Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Már—mer A címben szereplő nya­kaiéként szópár nem vala­miféle kisiskolás könyvből vett olvasási gyakorlat bugyuta szövegéből való. Egy mostanában terjedő jelenség lényegét hordoz­za magán. Hogy mit? Hadd kezdjem egy fur­csa kérdéssel: így hangzik: Ki mondja meg az igazat? Közismerten — a gyerek és az, aki ehhez az italtól kap ihletést, mégpedig A borban, az igazság latin eredetű közmondás alap­ján, Kijelenthetem, ez óri­ási tévedés. Manapság eb­ben az ügyben is fordult egyet a világ. Éspedig... Értekezleten vagyunk, il-' letve tanácskozáson, illet­ve megbeszélésen, ahol az egyik felemelt kéz tulaj­donosa ekképpen kezdi mondandóját: Még két hét és nyugdíjba megyek, most már nincs mit vesztenem, megmondom az igazat, úgy ahogy van. Ugyanez a je­lenet más változatban: Nyugdíjas vagyok, nekem mór nincs vesztenivalóm, megmondom hát nyíltan, mi a véleményem. Aztán... megmondják, nyíltan, köntörfalazás nélkül. Sőt! Ha a megbe­szélést záró összefoglaló során nem kapnak kielégí­tő feleletet, ismét jelent­keznek és közlik, hogy ők pedig nem a köntörfalazás­ra kíváncsiak, hanem a té­nyekre. Azt mondta erre a je­lenségre az egyik felelős fórum felelős vezetője, hogy ezektől a nyugdíja­soktól nem lehet meg­szabadulni. Makacsak. Nem hagyják magukat. Addig nem nyugszanak, amíg ke­rek-perec ki nem mondja valaki a valós tényeket. Tehetik, nekik nincs mit veszteniük már — nyug­díjban vagy közvetlenül nyugdíj előtt. ök mór mernek őszinték lenni. Ok már merik a demokrá­ciát a mindennapi gyakor­latban, annak minden rész­letében megkövetelni má­soktól. ök már — mernek. Tulajdonképpen ez rend­ben is lenne. Még azt sem tártom különösnek, hogy a mai nyugdíjasok annak idején, amikor még ők tartották a megbeszé­lés végén az összefoglalót, sokkal óvatosabban fogal­maztak. Mondjuk így. Fő­ként olyankor, ha a ta­nácskozáson ' a felsőbb szerv is képviseltette ma­gáit, Akkor még volt „vesz- tennáyalójuk”. , Azt sem akarom szá­mon kérni tőlük, hogy miért nem voltak képesek „akkor” ugyanilyen őszin­tének lenni, „hős oroszlán­ként” küzdeni az igazsá­gért, ami — köztudott — előbb-utóbb kiderül. Bizo­nyára jó okuk volt arra, hogy úgy viselkedtek „ak­kor”, ahogyan viselkedtek. Ilyen vagy olyan okuk. De higgyék el, nagyon rossz ezt hallani: most már merem. Higgyék el. Azok is, akik tehetnek — ellene. > G. Molnár Ferenc NAGYGYŰLÉS A GYÖNGYÖSI IZZÓBAN Megkezdődött a békehőnap megyei eseménysorozata Harminchét esztendeje, hogy véget ért a második vi- láégés, amely három földrész hatvan országában dúlta fel a békés, életet. Az a pusztító háború, amely 50 millió ál­dozatot követelt. Azt a na­pot, amelyen végleg összeom. lőtt a hitleri fasiszta biroda­lom, azóta a győzelem nap­jának nevezik, Ezen a na­pon, május 9-én — immár hagyományosan — megkez­dődnek hazánkban a béke- és a barátsági hónap rendez­vényei. Megyénkben tegnap, az Iz­zó gyöngyösi gyárában ren­dezett politikai nagygyűlés^ sei vette kezdetét a gazdag programú eseménysorozat. A gyár több ezer fős kollektívá­ját csaknem négyszázan kép­viselték abban a teremben, amelynek a díszlete — a földgolyót körülrepkedő ga­lambok, a kék színű transz­parens felirata: Béke, hala­dás, szocializmus — egyértel­műen kifejezte e munkástár­sadalom békevágyát. Ponto­san délelőtt tíz órakor fel­hangzott a Himnusz, majd Nagy János, a gyári pártbi- ság munkatársa köszöntötte a megjelenteket: a megye, a város több más gazdasági, társadalmi és állami vezető­jét. Ezt követően lépett a szó­noki emelvényre dr. Sütő Gyula, aki bevezetőül ki­emelte: — Minden ember életé­ben vannak emlékezetes dá­Dr. Sütő Gyula megnyitó beszédét mondja tumok, olyanok, mint a szü­letésnap, az első iskolai kez­dés időpontja, a, munkába lépés eseménye, vagy a há­zasságkötés megható percei, amelyekre szívesen emléke­zünk ... Vannak dátumok az emberiség életében is, mint a május 9-e, a béke első napja. Aki átélte a háborút, s megérte ezt a napot, az so­hasem felejti el. Azóta 37 év telt el: milliók születtek, akik ma már dolgoznak, mi több, lassan felnőtté váló gyermekeik vannak. Olyan utódok, — akiknek ugyan­úgy meg kell fogadniuk az elődeik esküjét, miszerint mindent megtesznek a bé­kéért ... Napjainkban újra és újra szükség van a közösen kiáltott tiltakozásra: soha többé háborút! Olyat, amely­re a béke első napjától kezd­ve készülnek a fegyverkezés hívei, az enyhülési politika ellenzői, a békés egymás mellett élés politikájának gátat építő imperialista erők. Hogyan lehetnek -azok a bé­ke hívei, akik minden perc­ben egymillió dollárt fordí­tanak fegyverkezésre, ahol minden negyedik mérnök, tu­dós katonai kutatást folytat, ahol 50 millió speciális szak. ember dolgozik a hadiipar­ban, s ahol 30 millióan élnek a hadsereg kiszolgálásából. A továbbiakban a szónok a szocialista tábor országai­nak, lakóinak békeszereteté- ről, népünk békemozgalmi, gazdasági feladatairól beszélt, majd befejezésül hangoztat­ta: — Kívánságunk: szilárd le­gyen a béke, mert ezzel állít_ hatjuk fel a legszebb em­lékművet azoknak, akik az életüket áldozták érte Az ünnepség további részé­ben a gyöngyösi TÜSZSZI iro­dalmi színpada adott műsort, majd záróakkordként fel­hangzott az Intemacionálé. A béke. és barátsági hónap megyei eseménysorozata az elkövetkezendő napokban számos találkozóval, ankéttal, tanácskozással folytatódik. Az ünnepség közönsége (Fotó: Kőhidi Imrej Koszorúzási ünnepség a győzelem napja alkalmából Vasárnap — a hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem 37. évfordulója alkalmából — koszorúzási ünnepséget tartottak Buda­pesten, a gellérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél. A szovjet és a magyar Himnusz elhang­zása után a Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében Vlagyimir Nyikolaje- uics Bazovszkij nagykövet, Valerij Leonyi- dovics Muszatov követtanácsos és Nyikolaj Konsztantinovics Krasznyikov ezredes, megbízott katonai és légügyi attasé helyez­te el a kegyelet és a megemlékezés koszo­rúját az emlékmű talapzatán.-Az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport nevében Vlagyimir Ivano- vics Szivenok vezérezredes, a hadseregcso­port parancsnoka és a hadseregcsoport ka­tonai tanácsának tagjai koszorúztak. A kegyelet virágaival borították az emlékmű talapzatát a főváros dolgozóinak képvise­lői is. A koszorúzási ünnepség az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. XXI. közgazdász vándorgyűlés Hétfőn Balatonfüreden a SZOT Oktatási Intézetében mintegy hatszáz résztvevő­vel megkezdődött a XXI. közgazdász vándorgyűlés, amelyet a Magyar Közgaz­dásági Társaság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, a TIT közgazdasági választmánya és Veszprém megye szerve­zetei rendeztek. A közgazdá­szok immár hagyományos eszmecseréjét Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasá­gi Társaság elnöke nyitotta meg. A XXI. közgazdász ván­dorgyűlés vitaindító plená­ris előadását Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja tartot­ta. Az új növekedési pálya kibontakozását, jellemző vo­násait s az ezzel összefüggő gazdaságpolitikai alterna­tívákat értékelte és elemez­te vitaindítójában. Áttekin­tette gazdasági fejlődésünk legjellemzőbb szakaszait, szólt azokról a mérföldkö- véfcről, amelyekhez egy-egy fejlődési szakasz köthető. 1973 után kedvezőtlenné váltak gazdasági életünk külső feltételei, ami a külgazdasági egyensúly megingásához, majd meg­bomlásához vezetett. A ki­alakult feltételekhez való alkalmazkodás, a verseny- képesség javítása elengedhe­tetlen követelménnyé vált. A kiút keresésekor részben a reformok fejlesztésére, de esetenként egyes korábbi módszerek felújítására is sor került. A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság titkára érté­kelte az 1978—82-es időszak­ban bekövetkezett változáso­kat. Ez idő alatt javult az egyensúly, az export 16,5 százalékkal nőtt, ezen be­lül a tőkés export 20 szá­zalékkal emelkedett. Csök­kent a népgazdaság im­portigényessége is. Az ipar anyagfelhasználásának mér­téke 1981-ben 1978-hoz ké­pest 1,4 százalékkal csök­kent, s ez mintegy 10 milli­árd forint megtakarítást eredményezett. Az energia­felhasználás 1973. és 1979,. között éves átlagban 3,5 szá­zalékkal emelkedett, 1980— 81-ben pedig már egy száza­lékkal csökkent. Nőtt a ter­melékenység, a magyar iparban dolgozók létszáma 1982-ben 100 ezerrel volt ke­vesebb, mint három évvel ezelőtt. Ugyanebben az idő­szakban nőtt a szóródás a vállalatok között. A/fejlődés jelenlegi ala­csonyabb növekedési ütemé­ről szólva Havasi Ferenc kijelentette, hogy ez nem el­határozás kérdése, hanem következmény. Amennyire nő a termelés versenyképes­sége, olyan ütemben növe­kedhet a fejlődés dinamiz­musa is. A további feladatokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy javítani kell pozíción­kat a tőkés és a szocialista piacon, s kijelentette: az új növekedési pálya megkíván­ja, hogy továbbfejlesszük a gazdaságirányítás rendszerét, a tervezést, a szabályozókat és a gazdasági szervezeteket. Kitért arra, hogy az alacso­nyabb növekedési ütem nem vonatkozik a mezőgazdaság­ra. Mezőgazdaságunk hoza­mai mlágszínvonalúak, a költségek azonban magasak. Itt elsődleges feladat a rá­fordítások mérséklése, vagy a hozamok további növelése. Életszínvonal-politikánk­kal kapcsolatosan hangsú­lyozta a Központi Bizottság titkára: utólag is helyesnek ítéli, hogy a népgazdasági terheket csak fokozatosan érezte meg a lakosság. A jövedelmek alakulásáról szólva azt emelte ki, hogy ugyanazért a fizetésért na­gyobb teljesítményre van szükség. Kitért arra is, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére számos kez­deményezéssel, beruházás­sal, szervezési intézkedéssel sikerült javítani a lakosság közérzetét, életkörülménye­it. Az intézkedések között említette az ötnapos mun­kahét bevezetését, az ala­csony nyugdíjak kiegészíté­sét, a pályakezdők, a család- alapítók segítését, valamint az ipari és mezőgazdasági háztáji és kisegítő tevé­kenység támogatását. Ez utóbbi — mint mondotta — a fogyasztók jobb ellátását szolgálja. Az ilyen jellegű intézkedésekre a jövőben is szükség lesz, nem kevésbé olyan körülmények teremté­sére, amelyek alkotásra ser­kentenek — mutatott rá Ha­vasi Ferenc. A megnyitó plenáris ülést követően a vándorgyűlés résztvevői négy szekcióban összegzik az intenzív ke­resletvezérelt növekedés ed­digi tapasztalatait és a to­vábbi tennivalókat. . POROSZLÓI PROGRAMELÖZETES Tiszai napok - tizenötödször Vasarely-kiállítás — Kórustalálkozó — Halfőzőverseny (Tudósítónktól) Poroszló község közműve­lődésének régi és kedves ha­gyománya minden év máju­sában a tiszai napok meg­rendezése. Az idén már ti­zenötödik alkalommal kerül sor e Tisza menti község kulturális életét és hagyo­mányait bemutató rangos rendezvénysorozatra. A XV. tiszai napok meg­nyitójára május 22-én az esti órákban kerül sor a Vasarely-kiállítás bemuta­tásával, ezt követően pedig a Budapest Táncegyüttes Folklór ’82 című műsorát mutatja be a község lakos­ságának. A rendezvénysoro­zat május 23-án kora reggel a hagyományos horgász- és halfőzőversennyel folytató­dik a Cserőháton, a helybeli Ezüst Ponty Horgászegylet szervezésében. Délelőtt a szomszédos községekben mű­ködő gyermekklubok adnak egymásnak találkozót Po­roszlón. A délutáni órákban kerül sor. a járás népdalkórusai­nak találkozójára, amelynek vendége lesz a- poroszlói szü­letésű Vass Lajos SZOT- és Erkel-díjas karnagy. Május 24-én az általános iskolában Kun János előadó- művész közreműködésével rendhagyó irodalomórát tar­tanak. Délután gyermekszín­házi előadást, este pedig vá­sárlással egybekötött divat- bemutatót rendez az $fész. Az egész héten át tartó programsorozat keretében a termelőszövetkezet ismét megrendezi az agrártechni­kai vetélkedőt a traktoros és gépészeti szocialista bri­gádok tagjai részére. Május 28-án a nők klubjában lesz hidegtálkészítés és -bemu­tató tiszai halételekből. Ezekben a napokban kerül sor a községben működő há­rom gyermekfilmklub elő­adásainak megrendezésére. Az általános iskola tanulói a sportpályán rendezik meg tornabemutatójukat, a fiata­lok szórakoztatása céljából pedig a Karthago rockegyüt­tes ad koncertet. Május 30-án a gyermek­nap, az úttörő- és kisdobos­avatás ünnepségeivel zárul a sorozat, ugyanakkor a Cserőháton rendezik meg a II. Tisza Kupa nevet viselő autós ügyességi versenyt az autóklub helyi csoportjának rendezésében. Az egy héten át tartó színes és változatos program, a kiállítások, a szórakozási lehetőségek az idén is megfelelő kulturális szolgáltatást nyújtanak a te­lepülés és a szomszédos községek lakosságának. Császár István

Next

/
Thumbnails
Contents