Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

( NÉPÚJSÁG, 1982. május 22., szombat 3. A SZUV Egerben is — Már a válaszfalakat húzzák — Nincs szükség a határidő módosítására , Jól halad a számítógépközpont építése „A béke mindannyíunk közös érdeke és életfeltétele’9 Kádár László egri érsek nyilatkozata a moszkvai béke-világkonferenciáról Mint ismeretes, a közeli napokban fejeződött be Moszkvában az orosz ortodox egyház fejének — Pi- men pátriárkának — kezdeményezésére összehívott, a világvallások képviselőit tömörítő békekonferencia. A világ küldöttei között ott voltak a magyar egyházak képviselői, így Kádár László egri érsek is. Ha­zatérése után, moszkvai benyomásairól, a békekonfe­rencia munkájáról kérdeztük Kádár Lászlót. Egy újabb lakóház? Ne- ■ tán erre folytatódna a Grónay - utcai lakótelep építkezése? Irodaház? Ezek a kérdések foglalkoztatják a Grónay ut‘ cában járó megyeszékhelyie­ket, miközben az építkezés okozta gödröket, árkokat ke­rülgetik. Mint már arról lapuinkban többször is beszámoltunk, a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat építteti itt a Heves megyei számítógép- központját. Röviden a SZÜV. Ezt a rövidítést ízlelgetik mostanság az egriek. S, hogy mi szükség a SZÜV-re? A korszerű vállalatirányítás, a hatékonyabb gazdálkodás létkérdés minden munkahe­lyen. Ennek elérése pedig ma már szinte elképzelhetet­len a számítógépek segítsé­ge nélkül. Megyénkben jelenleg 16 helyen, összesen 18 számító­gép dolgozik. Az ipari alkal­mazásban a Gagarin Hőerő­mű és a Bélapátfalvi Ce­mentgyár jelentősen előrelé­pett, ám a vállalatirányítás egészét átfogó, komplex szá­mítógépes rendszer csak egy van, a Finomszerelvénygyár- ban. Ugyanakkor a számí­tástechnika olyan rohamosan fejlődik — olvashattuk az egyik szakfolyóiratban — hogy ha például az autóipar az utóbbi időben hasonlóan haladt volna, akkor ma Rolls-Roycet 20 dollárért le­hetne megvásárolni, a mo­torja pedig gyufafej nagy­ságú lenne. Érthető tehát szükségessé­ge, már annál is inkább, mivel a SZÜV már több me­gyei központot is létrehozott. Hadházi Szabolcstól, a He­ves megyei Beruházási Vál­lalat műszaki osztályvezető­Készülnek a konzervüze­mek a szezonra. A hideg ta­vasz miatt később érnek a növények, s így az indulás időpontja az idén mintegy két héttel eltolódik, május vége helyett június 10. kö­rül várják a gyárak az első nyersanyag-szállítmányokat- Az idén önállósult 10 kon­zervgyár jó előre lekötötte nyersanyag-szükségletét me­zőgazdasági partnereivel. Hozzávetőlegesen annyi zöld­ségre, gyümölcsre» szerződtek, mint tavaly, eszieriint a nyers­anyagellátás — amennyiben az időjárás nem szól közbe — biztosított. Az önálló gyá­rak a korábbiaknál is rugal­masabban követik a piaci igények változásait, s jétől arról érdeklődtünk, hogy hol tartanak az építke­zéssel, mikorra fejezik be a munkát? — Elkészült az épületszer­kezete, s a napokban hoz­zálátnak a válaszfalazáshoz. Az építkezéssel 1983 októbe­rére kell elkészülnünk, ez­után következik a belső sze­relés, az üzembe helyezés idő­pontja pedig 1984. március. — Tudják-e tartani a ter­vezett ütemet? — Az öt generálkivitelező közül a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatra hárul a legnagyobb feladat. Eddig minden az eredeti ütem szerint ment, nincs szükség határidő-módosítás­ra. Ez évben elkészül még az épület végleges fűtése, ami azt jelenti, hogy télen is za­vartalanul dolgozhatunk. — Milyen különleges fel­adatot jelentett ez az épít­kezés? — Az épületnek kettős funkciója lesz. Itt kap majd otthont a Statisztikai Hiva­tal is. Ez azért érdekes az építkezés szempontjából, mert külön gépi klímát is biztosítani kell. Azt már nem is sorolom a különleges fel­adatok közé, hogy még az alapozás megkezdése előtt, a talajmunkák során egy ha­talmas üreget találtunk, ami köztudottan nem kis problé­mát jelent minden építkezé­sen, És ne feledkezzünk meg az Észak-magyarországi Ter­vező Vállalat fiatal mérnö­kéről; Klie Zoltánról sem. Igazán impozáns, a környe­zetbe illő épületet építhe­tünk az ő terve alapján, ami a Grónay utca felőli részen kettő, a Lenin úti oldalon pedig négyszintes lesz... igyekeznek a legkere­settebb termékekből biz­tosítani a kínálatot. Amíg a paradicsomból a mérsékel­tebb kereslet miatt a korábbi éveknél kevesebbre szerződ­tek, addig a külföldön igen kelendő csemegekukoricából, zöldpaprikából és uborká­ból nagyobb mennyiséget igényeltek a gyárak. Az üzemek munkáját az idén alakult Konzervipari Közös Vállalat segíti. Töb­bi között megszervezi a se­gédanyagok — különféle csomagolóeszközök — elosz­tását, piaci előrejelzést ad az igények alakulásáról, s ter­mékbemutatókat szervez kül­földön a gyárak kínálatából, hogy feltárja az újabb ex­portlehetőségeket. — Érsek úr! Néhány eszten­dővel ezelőtt ugyancsak Pimen pátriárka, az orosz ortodox egyház feje kezdeményezésére rendeztek békekonferenicát Moszkvában, a világvallások képviselői. Akkor abban a re­ményben fogalmazták meg a felhívásukat, hogy begyógyul­nak Glóbuszunk háborús, ellen­ségesen elmérgesedő sebei. Saj­nos, az idő nem ezt látszik Igazol­ni. Ez a mai, feszült világ- helyzet mennyire nyomta rá a bélyegét m mostani tanácskozás­ra? — Amikor a múlt év őszén Pimen% pátriárka, az orosz ortodox egyház feje meg­hirdette az idei moszkvai bé­kekonferenciát a világvallá­sok vezetői és képviselői szá­mára, szélesebb körű meg­hallgatásra talált, mint va­laha. Majdnem száz ország­ból 590 kiküldött jött el a konferenciára, hét nagy vi­lágvallás milliárdnyi hívét képviselve. A Sovincentr el­nevezésű modem, impozáns konferenciaépületben budd­histák, keresztények, hin­duk, mohamedánok, zsidók, szikh vallásúak és Zarat­hustra követői tanácskoztak egymással öt napon keresz­tül azon, mit tehetnek és mit kell tenniük az emberi élet­nek megvédéséért a fenye­gető nukleáris veszedelem­mel, az atomháborúval szem­ben. A küldöttek véleménye megegyezett elsősorban ab­ban, hogy a világban ural­kodó feszültségek, a fegyver­kezési verseny, a nukleáris és vegyi fegyverek felhalmo­zódása, egyes politikai té­nyezők háborús fenyegetései nagyon is indokolják, hogy a vallásos emberek is föl­emeljék szavukat a világ bé­kéjének és az emberiség jö­vőjének érdekében. Az is megállapítást nyert, hogy bár a különböző vallások hí­vei sok vonatkozásban elté­rően gondolkodnak, de ab­ban mind egyetértenek, hogy a béke mindannyiunk közös érdeke és életfeltétele. A konferenciát előkészítő bi­zottság elnöke, Filaret minsz­ki metropolita ezt így fo­galmazta meg: „Az összes vallások különbözőségeik el­lenére elfogadják a szeretet­nek, a testvériségnek és a bé­kének a gondolatát, mint az emberek közötti kapcsolatok legfőbb alapelveit!” A vallásos emberek is vi­lágosan fölismerték, hogy a technikai fejlődés következ­tében a modem fegyverze­tek már olyan pusztítóvá és veszedelmessé váltak, hogy az atomháború kirobbanása elkerülhetetlenül az egész emberiség borzalmas szenve­déseit, sőt pusztulást vonná maga után. A konferencia résztvevői nagy megdöbbe­néssel és elszoruló szívvel hallgatták annak a japán asszonynak a beszámolóját, aki annak idején, mint fia­tal leány élte át a hirosimai első atombombatámadást. Bár a szerencsés körülmé­nyek miatt ő megmenekült a haláltól, de még ma is; annyi év után, csak iszo­nyattal tud visszagondolni több százezer embertársá­nak szörnyű szenvedésére és pusztulására. Van Meyenfeldt holland nyugalmazott NATO-tábor- nok és C. C. Arbatov szov­jet akadémikus, mint szak­értők ismertették a delegátu­sokkal a legújabb fegyver­zetek hatásait, melyek sok­szorosan fölülmúlják az első atombomba pusztítását. A problémák és tennivalók megbeszélésére négy munka- csoport alakult. Az első a nukleáris fegyverek kataszt­rofális következményeit vizs­gálta. A második arra a kér­désre kereste a feleletet, va­jon lehetséges-e a korláto­zott atomháború, vagy a nukleáris fegyverek termé­szetéből következik, hogy a már kirobbant háború esz­kalációját nem lehet megál­lítani. A harmadik munka- csoport azt vizsgálta, mik a békeszerető erők teendői a nukleáris leszerelés érdeké­ben. A negyedik pedig a bé­ke ügyében teendő legsürgő­sebb akciókat igyekezett megfogalmazni. Az egyes munkacsoportok azután összesítették tanul­mányaik és vitáik eredmé­nyeit, s egy külön szerkesz­tő bizottság fogalmazta meg a világvallások békekonfe­renciájának hármas felhívá­sát Az elsőt a vallások ve­zetőihez és híveihez intézte a konferencia, a második fel_ hívás a világ kormányaihoz szól, örömmel üdvözöl min­den tárgyalási készséget és béketörekvést, de figyelmez­teti a népek vezetőit a fele­lősségre, amely az emberiség sorsa miatt reájuk nehezedik. A harmadik felhívást az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének, a leszerelés ügyé­ben összehívott második üléséhez intézte a konfeien- cia Kéri a szervezetet, hogy „hozzon határozatot, amely megállítja a fegyverkezési versenyt, megtisztítja földün­ket a nukleáris hulladékok­tól, és a fegyverkezésre for­dított óriási anyagi erőket átirányítja a szociális igaz­ságosság megvalósítására, hogy minden ember ember­hez méltó életet élhessen a földön.” Ezek a felhívások hosszú viták és megbeszélések ered­ményeiképpen születtek meg. Sokszor az éjszakába nyúló­an tartottak az ülések, hi­szen mindenki ki akarta fe­jezni véleményét akár a messzi északról jött, Kana­dából, akár délről, Afrika legalsó részéből, akár nyu­gatról, Brazíliából, akár mesz_ sze keletről, Japánból. A szinkrontolmácsok hat nyel­ven: oroszul, angolul, fj-an- izául, németül, spanyolul és arabul fordították a hozzá­szólásokat és a legmodernebb készülékek tették lehetővé, hogy mindenki az általa vá­lasztott nyelven kísérje fi­gyelemmel a konferencia menetét — Milyen szerepe volt a kon­ferencia munkájában a magyar delegációnak? — Egy ilyen világméretű nemzetközi konferencia na­gyon körültekintő és alapos előkészítő munkát igényel. Már a múlt év őszétől kezd­ve szinte egymást érték az elő­készítő bizottság ülései, me­lyekből a magyar delegáció is kivette a részét. Különösen dr. Tóth Károly református püspök, katolikus részről dr. Kacziba József püspök, a zsidó vallásúak részéről dr. Salgó László főrabbi tevé­kenykedtek a konferencia előkészítésén. Ez a jó kez­det megadta a lehetőséget, hogy a 18 tagú magyar dele­gáció, amely hazánk szinte minden vallásit hívőjét kép­viselte, végig nagyon áktfv és pozitív szerepet töltsön be a konferencia munkájában. Mindannyian éreztük, hogy a konferencia rendezői, az or­todox egyház vezetői épp­úgy, mint a többi résztvevők, szeretettel és bizalommal fo­gadtak bennünket és igé­nyelték együttműködésünké* és munkánkat a plenáris üléseken épp úgy, mint az egyes munkacsoportokban. Több esetben előfordult, hogy magyar kezdeménye­zésre született megoldás nem egy vitatott kérdésben. Azt. is tapasztaltuk, hogy hazánk jelenleg betöltött szerepe a nemzetközi életben, hazai vi­szonyaink nagyon sok ember előtt ismertek és rokonszen­vesek keleten és nyugaton egyaránt — On a tanácskozáson a ke­resztény egyházak csoportjának alelnökeként tevékenykedett. Ennek tükrében hogyan (téli meg a különböző világvallások képviselőinek együttműködé­sét? Mennyire alakult ki az a közös „nyelv”, amely elősegíti a vallásos emberek békeharcát szerte a világban? — A munkacsoportokon kívül megalakultak az egyes vallások munkaközösségei is; mi magyarok jórészt a ke­resztények csoportjához tar­toztunk. Társam volt a cso­port elnökségében Makhulu fekete dél-afrikai anglikán érsek, aki arra hívta fel a figyelmet hogy nem jöhet létre igazi béke a világon, amíg a faji megkülönbözte­tés el nem tűnik a népek életéből. Egy nyugati evan­gélikus püspök és egy dél­amerikai katolikus világi ar­ról beszélt hogy csak a szo­ciális igazságosság megvaló­sulásával együtt képzelhető el a világ békéje. Ugyanezek a gondolatok fejeződtek ki az ortodox, a protestáns, baptista és más felekezetek hozzászólóinak szavaiban is. Ügy vélem, ez az a közös nyelv, amely minden külön­bözőség ellenére is össze­kapcsolja és egybefűzi a hivő embereket — A konferenciának az ENSZ második leszerelési ülésszaká­hoz Intézett üzenetében a val­lásos emberek százmiUiőinak nevében egyebek között a kö­vetkezőket fogalmazták meg: .........Tisztítsák meg a Földünket a nukleáris fegyverektől, és fordítsák a most fegyverkezés­re pocsékolt mérhetetlen java­kat a háború nélküli világ építésére.” Milyen lehetőségei, tennivalói vannak a magyar egyházaknak, Illetve a hazánk­ban élő hívőknek, hogy mindez valóra is váljék? — Az előző kérdésre adott válaszom szegesen hozza a mostani kérdésre is a fele­letet. Nekünk, hazai hívők­nek tudatosítani kell ma­gunkban az Evangélium alapvető tanítását a szeré­téiről és elsősorban békét kell teremtenünk önmagunkban, majd közvetlen környeze­tünkkel, velünk élő ember­társainkkal, hogy annál in­tenzivebben kívánhassuk és igényeljük az egész világ- bé­kéjét. Át kell, hogy hasson bennünket a meggyőződés: az egyes emberek jóakarata és béke utáni vágya nem ma­radhat meddő és terméket­len, ha ezt tudatosítjuk ma­gunkban és környezetünk, a világ tudomására hozzuk. Igen, minden egyes ember kifejezett állásfoglalása, ha csak égy csepp is a tenger­hez képest, de a tenger ma­ga is cseppekből tevődik ösz- sze. Legyünk mi is ilyen cseppek a tengerben, de tu­datos törekvésünkkel és bé­keakaratunkkal csatlakoz­zunk a világ jóakaratú em­bereinek békeigényéhez. Ter­mészetesen mi hivő embe­rek az imádságot is belekap­csoljuk béketörekvésünkbe. Ugyanakkor, mint hivő ál­lampolgárok tudatában kell, hogy legyünk annak is, hogy a közösségért végzett becsü­letes munka, népünk belső rendjének és nyugodt életé­nek a megőrzése is hozzá­tartozik a béke megteremté­séhez. — Köszönjük az Interjút. Szilvás István (kis szabó) Követni a piaci igényeket , Konzervipari előkészületek a szezonra Új gépekkel - új termékek Megújulás az új üzemházban Lépésváltást jelentett a gyártási technoló­giában is az új üzemház átadása az Egri Háziipari Szóvetkezetnél — hiszen a meg­növekedett termelőterület a gyártás átszer­vezését is lehetővé tette, és az új gépeknek is helyet biztosított. Pillér Lajosné a szalagfűrészhez hasonló szabászgépnél A nagyterem negyvennyolc varrónő számára tette lehetővé a szalaggyártást (Kőhidi Imre képriportja) A szabászműhely száz négyzetméteres terü­letén mindössze nyolcán szorgoskodnak

Next

/
Thumbnails
Contents