Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 11., kedd 3. Félmilliárd forint a hatvani MÁV-csomópont fejlesztésére Kovács Kálmán üzemfőnök az idén induló munkákról A villamos légvezetékek D hét öröme-gondja Gyöngyösön Ötezren a jubiláló városért - Nyit a kékesi kilátó - Napirenden a cigánylakosság helyzete Jó két évtizede foglalkoztatja a magyar vasutat az 1944-ben lebombázott és több vonatkozásban csak provizórikusán helyreállított Hatvan vasúti csomópont korszerűsítése. Eddig azonban a nagyobb fejlesztési gondok miatt ez a munka háttérbe szorult. Igaz, 1953-ban megindult a helyreállítás, ez azonban a felvételi épület átadásával abbamaradt. Miután időközben a vasúti közlekedés, szállítás technikai fejlesztése olyan helyzetet teremtett, hogy a Budapest—Hatvan—Miskolc —Záhony tranzit fővonalon ez a csomópont a legkorszerűtlenebb állomásként jelentkezik, szükségszerűen került most napirendre a régen várt munka. Ehhez kedvező feltételeket teremtett különben a vasútüzemen belüli változás, amely szerint a pesti irányítást Miskolc vette át. Ott, érezve a fővonal problémáit, 1981-ben ismét átdolgozták az igazgatóság VI. ötéves tervének fejlesztési koncepcióját, és benne félmilliárd forint erejéig irányoztak elő fejlesztést. Az összegből 300—350 milliót a Hatvan csomópont, 120—150 milliót pedig a hozzá tartozó vonalszakaszok korszerűsítésére fordítanak. Százas sebességgel A jelentős összeg felhasználásához alapot adó tervek elkészítését a döntés óta megkezdték. És hogy a mostani tervciklus valójában mit ígér a csomópontnak? Elmondotta Kovács Kálmán üzemfőnök, hogy az első és legfontosabb felújítási munka, amelynek a beindításával várhatóan már az idén számolhatunk, az első hét vágány rendszerének részleges felújítása lesz, hogy ezek a 100 kilométeres sebességgel áthaladó vonatok fogadására alkalmassá váljanak. Ugyanekkor szükséges, sőt elengedhetetlen az említett vágányrendszer biztosító- berendezésének megteremtése, éspedig Integra-dominó 70-es típusú készülék idetelepítésével. Ez utóbbival kapcsolatban megtudtuk: takarékossági szempontból úgy oldják meg a kérdést, hogy ne kelljen új épületet emelni, hanem a meglevőt használják ki a szükségszerű átalakítással. A munkák költségkihatása 160—180 millió forintra rúg a pillanatnyi tervek szerint, és a feladat megvalósítása — különböző fázisokra bontva — 1985-ben fejeződik majd be. Ismeretes az is, hogy az aluljáró hiánya a nagy forgalmú pályaudvaron számtalan veszélyhelyzetet teremt! Nos, ahogy megtudtuk, az előirányzat erre most képtelen fedezetet biztosítani. De a MÁV vezetése nem mond lé a probléma rendezéséről. Keresi például a pénzeszközök átcsoportosításának a lehetőségét, továbbá az illetékes tanácsok pénzügyi támogatására is számít. Ezek kedvező alakulása révén a fontos fejlesztés lehetségessé válhat a tervciklusban. Villamosítás az országhatárig Kovács Kálmán üzemfőnök a későbbiek során kifejtette, hogy a hatvani fejlesztésen túl a vonali korszerűsítés is belefér az igazgatóság által előirányzott pénzösszegbe 1983-as kezdéssel. E munka tekintetében a Rákos—Hatvan vonal 95 millió forint értékű fejlesztése áll az első helyen, különös figyelemmel az automatikus biztosítóberendezés, vonatbefolyásoló rendszer kiépítésére. De hasonló felújításra kerül sor Hatvan— Selyp viszonylatban, ahol 1983-ban szintén megteremtik az automatizálás biztonságos feltételeit. És további nagy horderejű, megoldásra váró feladat, hogy a tervciklus végén, áthúzódó beruházásként, meginduljon a Hatvan—Somoskőújfalu országhatár közötti vonal villamosítása. Ez a munka — akárcsak a szolnoki vonal — lényegesen meggyorsítja, pontosabbá teszi majd a közlekedést a két állomás között, és ilyenformán nagyobb átbocsátóképességet eredményez. Az ilyen volumenű fejlesztések mellett természetesen kisebb nagyságrendű feladatok megoldására is sort kerít az igazgatóság a következő években. Kérdésünkre elmondotta Kovács Kálmán, hogy gépesítik, korszerűsítik például a hatvani vontatási telep műhelysorát, villamos műhelyt alakítanak ki, igyekeznek a kereskedelmi telep rakodó- területét modernizálni, és az e célokra előirányzott húszmillió forint értékű munka elvégzésére helyi kivitelezőkkel, az Építőipari Szövetkezettel, valamint a Lenin Tsz építőrészlegével kötnek szerződést. Eltűnnek a gőzmozdonyok Tájékozódó látogatásunk során megtudtuk még, hogy Ma még az ember, nem is olyan sokára pedig az automatika kezeli a váltóberendezéseket (Fotó: Szabó Sándor) néhány szociális jellegű fejlesztés is szerepel a tervciklus feladatai között, kétezernél több vasutas dolgozó munkahelyi körülményeinek javítása végett. Ilyen szempontból első helyre kívánkozik egy ötszáz személyes öltöző-tisztálkodó megépítése, amely — sajnálatosan — egyelőre tervezési szinten található a maga ötvenmillió forintjával e nagy rekonstrukciós programban. Biztosítani kívánják, mégpedig egységes rendszerben, a pályaudvar energiaellátását is! Arról van szó lényegében, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti gerincvezetékről csatlakoztatnák le az egész pályaudvar gázellátását, leginkább ésszerű, takarékos megoldásként. Ezzel eltűnnének a pályaudvarról a pakurás gőzmozdonyok, amelyek a környezetet is. szennyezték, és tökéletes, minden szempontból kielégítő lenne az egész pályaudvar hőellátása. Megjegyzést érdemel még, hogy hat lakással bővítik a MÁV-lakótelepet, és ugyancsak a tervciklusban szere* pel az öreg épületek tatarozása. Ahogy Kovács Kálmán megjegyezte, a hatvani térség korszerűsítésére előirányzott félmilliárd forint olyan összeg, amely a miskolci igazgatóság egyévi teljes fejlesztési kerete. Vagyis nagyon komoly pénzről van szó! Nem szabad azonban elfelednünk, hogy két évtizedes elmaradást hoz be a vasút, és ezen az árön nemcsak a közlekedés, a szállítás minősége változik meg, hanem az itt dolgozók élete is ... / Moldvay Győző Alig múlt el háromnegyed nyolc, Tif Dezső már munkatársakat fogad, intézkedik. A tágas hivatali helyiség ajtaja azért csak megnyílik előttük e hétfő reggelen, hogy informálódhassunk a hét várható eseményeiről, a tanácselnöki tennivalókról. — Számomra ez a nap mindig a kölcsönös ismeret- szerzés jegyében indul. Vezetői ülésen mérjük fel, mire vittük az előző időszakban, illetve mit kell a közeljövőben tennünk. Személy szerint egy fogadónap is vár rám, gondolom, igen sok ügyféllel. Hogy kik keresnek ilyenkor leginkább? Természetesen a lakásra pályázók, akiknek a száma sajnálatosan nem csökken. Jelenleg 1150 igénylőt tartunk nyil. ván Gyöngyösön — mondja Tir Dezső. — Szerda délután viszont ismét összeül a jubileumi intéző bizottság, hogy a város 650 éves fennállásával kapcsolatos különböző rendezvények, akciók előkészítő munkáját értékelje, és most már a feladatok tényleges megvalósításához fogjunk. Igaz, még jó két esztendő van odáig, de a programunk gazdag. A következő két hónapban például egy Gyöngyöst bemutató film ügyét tesszük sínre, pályázatot írunk ki a települést hajdan várossá nyilvánító Róbert Károly szobrára, és megindítjuk a várostörténeti műtárgyak feltárását célzó kutatásokat is. Amit mindehhez hozzá kívánok tenni: az 1984-es jubileumot, amely felszabadulásunk 40. évfordulójával esik egybe, elsősorban munkával. köszöntjük. Az Egyesült Izzó Sigma szocialista brigádjának felhívása igen nagy visszhangra talált városszerte. A mai napig 32 üzem, intézmény 363 szocialista brigádjának ötezer dől„ gozója 236 ezer társadalmi munkaórát vállalt, hogy ezzel gazdagabbá, szebbé tegye Gyöngyöst. És a mi pillanatnyi feladatunk, hogy a felajánlásokat tartalommal töltsük ki. A városi tanács elnöke elmondta később, hogy a héten munkaközi megbeszélésen foglalkoznak a Mátra rövid, illetve középtávú fejlesztésének programjával is, hiszen 1983 tavaszán a Betonútépítő Vállalat átadja rendeltetésének az M3-as autópálya nyugati csomópontját, a KPM Közúti Igazgatóság pedig végez a Gyöngyösig tovább vezető négysávos autóút kiépítésével, amely 50 percnyire hozza a Mátra tájaihoz a fővárost. Az országos és a megyei szervekkel egyetértésben, bizakodva a környezetvédelmi alaptól remélt pénzeszközökben is tovább kívánják fejleszteni a környező üdülőhelyek kulturáltságát. A gyöngyösi, mátrafüredi strandok például vízforgató berendezést kapnak, bővítik autóparkolóikat, az erdei torna- pólyát pedig teljesen felújítják. Sástón, a motel téliesítésé- re, csónakkikötő építésére kerül sor, a Kékes északkeleti lejtőjén pedig sípályát létesítenek, és megoldják a hegyoldal erózióvédelmét. A tervekben szerepel továbbá a kékesi tv-torony kilátójának üzembe helyezése, amely szintén vonzó idegenforgalmi érdekesség lesz. — Mindeközben foglalkoznom kell következő végrehajtó bizottsági ülésünkkel is, amely a júpiusi tanács, ülést készíti elő, és többi között kiemelten foglalkozik a Gyöngyösön élő 900 főnyi cigánylakosság helyzetével — folytatta Tir Dezső. — Igaz, a szociális követelményeknek nem megfelelő Duranda-lakó- telepet 1981 decemberében felszámoltuk, a Gyöngyvirág és az Egri utca térségében biztosítva otthont a kitelepülő családoknak. Ebben már eddig igen sokat segített Váradi Kálmán tanácstagunk, ö közülük való, a cigányügyi koordinációs bizottságban is dolgozik, és határozottan az érdemei közé sorolható, hogy 190 kisiskolás mulasztása utóbb csökkent, minden ötéves gyermek óvodába jár, most pedig azt tervezzük, hogy gondozónőt állítunk be az elaggott, magukra maradt idős cigányemberek szociális gondozására. Természetesen mindez a népfront, a Vöröskereszt, a lakosság hasznos összefogása nyomán következett be, és ettől várjuk, hogy a gyöngyösi cigányság jobban megközelítse az általános társadalmi normákat... (m. gy.) A KÖZJEGYZŐ HÉTKÖZNAPJAI ír, másol, hitelesít Akár látatlanban is fogadni lehet rá: az egri Törvényház talán legzsúfoltabb, leglátogatottabb része a földszinten a bal oldali folyosónyúlvány. Itt „székelnek” ugyanis az állami közjegyzők, akiket nap mint nap — tehát a hivatalos fogadónapokon túl is — rengetegen keresnek fel. Mi is sok-sok várakozót megelőzve nyitunk be rövid időre dr. Szabó Istvánhoz. A fő: per nélkül eljárni — Valóban, nem panaszkodhatunk az ügyfélforgalomra — mondja mintegy bevezetőként. — Sokan még olyan ügyben is hozzánk fordulnak, amely pedig más hatóságra tartozik. Persze, ilyenkor is adunk tanácsot, hogy hová kell menniük. — Laikusok, de talán még a hivatásbeliek is keveset tudnak erről a munkáról. — Speciális területe a jognak, s tényleg sokan nemigen ismerik. Magyarországon például a bírósághoz tartozik, Romániában — ahonnan én jöttem — viszont külön hatóság, önálló iroda az Állami Közjegyző- ség. De hasonlóképpen van ez a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is. — Melyek a feladatai Magyarországon az állami közjegyzőnek? — Az esetek zöme, amelyekkel felkeresnek bennünket, hagyatéki eljárással kapcsolatos. Emellett különféle közokiratokat készítünk, illetve másolatokat is hitelesítünk. Amikor pedig az irodánkon kívül tevékenykedünk, versenytárgyalásokon, vagy lottósorsolásokon veszünk részt. Ez a felsorolás természetesen egyszerűsített. A lényeg, hogy a közjegyző mindig peren kívüli eljárást folytat. Felvilágosítással, törvénymagyarázattal a felek közötti békés megegyezést kell elősegítenie. Zsebbe vágó téma — Nyilvánvaló, hogy a legtöbb munkát a közjegyzőnek az örökösök adják ... — Nemcsak a nagy számuk miatt, bár sok a hátralékos ügy. Tudni kell, ha ingatlan az örökség, akkor kötelező a hagyatéki eljárás. Ebben az örökösök köthetnek egyezséget, illetve bizonyíthatják, hogy miért pont nekik jár valami. — Zsebbe vágó téma, tehát gyakran van ok ... — Nagyon gyakori az ingatlanok értéke feletti vita, arról már nem is beszélve, hogy illetéket is kell fizetni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor eltűnnek bemutatóra szóló takarékbetétkönyvek, vagy: valaki fondorlattal megpróbálja becsapni örököstársait. Esetleg az is megtörténhet, hogy az elénk hozott végrendelet aggályos alaki szempontból. Máskor lehetséges, hogy jónak tűnik egy végintézkedés, ám a felek egyike állítja, hogy nem az örökhagyó aláírása van rajta. Az ilyen esetekben — tehát amikor vitára lehet számítani — ki kell tűzni a hagyatéki tárgyalást. Ez persze nem per, az érdekeltek meghallgatása, és az iratok alapján a közjegyző ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot. Aki ezt 'kifogásolja, az 30 napon belül keresetet nyújthat be a járásbírósághoz. Vagyis pert indíthat. Erre azonban ritkán kerül sor. — Kétségtelenül, ez a közjegyző munkáját is dicséri. De bizonyára vannak különleges esetek is? — Sokszor előfordul, hogy egy vagyontárgy, vagy ingatlan tulajdonosa ismeretlen helyen van. Hagyatéki eljárás viszont csak akkor lehetséges, ha már megtörtént a holtnak nyilvánítás. Az erről szóló végzést a já- rásbírórságon kérheti az eltűnt személy hozzátartozója, illetve az, aki valószínűsíti érdekét a hagyatékban. Nem elegendő például egy USA- ból érkező gyászjelentés, mert nem tartalmaz a holtnak nyilvánításhoz szükséges minden nekünk kellő adatot. Különleges eset? Sok fejtörést okozott nekem, amikor Pakisztánban lakó személy _ volt magyarországi ingatlan orökösg. Jogsegélyegyezmény nincs a két ország között, hogyan idézzem meg tehát, mi legyen a hagyaték sorsa? Végül úgy oldódott meg az ügy, hogy a pakisztáni ember magyar ügyvédet hatalmazott meg. A törvényes hitelesítő — Azt mindenki tudja, hogy a közjegyzőnél okiratokról másolatot lehet készíttetni ... — Azt azonban már kevesen tudják, hogy miről nem lehet. Még közjegyző sem készíthet másolatot személyi igazolványról, útlevélről, takarékbetétkönyvről, katonai 'okmányokról, szak- szervezeti és pártokiratokról, valamint idegen nyelvű hivatalos írásokról. Ez utóbbira külön fordítói iroda áll rendelkezésre Budapesten. Leggyakrabban tényleg azért keresnek fel bennünket, hogy bizonyítványokról, diplomákról, vagy magánokiratokba foglalt szerződésekről készítsünk hiteles másolatot. Azt sem árt tudni, hogy a nyugati látogató-útlevelekhez feltétlenül szükség van közjegyző által hitelesített meghívólevélre. Ugyanígy, ha valaki külföldi állampolgárral kíván házasságot kötni, kell hozzá egy közjegyző előtt tett nyilatkozat. Utóbbi miatt egyébként meglepően sokan jönnek hozzánk. — Korábban említette, hogy versenytárgyalásokon, lottósorsolásokon is részt vesznek... — Ezeken kötelező részt vennie a közjegyzőnek, azt kell ellenőriznie, hogy betartják-e a jogszabályi előírásokat. A versenytárgyalás új forma: a nyertesek 3—5 esztendőre szerződéses üzemeltetésre kapják meg a kereskedelmi vagy vendéglátó egységeket. Magam 4—5 ilyen tárgyaláson vettem eddig részt, főképpen arra kell ügyelni, hogy a licitálás a törvényes keretek között történjék. Ez a forma különben mindenképpen jó, hiszen új szükségletek kielégítésére szolgál. — önnek bőséges tapasztalatai vannak e munkáról. Milyennek kell tehát lennie az állami közjegyzőnek? — Két évtizede dolgozom ebben a munkakörben. Szeretem ezt a munkát, főleg az emberközpontúsága miatt. Kolozsvárott végeztem az egyetemen, 1969-ben települtem át Magyarországra. Tatabánya, Mezőkövesd, Füzesabony majd Eger voltak az állomások. Itt szeretettel fogadtak, ennek bizonyítéka, hogy tagja lehetek a városi népfrontbizottság kulturális bizottságának, illetve megválasztottak a Verda Stehlo eszperantócsoport elnökének. Most már megállapodtam, s remélem, hogy nyugdíjig itt is maradok. Hogy milyennek kell lennie a közjegyzőnek? A kellő szakmai tudáson túl, mindenekelőtt megértőnek, az emberekkel jól bánni tudónak. Még arra is figyelemmel kell lenni, hogy mindenkinek a saját ügye a legfontosabb. Ügy érzem, e követelményeknek eleget is tudunk tenni, bizalommal vannak irántunk az emberek. Szalay Zoltán
