Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLI ETEK I A MUNKA UNNEPELTJEI XXXIII. évfolyam, 98. szám ARA: 1982. április 28., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János munkalátogatása Bonnban Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának hivatalos programja — a hét­fő esti bonni érkezést követően — tegnap reggel kezdődött meg a kancellári hiva­talban. Itt üdvözölte régi ismerősként ven­dégét Helmut Schmidt, a Német Szövetsé­gi Köztársaság kancellárja. Már a találkozót bejelentő előzetes köz­leményekben is munkalátogatásról esett szó. Ezt igazolja most a gyakorlat. A lehe­tőségek szerint mellőznek minden proto­kolláris külsőséget és figyelmüket, ener­giájukat a munkára, a megbeszélésekre összpontosítják. A fogadtatást követően azonnal megkezdődött az első eszmecsere, amelyen a kétoldalú kapcsolatok vizsgála­ta mellett áttekintették a nemzetközi helyzet néhány fontos, időszerű kérdését. A konstruktív, szívélyes légkörű megbe­szélésen egyetértettek abban, hogy együt­tesen és külön-külön mindent el kell kö­vetni a. kelet—nyugati párbeszéd, az eny­hülési folyamat folytatása érdekében. Kü­lön foglalkoztak az európai helyzettel, kontinensünk békéjének, biztonságának megőrzésével. Ami a kétoldalú kapcsolatot Illeti, meg­állapították, hogy azok kedvezően fejlőd­nek, de sok még a kiaknázható lehetőség. (Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista munkaverseny az agrártermelésért Sajtótájékoztató a MÉM-ben „Nem érünk rá...” « — Hogy miért hajtjuk magunkat új munkák meg új lehetőségek után? En­nek egyszerű a magyará­zata: meggyőződésünk, hogy a szakmánkban, az építőipari szolgáltatások terén nem mindig állnak majd sorba a megrendelők. Most ugyan kényelmesen dolgozgathatnánk, jobb ha­szonnal is, de nem árt előre számolni a konku­renciával. Előre helyet, ne­vet kell szerezni a piacon. Nem érünk rá várni... Szövetkezeti elnöktől hallottam a minap ezt a rövid eszmefuttatást. Új s egyáltalán nem általáno­sítható ez a szemlélet gaz­dálkodásunkban — ezért tartom külön is szóra ér­demesnek. Hogy egy cég, amelyik szilárdan áll a talpán, könnyen éri el eredményeit, folyton újabb lehetőségek után kutasson? Amikor tudja, nem is len­ne ereje eleget tenni több megrendelésnek? Akkor mire ez a kapkodás? Nem mondhatjuk, hogy az elmúlt évek változásai, a mind nehezebb verseny nem késztették a gazdál­kodókat előrelátóbb gon­dolkodásra. A jövőre ké­szülődés számos példájával találkozhatunk és nemcsak a számvetések, a tervké­szítés idején. Amennyire lehet, növelik a tartalék- alapokat, félretesznek a nehezebb időkre. Különö­sen tavaly pedig már hall­hattunk olyanokról is, akik szándékosan „mentettek át” néhány üzletet erre az esz­tendőre, s visszafogták a teljesítményeket a szabá­lyozók újabb módosításá­nak hírére. Vagyis spekuláltak, ösz- szedugta a fejét az igaz­gató, a főmérnök, a fő­könyvelő, s rendszerint si­került is kiokoskodni va­lamit, hogyan úszhatnak meg bizonyos kiadásokat. Elismerés jár ezért a buzgalomért? Világos, hi­szen saját cégük, kollektí­vájuk érdekében törték a fejüket. Amíg csak lehet, igyekeznek elkerülni a tényleg szervezettebb, a körültekintőbb gazdálkodás érdekében igazából sok fá­radsággal is járó változá­sokat. Természetesen rosszat nem akarunk mondani a könnyebb megoldást spe­kulálókra. Érjen el minden cég — törvényes keretek között — annyi hasznot, amennyit csak tud, a nép­gazdaság meg találjon olyan ösztönzőket, szabályozókat, hogy a közös kalapba is a lehető legtöbb jusson. Azért viszont már lát­hatjuk : előbb-utóbb meg is találják ezeket a sza­bályozókat. Végül mégis­csak a jobb munka, az er­re alapozott előrelátás hozza meg a hasznát. Emiatt érdemes különös figyelemre a nyughatatlan szövetkezeti elnök vélemé­nye. Hekeli Sándor A hetvenes évtizedben je­lentős fejlődésen ment ke­resztül a mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- ipari vállalatoknál kibonta­kozott szocialista brigád­mozgalom. Míg 1971-ben 15 ezren vettek részt ebben, addig tavaly már 33 ezer' brigád csaknem félmillió tagja segítette elő az agrár­Egész évben felüdülést nyújtó ritka természeti szép­ségein túl, téli sportlehető­ségeit .tekintve Kékes, Ga­lyatető, Nagy hideg-hegy mel­lett Bánkút a legremekebb, s méltán a legnépszerűbb ki­rándulóhely hazánkban. Hosszú esztendők tapaszta­latai alapján száznál is több itt a tartósan havas nap, sőt néha — mint a legutóbbi szezonbem — százharmincat számolnak, ami a hétvége­ken napi 1500—2000, a már hagyományos síkarnevál ide­jén pedig ötezer érdeklődőt vonz. Ennélfogva a legke­vésbé sem véletlen hogy a kormányhatározattal fejlesz­tésre kerülő mátrai—bükki területen belül is kiemelt jelentőséget kapott a vadre­gényes fennsík korszerűbb, turisztikai központtá való alakítása. A célkitűzések valóra vál­tása nem megy egyik nap­ról a másikra, de a prog­ramból több elképzelés azért már megvalósult. A Száraz­völgyben kétszáz gépkocsi számára parkolóhelyet léte­sítettek, modernebbé tették az ómassa—szentléleki út egyik szakaszát, az idén vár­hatóan teljesen befejezik ezen a vonalon a munkát, hogy Bánkút ózd, illetve Kazincbarcika felől is job­ban megközelíthető legyen. termelés célkitűzéseinek megvalósítását. A mozgalom alkotókészségét és közösség­ben rejlő erejét értékelte kedden délelőtt Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón dr. Magyar Gábor miniszterhe­lyettes és dr. Eleki János, a TOT főtitkára. A megnövekedett szabad idő egyre inkább sürgeti a folytatást. Így — mint a hét elején Miskolcon, az ÉTÉ helyi csoportjának valamint az EMTESZ borsodi urba­nisztikai bizottságának ren­dezésében sorra került terv­ismertetés alkalmával érte­sültünk — napirendre került már a bükki üdülőterület részletes rendezési koncep­ciójának kialakítása is. A tervkészítésnél a fennsík három helyére születtek ja­vaslatok. Csurgó a kezdő, Bánkút a kezdő és haladó, a Bálvány északi oldala pe­dig a nagyobb tudású sízők számára biztosítaná a spor­tolást a meglevők mellett újabb lesiklókkal. Az elő­ször említett részen szánkó- és 50X80 m-es — nyáridő­ben teniszezésre használható — természetes korcsolyapá­lyával is. Másutt pedig tava­szi—őszi turistautakat ten­nének sífutásra is alkalmas­sá. A téli sportok paradi­csomában a látogatók kul­turáltabb kiszolgálására a tájhoz illő közlekedés is lenne. Feltétlenül korlátoz­ni kívánják a környezet- szennyező magángépkocsi­forgalmait, s az utasok par­kolóhelyekről történő to­vábbszállítására egyrészt bővítenék a kisvonat háló­Hangsúlyozták, hogy az agrártermelést segítő szocia­lista brigádmozgalom jól il­leszkedik munkájával gaz­daságpolitikai céljaink meg­valósításához. A kis közös­ségek hozzájárulnak a ki­egyensúlyozott hazai élelmi­szer-ellátáshoz, illetve a nö­(Folytatás a 2. oldalon) zatát, másrészt pedig ülő­székes felvonókat építenének. Ispánhegy és Disznós között létesítenék a 17 kilométeres új vasúti szakaszt, amelyhez két kötélpálya csatlakozna Bánkút érintésével a Bán­patak és a Bálvány, vala­mint a Szárazvölgy—Borov- nyák között. S hasonló mó­don juthatnának a kirán­dulók, a sportolók a Szalaj- ka-völgyi sínek végállomá­sától az Ispánhegyre, vala­mint Garadnáról Disznósra. Legvalószínűbbnek a szil- vásváradi felvonó megépíté­se látszik. Ugyanis már biz­tosítva van hozzá a hitel, mi több: akár a kivitelezése is megkezdődhet az idén. Ha sikerül a vállalkozás: az egy kilométernyi hosszú kö­télpálya óránként 500 utast szállíthat — a közönség minden bizonnyal nem kis örömére. Szó van a jelenlegi étter­mi és szálláshelyek bővíté­séről is. A távolabbi tervek számolnak a bánkúti turis­taház kétszeres megnagyob- bításával, s további vendég- fogadók, egyesületi síházak belépésével. A javaslatok nem utolsósorban a közmű­ves ellátás javítását, fejlesz­tését is szorgalmazzák. Gyóni Gyula Ulőszékes felvonók O új étkező- és szálláshelyek Bánkút jövője A Finom szerel vény gyár: kiváló vállalat Az ünnepi esemény résztvevői, előtérben a kitüntetet­tek. (Fotó: Perl Márton) Elmúlt évi eredményes munkája elismeréseként „Kiválló Vállalat" kitünte­tésben részesült az egri Fi- nomszerelvénygyár. A mun­káskollektíva által elért nagyszerű siker alkalmából tegnap délután rendeztek ünnepséget a vállalat kul- túrházában. A dolgozókat és a meghívottakat — köztük az elnökségben helyet fog­laló Gábor András ipari mi­niszterhelyettest, Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát, Baranyai Gézát, a Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Szakszervezet titkárát, Barta Alajost, a megyei pártbizottság titká­rát, Schmidt Rezsőt, a váro­si pártbizottság első titká­rát, dr. Varjú Vilmost, a vá­rosi tanács elnökét és dr. Jenes Pált, az SZMT titká­rát — Pintér László, a vál­lalati pártbizottság titkára köszöntötte. A továbbiakban Kócza Imre, a vállalat vezérigazga­tója ünnepi beszédében méltatta az elmúlt év sike­reit. Ennek során elismerés­sel emlékezett meg a válla­lat dolgozódnak elmúlt évi, kiemelkedően eredményes munkájáról. Mint elmondot­ta, ennek köszönhető, hogy egy év alatt 14 százalékkal növekedett az árbevétel, és 1981-ben elérte az egymilli- árd-kétszázmillió forintot. Jelentősen, 17,5 százalékkal növekedett az exporttevé­kenység, ezen belül is kivá­lóan alakult a tőkésexport, amely 16 százalékkal növe­kedett. A termelékenység 15, a bérszínvonal kilenc szá­zalékkal múlta felül az 1981- ben elérteket, és az ez évi folytatás sem rosszabb: há­romszázalékos létszámcsök­kenéssel a Finomszerelvény- gyár 1982. évi első negyed­évi eredménye 17 százalék­kal jobb, mint az elmúlt esztendei. Beszéde végén a vezér- igazgató elismerését és kö­szönetét fejezte ki a dolgo^ zóknak a kiváló eredménye­kért, s további sikeres mun­kát kívánt. Ezt követően Gábor András messzemenő elismeréssel szólt a gyár eredményeiről, majd átad­ta a Kiváló Vállalat okleve­let Kócza Imrének. Marko- vics Ferenc, a megyei tanács elnöke kért szót a további­akban, és a megyei párt-, tanácsi és tömegszervezetek nevében gratulált a kiváló eredményekhez. Fokozta az ünnepi hangu­latot, hogy a legjobb ered­ményt elért kollektívák és munkások kitüntetésben ré­szesültek. Gábor András a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát nyújtotta át Bálint Zsigmond lakatos csoportve­zetőnek, Erdélyi Lajosné, gép­munkásnak és Uzelman Fe­renc főmeohanikusnak. Ti­zenegyen Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek, 110-en nyerték el a Kiváló Dolgozó, 11-en a Szakma If­jú Mestere, heten a Kiváló Ifjú Szakember kitüntetést. A Lenin, a Táncsics és a Dobó Katica brigád a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet érdemelte ki, a Bánki bri­gád pedig a vállalat kiváló ifjúsági brigádja lett. A to­vábbiakban 28 arany, 29 ezüst és 28 bronz brigád­érem talált gazdára. A kompresszor-, valamint a pneumatika-gyáregység ki­váló gyáregység, a műszaki ellenőrzési főosztály kiváló főosztály, az üzemfenntartá­si főosztály és gyártmányfej­lesztési főosztály elismerő oklevélben részesült. A ki­tüntetett kollektívák és dol­gozók összesen 1,2 millió fo­rint jutalmat kaptak. Végezetül a miniszterhe­lyettes Kócza Imre vezér- igazgatónak, Szabó István műszaki igazgatónak, Kovács Imre kereskedelmi igazga­tónak, Vigh Endre gazdasá­gi igazgatónak, Pintér Lász­lónak, a pártbizottság tit­kárának, Bakó Csaba szlb- titkámak és Farkas József­nek, a KISZ-bizottság tit­kárának Kiváló Dolgozó ok­levelet nyújtott át. Hatodszor az élen a távközlési üzem A hetvenes évek végén még azt kérdezgették egymástól a Fellner Jakab utcai járókelők, hogy vajon melyik intézmény kap helyet az egri viszony­latiban monumentális nagy­ságúnak tűnő épületben Nos, ma már mindenki tud­ja: a Heves megyei Távköz­lési’ Üzem vette birtokába. S mennyire múlik az idő. Ked­den délután, már másodszor rendezhettek itt ünnepséget, amit azért hívtak össze, hogy átvehessék az élüzem' kitüntető címet. — Üzemünk fennállása óta most hatodszor vehetjük, át ezt a kitüntetést — hallhat­tuk Nagyvári Péter üzemve­zetőtől. — Ami azért is nagy dolog, mivel állandó létszám­problémával küzdünk. Ennek ellenére ötszázötven új távbesizélő-készüléket he­lyezték üzembe a megyében, a többségét Egerben. Még így is sokan várnak telefon­ra. Hatvanban telített a köz­pont, Gyöngyösön pedig az új lakótelepeken még nincs kiépített hálózat. Eredmény viszont, hogy a te­lex- és távhívó-igényeket ma­ximálisan ki tudták elégíteni. Eger és Füzesabony, illetve Recsk és a megyeszékhely között kiépítették a körzet­kábelt, s már érezhető a te­lefonvonalak minőségi javu­lása. Többek között ezekről adott számot a keddi ünnep­ségen az üzemvezető. Az ün­nepi eseményen részt vettek a város párt-, tanácsi és tár­sadalmi szerveinek képvise­lői, köztük Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára és Lévai Ferenc, az SZMT titkára is. A beszámo­ló elhangzása után kitünte­téseket, jutalmakat adtak át a munkáiban élen járó dolgo­zóknak. Előre az 1982. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért!

Next

/
Thumbnails
Contents