Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 14., szerda Teljes bizalom birtokában A Hanyi-sajfoki Vízgazdálkodási Társulat eredményeiről és feladatairól irányításával és ellenőrzésével A Mátraalji Szénbányáknál több mint húsz alapszervezet működik. Egy üzemi pártbizottság és három párt- vezetőség fogja össze a munkájukat. A vállalat dolgozóinak több mint tizennyolc százaléka, mintegy ezer- kétszáz személy tagja a pártnak. A szénbányák három alkalommal nyerte el az elmúlt tervidőszakban a kiváló vállalat címet, egyszer pedig az MSZMP Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Bizonyára sok vállalat fogadná szívesen, ha olyan eredményeket tudna produkálni, mint amilyeneket Hevesen a Hanyi—sajfoki Vízgazdálkodási Társulat immár esztendők óta produkál. A 22 évvel ezelőtt igen mostoha körülmények közt megalakult társulat — leküzdve a kezdeti komoly nehézségeket, gyakorlatilag az 1974 utáni időszaktól hozza azt, amit várnak tőle és a társulat is vár — saját magától. Hét-nyolc esztendő óta egyfolytában ott találhatók a vízgazdasági társulatok országos élvonalában. Ez pedig egyáltalán nem csekélység, főleg, ha meggondoljuk, hogy a „konkurren- cia”, a más területeken dolgozó vállalatok közül számos szintén szép sikert mondhat magáénak. Közöttük is kiemelkedni: ez már nem kis bravúr. De nézzük a tényeket: a 70-es évek közepétől, a Hanyi—-sajfoki Vízgazdálkodási Társulat eddig négyszer nyerte el a „kiváló vállalat” címet, és azokban az években is ott volt a kitüntetés elnyerésének küszöbén, amikor hajszál híján, de mégis más társulatok kerültek feljebb a rangsorolásban. — Ezek után: hogyan sikerült az 1981-es év? — ezzel a kérdéssel fordultunk Özsvári Lászlóhoz, a társulat ügyvezető igazgatójához. — Elöljáróban annyit mondhatok — hangzott a válasz —, hogy a magunk részéről mindent megtettünk a siker érdekében. Múlt évi tervünket 33 millió forint termelési érték előállításában jelöltük meg, a teljesítményünk viszont 42,5 millió, tehát 29 százalékkal teljesítettük túl. Méghozzá 130-as létszámmal, megközelítőleg ugyanannyival, amennyivel a korábbi években is dolgoztunk. Még egy mondat erejéig megmaradva a termelési értéknél, már csak az érdekesség kedvéért is, de érdemes megjegyezni, hogy most már az első negyedévben „hoz” annyit a társulatunk, mint amennyi az 1974-es összproduktu- munk volt. Sajátos, ám valós tény, hogy megyénk lakosságának jelentős része jóval többet tud, más, esetleg jóval kisebb eredményeket elérő vállalatokról és szövetkezetekről, mint erről a szerényen, ugyanakkor nagyon eredményesen dolgozó társulatról. Ennek okait ne részletezzük, hiszen ebben esetleg nekünk is részünk lehet... A kevésbé tájékozottak kedvéért, akik nem tudják, mi fán terem ez a munka, áruljuk el: két fő területe van, egyik a Kisköre—Tisza II. térség meliorációs munkálata, és a generálkivitelező tevékenység ellátása. Ide tartozik a kiskörei mellett a tiszanánai és a sarudi termelőszövetkezet, de Pélyen is komplex meliorációs tevékenységet végez a társulat. Ez tehát az alapvető tevékenység, amelyhez közvetlenül csatlakozik a másik, a társulati fejlesztésben épülő üzemi, közcélú belvízcsatorna-beruházás. Ezekről szólva Ózsvári László elmondta: — A hosszú éveken át tartó munkánk — úgy érzem — meghozta gyümölcsét. Gyakorlatilag pedig nem egy „nehéz” területünk van, sikerült kiküszöbölni a belvízkárt, és ugyancsak sokévi munka érik be azzal, hogy 4—5 esztendős, áthúzódó beruházások fejeződtek be. így kialakult az a kellemes helyzet, hogy tagjaink és érdekeltjeink igényeit soron kívül ki tudjuk elégíteni, mind mennyiségben, mind minőségben. Ez természetesen azt is jelenti, hogy teljes bizalmukat élvezzük. Hasonlókat mostanában kevesen mondhatnak el. Felettes szervünk, a KÖTIVIZIG ezt több helyen is jegyzőkönyvben rögzítette múlt évi munkánk értékelése kapcsán. „Jó csapatmunka volt — jó eredmények születtek" — hangzik az elismerő vélemény, amit az értékelők még érdemesnek látnak kiegészíteni : „ ... pedig nem volt könnyű dolga a vezetésnek, hiszen nem éppen kedvezően változó közgazdasági körülményekhez kellett alkalmazkodniuk. Ezt a társulat jól és rugalmasan oldotta meg. Így tudták körültekintő, elemző munkával, pontos feladatvégrehajtással biztosítani nyereségszintjük növelését.” — Ennyi jót hallani „felülről” — nem lehet éppenséggel rossz érzés ... — Hát, nem is tagadom — válaszolta mosolyogva a társulat igazgatója. — Nagyon jó dolog, hiszen megerősít bennünket abban a tudatban, hogy érdemes volt, értelme volt a sok erőfeszítésnek, amely nemcsak a termelési eredményekben nyilvánul meg, hanem dolgozóink szociális és kulturális körülményeinek egyre javuló tendenciájában, az „értük-velük” elv messzemenő érvényesülésében, már ami a dolgozók és vezetők kapcsolatát illeti. Ilyen körülmények között válhatott lehetővé többek között az is, hogy maradt idejük az önköltségalakító tényezők folyamatos értékelésére, és ez mind a technikára, mind pedig a dolgozókra érvényes. A jó eredmények biztosították annak lehetőségét is, hogy létrejöttek a pénzügyi eszközök soron kívüli felhasználásának feltételei. Az elért eredmények arra utalnak — a jegyzőkönyv szavaival élve —, hogy a társulat jól kihasználta a jobb munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőségeket, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrások jhaté- konyabb hasznosítását, főként pedig a gépi kapacitás jobb kihasználását. Ez utóbbihoz még annyit, hogy tavaly 2,3 millió forint értékben vásároltak új gépeket, és ez jelentősen javította a magasabb színvonalú munkavégzést. — Ezek után: mi várható az 1982-es évtől, nem kell tartani esetleges megtorpanástól? — Reméljük, hogy tovább tudjuk javítani eredményeinket, hiszen ehhez a feltételeket a korábbi esztendőkben megteremtettük- Feladatunk is van bőven, köztük az egyik legjelentősebb az erdőtelki komplett vízmű generálkivitelezése, ami önmagában egy ötven- milliós beruházás. Ezt egyébként már tavaly megkezdtük, időarányosan jól megy a munka: Erdőtelken kiépült 15 km vízhálózat, áll már a víztorony... Ez az év a tenki részé lesz, ez évben szintén 15 km vízhálózatot építünk, és megkezdődik a központi vízműtelep építése is — ez Erdőtelken —, vas- talanító, gáztalanitó berendezéssel. A jövő év végére az egész munka „tető” alá kerül. Befejezésül pedig még egy érdekességet — mondta Özsvári László —, az erdőtelki—tenki vízmű építésénél a társulat újításával készült vízszintes talajfúró és sajtolóberendezésünket használjuk a védőeszközök elhelyezésénél, és ez sok kellemetlenségtől, kényelmetlenségtől kíméli meg a lakosságot. B. Kun Tibor Konkrét feladatok Apart Az első a szén Aligha kell magyarázni, hogy a vállalat legfontosabb feladata a Gagarin erőmű üzemeltetésének biztosítása. Ismert tény az is, hogy nemcsak nagy mennyiségű villamos energia jut Visonta térségéből az országos hálózatba, hanem aránylag alacsony annak az előállítási költsége is. — A politikai munkánk egyik legfontosabb feladata a gazdaságpolitikai célok minél eredményesebb megvalósítása — hallottuk Hatvani Ferenctől, a vállalati pártbizottság titkárától. — A gazdasági kérdésekben végzett vizsgálatok alapján vált szükségessé, hogy többet tegyünk a Központi Bizottság 1971. decemberi határozatának végrehajtásáért. A követelményeknek megfelelően átszerveztük a^ Thorez Bá>- nyaüzemet, létrehoztuk az Ecsédi Bányaüzemet és korszerűsítettük alvállalat gazdasági vezetését. A következmény? Elérték a berházási programban meghatározott hőmennyiség, nek megfelelő termelést. Tartalékban, termelésre előkészítve több mint ötmillió tonna szenet szabadítottak meg a meddőtől. A teljesített korábbi 5,4 millió tonna felugrott 7,25 millió tonnára. Szinte hihetetlennek tetsző a két szám közötti különbség. Megvizsgálták a Keleti II. bánya megnyitásának a lehetőségét is. A tervezés során arra a következtetésre jutottak, hogy Visonta és Detk lakott területeinek háborítatlanul hagyásával, a vasút átépítésével hajtják végre a feladatot. így egy- milliárd forintot takarítottak meg. Ügy döntöttek, állami támogatás nélkül végzik el az új bányamező megnyitását. Igaz, 1981-ben módosult a bányászatra vonatkozó amortizáció, így a vállalat pénzügyi forrása csökkent. — Terveinket csak úgy tudtuk és tudjuk végrehajtani, ha a dolgozókkal eszmei és cselekvési egységet alakítunk ki. De építenünk kell áldozatkészségükre és Ünnep utáni hangulat, de már dolgos nap köszöntött kedden Gyöngyöspatára, ahol a hét gondjairól, terveiről Sohajda Jánosné tanácselnökkel beszélgettünk. Mint bevezetőben említette, régi igény kielégítésével számolnak ezekben a napokban. Két esztendővel ezelőtt kilencven idősebb, jobbára magára hagyott embertől kaptak visszajelzést, miszerint nagyon örülnének, ha a tanács gondoskodna róluk, megteremtené az öregek napközi otthonát. Nos, helyiséget már biztosítottak e célra. A pártszervezettel egyetértésben a tanácsháza épületéből a művelődési házba költöztették a 3200 lelkes település könyvtárát, majd a helyiségeket kis bővítéssel alkalmassá tették a-r. ra, hogy az ide kívánkozó öregeknek napról napra födelet, ellátást biztosítson. Ezen a héten az otthon berendezési tárgyait igyekeznek megvásárolni, valamint a korábbi igénylőkből összetoborozzák azt a 30—35 magára maradottat, akik leginkább rászorulnak a gondoskodásra. — Van ezenkívül több olyan ügyes-bajos dolog is, amiben lépni kell. Ilyen péllelkiismeretességükre is. Új dolog a bányászatban, hogy egy vállalat szinte azonos létszámmal nemcsak a termelését növeli jelentős mértékben, hanem egy nagy tel. jesítményű bányát is megnyit. A pártmunka fő vonulatait kifejezően érzékeltetik az elsorolt tények. A szénen kívül Az árbevételüknek körülbelül az egyharmada a szén- termelésen kívüli tevékenységükből származik. Sokfelé az országban gáz- és olajvezetékeket fektetnek le. A paksi atomerőműhöz nehéz acélcellákat gyártanak. — Az új feladatokra való átállás nem ment zökkenők nélkül az üzemekben — jegyezte meg a pártbizottság titkára. — Ezek együtt nemcsak a vállalati, hanem a csoport- és az egyéni érdekeket is érintették. Űj szakmákat kellett átvenni. Új képzési formákat honosítottunk meg. Mindez tanulással járt és a szabad idő csökkenésével is. Az új munkahelyek egy . része az üzemi központoktól olykor több száz kilométerre került. A politikai nevelő munka összehangolásával alakítottuk ki az új érdekviszonyokat, módosítottuk a jövedelmeket és a szociális ellátást. — A gazdasági sikereket ismerjük. Hogyan hatott mindez a dolgozókra? — Például úgy, hogy növekedett a felelősségérzetük, közelebb kerülték egymáshoz, elmélyültek emberi kapcsolataik. Pártszerveink és alapszervezeteink tudják, csak akkor képesek betölteni a helyi politikában a vezető szerepüket, ha jól isdául a gyermekintézmények napközis ellátását célzó konyha. Jelenleg főznek ugyan az óvodánál, ellátván egyben az iskolát is, de kicsi a létesítmény kapacitása, a rászorulók egy harmadát képes ellátni. Az új, 300 adagos konyha kialakításához a pénzösszeg nagyobb fele már megvan, és ezért elsősorban a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezetnek tartozunk köszönettel. Az építési vállalkozóval szintén megegyeztünk, hogy a tanév befejeztével munkához lát, és szeptemberig végez vele. Most a tervegyeztetés folyik, amiben Lovász Dezső, a járási hivatal műszaki el. lenőre sietett segítségünkre, társadalmi munkában vállalva magának a tervnek az elkészítését is — mondja a tanácselnöknő. — Egyébként itt érdemel szót egy szolgálati lakás megépítése, amelyhez a megyei tanács biztosított pénzalapot. Továbbá hadd említsem, hogy minden munkára helyi kisiparosok vállalkoztak, akiknek a száma tavaly óta 42- re emelkedett. Nagy szükség van rájuk, hiszen szolgáltatás jellegű funkciót töltenek be Gyöngyöspatán, arról nem merik a vállalat, illetve az üzemek gazdasági és politikai helyzetét, a velük szemben támasztott népgazdasági igényeket. És itt egy kulcsszó hangzott el: információ. Magyarán: tudni mindenről mindent. A vezetőknek is és a beosztottaknak is. Azonban az nem sokat ér, ha valahol a középszinten csak utasítások hangzanak el az érvelés helyett és adathalmazt zúdítanak a tanácskozáson megjelentek nyakába az elemzés helyett. — Ha valahol az együttműködés akadozik, ha a dolgozók nem mondanak sem igent, sem nemet a terveinkre, ott csak látszólagos, formális, tehát eredménytelen agitáció és tájékoztatás történt. Inkább a tények A testületi üléseken az általános témák helyett a konkrét feladatok kerülnek napirendre. A pártbizottság elé terjesztett jelentések több mint az ötven, a végrehajtó bizottsághoz beadott anyagoknak pedig a hatvanöt százaléka tartalmazott gazdaságpolitikai összeállítást. A jelentések tárgyszerűek, a valóságot tükrözik, felfedik a hiányosságokat és szólnak a feladatokról is. Alkalmasak tehát arra, hogy a testület állást foglalhasson a kérdésben. De a helyszíni ellenőrzés is fontos formája a gazdasági munka pártellenőrzésének. Az alapszervezeteknek „testre szabottan” nyújtanak segítséget. A beszámoló taggyűlések előtt a pártcsoportok minden párttagnak értékelik a gazdasági munkáját. Ha kell, rámutatnak a nála meglévő beszélve, hogy a tanácsi kasszát jelentősen gyarapítják adóalapjukkal. Nemrég teherkocsira adtunk ki engedélyt egy vállalkozó szellemű embernek, hogy a termelőszövetkezetet tehermentesítse, illetve a helybéliek ne szoruljanak a költségesebb gyöngyösi Volánra. Elmondotta azt is Sohajda Jánosné, hogy a nyolc hónapja átadott, 1600 köbméter tárolóterű vízmű igen nagy népszerűségnek örvend a községben. Bizonyítja ezt, miszerint a lakosság nem. csak a 75 közkifolyót veszi igénybe, hanem az idén már egyre többen köttetik be lakásukba az egészséges ivóvizet. Ha minden jól megy, a harmincmillió forintos beruházás révén, ebben az esztendőben kétszáz fölé emelkedik az ilyesféle komforttal berendezett otthonok száma. Rövidesen folytatják az úthálózat korszerűsítését Gyöngyöspatán. Kétszázezer forintjuk van ez évben a Bajcsy-Zsilinszky utca burkolására, a hét végére pedig a község sporttelepén szerveznek nagyszabású társadalmi munkát. A termelőszövetkezettől kapott 500 beli iányosságokra. De törődnek azzal is, hogy a bírálat „hasson” is. — A valósághoz tartozik, hogy pártszerveink nem mindig reagálnak kellő gyorsasággal a dolgozóink hangulatára — hallottuk Hatvani Ferenctől. — Az információs jelzések nem elég gyorsak és hatékonyak. Nem mindig foglalkozunk a ha. nyag munka elítélésével, - a szervezetlen munka okozta kárral, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétséggel. Pedig vállalatunk kommunistáiban megvan az az erő, hogy a magasabb politikai követelményeknek megfeleljünk. Elismeréssel A járási pártbizottság első titkárának, Pethes Istvánnak a véleményét is kikértük. — A bányák pártbizottsága és pártvezetőségei jól és helyesen foglalkoznak a gazdasági feladatokkal, jó a gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységük, így összegezhetem a legfontosabb megállapítást. A pártmunka eredményesen járult hozzá a gazdasági feladatok végrehajtásához és az évek óta meglévő fejlődésükben érzékelhető. — Milyen feladatokat lát még a szénbányák pártszer- vei és alapszervezetei előtt? — Aligha kell részleteznem, hogy milyen jelentős a vállalat gazdasági és politikai hatása a szűkebb és tágabb környezetre. A pártmunkájukra is odafigyelnek, ha úgy tetszik, példát vesznek róluk. Még erősíthetik a kapcsolataikat az erőművel, bár azok alapvetően jók és hasznosak. Fontosnak tartom, hogy módszerükben, a pártmunkában, a személyes agitációt fokozzák, tegyék rendszeresebbé és hatékonyabbá. Érthető, hogy mi is kellően odafigyelünk a tevékenységükre. így van ez rendjén: nincs olyan elismerésre méltó, eredményes munka, amelyhez ne illene még néhány jó tanács. tonoszloppal kerítik be a pályát, ahonnan most már C6ak egy öltözőépület hiányzik. Hogy meddig? Az iskolai oktatást is segítő épít. ményre ugyan nagy szükség lenne, de megfelelő anyagi támogatásra egyelőre nincs 'kilátás. — Szeretnék a GYÖNGY- SZÖV Áfésszel kialakult jó kapcsolatunkról is beszélni, mert igen gyümölcsöző számunkra. Az orvosi rendelő mellett már folyik egy korszerű üzletház építése, a munkálatokat augusztus 20-ra szeretnék befejezni, hogy a község alsó részének alapellátása tökéletesen megoldódjék. A ..fogyasztásiak” bezárták a művelődési házban működtetett, kocsmává züllött presszójukat is, hogy helyette a szűcsi útelágazásnál létesítsenek újat, május elsejére tervezett nyitással. Végül ugyancsak az áfész javára írható az a csővázas felvásárlótelep, amelyet a mi általunk juttatott telken, a Gorkij út végén adnak át rövidesen. Felénk nagy ennek a jelentősége, mert sok a kiskert, a háztáji gyümölcs- és zöldségtermelő — fejezte be a beszélgetést Sohajda Jánosné, akiről illik még elmondanunk, hogy megyei tanácstag, és a jogi igazgatási bizottság tagjaként nemrég vizsgálta Lőrinci és Zagyvaszántó társközségi kapcsolatát. Mi volt legfőbb tapasztalata? Kihasz. latlanok az üresen maradt szántói közintézmények, jó lenne valamennyit bekapcsolni a település életébe, valamilyen funkció révén. (moldvay) G. Molnár Forenc A hét öröme-gondja Gyöngyöspatán Öregek napközije létesül - Háromszáz adagos konyhát kapnak a gyermekintézmények — Új üzletet, felvásárlótelepet nyit az áfész