Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 27., csütörtök 3. Szükségből felismert realitás Az újdonságok vására IKV-munkák Bélapátfalván, Egerben, Egeresedben, Gyöngyösön, Hatvanban és Petőfibá- nyán Megújulnak, korszerűbbek lesznek a tanácsi bérlakások Az évről évre ismétlődő vásár soha nem ismétli meg magát — minden esztendőben az újdonságok vásárának számít. És nem kizárólag azért, mert — természetesen — minden cég kötelességének érzi, hogy vala- ' milyen új produktummal, eddig nem ismert technikaiműszaki nóvummal rukkoljon ki. A gazdasági környezet, a1 piaci feltételek és a termelési-gazdálkodási lehetőségek is változnak időről időre, s e tekintetben minden korábbinál inkább újdonságok vására az idei BNV, hiszen a bemutatott termékek jellege, a vázolt vállalati célok sora arra utal, hogy ezúttal nem néhány cég, hanem a gazdái^ kodók többsége igyekezett alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Milyen, s mennyiben új az a gazdasági klíma, amelynek mintegy tükörképe a beruházási javak tavaszi seregszemléje? Amellett, hogy a vásár külföldi főszereplői idén is a régi — árucsere- és kooperációs forgalomban kipróbált — partnereink, az érdeklődők száma az előző esztendőkhöz képest igencsak megnövekedett. Ez egyszersmind utal a világkereskedelem állapotára, amelyre tavaly, 25 esztendő után először visszaesés- volt jellemző. Az eladás kényszere, igénye ilyen körülmények között minden korábbinál markánsabban kirajzolódik. A visszafogott kereslet az ország határain belül elsősorban a beruházási javak gyártóit kényszeríti új megoldások, új — külföldi — piacok keresésére. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy a résztvevők száma nem csappant meg, hanem ellenkezőleg: a tavalyinál több kiállító (31 ország és Nyugat-Berlin cégei) mutatja be portékáját. A vásár nem hozott újdonságot a tekintetben, hogy változatlanul szakvásár, és ilyenformán a bevezetésekor kialakított nyolc árucsoport mindegyikében felvonultatják az ipar újdonságait. Az utóbbi esztendőkben a nyolc árucsoport egymás közötti súlyát, arányait az éves szakkiállítási programok módosították, az idén — a vásárt szervező-rendező HUNGEXPO és az ipari tárcák elemzését követően — hosszabb távú gazdaságfejlesztési programjainkhoz igazodik az arányeltolódás. Erre utal az is, hogy előtérbe került a háttéripar és az elektronika — két olyan terület, amely iparfejlesztésünkben kiemelt fontosságú. A mikroelektronika és a háttéripar megkülönböztetett jelentőségéről a vásár- rendezők nem csupán a honi kiállítókat, hanem a külföldi résztvevőket is értesítették, ezzel is több, alaposabb információs bázist nyújtva a hazai gyártóknak. A gyámolítás kiváltképp a háttériparra fér rá, még ha nem is a vásár és az ott rendezett kiállítás oldja meg ezzel kapcsolatos régi gondjainkat, feltétlenül hozzájárulhat alkatrész- és részegységgyártásunk kínálatának javításához. A vásár valamennyi új termékét lehetetlen és szükségtelen is volna egy cikkben felsorolni. Az az újdonság azonban mindenképpen említésre érdemes, hogy sok új termék másképp új, mint azt a korábbi vásárokon megszoktuk. Tekintélyes részük nem kiugró műszaki nóvumokat produkál, hanem valamilyen, egy-két évvel ezelőtti gyártmány a piacon már „megkóstoltatott” és ennek alapján továbbfejlesztett változata. Az is új vonás a beruházási javak idei szakvásárának, hogy a korábbihoz képest kevésbé jellemző az önálló fejlesztés — mindinkább tért hódítanak a li- cenc_ és kno-how-vásárlás segítségével alkotott új konstrukciók, valamint a bel- és külföldi cégekkel folytatott kooperációkból eredő közös „újszülöttek.” Az együttműködésre legjellemzőbb példa a szerszámgépipari megmunkáló központok gyártása, amelyben tucatnyi hazai és külföldi cég működik közre. Mindez nem kizárólag a nehezedő körülményekre, a beruházásínségre; a korábbinál lassabban csörgedező fejlesztési forintokra utal, hanem a szükségből felismert realitásra. Arra, hogy műszaki-gazdasági problémáinkra olykor érdemesebb, hasznosabb, kifizetődőbb közös megoldást keresni. M. P. Heves megyében is sokan élnek tanácsi bérlakásokban, így minden bizonnyal széles kört érdekel, hogy mivel foglalkoznak, mit terveznek a „gazdák”, mely házakat érintik a különböző munkák, hol, mire számíthatnak. A lakók — olvasóink — kérdéseire a napokban kerestük a válaszokat Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Nos, mint az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő- és Lakásberuházó Vállalatnál Karácsony László igazgató elmondotta: az idén hibaelhárításokra, karbantartásokra, felújításokra szánt 36 millió forintos keretet a tavalyi jó gazdálkodás eredményeként szerencsére sikerült még „megtoldani” 8,3 millióval, s így ismét jelentős összeggel gazdálkodhatnak. A munkákat jobb szervezéssel, ösztönzőbb brigádbérezéssel, szombaton is egész napos javítószolgáltatással gyorsítják. Ahogyan a megyeszékhelyen mások is észrevették: a korábbról áthúzódó munkák közül befejezték már a Gerl Mátyás utca 2. szám alatti épület feladatait, amelyek során — a sörbár fölött — két korszerű lakás született. Ami ugyan eggyel kevesebb a korábbi otthonoknál — s a csökkenés általában velejárója a belvárosi vállalkozásoknak — de föltétlenül feledtetik ezt a jobb körülmények. Ugyanekkor jelenleg is kivitelezés alatt áll a Széchenyi utca 12. — ahol a meglevő lakás alatt a könyvesbolt, a raktár is megfelelőbbé válik augusztus végéig — illetve 13. és 20. számú ház, a Bródy Sándor utca 1., 6—8., a Baj- csy-Zsilinszky utca 2., a Kacsapart 14., valamint a Jókai utca 1. alatti épület. S teljes felújítás kezdődik az év további részében az Alkotmány utca 1-ben, a Jókai utca 3. és 4. számú lakóházakban, a Lenin út 2., továbbá a Zalár utca 5—7—9. alatt is. A vállalati -tmk-munkák alkalmával összesen 310 lakást érint a megyeszékhelyen a homlokzatfelújítás. A Somogyi Béla utca 13. után hozzáláttak a már egyre inkább öregnek számító Csákány utcai lakótelep 13., 15., 17. számú épületeihez, a szomszédos, már szintén nem új negyedben pedig a Kodály Zoltán utcai négyszintesekhez, s a programba kerültek az Egészségház utcai állami házaknál időszerűvé vált tennivalók is. A Foglár utca 2-t követően csinosabbá válik a Széchenyi utca 7. és az Alkotmány utca 12. A Lenin út 142. A-, illetve B- jelű épületeinek tetőszigetelési munkáinak elvégzése után hasonló feladatokon a sor a 16. számú bérleménynél, továbbá a Grónay utca 9-nél. A korszerűsítések miatt elkerülhetetlenül csökkenő belvárosi lakások pótlására jó lehetőségnek mutatkozik a tetőtér-beépítés, ami már szintén megkezdődött. A felmérések alapján kínálkozó 67 helyből ötben teremtettek eddig otthont az igény- jogosultak, egyéni kezdeményezéssel. S, hogy nem többen, annak az az oka, hogy a sorrendiség elbírálására sajnos máig sincs egységes EVM-állásfoglalás, a munkáltatók nem támogatják anyagilag dolgozóik lelkesedését, jelenleg többnyire csak azok vállalkozhatnak elképzeléseik megvalósítására, akiknél együtt van a kivitelezéshez szükséges összes pénz. Holott igen nagy fantázia lenne az új lakások ilyen gyarapításában, hiszen a hagyományos megoldás hozzávetőlegesen kétharmadába kerül! Miként járható útnak látszik az egyéb helyiségek — például a Faiskola vagy a Remenyik Zsig- mond ’ utcákban történt — lakásokká alakítása is. A vállalathoz tartozó Bélapátfalván és Egercsehi-bá- nyatelepen lényegében csak fentartási célokat szolgál az idei 800—800 ezer forint. Az előbbi helyen azonban gond, hogy — a kivitelező garanciális kötelezettségének elmulasztása miatt! — egy-egy kiadósabb eső után, a tetőmunkák más javítások elől rabolják a pénzt. Az utóbbi településen pedig a kívántnál lassaban megy a cseppet sem könnyen kezelt 180 kislakás eladása. A Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat — Tóth János igazgató tájékoztatása szerint — 1982-ben 25 millió forintot költ felújításokra. A munkákkal egyenletesen, terveiknek megfelelően haladnak. Túl vannak már a Petőfi út 9., valamint az Április 4. út 15. számú házak lakásainak szebbé tételén, s az év fólyamán még további félszáz otthon kerül sorra a Szövetkezet utca 8., a Honvéd utca 7., a Jókai utca 37., illetve a Kossuth utca 47- ben. A Szövetkezet utcai ház lakóinak örömére a felújítással egyidejűleg a gázt is bevezetik a családokhoz! Jó híreket kaptunk a hatvani IKV igazgatójától, Har- tai Sándortól is. A Zagyvaparti város számára biztosított hátmillió forintból ugyanis sortatarozást végeznek a Kossuth Lajos tér hat lakóházán, és szintén ellátják vezetékes gázzal a2 itteni 24 lakást, illetve üzleteket, valamint egyéb intézményeket. Ugyancsak az említett pénzösszegből füstmentes lépcsőházzal járnak a Horváth Mihály utca 3. számú középmagas épület lakóinak kedvében, míg a Vörös Hadsereg útja 3—5- ben korszerűsítik a jelenleg koksztüzeléses kazánházat. Ha pedig az Állami Fejlesztési Bank elfogadja a vállalat kérelmét, modernebbé teszik a főutcai távfűtőművet is! Ugyanez a vállalat Pető- fibánya szépítésére 14 milliót fordít. A Deák Ferenc utca 6—8., a Vörös Hadsereg u. 1. és a Lenin u. 10. számú házakban 51 lakás teljes épületgépészeti, illetve más szakipari munkáját végzik el, remélhetőleg a családok megértő türelme mellett. Homlokzatfelújítás történik a Lenin tér 5-ben, s kicserélik a tető héjazatát a Lenin utca 12-nél. A Nép- köztársaság utca 1—3. számú háromszintes épület födémcseréjéhez a tanácsi építőket és a hatvani szövetkezetei is segítségül hívták. A tervek szerint az egriek júniusban már hozzálátnak feladatukhoz. Vállalataink, persze, többet szeretnének. Ehhez azonban például az kellene, hogy a T. Bérlők is többet tegyenek a szépért, jóért. Mondjuk: ne feledkezzenek meg díjfizetési kötelességükről. Mert az igazsághoz tartozik még 1982-ben, hogy csupán az egri IKV-nak — beleértve néhány közületet is! — összesen 3,1 millió forinttal tartoztak az 1. negyedév adatai szerint... Gyóni Gyula FORMAILAG RENDBEN Szemétben déligyümölcs A tény: több mint 22 ezer kilogram súlyú déligyümölcsöt vittek ki a szemétre a gyöngyösi FÜSZÉRT-től. Ennek értéke meghaladja a 400 ezer forintot. Ez volt néhány éve. A most zárult idényben a romlott gyümölcs mennyisége tetőzte a 8 ezer kilót, ami forintban túlhaladja a 140 ezrét. Az előző évek adatait a NEB-dosszié tartalmazza, az utóbbi szezon tételeit pedig a FÜSZÉRT kimutatásaiból gyűjtötték ki. Meglepő és riasztó számok ezek. Az ember önkéntelenül is felelősökért kiált. Minőség szerint is A hivatalos cégjelzés: Mátra Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, aminek raktárháza van Gyöngyösön. Itt az áruforgalmi csoport vezetője Nagy István, ö mondta el, hogyan történik az egyes szállítmányok átvétele. — Mindig hatósági szermély jelenlétében bontjuk fel a vagont vagy a kamiont. A teljes súlyt úgy állapítjuk meg, hogy a ládákat vagy a rekeszeket kivesszük és tizedes mázsára helyezzük. Tehát semmi „nagyvonalúság”, az utólagos magyarázkodásra, vitára véletlenül sem adnak lehetőséget. Ez jó. — Attól függően, melyik országból érkezett az áru, a MERT képviselőjének is ott kell lennie. Ez nem gond, mert a minőségi vizsgálatot a bejelentéstől számított huszonnégy órán belül elvégzi a MERT megbízottja. Űjabb biztosíték: a köztudottan kényes déligyümölcs nem vesztegel fölöslegesen — napokon át. Az idő itt is pénz. — Az egész szállítmányból mintát veszünk. Mindig olyan arányban, ahogy az szükséges. Mondjuk: hatvan ládát. Ezeket felbontjuk és szemenként osztályozzuk. Külön az első- és a másod- osztályú gyümölcsöt, külön a romlottat. Minden tételt pontosan megmérünk. A csomagoló anyagot is. Az így kapott súlyt vetítjük ki az egész szállítmányba. Mi csak az első- és a másodosztályú gyümölcsért fizetünk. Magyarán: csak azért,amit el tudnak adni. A romlott gyümölcs értéke a DÉLKER-t terheli. — Tény az is, hogy a raktárunkból való kiszállításig is keletkezik selejt. A boltba csak szemenként átválogatott, az utolsó dekáig lemért árut küldünk, pontos elszámolás mellett. Nem „varrják a nyakába” sem a kiskereskedelemnek, sem a raktárosnak a romlást, az apadást, a súlyveszteséget Igaz, ami a be- és a kiszállítás között keletkezik, az a gyöngyösi telep kontójára megy. A romlott déligyümölcsért a városgondozási üzem teherkocsija jön el és megy vele a szeméttelepre. Egy szezonban több ezer kilónyi- ért és kilónyival. Pontosan elszámolnak A gyöngyösi raktárház igazgatója Csernyák László. — A tavaly novemberétől az idei év májusáig terjedő idényben valamivel több mint négy mázsa narancs, több mint huszonnégy mázsa citrom, majdnem harminchat mázsa grape fruit, tíz mázsa banán és mintegy kilenc mázsa kubai narancs romlott meg szállítás közben. Ami a mi raktárházunk költségeit terheli, az egész mennyiségnek alig az egy százalékát teszi ki. A többi a DÉLKER tétele. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire óvják a déligyümölcsöt a termelőtől a raktárházig való szállítás közben. — Mindig az időjárásnak megfelelő körülmények között kell az árut eljuttatni hozzánk. Vagy a fagytól, vagy a melegtől kell megóvni. Ezeknek a feltételeknek a biztosítása viszont nem a mi raktárházunk feladata. Miránk csak az tartozik, ami itt, a mi épületünkben történik. A tény azonban tény: az utóbbi hónapokban a beérkezett déligyümölcs tíz százalékát kellett kivinni a szemétre. Mindösszesen. Ez pedig már nem akármilyen tétel, akár a mennyiséget nézzük, akár a forint-értéket, akár azt, hogy ennyivel kevesebb jutott el a fontos vitaminforrásból a fogyasztókhoz. A titkári értekezleten kezdődött R. Tóth Béla, az egyik gyöngyösi pártalapszerveczet titkára fogalmazta meg a kérdést Gerhát Józsefnek, a NEB gyöngyösi vezetőjének, az értekezleten tőle kapott tájékoztató után: — Mit tett a NEB a tények ismeretében? Fennakadt ő is a déligyümölcs romlásának adatain. A válasz úgy hangzott, hogy a vizsgálat semmi szabálytalanságot nem hozott napfényre. — Egyszer történt meg, hogy a romlott déligyümölcsből néhány mázsán yit elszállítottak egy magánszemélynek Hevesre. Ott összekeverték a narancsot más cefrével és kifőzették a rendelkezések keretein belül. Hogy milyen pálinka lett belőle? Ma már senki sem tudja megmondani. Fordultak a KÖJÁL-hoz. — Nem ismerünk semmi olyan tiltó intézkedést, amely lehetetlenné tenné a déligyümölcs cefréjének kifőaését Ezt a választ kapták. Megkeresték a Budapesti Szeszipari Kutató Intézetet. — Ismerjük a déligyü- mölcsiből történő pálinkafőzés technológiáját, de nálunk nincs ilyen gyakorlat. Így hangzott a közlés. Ami biztos, biztos, eljárták az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél is. — Lehet a déligyümölcs cefréjéből pálinkát főzni. A vélemény tömör összefoglalása ez. — Elméletileg tehát semmi akadálya nincs annak, hogy pálinkát főzzünk a déligyümölcs cefréjéből — fogta egybe a különböző véleményeket Gerhát József.— Nem a szeméttelep tehát az egyetlen megoldás. A gyöngyösi raktárház igazgatója pedig így vélekedett: — Javasolni fogjuk a vállalatunknak a folyamatszabályzat 103. oldalán található, most érvényben levő eljárás felülvizsgálatát Pedig károsodunk Formailag tehát senki sem követ el mulasztást akkor, ha a déligyümölcsből egy szezonban ezer-kilószámra kell a romlott narancsot grape fruitot citromot a szemétbe dobni. Jön a kocsi, kiviszi és kész. Az elszámolás megtörténik precízen. Hogy á DÉLKER mit csinál? Az ő dolga. A százezer forintok az ő nyakába hullanak vissza. Neki is van biztosan egy „folyamatszabályzata”. ami meghatározza, hogyan kell „leírnia” a semmibe ment ezer kilógrammokat és súlyos százezer forintokat. De ha meggondoljuk, hogy a példánk az ország csak egyetlen raktárházára vonatkozik. .. És hány ilyen raktárház önti a szemétbe az egész országban a romlott déligyümölcsöt? Biztosan mindenütt szabályosan járnak eL A betűk formális utasításait senki sem szegi meg. Mit akarunk tehát ezzel az üggyel? Vádaskodni? Nem. Felelősök után kiáltani? Nem. Megbotránkoztatni embereket? Nem. Semmi értelme nem lenne. Eszméltetni szeretnénk. Ügy mondják ezt manapság: „felhívni a figyelmet a meglevő belső tartalékainkra”. Magyarán — sehogy sincs ez jól, ahogy most van. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy ilyen pazarló módon bánjunk gyümölccsel, pénzzel — emberekkel. Az ügy visszahullik ránk. Mindenfajta precíz, formális elszámolás ellenére is. A romlott déligyümölcsnek is „mi isszuk meg a levét”. Brrr... ! Belegondolni is rossz. G. Molnár Ferenc Bródy utca... (Fotó: Perl Márton)
