Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA a közvélemény elítéli Több mint 19 és fél ezren követtek ed 1981-ben lopást és betöréses lopást. De csaknem négyezer azok száma is,' akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás vagy csalás miatt emeltek vádat, ők azok, akik „összetévesztik” a köztulajdont saját, személyi tulajdonukkal. Pontosan fogalmazva: saját zsebükbe teszik azt, aminek a közös kasszában van a helye. Mint például az a boltvezető — a legfőbb ügyész legutóbbi tájékoztatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek „eladásából,” továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezekkel ősz- i szefüggő bűncselekményekből több millió forint értéket harácsolt össze. Mások — a Pénzügyminisztérium vizsgálata szerint — papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan felvették érte a pénzt. Nem egyszer előfordul az is, ' hogy vállalati vagy szövet- í kezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szol- • gálati lakását. A példákat még lehetne sorolni... Közvéleményünk mélysé- ■ gesen elítéli a közvagyon dézsmálóit. Ez nem amolyan légből kapott megállapítás: alátámasztja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak nemrég a kormány által tárgyalt és elfogadott jelentése is. Ez többek között megállapítja: „Növekszik a KNEB-hez közvetlenül intézett lakossági beadványok száma ... A bejelentések néhány cso- ; portjánál a hangvétel változása is megfigyelhető. Élesebben, türelmetlenebbül vetik fel a szervezetlenséget, a hanyagságot, a közélet tisztaságát sértő jelenségeket.” Joggal kérdezheti erre bárki: hát nincsenek megfelelő jogszabályok, ame- ■ lyek meggátolják a felso- : roltakhoz hasonló ügyleteket? Természetesen vannak, s nem is új rendelkezések meghozatalára van szükség, hanem — mindenekelőtt — a meglévők megtartására és megtarta- tására. Mi tagadás, manapság gyakori, hogy egyes, közvagyon elleni bűncselekményeket éppen az ösz- szefonódás segíti elő. Szemet szúr a helyenként még most is dívó, sok, nagy eszem-iszom. íratlan szabály, hogy nem illik megkérdezni, ugyan kinek a számláját terheli a ros- kadásig rakott fehér asztal, meg az a sok minden, ami „csak úgy” bekerült a vendégek kocsijának csomagtartójába. Mint ahogyan illetlen kíváncsiság» volna az is, ha érdeklődne valaki: milyen számlát terhel a venndégeskedéshez igénybe vett gépkocsi. Az ilyesmit elsősorban a vállalatok belső ellenőreinek, a szövetkezeti felügyelő bizottságoknak kell ész- revenniük, Jogszabály, ellenőrzési, elszámoltatási lehetőség tehát van. „Csupán élni kell vele. (V. E.) Ösztönzőbb bérrendszerek — Differenciált anyagi és erkölcsi megbecsülés — A jók között: az Egri Dohánygyár, a Finomszerelvény- gyár, a Fémművek, a Mátraalji Szénbányák és a megyei húsipar Vita a kollektív szerződések módosításáról A vállalatok április 30-ig országszerte felülvizsgálják az öt évre megkötött kollektív szerződéseiket, s ahol szükséges, módosítanak. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a szerződések mindenben megfelelnek-e a jogszabályoknak, különösen az utóbbi időben megjelent rendelkezéseknek. Az első tapasztalatok szerint az ötnapos munkahét bevezetése nyomán sok helyütt újraszabályozzák a munkarendet, átvezetik a szabadságrendszer módosításából adódó változásokat Figyelembe veszik továbbá a kisvállalkozásokból adódó lehetőségeket másutt újraszabályozzák a saját gépkocsi hivatalos használatát, hogy átalánydíjat csak azok kaphassanak, akiknek munkaköre ezt indokolja. Szinte mindenütt számot vetnek az idei várható gazdasági lehetőségekkel, s ehhez szabják a juttatások mértékét. A munkarend kialakításánál a vállalat lehetőségeit és adottságait sok helyütt messzemenően igyekeztek egyeztetni a dolgozók személyes érdekeivel. Megyénk üzemeiben a legtöbb ötlet és javaslat az ösztönzőbb bérrendszerekkel, valamint a differenciált anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatban hangzott el a kollektív szerződések módosítása feletti vitákban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az Egri Dohánygyárban, a Finom- szerelvénygyárban, a Mát- ravidéki Fémművekben, a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál, a BUBIV egri gyárában, a Mátraalji Szénbányáknál, s a megyei legjobban összhangba hozni a dolgozók véleményét a vállalati igényekkel. A tanácsi építők is Fejlesztési társulást alakítottak a lakásépítők A Budapesti Lakásépítő Vállalat székházában szerdán írták alá a BULAV, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat & a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői közös fejlesztési társulásuk alapító okmányát, összefogásuk célja, hogy szoros munkamegosztásban fejlesszék tovább a lakóházak úgynevezett alagútzsalus építési rendszerét. Ez az eljárás ugyanis a házgyári építési módnál rugalmasabban alkalmazható a változó méretű foghíj-telkek beépítéséhez,. a városközpontok rekonstrukciójához, amely különösen előtérbe került az utóbbi időben. Az iparosított építés legkorszerűbb megoldását, az úgynevezett rendszerelvű építést valósítják meg a fejlesztéssel, amelynek az is fontos célja, hogy az alagútzsalus eljárás termelékenysége, gyorsasága megközelítse a házgyári építési módét. A tervek szerint évente 2—3 ezer lakást építenek fel a húsipari vállalatnál sikerült továbbfejlesztett alagútzsalus eljárással. (MTI) Munkásarcok Annak idején hírül adtuk, hogy 400 milliós beruházás keretében korszerű automata gépekkel szerelték fel a Csepel Autógyár egri gyárát, s elismerésre méltó sikereket értek el a minőségi munka terén. Űj, NSZK-licenc alapján készített sebességváltóikat a világhírű Ikarus autóbuszokba építik be. A. sikerek, eredmények azonban nem önmaguk- tól születnek. Felvételeinken a nagyszerű eredmények megteremtői, a gyár dolgozói közül mutatunk be néhányat. ZF-tengely megmunkálásán dolgozik Balázs Béla Bíró Józsefné forgácsoló szakmunkás munka közben A munkáskollektíva legfiatalabb generációjá- Szabó. Vince marós nak tagja, Tóth Béla mikrométer csavarral (Fotó: Perl Márton) ellenőrzi a munkadarab pontosságát KEZDÉSNEK NEM ROSSZ... így sikerült az első negyedév A tervezettnél Is több szenet adott az erőműnek az év első negyedévében a Mátrai Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme. Az emberek és a gépek a kedvezőtlen Időjárás ellenére is nap mint nap helytálltak (Fotó: Kőhidi Imre) Bár már április derekán járunk, üzemeinkben, vállalatainknál még csak ezekben a napokban kerülnek végleges „szembesítésre” az 1982-es esztendő első negyedévének tervei és az év három hónapja alatt végzett munka eredményei. Az általánosítható tapasztalatok azt bizonyítják: összességében jó rajtot vett megyénk gazdasága az idén. De lássuk a bizonyító számokat, tényeket. ' Blahó István, a Mátravidé- ki Fémművek füzesabonyi gyárának igazgatója: — A vállalati vezetés az abonyi gyár idei termelési értékét hétszáznegyvenkét- millió-kétszázezer forintban határozta meg. Ennek megfelelően a hatvannégy munkanapra száznyolcvannégy- millió-száztizenegyezer forint értékű termelést kaptunk feladatul. Elsősorban pilverből és tubusból kértek többet. Tubusból a tavalyi tizenötmillióval szemben húszmilliót, zárókupakokból pedig hetvenmillió helyett kilencvenhétmilliót gyártottunk. A többi termékeinknél — koronazár, dobozok stb. — az igényekhez igazodva növeltük termelésünket. • — A számokból úgy tűnik, hogy jól kezdték az évet. — Csak pilverből gyártottunk kevesebbet a tervezettnél. Ez sem rajtunk múlott, a svájciak ugyanis késve helyezték üzembe az új gépeket. — Többet vagy jobban dolgoztak az elmúlt hónapokban, mint korábban? — Is-is. Végrehajtottunk egy bizonyos létszámátcsoportosítást és növeltük gépeink hatékonyságát is. ösz- szegezve azt mondhatom, hogy a pilver kivételével feladatainkat teljesítettük, és ha különösebb gond vagy probléma nem zavarja meg a munkánkat, akkor az év felére maradéktalanul megvalósítjuk célkitűzéseinket. Dr. Gál János, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat főkönyvelője: — őszintén meg kell mondani, hogy sok gonddal kezdtük ezt az évet. A különböző orvosi bútorok és vérterápiás berendezések gyártásának üteme és mennyisége ugyanis döntően attól függ, hogy milyen a szóban forgó termékek kereslete. Márpedig közismert, hogy nem a nagy fejlesztések és beruházások korát éljük. A nehezebb kezdést szerencsére sikeresebb folytatás követte. így orvosi bútorokból tizenhét- millió forint értékben értékesítettünk, ebből nyolcmillió export volt. — Közismert, hogy a vállalat nemcsak gyártó-, hanem szolgáltatócég is. Ez utóbbival kapcsolatban jó vagy rossz hírei vannak? — összességében jók. Jelentősen emelkedett lakossági szolgáltatásunk, ezen belül is elsősorban a gépkocsijavítás iránt nőtt a lakosság igénye. — Lapunkban is többször szóvá tettük a közelmúltban, hogy egyre gyakrabban okoz gondot a nem kiegyensúlyozott autóalkatrészellátás megyénkben is a lakosságnak. Önöknek is ilyen tapasztalatai vannak? — Sajnos, igen. Nagyon sok esetben a mi anyagbeszerzőink is üres kézzel térnek vissza, és csak nagy- nagy utánjárással tudjuk a szükségletek egy részét beszerezni. — Végül is milyennek értékeli az első negyedévet? — Árbevételi tervünket száztizenhat százalékra teljesítettük, ami hetvenmillió forintot jelent. Ez egyben lehetővé tett egy négyszázalékos bérfejlesztést is. Ahogyan mondani szoktuk: „Hoztuk” tehát azt, amire vállalkoztunk... Bakos Lajos, a nagyúti vasútállomás vezetője: — Mi ugyan kicsik vagyunk, ennek ellenére igen fontos szerepet töltünk be a yisontai Gagarin Hőerőmű kiszolgálásában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt évben nyolc- százhetvenegyezer tonna fűtőanyagot szállítottunk az erőműnek. — És az idei tervük? — Kilencszázötvenezer tonna. Feladataink lényegesen nagyobbak tehát, de úgy érzem, hogy az idén sem vallunk szégyent. Az első negyedévben egyetlen megrendelőnknek sem maradtunk adósa. A „November 7.” szocialista brigádunk különösen sokat tett terveink megvalósításáért. És az is külön öröm, hogy — bár nem vagyok babonás, de azért lekopogom —, hogy az első negyedéves munkánkat balesetmentesen végeztük ... Kezdésnek tényleg nem rosszak hát a fenti eredmények. Akadnak persze gondok, nehézségek is. Mindezekről egyébként a közelmúltban — lapunkban beszámoltunk róla — részletesen foglalkoztak az Egerben tartott tanácskozásukon a megyei, valamint a városi és a járási pártbi- zotságok gazdaságpolitikai osztályainak vezetői is. Véleményüket azóta már az érintett üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetőivel is egyeztették. Gáspár Sándor Prágában Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével szerdán magyar szak- szervezeti küldöttség utazott a csehszlovák szakszervezetek X. kongresszusára. A küldöttség búcsúztatásánál a Nyugati pályaudvaron jelen volt Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete is.
