Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Már—mer A címben szereplő nyakaiéként szópár nem valamiféle kisiskolás könyvből vett olvasási gyakorlat bugyuta szövegéből való. Egy mostanában terjedő jelenség lényegét hordozza magán. Hogy mit? Hadd kezdjem egy furcsa kérdéssel: így hangzik: Ki mondja meg az igazat? Közismerten — a gyerek és az, aki ehhez az italtól kap ihletést, mégpedig A borban, az igazság latin eredetű közmondás alapján, Kijelenthetem, ez óriási tévedés. Manapság ebben az ügyben is fordult egyet a világ. Éspedig... Értekezleten vagyunk, il-' letve tanácskozáson, illetve megbeszélésen, ahol az egyik felemelt kéz tulajdonosa ekképpen kezdi mondandóját: Még két hét és nyugdíjba megyek, most már nincs mit vesztenem, megmondom az igazat, úgy ahogy van. Ugyanez a jelenet más változatban: Nyugdíjas vagyok, nekem mór nincs vesztenivalóm, megmondom hát nyíltan, mi a véleményem. Aztán... megmondják, nyíltan, köntörfalazás nélkül. Sőt! Ha a megbeszélést záró összefoglaló során nem kapnak kielégítő feleletet, ismét jelentkeznek és közlik, hogy ők pedig nem a köntörfalazásra kíváncsiak, hanem a tényekre. Azt mondta erre a jelenségre az egyik felelős fórum felelős vezetője, hogy ezektől a nyugdíjasoktól nem lehet megszabadulni. Makacsak. Nem hagyják magukat. Addig nem nyugszanak, amíg kerek-perec ki nem mondja valaki a valós tényeket. Tehetik, nekik nincs mit veszteniük már — nyugdíjban vagy közvetlenül nyugdíj előtt. ök mór mernek őszinték lenni. Ok már merik a demokráciát a mindennapi gyakorlatban, annak minden részletében megkövetelni másoktól. ök már — mernek. Tulajdonképpen ez rendben is lenne. Még azt sem tártom különösnek, hogy a mai nyugdíjasok annak idején, amikor még ők tartották a megbeszélés végén az összefoglalót, sokkal óvatosabban fogalmaztak. Mondjuk így. Főként olyankor, ha a tanácskozáson ' a felsőbb szerv is képviseltette magáit, Akkor még volt „vesz- tennáyalójuk”. , Azt sem akarom számon kérni tőlük, hogy miért nem voltak képesek „akkor” ugyanilyen őszintének lenni, „hős oroszlánként” küzdeni az igazságért, ami — köztudott — előbb-utóbb kiderül. Bizonyára jó okuk volt arra, hogy úgy viselkedtek „akkor”, ahogyan viselkedtek. Ilyen vagy olyan okuk. De higgyék el, nagyon rossz ezt hallani: most már merem. Higgyék el. Azok is, akik tehetnek — ellene. > G. Molnár Ferenc NAGYGYŰLÉS A GYÖNGYÖSI IZZÓBAN Megkezdődött a békehőnap megyei eseménysorozata Harminchét esztendeje, hogy véget ért a második vi- láégés, amely három földrész hatvan országában dúlta fel a békés, életet. Az a pusztító háború, amely 50 millió áldozatot követelt. Azt a napot, amelyen végleg összeom. lőtt a hitleri fasiszta birodalom, azóta a győzelem napjának nevezik, Ezen a napon, május 9-én — immár hagyományosan — megkezdődnek hazánkban a béke- és a barátsági hónap rendezvényei. Megyénkben tegnap, az Izzó gyöngyösi gyárában rendezett politikai nagygyűlés^ sei vette kezdetét a gazdag programú eseménysorozat. A gyár több ezer fős kollektíváját csaknem négyszázan képviselték abban a teremben, amelynek a díszlete — a földgolyót körülrepkedő galambok, a kék színű transzparens felirata: Béke, haladás, szocializmus — egyértelműen kifejezte e munkástársadalom békevágyát. Pontosan délelőtt tíz órakor felhangzott a Himnusz, majd Nagy János, a gyári pártbi- ság munkatársa köszöntötte a megjelenteket: a megye, a város több más gazdasági, társadalmi és állami vezetőjét. Ezt követően lépett a szónoki emelvényre dr. Sütő Gyula, aki bevezetőül kiemelte: — Minden ember életében vannak emlékezetes dáDr. Sütő Gyula megnyitó beszédét mondja tumok, olyanok, mint a születésnap, az első iskolai kezdés időpontja, a, munkába lépés eseménye, vagy a házasságkötés megható percei, amelyekre szívesen emlékezünk ... Vannak dátumok az emberiség életében is, mint a május 9-e, a béke első napja. Aki átélte a háborút, s megérte ezt a napot, az sohasem felejti el. Azóta 37 év telt el: milliók születtek, akik ma már dolgoznak, mi több, lassan felnőtté váló gyermekeik vannak. Olyan utódok, — akiknek ugyanúgy meg kell fogadniuk az elődeik esküjét, miszerint mindent megtesznek a békéért ... Napjainkban újra és újra szükség van a közösen kiáltott tiltakozásra: soha többé háborút! Olyat, amelyre a béke első napjától kezdve készülnek a fegyverkezés hívei, az enyhülési politika ellenzői, a békés egymás mellett élés politikájának gátat építő imperialista erők. Hogyan lehetnek -azok a béke hívei, akik minden percben egymillió dollárt fordítanak fegyverkezésre, ahol minden negyedik mérnök, tudós katonai kutatást folytat, ahol 50 millió speciális szak. ember dolgozik a hadiiparban, s ahol 30 millióan élnek a hadsereg kiszolgálásából. A továbbiakban a szónok a szocialista tábor országainak, lakóinak békeszereteté- ről, népünk békemozgalmi, gazdasági feladatairól beszélt, majd befejezésül hangoztatta: — Kívánságunk: szilárd legyen a béke, mert ezzel állít_ hatjuk fel a legszebb emlékművet azoknak, akik az életüket áldozták érte Az ünnepség további részében a gyöngyösi TÜSZSZI irodalmi színpada adott műsort, majd záróakkordként felhangzott az Intemacionálé. A béke. és barátsági hónap megyei eseménysorozata az elkövetkezendő napokban számos találkozóval, ankéttal, tanácskozással folytatódik. Az ünnepség közönsége (Fotó: Kőhidi Imrej Koszorúzási ünnepség a győzelem napja alkalmából Vasárnap — a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 37. évfordulója alkalmából — koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében Vlagyimir Nyikolaje- uics Bazovszkij nagykövet, Valerij Leonyi- dovics Muszatov követtanácsos és Nyikolaj Konsztantinovics Krasznyikov ezredes, megbízott katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját az emlékmű talapzatán.-Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport nevében Vlagyimir Ivano- vics Szivenok vezérezredes, a hadseregcsoport parancsnoka és a hadseregcsoport katonai tanácsának tagjai koszorúztak. A kegyelet virágaival borították az emlékmű talapzatát a főváros dolgozóinak képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. XXI. közgazdász vándorgyűlés Hétfőn Balatonfüreden a SZOT Oktatási Intézetében mintegy hatszáz résztvevővel megkezdődött a XXI. közgazdász vándorgyűlés, amelyet a Magyar Közgazdásági Társaság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya és Veszprém megye szervezetei rendeztek. A közgazdászok immár hagyományos eszmecseréjét Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg. A XXI. közgazdász vándorgyűlés vitaindító plenáris előadását Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja tartotta. Az új növekedési pálya kibontakozását, jellemző vonásait s az ezzel összefüggő gazdaságpolitikai alternatívákat értékelte és elemezte vitaindítójában. Áttekintette gazdasági fejlődésünk legjellemzőbb szakaszait, szólt azokról a mérföldkö- véfcről, amelyekhez egy-egy fejlődési szakasz köthető. 1973 után kedvezőtlenné váltak gazdasági életünk külső feltételei, ami a külgazdasági egyensúly megingásához, majd megbomlásához vezetett. A kialakult feltételekhez való alkalmazkodás, a verseny- képesség javítása elengedhetetlen követelménnyé vált. A kiút keresésekor részben a reformok fejlesztésére, de esetenként egyes korábbi módszerek felújítására is sor került. A továbbiakban a Központi Bizottság titkára értékelte az 1978—82-es időszakban bekövetkezett változásokat. Ez idő alatt javult az egyensúly, az export 16,5 százalékkal nőtt, ezen belül a tőkés export 20 százalékkal emelkedett. Csökkent a népgazdaság importigényessége is. Az ipar anyagfelhasználásának mértéke 1981-ben 1978-hoz képest 1,4 százalékkal csökkent, s ez mintegy 10 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Az energiafelhasználás 1973. és 1979,. között éves átlagban 3,5 százalékkal emelkedett, 1980— 81-ben pedig már egy százalékkal csökkent. Nőtt a termelékenység, a magyar iparban dolgozók létszáma 1982-ben 100 ezerrel volt kevesebb, mint három évvel ezelőtt. Ugyanebben az időszakban nőtt a szóródás a vállalatok között. A/fejlődés jelenlegi alacsonyabb növekedési üteméről szólva Havasi Ferenc kijelentette, hogy ez nem elhatározás kérdése, hanem következmény. Amennyire nő a termelés versenyképessége, olyan ütemben növekedhet a fejlődés dinamizmusa is. A további feladatokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy javítani kell pozíciónkat a tőkés és a szocialista piacon, s kijelentette: az új növekedési pálya megkívánja, hogy továbbfejlesszük a gazdaságirányítás rendszerét, a tervezést, a szabályozókat és a gazdasági szervezeteket. Kitért arra, hogy az alacsonyabb növekedési ütem nem vonatkozik a mezőgazdaságra. Mezőgazdaságunk hozamai mlágszínvonalúak, a költségek azonban magasak. Itt elsődleges feladat a ráfordítások mérséklése, vagy a hozamok további növelése. Életszínvonal-politikánkkal kapcsolatosan hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára: utólag is helyesnek ítéli, hogy a népgazdasági terheket csak fokozatosan érezte meg a lakosság. A jövedelmek alakulásáról szólva azt emelte ki, hogy ugyanazért a fizetésért nagyobb teljesítményre van szükség. Kitért arra is, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére számos kezdeményezéssel, beruházással, szervezési intézkedéssel sikerült javítani a lakosság közérzetét, életkörülményeit. Az intézkedések között említette az ötnapos munkahét bevezetését, az alacsony nyugdíjak kiegészítését, a pályakezdők, a család- alapítók segítését, valamint az ipari és mezőgazdasági háztáji és kisegítő tevékenység támogatását. Ez utóbbi — mint mondotta — a fogyasztók jobb ellátását szolgálja. Az ilyen jellegű intézkedésekre a jövőben is szükség lesz, nem kevésbé olyan körülmények teremtésére, amelyek alkotásra serkentenek — mutatott rá Havasi Ferenc. A megnyitó plenáris ülést követően a vándorgyűlés résztvevői négy szekcióban összegzik az intenzív keresletvezérelt növekedés eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. . POROSZLÓI PROGRAMELÖZETES Tiszai napok - tizenötödször Vasarely-kiállítás — Kórustalálkozó — Halfőzőverseny (Tudósítónktól) Poroszló község közművelődésének régi és kedves hagyománya minden év májusában a tiszai napok megrendezése. Az idén már tizenötödik alkalommal kerül sor e Tisza menti község kulturális életét és hagyományait bemutató rangos rendezvénysorozatra. A XV. tiszai napok megnyitójára május 22-én az esti órákban kerül sor a Vasarely-kiállítás bemutatásával, ezt követően pedig a Budapest Táncegyüttes Folklór ’82 című műsorát mutatja be a község lakosságának. A rendezvénysorozat május 23-án kora reggel a hagyományos horgász- és halfőzőversennyel folytatódik a Cserőháton, a helybeli Ezüst Ponty Horgászegylet szervezésében. Délelőtt a szomszédos községekben működő gyermekklubok adnak egymásnak találkozót Poroszlón. A délutáni órákban kerül sor. a járás népdalkórusainak találkozójára, amelynek vendége lesz a- poroszlói születésű Vass Lajos SZOT- és Erkel-díjas karnagy. Május 24-én az általános iskolában Kun János előadó- művész közreműködésével rendhagyó irodalomórát tartanak. Délután gyermekszínházi előadást, este pedig vásárlással egybekötött divat- bemutatót rendez az $fész. Az egész héten át tartó programsorozat keretében a termelőszövetkezet ismét megrendezi az agrártechnikai vetélkedőt a traktoros és gépészeti szocialista brigádok tagjai részére. Május 28-án a nők klubjában lesz hidegtálkészítés és -bemutató tiszai halételekből. Ezekben a napokban kerül sor a községben működő három gyermekfilmklub előadásainak megrendezésére. Az általános iskola tanulói a sportpályán rendezik meg tornabemutatójukat, a fiatalok szórakoztatása céljából pedig a Karthago rockegyüttes ad koncertet. Május 30-án a gyermeknap, az úttörő- és kisdobosavatás ünnepségeivel zárul a sorozat, ugyanakkor a Cserőháton rendezik meg a II. Tisza Kupa nevet viselő autós ügyességi versenyt az autóklub helyi csoportjának rendezésében. Az egy héten át tartó színes és változatos program, a kiállítások, a szórakozási lehetőségek az idén is megfelelő kulturális szolgáltatást nyújtanak a település és a szomszédos községek lakosságának. Császár István
