Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

a. NÉPÚJSÁG, 1982. május 1., szombat I------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­Külpolitikai összefoglalónk A HÉT KÉRDÉSE A közel-keleti helyzet a Sinai-félszigetről történt izraeli kivonulás után. Tulajdonképpen pozitív előjelű történelmi esemény lehetne, hogy Izrael a Camp David-i megállapodásban ' rögzített határidőt betartva kiürítette a Sinai-félsziget még megszállva tartott ki­sebbik felét, s hogy ezzel Egyiptom visszakapta az 1967-es háborúban elvesztett területet. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Begin-kor- mány a többi, a palesztinok és Szíria rovására megszállt arab terület teljes bekebele­zésére törekszik, miközben Egyiptom és az Amerika- barát, jobboldali arab álla­mok felől magát bebiztosít­va, minden erejét újabb te­lepülések építésére fordít­hatja Ciszjordániában, a Gaza-övezetben és a Golan- fennsíkon. Ez természetesen a palesz­tin lakosság ellenérzését váltja ki. Tüntetésekre ke­rült sor. Megtorlásul az iz­raeli katonák fegyverüket használták. Több palesztin életét vesztette. A közel-keleti helyzetnek ez az újabb éleződése a je- ruzsálemi Al-Aksza mecset­nél történt vérfürdő után és a libanoni feszültség növe­kedésével egyidőben, termé­szetesen kihatott az ENSZ közgyűlésére. A palesztin kérdéssel foglalkozó rend­kívüli ülésszak nagy több­séggel — 86:20 arányban — olyan határozatot hozott, amely elítélte Izraelt a meg­szállt területen folytatott po­litikája miatt. A közgyűlési határozat szerint „Izrael nem tekinthető békeszerető államnak”. Az ENSZ-álla- mok többsége ugyanekkor állást foglalt a palesztin áL- lamiság elismerése mellett. Közben Izrael és Szíria között amolyan „nyilatkozat- háború” folyik. Beginnek ar­ra a kijelentésére, hogy Iz­rael megsemmisíti a Liba­non területén levő szíriai légvédelmi rakétákat, egy szíriai vezető személyiség azzal" válaszolt, hogy „a szír rakétákkal lőnek minden olyan izraeli repülőgépre, amely a rakéták hatótávol­ságába kerül...” Meddig mélyülhet a Falk­land-válság? Az egész héten egymást érték a kardcsörtető nyilat­kozatok a Falkland-vitában. Hétfőn az angol katonák vissza is foglalták a Déli- Georgiát, ezt a szinte lakat­lan, s a Falkland (Malvin)- szigetektől távol eső sziget- csoportot. Az ott korábban partra szállt argentinokat foglyul ejtették. A hét kö­zepén aztán a londoni kor­mány jó előre bejelentette, hogy péntek déltől a flotta egységei teljes blokádot von­nak a Falkiand-szigetek kö­ré. A partoktól számított 200 mérföldes övezetben tartóz­kodó minden hajót vagy re­pülőgépet ellenségesnek te­kintenek, s eszerint lépnek fel ellene. A brit bejelentés várható következményét komplikálja, hogy a 200 mérföldes Falkland-övezet és Argentína szintén 200 mérföldes tengeri felségvize, jelentős mértékben fedi egy­mást, a tengeri blokád te­hát automatikusan az ar­gentin part elleni támadás­nak is minősülhet. London bejelentésére, hogy péntek déltől teljes blokád alá veszi a Falkland- (Malvin-) szigetek 200 mérföldes környeze­tét, az argentin kormány katonai ellenlépéssel válaszolt, ké­szültségbe helyezték a képen látható anyahajójukat, amely az argentin flotta fő erőssége (Népújság telefotó — MTI—KS) A Downing Street 10. alatt, a miniszterelnökség épületében a „háborús kabi­net” zárt ülést tartott, ahon­nan kiszivárgott, hogy a hét végén megindul az angol katonai akció . a Falkiand- szigetek visszaszerzésére. A politikai megfigyelők jó része azon a véleményen volt, hogy ezzel London „végső” határidőt szabott Buenos Airesnek: a hét vé­géig el kell fogadnia az ame­rikai közvetítő tervet a dip­lomáciai rendezésre, ennek előfeltételéül pedig az ar­gentin katonáknak meg kell kezdeniük a kivonulást a szigetekről. Az argentin szándékokról a hét folyamán egymás után érkeztek az ellentmon­dásos jelentések. Egyszer azt mondták, Buenos Aires kész a tárgyalásra, sőt, a ki­vonulásra, ha ENSZ-rend- fenntartó erők, vagy az Amerikai Államok Szerve­zetének katonái jelennek meg a szigeteken. De a M a 1 v i n-szigeteken ... Az elnevezés fontos, mert az argentin fennhatóságot je­lenti. Az Amerikai Államok Szervezete — igaz, az USA tartózkodásával! — így fog­lalt állást, elismerte az ar­gentin szuverenitást a Mal- vin-szigeteken. Viszont nem­soká megjött az értesülés cáfolata: Argentína nem tár­gyal, nem enged, nem vonul ki... A hét eseményei felszínre hozták, hogy sem London­ban, sem Buenos Airesben nem tarthat soká a háborús pszichózis által kierőszakolt ,^nemzeti egység”. Az angol munkáspárti ellenzék kezdi elhatárolni magát Thatcher asszony harcias magatartá­sától, Argentínában pedig a társadalmi és gazdasági gon­dok ismét jelentkeznek. Utóbbiakat például a „nehe­zebb napokra” történő fel­vásárlás, áruhalmozás fo­kozza. Hol tart a lengyel konszo­lidáció? A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának a héten tartott ülésén számos nagy horderejű intézkedést hoz­tak a szükségállapot egyes korlátozó rendelkezéseinek feloldásáról, másoknak az enyhítéséről. Május 2-től kezdve az egész ország te­rületén megszüntetik a ki­járási tilalmat és enyhítik a gyülekezési tilalom előírá­sait. Egyes határátkelőhelye­ken megszűnik a korlátozás. Május közepétől nagyobb lesz a külföldiek, így az új­ságírók mozgási lehetősége, s újból üzembe helyezik az ország egész területén a bel­földi automata kapcsolású telefonhálózatot, amelyet 1981. december 13-ra virra­dó éjjel kikapcsoltak. Nagy feltűnést keltett, hogy mintegy ezer internál­tat szabadon bocsátanak. A korábbi „Falusi Szolidaritás” vezetője, Jan Kulaj is visz- szanyerte szabadságát. Nyomban közölte, hogy be akar kapcsolódni az Egye­sült Parasztpárt munkájába, mert most már támogatja a kormánynak a válságból való kijutást célzó program­ját. A lengyel katolikus egy­ház magatartása szempont­jából fontos lehet az a meg­beszélés, amit II. János Pál pápával Rómában folytatott Józef Glemp érsek, a lengyel katolikus egyház prímása. Ennek nyomán _ nyilvános­ságra került, hogy a pápa elhalasztja augusztusra ter­vezett lengyelországi látoga­tását, amelyet a czestooho- wai „Fekete Madonna” ju­bileuma alkalmából terve­zett. A konszolidáció politikai, társadalmi, egyházi feltételei mellett nem szabad lebecsül­ni a gazdasági tényezőket. A hét végén ismét üléseztek a Lengyelországnak hitelező magánbankok, s a tartozások átütemezésének részleteit vi­tatták meg. Az idén Len­gyelországnak összesen tíz- milliárd dollárt kellene adós­ságainak törlesztése címén kifizetnie. Az összeg negyed­része kamatteher. Alkatrész- és nyersanyagbehozatal cél­jából a lengyel népgazda­ságnak viszont további hi­telekre lesz szüksége. Pálfy József Iráni támadás az iraki állások ellen A bonni látogatás KÁDÁR JÁNOS ÉS HELMUT SCHMIDT e héten ötödízben találkozott egymással. Tárgyalásukra olyan időszakban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján ke­reskedelmi háborúra spekulálnak és fegy­verkezési versenyt erőszakolnak, szükség­telen feszültséget teremtve az államközi és az emberi kapcsolatokban egyaránt. A Kádár—Schmidt eszmecserét éppen ezért nem csupán hazánkban és a Német Szövetségi Köztársaságban, de Európában és a kontinens határain túl is érdeklődés­sel várták. Hiszen Leonyid Brezsnyev múlt évi novemberi bonni látogatása és a rend­kívüli állapot lengyelországi kihirdetése óta ez volt az első ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a véleménycserére a kelet—nyugati kapcsolatokról, jövőjük­ről, a tőkés világot és a szocialista orszá­gokat egyaránt sújtó negatív gazdasági ten­denciákról és nem utolsósorban az eltérő társadalmi, gazdasági berendezkedésű Ma­gyarország és NSZK kapcsolatairól, s fej­lesztésük lehetőségéről. Az MSZMP KB első titkárának a nyu­gatnémet kancellárral két alkalommal folytatott, több mint nyolcórás megbeszélé­se — mindkét fél megítélése szerint — hasznos volt. Noha a tárgyalás során kide­rült — ezt a látogatást értékelő sajtókon­ferencián is megállapították —, hogy a nemzetközi helyzetben keletkezett feszült­ség okairól, a problémák megoldásának a módozatáról a vélemények eltérnek. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett ab­ban, hogy a fő cél az enyhülési politika folytatása és a béke biztosítása. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldásának kulcsa elsősorban a két nagy­hatalom kezében van, de a kis országok — függetlenül attól, hogy melyik védelmij vagy gazdasági közösséghez tartoznak —, a maguk módján jelentős mértékben hozzájá­rulhatnak a megértés szellemének kialakí­tásához, nem utolsósorban a mostanihoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hangsúlyozták: tisztában vannak azzal, hogy e találkozók és megbeszélések nem helyettesíthetik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői közötti legmaga­sabb szintű találkozókat. Ezért üdvözölték mindkét részről egy ilyen találkozó létre­hozására irányuló készség megnyilvánulá­sát. EGYBEHANGZÓAN ÁLLAPÍTOTTÁK MEG, hogy korunk egyik legsúlyosabb problémája a fegyverkezési verseny, ame­lyet meg kell fékezni. Kölcsönösen az az óhaj, hogy a leszerelési intézkedéseknek egyenlő biztonságot kell garantálniuk va­lamennyi ország számára, s^ hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szintjén kell lét­rejönnie. Ebből kiindulva támogatják a Genfiben folyó szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalást, s kifejezték remé­nyüket, hogy az a mindkét felet kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rejtették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alapján tartjuk elképzelhetőnek a megállapodást, úgy ahogy azt Leonyid Brezsnyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferencián Kádár Já­nos hangsúlyozta, hogy megértésre és a kü­lönböző társadalmi rendszerű országokkal való együttműködésre irányuló készséget tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyugatnémet pártok vezető politikusai­val folytatott beszélgetésein is. Ezt a tényt különösen fontosnak minősítette. A kancellárral, s az NSZK gazdasági és pénzügyi életének tekintélyes képviselőivel létrejött találkozókon természetesen szó esett a világgazdaság negatív tendenciáiból szár­mazó problémákról, azokról, amelyek az NSZK-t és Magyarországot egyaránt érintik. Szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, amelyek fejlődését a vacsorán elhangzott pohárkö­szöntők elismerték. Mindkét fél kifejezte azonban azt a meggyőződését, hogy a kap­csolatok mind gazdasági és kulturális téren, mind pedig az élet más vonatkozásaiban to­vább fejleszthetők. A két fél kész a fejlő­dés elősegítésére. A BONNI LÁTOGATÁS, Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szolgáltatott a kelet-nyugati dialógus foly­tatására. Hozzájárult a népeink közötti megértés és az államközi kapcsolatok fej­lesztéséhez, de szélesebb nemzetközi össze­függésben is jótékony hatást gyakorolt a kelet—nyugati együttműködés szellemének erősítésére. Kanyó András Falkland: a blokád napja Pénteken, magyar idő sze­rint 13.00 órakor hatályba lépett a Falkland (Malvin)- szigetek brit részről meghir­detett légi és tengeri blo­kádja. A hadügyminisztéri­um közleménye szerint el­lenségesnek tekintenek és „tüzet nyithatnak” minden olyan argentin hajóra és repülőgépre, amely a szige­teken, illetve a szigetek 200 tengeri mérföld sugarú kör­zetében tartózkodik. Hasonló elbírálás alá esnek azok a nem argentin illetőségű, lé­gi és tengeri járművek, ame­lyek „a minisztérium enge­délye nélkül tartózkodnak az említett körzetben”. A brit parlamentben el­hangzottak olyan vélemé­nyek, hogy a Munkáspárt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonásával, valamint a Whitehall újonnan támadt józansága — amit aláhúzott Woodward admirális, flotta­parancsnoknak az a kijelen­tése is, hogy a Falkland-szi- getek visszavétele végül is nem „ellenfél nélküli meccs”, hanem „hosszú és véres had­járat” lesz — oda vezethet­nek, hogy a brit kormány^ igénybe veszi az ENSZ fő-" titkárának közvetítő kísérle­tét is. Megölték az OKP palermói titkárát PALERMO Balermóban pénteken meggyilkolták Pio La Tor­rét, az Olasz Kommunista Párt szicíliai tartományi pártbizottságának titkárát, a KB tagját, parlamenti kép­viselőt. A kommunista poli­tikus egyben a CGIL szak- szervezeti központ tartomá­nyi titkára is volt. Az 54 éves kommunista politikust az Olasz KB szék­háza előtt lőtték le Paler­mo központjában. A merény­lők végeztek La Torre so­főrjével is. A gyilkosságot eddig semmilyen szervezet nem vállalta magára, s az olasz rendőrség arra gyanakszik, hogy La Torrét a maffia gyilkolta meg, mert a poli­tikus a bűnszövetkezet elleni harc egyik élharcosa volt Szicíliában. Az Olasz KB az utóbbi időkben a korábbiaknál is hevesebb harcot vívott a szi- cüiai maffia ellen. Palermo a nemzetközi kábítószer-ke­reskedelem egyik központja; a maffia az öt évben becs­lések szerint legalább 600 millió dollárt keresett az Egyesült Államokba irányuló szállításokon. Giovanni Spadolini olasz kormányfő pénteken telefo­non felhívta Enrico Berlin- ffuert, az Olasz KP főtitká­rát, kifejezve megdöbbené­sét és mély gyászét La Tor­re halála miatt. Az OKP vezetőségét rend­kívüli ülésre hívták össze. Péntekre Rómában és más városokban tiltakozó felvo­nulások voltak. Az iráni csapatok a front déli szakaszán, Khuzdsztán tartományban, csütörtökről péntekre virradóra nagysza­bású ellentámadást indítot­tak az iraki állások ellen — jelentette be a teheráni rá­dió. A rádiónak a harcok­ról szóló első jelentései sze­rint az irániak már az of- fenzíva kezdeti szakaszában elfoglalták az első iraki vé­delmi vonalakat, „súlyos veszteségeket okoztak az el­lenségnek mind emberélet­ben, mind haditechnikában, és sok foglyot ejtettek.” VÁROSI TANÁCS — KIOSZ HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK pályázati felhívása a személyi szolgáltató, kézműves kisiparosok felé, Egerben állami támogatással kialakítandó „CÉHMESTEREK” utcájában üzlet- és műhelyhelyiségekre. Pályázhatnak a leendő kisiparosok is. Pályázatukat írásban kérjük 1982. május 31-ig a KIOSZ egri szervezetéhez. Már a VB előtt nyerhet! TV-akció 5 ÉV GARANCIÁVAL, MÁJUSBAN, A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN. OTP-részletre, illetve hitellevélre, 5 év garanciával árusít minden fekete-fehér tv-készüléket a FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ. A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI!

Next

/
Thumbnails
Contents