Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1982. április 28., szerda Közéletünk hírei Losonca Páni, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, kedden kétnapos látogatásra Veszp­rém megyébe érkezett. A megyeszékhelyen Pap János, a megyei pártbizottság első titkára és Gyuricza László, a megyei tanács elnöke fo­gadta és köszöntötte a ven­déget, aki ezután a megyei pártbizottság székházéban, meghallgatta Pap János be­számolóját a megye gazdasá­gi, politikai és kulturális helyzetéről, eredményeiről, gondjairól. A beszámoló után Losonczi Pál adott rö­vid tájékoztatót az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően Veszprém me­gye több vállalatát, neveze­tességeit 'kereste fel. PÁRIZS Francois Mitterand köztár­sasági elnök kedden az Elysée palotáiban ebéden lát­ta vendégül Aczéi Györgyöt, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét. Aczéi György a keddi nap folyamén sajtóértekezletet tartott, melyet az Editions Sociales Könyvkiadó rende­zett Aczéi György „Beszélge­tés a szocializmusról” című interjúkötetének megjelené­se alkalmából. A sajtóérte­kezleten Aczéi György rész­letesen válaszolt a megjelent francia és külföldi újságírók kérdéseire. POZSONY Púja Frigyes külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszterének meghívására kedden baráti munkalátoga­tásra Csehszlovákiába érke­zett. A csehszlovák—magyar ha­táron, Oroszvárott, a magyar vendéget Bohuslav Chnoupek és más hivatalos személyek fogadták. A két külügymi­niszter délelőtt Pozsonyban megkezdte tárgyalásait. Ünnepség Kabulban Kedden délelőtt Kabul fő­terén százezrek gyűltek ösz- sze, hogy megemlékezzenek az áprilisi forradalom negye­dik évfordulójáról. A dísz­tribünön helyet foglalt Bab­rak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi ta­nács elnöke, valamint szá­mos afgán vezető és külföl­di vendég. A díszszemle után meg­kezdődött a dolgozók felvo­nulása. A résztvevők éltet­ték az áprilisi forradalmat, és tiltakoztak az ország bel- ügyeibe beavatkozó imperi­alisták és reakciósok csel­szövései ellen. IPARI ÜZEM PÁLYÁZATOT HIRDET stíl ÍŰS •s# flts műszaki csoport- vezetői állás betöltésére. Alkalmazási feltétel: gépészmérnöki képesítés és 10 éves gyakorlat. „Perspektíva 095” jeligére az egri hirdetőbe leadni. Kádár János munkalátogatása Bonnban (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János kedd délután a nyugatnémet külügymi­nisztérium vendégházában megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss-szal, a Keresz­tényszociális Unió, majd Helmut Kohllal, a Keresz­ténydemokrata Unió elnöké­vel. Az MSZMP KP első tit­kára ezt követően Willy Brandttal, a Német Szociál­demokrata Párt elnökével tárgyalt. Hans-Dietrich Genscher- rel, a Szabaddemokrata Párt elnökével szerdán találkozik Kádár János. ★ Este a Bad Godesberg-i Redoute-ban Helmut Schmidt és felesége vacsorát adott Kádár János és felesége tisz­teletére. A vacsorán a két államférfi pohárköszöntőt mondott. Kádár Jánosné kedden — Hannelore Schmidt asszony társaságában — felkereste a kommemi falumúzeumot és ellátogatott Aachenbe, ahol megtekintette a híres dómot és az óvárost. A nyugatnémet sajtó foko­zott érdeklődéssel és egyre növekvő terjedelemben fog­lalkozik a látogatással. A te­levízió- és rádióállomások minden hírperiódusban tu­dósítanak róla, a keddi la­pok többsége pedig általában két cikkben ismerteti Kádár János bonni tárgyalásainak várható témáit és a magyar —nyugatnémet kapcsolatok jelenlegi helyzetét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — bonni kormány­körökre hivatkozva — „dön­tően megnyugtatónak” nevezi a két ország viszonyát. A tárgyalások egyik központi kérdésének a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását jelöli meg, hozzátéve, hogy a biz­tonságpolitika, elsősorban az európai közép-hatótávolságú rakéták kérdésének megvita­tásakor számítani lehet az el­térő álláspontok kifejezésre jutására. Magyarországon bí­rálják az amerikai kormány­nak az enyhülést veszélyez­tető politikáját. Kádár János az enyhülés megszilárdításá­hoz szeretne hozzájárulni bonni tárgyalásaival — írja a Frankfurter Allgemeine. A Süddeutsche Zeitung rá­mutat: gazdasági és társa­dalmi eredményei alapján Magyarország nagy elisme­résnek örvend a világban. A Frankfurter Rundschau sem lát okot a pesszimizmusra a magyar gazdasággal kapcso­latos statisztikai adatok elemzése alapján. A lap Kádár János tárgyalásai alapvető témájának a nyu­gatnémet—magyar gazdasá­gi együttműködést jelöli meg, hiszen az NSZK Ma­gyarország legfontosabb nyu­gati partnere, Magyaror­szág külkereskedelmi forgal­mában a Szovjetunió után a második helyet foglalja el. A Handelsblatt című gazda­sági napilap is azt emeli ki, hogy Magyarország gazda­sági eredményeit az egész vi­lágon elismeréssel méltatják. —( Külpolitikai kommentárunk )— Kamatláb és politika ÜGY SZOKÁS MONDANI: egyre bonyolultabb a külgazdasági helyzet, s a világpolitikában tapasztal­ható kedvezőtlen jelenségek nem kímélik a külkeres­kedelem szféráit sem. A Közös Piac pénzügyminisz­terei most Luxemburgban például arról vitatkoztak, vajon milyen álláspontra helyezkedjenek az OECD párizsi ülésén: drágítsák-e az államilag szavatolt ex­porthiteleket, tehát a jelenleginél magasabb kamatot számítsanak-e? A kamatlábprobléma nem új keletű. Nyugat-Euró- pát, a fejlett európai tőkés országokat rendkívüli mértékben sújtja az Egyesült Államok bankrendsze­rében alkalmazott magas kamatláb. Ezzel ugyanis az amerikai pénzintézetek jelképesen szólva kiszív­ják a nyugat-európai pénzpiacokról a fölösleget. Vagyis: jóval kedvezőbb feltételek mellett kamatozik amerikai bankokban és hitelügyletekben a deviza, mintha kontinensünkön jelentős beruházásokhoz, ne­tán a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi- gazdasági együttműködés finanszírozásához használ­ják föl. ÉRTHETŐ EZEK UTÁN, hogy a Közös Piac pénz­ügyminiszterei luxemburgi tanácskozásukon nem tud­tak végleges álláspontot kialakítani az exporthitelek ügyében. S ami ezzel szorosan összefügg: azt sem döntötték el, vajon egyes szocialista államokat átso­roljanak-e a kölcsönök fejében magasabb kamatra kötelezettek körébe. Franciaország egyenesen azt kö­vetelte: előbb az USA csökkentse a kamatlábat a ren­des pénzpiacokon, s így járuljon hozzá a nyugat­európai beruházások serkentéséhez. Arról is hosszas vita folyt, hogy miként ítéljék meg a kölcsönért folyamodó országokat. Ebben a té­makörben olyan álláspont alakult ki, hogy az „objek­tív gazdasági mutatók” döntsék el egy-egy szocialista állam részére a kamat kiszabását. BAR A TANÁCSKOZÁS LÁTSZÓLAG szigorúan pénzügyi-gazdasági témákat érintett, világosan kör­vonalazódik a döntésekben a politikai szándék. Nyu- gat-Európa fejlett tőkés államai változatlanul a ke­let—nyugati kereskedelem és gazdasági együttműkö­dés fenntartása mellett szállnak síkra. S bármilyen erőteljes ráhatás éri őket az óceánon túlról, ezt az álláspontjukat nem adják föl. Elvégre a kölcsönösen előnyös kereskedelem, az ipari kooperáció ezernyi szála az enyhülés légkörében jött létre, és megszilár­dulása vagy szétzilálása egyszersmind az európai lég­kört is befolyásolja. Gyapay Dénes _________________________________________________ A z „Intrepid” is... Dimitrov és az egységfront — Miközben a diplomáciá­ról keveset vagy egyálta­lán semmit sem hallani, za­vartalanul folytatódnak Nagy-Britanmia katonai elő­készületei a Falkland-szige- tek visszavételére. Bejelen­(Folytatás az 1. oldalról) vekvő exporthoz. A brigá­dok emberformáló szerepük mellett elsősorban a gazdál­kodásban való aktív rész­vételükkel versenyben van­nak egymással! A közgazda- sági szabályozók által köz­vetített szigorú feltételek között leginkább az üzemek­ben az anyag- és energia- gazdálkodást, valamint a minőség javítását, a jöve­delmezőséget tekintik fő fel­adatuknak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1980-ban szabályozta és egy­ben szigorította a verseny­mozgalom feltételeit Az üzemek pályázat alapján juthatnak el a kiváló cím­hez. Értékelik termelési eredményeiket és azok nyer­hetik el a megtisztelő címet, akik az előző évhez képest a saját és az országos ered­ményeket is túlszárnyalják, javítják jövedelmezőségüket és a munka hatékonyságát. Kiemelték, hogy 1981-es ér­tékelések alapján 600 mező- gazdasági nagyüzem és élel­miszeripari vállalat pályá­zott a kiváló címre. A mi­nisztérium a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­val és az ágazati szakszer­vezetekkel együttműködve bírálta el a pályázatokat, összesen 220 üzemnek, il­lették, hogy tengerészgyalo­gosokkal a fedélzeten kifu­tott — és csatlakozik a flot­tához — az „Intrepid” ne­vű hadihajó. Két további polgári rendeltetésű hajót ugyanakkor lefoglaltak a haditengerészet számára. letve vállalatnak adományo­zott kiváló címet. Ebből 52 élelmiszeripari üzem, és 160 termelőszövetkezet, 55 üzem pedig elnyerte a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter elismerő oklevelét. A szocialista brigádok kö­zül 65 kapja meg a szakma, illetve az ágazat kiváló bri­gádja címet. A Népújság munkatársá­nak kérdésére dr. Magyar Gábor és dr. Eleki János el­mondták, hogy Heves me­gyéből 1981-es kiemelkedő munkájuk alapján az Egri Dohánygyár, a Sütő- és Édesipari Vállalat, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság elnyerte a kiváló vál­lalat címet A közös gazda­ságok közül a gyöngyössoly- mosi Mátra, a hevesi Rákó­czi, a horti Kossuth, a mát- raderecskei Rákóczi és a nagyrédei Szőlőskert kiváló termelőszövetkezet címben részesült. Kiváló gazdasági társulás lett a Heves megyei Baromfikeltető Közös Vál­lalat. A szakma kiváló bri­gádja elismerésben részesül a Mátrai Erdő- és. Fafeldol­gozó Gazdaság Kossuth fa­kitermelő brigádja, valamint a nagyrédei Szőlőskert Ter­melőszövetkezet Szamuely Tibor oltványkészitő brigád­ja is. Mentusz Károly A nemzetközi kom­munista mozgalom az idén emlékezik meg Georgi Dimitrov szüle­tésének 100. évforduló­járól. Georgi Dimitrov a forra­dalmi harcban a siker alap­vető feltételének a tömegek szervezettségi fokát tartotta. Felhasználva a múlt harci tapasztalatát, kidolgozta a Munkás Egységfront elméle­tét. 1923-ban, a szófiai mun­kásgyűlésen tartott beszédé­ben kiemelte, hogy a Mun­kás Egységfrontot „nem a néptömegek számára vala­milyen még érthetetlen és elvonatkoztatott célok és eszmék nevében, hanem a tömegek mindennapi szük­ségleteinek és érdekeinek a talaján” kell megteremteni. Bulgáriában, a világ első antifasiszta felkelésének elő­estéjén Dimitrov a fasiz­must, mint népellenes, reak­ciós politikai rendszert jel­lemezte. A Komintern megbízásából __________ A z egységfront megterem­tésénél figyelembe vette és elismerte valamennyi társa­dalmi csoport sajátosságait. Csak így lehetett megszer­vezni a fasizmus ellen az együttes, demokratikus tá­madást. A bulgáriai felkelés el­bukott ugyan és nehéz évek jöttek, de annak ellenére, hogy a Komintern több szekciója ingadozó állás­pontra helyezkedett a fasiz­mus és csatlósai megítélé­sének kérdésében — Dimit­rov hű maradt az egység­front eszméjéhez. Mint mun­kásvezér, szakszervezeti és pártmunkás, gazdag tapasz­talattal rendelkezett. Ennek köszönhette, hogy a Kom­munista Internacionálé egyik legtevékenyebb tagja lett. 1923- ban megválasztották a Balkáni Kommunista Fede- ráció titkárává, s ebben a minőségében sokat fárado­zott a félsziget kommunista és munkásmozgalma egysé­gének a megteremtésén. 1924- ben, a Komintern V. kongresszusán, Dimitrovot beválasztották a Komintern Végrehajtó Bizottsága párt­tagjai közé. 1929—1938-ig ő vezette a Komintern Nyu­gat-európai Irodáját. Az egy­ségfront eszméjéhez híven, szoros kapcsolatot épített ki az antiimperialista és anti­fasiszta szervezetekkel. Mint az iroda vezetőjének, alkal­ma volt a nemzetközi de­mokratikus szervezetek több kongresszusán részt venni. Segítette azok előkészítését, miközben kapcsolatot te­remthetett a kommunista frakciókkal. A fasizmus jellemzése _____________ A lipcsei perben, 1933- ban, bár veszélyben forgott az élete, Dimitrov ugyancsak az egységfrontot — mint a kommunista taktika alfája és ómegáját — hirdette. Az eszme életrevalóságát bizo­nyítja, hogy a Dimitrov vé­delmére indult nemzetközi mozgalom a fasizmus ellen harcoló demokratikus erők közös fellépésévé változott. Dimitrov a legteljesebben és legpontosabban 1935-ben, a Komintern VII. kongresz- szusán tárta föl a kommu­nista és munkásmozgalom előtt álló feladatokat. Beszá­molójában kimerítő jellem­zését adta a finánctőke leg- reakciósabb, legsovinisztább, imperialista doktrínájának, a fasizmusnak. Dimitrov a fasizmus veszélyével a mun­kásegységfrontot állította szembe, miközben hangsú­lyozta, hogy a front munká­jának homlokterében a dol­gozók közvetlen gazdasági és politikai érdekvédelmének kell állnia. Megmutatta a szakszervezetek, a fiatalok és nők helyét a szervezett mozgalomban. Különleges figyelmet fordított a gyar­mati, félgyarmati és függő­ségben élő országok anti­imperialista nemzeti front­jának a megteremtésére, mi­közben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a tö­megek antiimperialista har­cának eltérő feltételeit, va­lamint a nemzeti felszaba­dító mozgalmak különböző érettségi fokát. Az erők tömörítése A spanyol polgárháború idején — 1936—1939-ig —, de főleg a második világhá­ború idején különösen idő­szerű volt minden elnyomott országban a hitlerista ag­resszió elleni nemzeti front megteremtése. Georgi Di­mitrov támogatta a nép va­lamennyi erejének tömöríté­sét a fasizmus ellen, bele­értve a nagyburzsoáziát is. Ilyen hazafias front alakult minden európai, több ázsiai és egy-két latin-amerikai országban. A munkás egységfrontra, a fasizmus és a háború el­leni széles népfrontra, a függőségben és a gyarmati sorban levő országok anti­imperialista nemzeti front­jára vonatkozó dimitrovi megállapítás a mostani tör­ténelmi és politikai körül­mények között is érvényes. A jelenkor eseményei meg­követelik a békeszerető erők tömörítését. Todor Doncsev SOFIAPRESS—KS Sajtótájékoztató a MEM-ben Kádár János és Helmut Schmidt tegnap Bonnban megkezd­te tanácskozását. (Telefoito — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents