Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 9., péntek KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának- 1982. április 7-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülnek következetesen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az- ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenöt éves lakásépítési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Ügy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakás- építési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni •és lehetőség szerint növelni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében, a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házke- zelőségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügyintézési O A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szocális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fiatal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsererendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családiház-épí- tőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékosságra. O Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971. óta Változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Innék módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek, A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakáskarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. O Az állami oktatás az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét, és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget, csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a társadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése; egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása; a szakmunkásképzés korszerűsítése; a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság megállapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a pedagógusokat, és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészit azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb követelményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. O A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes;, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsói- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mindjobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb megismertetése és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskolarendszer minden fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. O Az általános iskola fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a diák- étkeztetésben részesülők körét. O Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára.. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók arányának kismértékű növelését A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanok a népgazdaság szakmunkás igényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szakmunkásképző iskolákat — ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagi-technikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén belül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembevételével a technikusképzést is megnyutatóan rendezni kell. O A Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő képzésükre, munkafeltételeik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkalmazásában és az oktatási-nevelési célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. © Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. O Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye; valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja a pártszerveket és párt- szervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, hassanak oda, hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, saját kérésére felmentette tisztségéből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a társadalomtudományi intézet tudományos igazgatóját érdemeinek elismerése mellett — felmentette e tisztségéből, és kinevezte a Pártélét című folyóirat felelős szerkesztőjévé. (MTI) HITEL - EXPORTRA (IV/4.) Országosan is példát mutatnak Napjainkban az ár- és a jövedelem szabályozás a népgazdaság számos területén jelentős változásokat indított el. Ezért érdemes felidézni azt a pénzügyigazdasági akciót, amely a hetvenes évek második felében „45 milliárd forintos exportfejlesztő hitel” nevet kapta. A kormány megbízása alapján a Magyar Nemzeti Bank új feltételek között hitelpályázatot hirdetett a vállalatok körében. A cél a fizetési mérleg javítása volt, olyan kölcsönnel, amely gyorsan megtérül és a tőkés exportot növelő beruházásokra, illetve importcsökkentésre irányul. í Az elmúlt közel egy évti- ; zed alatt a nagyrédei mély- ; hűtött málnát és zöldségfé- I léket nemcsak a hazai fogyasztók, hanem a tőkés országokban élők is megismerték. A szigorú minőségi követelményeknek eleget téve szívesen vásárolják a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Finnország, ban, Sőt tavaly a svájci piacra is betörtek a málnáa val. Mindez nem kis siker, — 1973-ban kezdődött az első hűtési szezon — idézi Frecska Sándor, a Szőlőskert Termelőszövetkezet el-* nöke. — A beruházáshoz a Magyar Külkereskedelmi Banktól kaptunk 27,5 millió forint hitelt, ami újdonságnak számított akkor! Szigorú feltételekkel adták ezt a pénzt, melyet valutában fizettünk vissza. Már az első évben sikerült, hiszen a málna hozta ezt, és 210 ezer dollárt törlesztettünk. Ahogy növekedett a termelés, úgy bővítettük a hűtőházat. Először 1975-ben, majd pedig 1980-ban, de megérte, mert tavaly 89 millió 475 ezer forintot értünk el a hűtőipari tevékenységgel, amely szövetkezetünk árbevételének 23 százaléka. Rugalmasság, a piaci lehetőségekhez való jobb igazodás és ésszerű kockázatvállalás. Ez fogalmazódott meg a rédeieknek abban a döntésében, amely tavaly februárban született. hogy egy másik hűtőházat is építenek ! — A gyors döntést, gyors tettek követték — sorolja Kivés János, a hűtőház vezetője. — Az új létesítmény terveit az AGROBER Heves megyei Kirendeltségének munkatársai rövid idő alatt elkészítették. 1981 októberében pedig hozzáfogtunk az építkezéshez. Nehéz célt tűztünk magunk elé, mert elhatároztuk, hogy 1982. május 31-ig elkészítjük az új hűtőházat. Éppen a rövid határidő miatt külső kivitelezőt nem kértünk fel a munkára, mert nem is vállalták volna! Így saját építőbrigádunk és szerelőink láttak hozzá. Ma százan dolgoznak keményen, és nagy tenniakarással. A hideg tél ellenére is jól haladt a munka. Azóta már állnak a könnyűszerkezetes elemek, melyeket Dunaújvárosból hoztunk. Jelenleg a belső betonozást végezzük, a gépházban pedig tart a szerelés. Az új vállalkozáshoz a • • • nagyrédeiek a Magyar Nemzeti Banktól 65 millió 550 ezer forintot kaptak az exportfejlesztő hitelből, melyet a múlt év augusztusában írtak alá. 1983-ban kezdik meg a törlesztést, amely 1990-ig tart majd. — A hitel kedvező lehetőséget jelent — mondja Frecska Sándor — hogy még gazdaságosabbá tegyük hűtőipari tevékenységünket. Miután a zöldborsó és a bogyós gyümölcsök feldolgozása csaknem egy időre esik, így arra törekszünk, hogy a második hűtőházunk üzembehelyezésével növeljük a fagyasztást. Az építés megfelelő ütemben halad, hiszen dolgozóink példamutatóan helytállnak. Ezért 460 ezer forint ösztönző bérpótlékot ajánlottunk fel, melyet ki is fizetünk, ha borsószezonra, tehát május végére elkészül az új hűtő- ház. A rédeik a Komplex Külkereskedelmi Vállalat irányításával az angol APV- Parafraezae-céggel kötöttek szerződést komplett fagyasztó berendezés szállítására. A dán Sabró-cég pedig a hűtési rendszerhez szükséges kompresszorokat, az automatikát és az elzáró szelepeket küldi. Ezek a berendezések mind világszínvonalúak. — A versenyképességünk fokozására olyan technológiát alakítunk ki, — erősíti meg Kívés János — , mely- lyel bármikor kiálljuk a próbát a legigényesebb tőkés vevőknél is. Jelenleg naponta 53 tonna árut mélyhűtőnk, az új létesítmény belépésével ezt megduplázzuk! A bankkal kötött hitelszerződés szigorú feltételekre kötelez bennünket. Évente 175 tonna többletmálna, 175 tonna úgynevezett tört málna, 100 tonna gyorsfagyasztott meggy és 150 tonna paradicsompaprika-kocka exportját írja elő. Ennek az értéke évenként 34 millió forint többletexportban jelentkezik majd. A devizahozamból az új hűtőház a népgazdaságnak két és fél év alatt, szövetkezetünknek pedig hat és fél esztendő alatt megtérül. Mind a két üzemben három műszakot szervezünk, amely hét hónapon át: júniustól decemberig tart. Januártól áprilisig két műszakban dolgozunk, májusban pedig egy műszakban készülünk fel az idény kezdetére. Létszámunk a jelenlegi 170-ről 270-re növekszik, főleg betanított hűtőmunkásokkal. Az új beruházás üzembehelyezéséhez már biztosítottuk a szükséges nyersanyagmennyiséget. Szerződéses kapcsolatban vagyunk 27 szállító partnerrel, melyek Heves, Nógrád, Szolnok, Szabolcs- Szatmár és Pest megyében termelnek 5560 tonna zöldséget és gyümölcsöt. Ebből ezer tonna zöldborsót és málnát Nagyrédéről biztosítunk. Húszféle csomagolt terméket hozunk forgalomba, a gyümölcsök közül főleg málnát, szilvát, őszibarackot, cseresznyét és meg£- gyet, valamint szamócát, A két hűtőháztól ebben az éviben 152,5 millió forint árbevételt várunk, ami tovább növeli majd szövetkezetünk jövedelmét... A Magyar Nemzeti Bank az exportfejlesztő hitellel eddig is jól szolgálta az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. Eredményessége abban is lemérhető, hogy a vállalatok, szövetkezetek tevékenységében nagyobb súlyt kapott a tőkés kivitel és ami ezzel együtt járt a minőség, a műszaki fejlesztés és a gazdaságosabb munka. Ez jó alapot nyújt a VI. ötéves tervben is a jövedelmezőség javítását segítő hitelezésnek, és az export kedvező változásainak. (Vége) Mentusz Károly
