Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 18., kedd 3. A holnap Akik olvasták Mezei András „Ilyen gazdagok vagyunk?” című riportkötetét, bizonyára azt vallják, hogy e könyv sokkalta izgalmasabb bármelyik kriminél. S nem csupán azért, mert a riportokban szereplő feltalálók és találmányok sorsa nem egy esetben elképesztő, hanem azért is, mert tudjuk: itt nem kitalált történetekről, hanem a valóságról van szó. Arról, hogy a bürokrácia, a hivatali útvesztő, a rosszindulat, a meg nem értés következtében olyan szellemi értékek mennek veszendőbe, vagy csak késve érnek révbe, amelyek millióktól fosztják meg a népgazdaságot, s végső soron mindannyiunkat A könyv elolvasása után joggal merül fel mindenkiben a kérdés: ilyen nehéz feltalálónak lenni Magyarországon, s ennyire nem tudtunk bánni szellemi kincseinkkel? Szerencsére a riportkönyvben vázoltak a valós helyzetnek csak egy részét tükrözik. Az újítók és feltalálók közelmúltban befejezett V. országos tanácskozásán elhangzott hogy az ötödik ötéves terv időszakában az újítómozgalomban részt vevők száma megkétszereződött hazánkban ma már több mint kétszázezren foglalkoznak újítással. Az újítások pénzben kifejezett haszna elérte a 3,6 milliárd forintot míg a találmányoké a 16 milliárd forintot. Az újító és feltaláló tevékenység, mint a műszaki fejlesz-^ tés társadalmi erőforrása tehát jelentős eredményeket hozott az ötödik ötéves terv idején. Nagyon sok gyár és üzem kiemelkedő módon karolta fel az újítások, találmányok ügyét és ez jelentős módon hozzájárult népgazdaságunk fejlődéséhez és természetesen a vállalati eredmények gyarapodásához is. Az azonban a tanácskozáson is megfogalmazódott, hogy az eredmények ellenére is akadtak, sőt akadnak még gondok ma is. Jó néhány gyárban, üzemben, az indokoltnál lassabban intézik az ügyeket, fölölegesen aggályoskodnak, esetenként irigykednek az újítóra, feltalálóra. Másrészt téves nézetek is akadályozzák a mozgalom erőteljesebb kibontakozását, mint például az, hogy ma már az országban szinte kimerültek az újítási, feltalálói lehetőségek. Holott a tapasztalat éppen mást bizonyít: a tudományos, technikai forradalom az újabb és újabb lehetőségek forrása. A igényével szemléletbeni hiányosságok, a lassú, adminisztratív ügyintézés gátolta és gátolja a mozgalom fejlődését, ■ elveszi az újítási kedvet, s az újító, feltaláló nem érzi a kellő anyagi és erkölcsi elismerést. Külön hangsúlyt kapott a tanácskozáson az újításokkal, találmányokkal kapcsolatos vezetői magatartás. Hiszen ahol a vezetők megértik azt, hogy a szellemi alkotómunka a műszaki fejlesztés egyik legnagyobb forrása, ott az újítónak, a feltalálónak nem kell megvívnia a maga harcát, ott munkáját értékelik és elismerik. Ott viszont, ahol a vezetők nincsenek ráhangolódva az újra, ott nem könnyű újítónak, feltalálónak lenni. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese többek között arról szólt, hogy gazdaságpolitikánk határozott célja olyan légkört, köz- gazdasági környezetet létrehozni, amely fegyelmezett, gondos, alkotó munkára ösztönöz, sőt kényszerít.. Be kell azonban vallani — mondta —, hogy ezt a környezetet nem sikerült még kielégítő mértékben megteremteni. Még mindig sok olyan vállalat működik az országban, látszólag zavartalanul, amelynek gazdálkodása, vezetésének színvonala nemcsak a mai, hanem a tegnapi követelményeknek sem felel meg. A változáshoz feltétlenül szükséges az emberek alkotó energiájának hatékonyabb felhasználása. S nyilvánvaló, hogy mai feladatainkat már a holnap igényével szükséges kijelölni, s ' a mérce nem lehet a tegnap. Ahhoz pedig, hogy népgazdaságunk a jövőben is helyt tudjon állni, fokozottabban szükséges a szellemi erőforrásokra támaszkodni. Hazánk nyersanyagokban, energiaforrásokban viszonylag szegény. Nálunk tehát még az átlagostól is lényegesebb, hogy termékeinkben elsődlegesen ne az anyag, hanem a tudás, a szakértelem domináljon. Éppen ezért fontos — s ezt szolgálta a tanácskozás is —, hogy újabb lendületet kapjon az újítómozgalom, a feltalálói tevékenység. Bizonyára a jogi szabályozás is arra irányul majd, hogy a még' meglevő fékek ne akadályozzák a mozgalom terebélyesedését. Ezen túlmenően azonban mindenütt olyan légkörnek .kell kialakulnia, amely hozzájárul az alkotó emberi munka még jobb megbecsüléséhez. Kaposi Levente Nők üzeme — fényárban Többszörösen is fényárban. Először is azért, mert maga a munka teszi: itt készülnek ugyanis, kapnak végső szerkezetet, formát a szinte mindenhol használatos műanyag lámpatestek. Másodszor pedig, mert az elmúlt évi munkájuk elismeréseképp az idén május 1-én elnyerték a Kiváló termelési egység kitüntető címet. Amiről pedig szó van: a budapesti székhelyű Fénycső Világítástechnikai és Villamossági Szövetkezet verpeléti telepe. — Éppen ebben az esztendőben ünnepeljük fennállásunk másfél évtizedes jubileumát — meséli Kollár Ferenc, a telep helyettes vezetője. — Akkor, 1967-ben a fémből készült ipari lámpatestek előállításával indult meg nálunk a termelés, s abban az időben itt csak lányok-asszonyok dolgoztak. Ez a hagyomány, úgy tűnik, azóta sem változott: ha végigmegyünk az üzemben, alig találkozunk férfival. A 130 dolgozó több mint 80 százaléka nő. így óhatatlanul is sokszor nekik kell megfogniuk a munka keményebbik végét, a csomagolást, a rakodást, egyszóval a cipekedést. Persze, amíg egy-egy világítótest eljut odáig, hogy szállítható legyen, apró részműveletek sorozatán kell végigmennie. A telepre hozott alkatrészek összeszerelése nagy pontosságot, figyelmet kíván meg a munkásoktól. Elsőként azt a helyiséget nézzük meg, ahol az úgynevezett fényterelő lemezek fújását végzik, vagyis védőanyaggal szórják be. Bizony nem könnyű megmaradni bent, szinte elviselhetetlen a felszálló gázszag, a zaj. Pláne a gyengébbik nemnek. — Naponta ketten felváltva végezzük ezt a munkát — mondja Barta Imréné —, azután az itt dolgozók cserélődnek is meghatározott időszakonként. Emellett rendszeres orvosi ellenőrzéseken kell részt venniük. Mert azért vigyáznak az asz- szonyok egészségére. Továbblépve a szerelőcsarnokhoz érkezünk. Két igen hosszú helyiség. A különböző alkatrészek futószalagokon haladnak, az azokat körülülő lányok, asszonyok ügyes kezei nyomán szinte minden negyedméter után újabb elemmel gazdagodik a leendő végtermék. Az apró szerkezeti egységek után a neoncsövek is a helyükre kerülnek: következhet a próba. S máris fényárban úszik a csarnok. De, ez egy idő eltelte után már nem a jóleső fényár. — Már csak azért sem — magyarázza a telep helyettes vezetője —, mert a nálunk gyártott három típusból: az ipari, az irodai és az iskolai lámpatestekből naponta ezerszáz kerül le a szalagról. S ez — ha szépen hoz is a „konyhára” — kicsit bizony bántja a szemet... Továbbmegy a munkafolyamat: az ellenőrzést követi a bura lezárása, majd egy ötletes berendezés segítségével a csomagolás — kartondobozba. S máris útra- kész a szállítmány. Azt is megtudjuk kísérőnktől, hogy ma már a fémkeretűek helyett az úgynevezett üvegszálas lámpatestek a „divatosak”. Kollár Ferenc sorolja is az előnyeit: — Sokkal könnyebbek a régieknél, korszerűbbek, biztonságosabbak elődeiknél, és jobban megfelelnek a mai követelményeknek. Beszélgetésünk közben arról is szó esik, hogy az itt dolgozók — túlnyomórészt nők — mennyire becsületesen látják el feladataikat. Ezt igazolja az a tény is, hogy az elmúlt esztendőben Bodnár Tlborné a bura lezá. rása közben (Fotó: Szabó. Sándor) az egész szövetkezetben előállított termelési értéknek — mintegy 270 millió forintnak — a csaknem 90 százalékát a vérpelétiek adták. Nem csoda tehát, hogy elnyerték a már említett kitüntető címet, emellett az itt dolgozó tízből, hét szocialista brigád munkáját részesítették ugyancsak magas elismerésekben. Mindezekért mondhatjuk: többszörösen is fényárban úszik a verpeléti lámpaüzem, a nők üzeme. Sz. Z. A hét végére földbe kerülnek a zöldségpalánták is Jó idő, gyors munka! Ez jellemezte a hét végi sürgésforgást a határban. Noha minden átmenet nélkül hirtelen meleg lett, a közös gazdaságokban ezt megelőzően sem tétlenkedtek. Időben földbe került a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica. Ezen a héten főleg a zöldségkertekben várható nagy mozgás, miután gyorsítják a paprika-, a paradicsom-, a dinnye- és a dohánypalánták kiültetését. Hétfőn délelőtt Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes vezetője arról tájékoztatta a Népújságot, hogy a meleg élénkítette a növények fejlődését. Különösen jól bokro- sodik a búza, látni rajta a gondos tavaszi fejtrágyázás, a vegyszeres gyomirtás hatását. így érthető, hogy a közös gazdaságokban bizakodással tekintenek az araIdőben befejeződött a tavaszi vetés Kalászol az őszi árpa megyénkben Ültetik a paradicsompalántákat a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezetben (Fotó: Perl Márton) tás elé, miután megalapozták a termést. Szépen kikelt a kukorica és a napraforgó is. Sőt már kalászol az őszi árpa megyénkben. Az alföldi részen, a homokverés miatt 100— 150 hektáron vetették másodszor a cukorrépát. Földben vannak már a silókukorica-magvak, valamint a burgonyagumók is. A nagyüzemekben a hét végére mindenütt kiültetik a palántákat, közöttük hatszáz hektáron a dohányt. A szakemberek a következő napokban esőt remélnek, miután az eddigi májusi csapadék nem haladta meg a 15—20 millimétert. Csupán Kiskörén, Tiszanánán és Pétervásárán esett harminc millimétert meghaladó eső. Miután ősszel minden területet felszántottak a gazdaságok, a földek jól tárolták a tél végén felgyülemlett vízmennyiséget. Így egyelőre a hirtelen jött melegben is viszonylag elfogadható meny- nyiségű nedvességhez jutnak a növények. Hosszabb távon viszont kiadós esőre lesz szükség a további fejlődésükhöz. A hét öröme-gondja Gyöngyöstarjánban Felújították a művelődési házat - Romlik a vízellátás — Fontos közegészségügyi lépések Átadták az idei díjakat Harminc ország és Nyugat- Berlin kiállítói a BNV-n Hétfőn délelőtt, az ügy- félfogadás közepette, Horváth Sándor vb-titkámak legszebb gondot az jelentett, hogy felkészüljön egy délutáni látogatásra. A járási hivatal vezetőit várták Gyöngyöstarjánba, hogy a testület és a végrehajtó szerv négyesztendős tevékenységéről készített vizsgálat megállapításait számba vegyék. Egyébként egy kis számadás is vegyült beszélgetésükbe, már ami az előző hét vége eseményeit illeti. Szombaton, Kápolnán, az úttörő tűzoltócsapatok versenyén a tarjáni leányok győztesként a megyei döntőbe jutottak, a társadalmi munkaakció keretében pedig kispályáépítés folyt a sporttelep mellett. Ezenkívül a termelőszövetkezet „Május 1.” szocialista brigádja a Hősök útján gyaloghidat épített, hogy megkönnyítse a közlekedést, a főtéren pedig tereprendezést végeztek a falubeliek. — Szerdán határszemlét tartunk, hogy a parlagföldek dolgában tájékozódjunk — kapcsolódik beszélgetésünkbe Szamosvölgyi Péter tanácselnök. — E téren különösebb tartanivalónk nincs, tekintettel arra, hogy az emberek általában jogszabályszerűen hasznosítják a bérbe kapott földeket A hét eseményei közé sorolhatom továbbá, hogy ide várjuk a járás tanácselnökeinek egy csoportját tapasztalatcserére, majd nálunk randevúznak a vezető óvónők, hogy közösen mérjék fel egyéves munkájuk eredményeit. Mint megtudtuk, az év első felében több intézmény korszerűsítését megoldotta a tanács közel egymillió forint értékben. Ebből legtöbbet a művelődési ház vitt el. Itt az átépítés eredményeként új világítóberendezés készült, továbbá kívül-belül átfestették a házat, hogy minél esztétikusabb legyen. A különböző kulturális rendezvények mellett ugyanis itt folyik az iskolai testnevelés, itt működik a mozi és itt tartják a házasságkötéseket, névadó ünnepségeket. A műszaki átadásra egyébként a héten kerül sor. — Hosszú ideje gondot jelent községünkben a települést átszelő Tarján-patak, amely a Hősök útján hat esztendeje földcsuszamlást okozott. Akkoriban, helyi és felsőbb támogatásból meder- rendezés indult, a csuszám, lások megelőzése érdekében pedig felszín alatti szivárgók épültek. Csatlakozott ezekhez! egy hordalékfogó gát, amivel tavaly végeztek — mondja Szamosvölgyi Péter. — Sajnos, ez a gát nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, egy-két nappal későbbi áradás jelentős kárt okozott a községben. Tovább kellett építkezni, és a héten ezzel végeztek a Mátraalji Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkásai, hosszú évek folyamán csaknem 14 millió forintot költ- ve a biztonsági munkálatokra. Megtudtuk még, hogy a tizenkét éve alakult vízműtársulat által létesített tároló és tizenegy kilométeres vezetékrendszer egy ideig jól betöltötte hivatását, utóbb azonban megcsappant a két kút vize. Csúcsidőben alig jut belőle a háztartásokba. A Gyöngyösi Vízmű Vállalat már el is rendelte a másodfokú vízkorlátozást. Ebből adódik az a feladat, hogy egy további kút fúrásáról döntsön a tanács. Sajnos, erre pillanatnyilag nincs helyi fedezet. Más a helyzet a tavaly intézményesített szemétszállítással, ahol vá. rosiabb formában csehszlovák gyűjtőkocsi járja az utcákat és üríti ki a lakók által vásárolt kukákat. Ami a szennyvízszállítást illeti ugyancsak előrelépésről adtak számot a tanácsi vezetők. Pár hete szennyvíztároló épült a Tűzköves-dombon, a házaktól való szennyvízszállítást pedig — megrendelés alapján — minden páros hét szerdáján a Gyöngyösi Településtisztasági Vállalat végzi. Hogy közmegelégedésre? Ezt pillanatnyilag nehéz megállapítani, a megye első ilyen közegészség- ügyi akciójához azonban sok reményt fűznek a tarjáni tanács vezetői. (moldvay) Amióta a BNV Kőbányára költözött és a vásárokat szakosítva rendezik meg, soha annyi résztvevője még nem volt a beruházási javak tavaszi seregszemléjének, mint most. A május 19—27. közötti BNV-n harminc ország és Nyugat-Berlin kiállítói mutatják be ipari újdonságaikat. A vásár programjáról Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója hétfőn tájékoztatta az újságírókat a vásárközpont kongresszusi termében. Rámutatott, hogy ezúttal is nyolc árucsoportban állíthatnak ki a résztvevők, de azok területi megoszlása jobban figyelembe veszi a népgazdaság feladatait, alkalmazkodik a legfontosabb fejlesztési célkitűzésekhez. Így különösen sok hazai és külföldi vállalat v állít ki a műszeripari és híradástechnikai kiállításokon. A szocialista országokból 100, a tőkés államokból pedig mintegy 1000 vállalat termékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, köztük számos, nálunk is jól ismert világcég újdonságaival. A vásáron sok új kiállító is lesz, így Ausztráliából, Brazíliából, Indiából, Írországból, Libanonból, San Mari- nóból és Spanyolországból. Az idei BNV legnagyobb kiállítói közé a szovjetek, a csehszlovákok, a jugoszlá- vok, az NSZK-beliek, az osztrákok és a svájciak tartoznak. A BNV-n több tőkés ország bankhálózata képviseletet működtet, egyebek között francia, olasz és belga bankházak. Az idei BNV iránt nagy a szakemberek érdeklődése, eddig már elővételben 170 ezer jegy elkelt, 50 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. Az idén tíz terméket jutalmaztak az 1982-es Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 44 gyártmányt pedig BNV-díjjal tüntettek ki. A díjakat hétfőn, a kőbányai vásárközpontban Kelemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese adta át. A HUNGEXPO sm'tőtáiélfn7tntnin
