lyaudvar energiaellátását is! Arról van szó lényegében, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti gerincvezetékről csatlakoz­tatnák le az egész pályaud­var gázellátását, leginkább ésszerű, takarékos megoldás­ként. Ezzel eltűnnének a pályaudvarról a pakurás gőzmozdonyok, amelyek a környezetet is. szennyezték, és tökéletes, minden szem­pontból kielégítő lenne az egész pályaudvar hőellátása. Megjegyzést érdemel még, hogy hat lakással bővítik a MÁV-lakótelepet, és ugyan­csak a tervciklusban szere* pel az öreg épületek tataro­zása. Ahogy Kovács Kálmán megjegyezte, a hatvani tér­ség korszerűsítésére elő­irányzott félmilliárd forint olyan összeg, amely a mis­kolci igazgatóság egyévi tel­jes fejlesztési kerete. Vagyis nagyon komoly pénzről van szó! Nem szabad azonban elfelednünk, hogy két évti­zedes elmaradást hoz be a vasút, és ezen az árön nem­csak a közlekedés, a szállítás minősége változik meg, ha­nem az itt dolgozók élete is ... / Moldvay Győző Alig múlt el háromnegyed nyolc, Tif Dezső már mun­katársakat fogad, intézkedik. A tágas hivatali helyiség aj­taja azért csak megnyílik előttük e hétfő reggelen, hogy informálódhassunk a hét várható eseményeiről, a tanácselnöki tennivalókról. — Számomra ez a nap mindig a kölcsönös ismeret- szerzés jegyében indul. Veze­tői ülésen mérjük fel, mire vittük az előző időszakban, illetve mit kell a közeljövő­ben tennünk. Személy sze­rint egy fogadónap is vár rám, gondolom, igen sok ügyféllel. Hogy kik keresnek ilyenkor leginkább? Termé­szetesen a lakásra pályázók, akiknek a száma sajnálato­san nem csökken. Jelenleg 1150 igénylőt tartunk nyil. ván Gyöngyösön — mondja Tir Dezső. — Szerda délután viszont ismét összeül a jubi­leumi intéző bizottság, hogy a város 650 éves fennállásá­val kapcsolatos különböző rendezvények, akciók előké­szítő munkáját értékelje, és most már a feladatok tényle­ges megvalósításához fog­junk. Igaz, még jó két esz­tendő van odáig, de a prog­ramunk gazdag. A követke­ző két hónapban például egy Gyöngyöst bemutató film ügyét tesszük sínre, pályáza­tot írunk ki a települést hajdan várossá nyilvánító Róbert Károly szobrára, és megindítjuk a várostörténe­ti műtárgyak feltárását célzó kutatásokat is. Amit mindehhez hozzá kí­vánok tenni: az 1984-es ju­bileumot, amely felszabadu­lásunk 40. évfordulójával esik egybe, elsősorban mun­kával. köszöntjük. Az Egye­sült Izzó Sigma szocialista brigádjának felhívása igen nagy visszhangra talált vá­rosszerte. A mai napig 32 üzem, intézmény 363 szocia­lista brigádjának ötezer dől„ gozója 236 ezer társadalmi munkaórát vállalt, hogy ez­zel gazdagabbá, szebbé tegye Gyöngyöst. És a mi pillanat­nyi feladatunk, hogy a fel­ajánlásokat tartalommal töltsük ki. A városi tanács elnöke el­mondta később, hogy a hé­ten munkaközi megbeszélé­sen foglalkoznak a Mátra rövid, illetve középtávú fej­lesztésének programjával is, hiszen 1983 tavaszán a Be­tonútépítő Vállalat átadja rendeltetésének az M3-as autópálya nyugati csomó­pontját, a KPM Közúti Igaz­gatóság pedig végez a Gyön­gyösig tovább vezető négysá­vos autóút kiépítésével, amely 50 percnyire hozza a Mátra tájaihoz a fővárost. Az országos és a megyei szervekkel egyetértésben, bi­zakodva a környezetvédelmi alaptól remélt pénzeszközök­ben is tovább kívánják fej­leszteni a környező üdülőhe­lyek kulturáltságát. A gyön­gyösi, mátrafüredi strandok például vízforgató berende­zést kapnak, bővítik autó­parkolóikat, az erdei torna- pólyát pedig teljesen felújít­ják. Sástón, a motel téliesítésé- re, csónakkikötő építésére kerül sor, a Kékes északke­leti lejtőjén pedig sípályát létesítenek, és megoldják a hegyoldal erózióvédelmét. A tervekben szerepel továbbá a kékesi tv-torony kilátójá­nak üzembe helyezése, amely szintén vonzó idegenforgal­mi érdekesség lesz. — Mindeközben foglalkoz­nom kell következő végre­hajtó bizottsági ülésünkkel is, amely a júpiusi tanács, ülést készíti elő, és többi kö­zött kiemelten foglalkozik a Gyöngyösön élő 900 főnyi cigánylakosság helyzetével — folytatta Tir Dezső. — Igaz, a szociális követelményeknek nem megfelelő Duranda-lakó- telepet 1981 decemberében felszámoltuk, a Gyöngyvirág és az Egri utca térségében biztosítva otthont a kitelepü­lő családoknak. Ebben már eddig igen so­kat segített Váradi Kálmán tanácstagunk, ö közülük va­ló, a cigányügyi koordinációs bizottságban is dolgozik, és határozottan az érdemei közé sorolható, hogy 190 kisiskolás mulasztása utóbb csökkent, minden ötéves gyermek óvo­dába jár, most pedig azt ter­vezzük, hogy gondozónőt ál­lítunk be az elaggott, maguk­ra maradt idős cigányembe­rek szociális gondozására. Természetesen mindez a nép­front, a Vöröskereszt, a la­kosság hasznos összefogása nyomán következett be, és ettől várjuk, hogy a gyön­gyösi cigányság jobban meg­közelítse az általános társa­dalmi normákat... (m. gy.) A KÖZJEGYZŐ HÉTKÖZNAPJAI ír, másol, hitelesít Akár látatlanban is fogad­ni lehet rá: az egri Törvény­ház talán legzsúfoltabb, leg­látogatottabb része a föld­szinten a bal oldali folyosó­nyúlvány. Itt „székelnek” ugyanis az állami közjegy­zők, akiket nap mint nap — tehát a hivatalos fogadóna­pokon túl is — rengetegen keresnek fel. Mi is sok-sok várakozót megelőzve nyitunk be rövid időre dr. Szabó Istvánhoz. A fő: per nélkül eljárni — Valóban, nem panasz­kodhatunk az ügyfélforga­lomra — mondja mintegy bevezetőként. — Sokan még olyan ügyben is hozzánk fordulnak, amely pedig más hatóságra tartozik. Persze, ilyenkor is adunk tanácsot, hogy hová kell menniük. — Laikusok, de talán még a hivatásbeliek is keveset tudnak erről a munkáról. — Speciális területe a jognak, s tényleg sokan nemigen ismerik. Magyaror­szágon például a bírósághoz tartozik, Romániában — ahonnan én jöttem — vi­szont külön hatóság, önálló iroda az Állami Közjegyző- ség. De hasonlóképpen van ez a Szovjetunióban és Cseh­szlovákiában is. — Melyek a feladatai Ma­gyarországon az állami köz­jegyzőnek? — Az esetek zöme, ame­lyekkel felkeresnek bennün­ket, hagyatéki eljárással kapcsolatos. Emellett külön­féle közokiratokat készítünk, illetve másolatokat is hite­lesítünk. Amikor pedig az irodánkon kívül tevékenyke­dünk, versenytárgyalásokon, vagy lottósorsolásokon ve­szünk részt. Ez a felsorolás természetesen egyszerűsített. A lényeg, hogy a közjegyző mindig peren kívüli eljárást folytat. Felvilágosítással, tör­vénymagyarázattal a felek közötti békés megegyezést kell elősegítenie. Zsebbe vágó téma — Nyilvánvaló, hogy a legtöbb munkát a közjegyző­nek az örökösök adják ... — Nemcsak a nagy szá­muk miatt, bár sok a hátra­lékos ügy. Tudni kell, ha ingatlan az örökség, akkor kötelező a hagyatéki eljárás. Ebben az örökösök köthet­nek egyezséget, illetve bizo­nyíthatják, hogy miért pont nekik jár valami. — Zsebbe vágó téma, te­hát gyakran van ok ... — Nagyon gyakori az in­gatlanok értéke feletti vita, arról már nem is beszélve, hogy illetéket is kell fizetni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor eltűnnek bemuta­tóra szóló takarékbetétköny­vek, vagy: valaki fondorlat­tal megpróbálja becsapni örököstársait. Esetleg az is megtörténhet, hogy az elénk hozott végrendelet aggályos alaki szempontból. Máskor lehetséges, hogy jónak tű­nik egy végintézkedés, ám a felek egyike állítja, hogy nem az örökhagyó aláírása van rajta. Az ilyen esetek­ben — tehát amikor vitára lehet számítani — ki kell tűzni a hagyatéki tárgyalást. Ez persze nem per, az ér­dekeltek meghallgatása, és az iratok alapján a köz­jegyző ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot. Aki ezt 'kifogásolja, az 30 na­pon belül keresetet nyújthat be a járásbírósághoz. Vagy­is pert indíthat. Erre azon­ban ritkán kerül sor. — Kétségtelenül, ez a köz­jegyző munkáját is dicséri. De bizonyára vannak külön­leges esetek is? — Sokszor előfordul, hogy egy vagyontárgy, vagy in­gatlan tulajdonosa ismeret­len helyen van. Hagyatéki eljárás viszont csak akkor lehetséges, ha már megtör­tént a holtnak nyilvánítás. Az erről szóló végzést a já- rásbírórságon kérheti az el­tűnt személy hozzátartozója, illetve az, aki valószínűsíti érdekét a hagyatékban. Nem elegendő például egy USA- ból érkező gyászjelentés, mert nem tartalmaz a holt­nak nyilvánításhoz szüksé­ges minden nekünk kellő adatot. Különleges eset? Sok fejtörést okozott nekem, amikor Pakisztánban lakó személy _ volt magyarországi ingatlan orökösg. Jogsegély­egyezmény nincs a két or­szág között, hogyan idézzem meg tehát, mi legyen a ha­gyaték sorsa? Végül úgy ol­dódott meg az ügy, hogy a pakisztáni ember magyar ügyvédet hatalmazott meg. A törvényes hitelesítő — Azt mindenki tudja, hogy a közjegyzőnél okira­tokról másolatot lehet ké­szíttetni ... — Azt azonban már ke­vesen tudják, hogy miről nem lehet. Még közjegyző sem készíthet másolatot sze­mélyi igazolványról, útlevél­ről, takarékbetétkönyvről, katonai 'okmányokról, szak- szervezeti és pártokiratokról, valamint idegen nyelvű hi­vatalos írásokról. Ez utób­bira külön fordítói iroda áll rendelkezésre Budapesten. Leggyakrabban tényleg azért keresnek fel bennünket, hogy bizonyítványokról, diplomák­ról, vagy magánokiratokba foglalt szerződésekről ké­szítsünk hiteles másolatot. Azt sem árt tudni, hogy a nyugati látogató-útlevelek­hez feltétlenül szükség van közjegyző által hitelesített meghívólevélre. Ugyanígy, ha valaki külföldi állampol­gárral kíván házasságot köt­ni, kell hozzá egy közjegyző előtt tett nyilatkozat. Utóbbi miatt egyébként meglepően sokan jönnek hozzánk. — Korábban említette, hogy versenytárgyalásokon, lottósorsolásokon is részt vesznek... — Ezeken kötelező részt vennie a közjegyzőnek, azt kell ellenőriznie, hogy be­tartják-e a jogszabályi elő­írásokat. A versenytárgyalás új forma: a nyertesek 3—5 esztendőre szerződéses üze­meltetésre kapják meg a ke­reskedelmi vagy vendéglátó egységeket. Magam 4—5 ilyen tárgyaláson vettem eddig részt, főképpen arra kell ügyelni, hogy a licitálás a törvényes keretek között történjék. Ez a forma kü­lönben mindenképpen jó, hiszen új szükségletek kielé­gítésére szolgál. — önnek bőséges tapasz­talatai vannak e munkáról. Milyennek kell tehát lennie az állami közjegyzőnek? — Két évtizede dolgozom ebben a munkakörben. Sze­retem ezt a munkát, főleg az emberközpontúsága miatt. Kolozsvárott végeztem az egyetemen, 1969-ben települ­tem át Magyarországra. Ta­tabánya, Mezőkövesd, Füzes­abony majd Eger voltak az állomások. Itt szeretettel fo­gadtak, ennek bizonyítéka, hogy tagja lehetek a városi népfrontbizottság kulturális bizottságának, illetve meg­választottak a Verda Stehlo eszperantócsoport elnökének. Most már megállapodtam, s remélem, hogy nyugdíjig itt is maradok. Hogy milyennek kell lennie a közjegyzőnek? A kellő szakmai tudáson túl, mindenekelőtt megértőnek, az emberekkel jól bánni tu­dónak. Még arra is figye­lemmel kell lenni, hogy min­denkinek a saját ügye a legfontosabb. Ügy érzem, e követelményeknek eleget is tudunk tenni, bizalommal vannak irántunk az embe­rek. Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents