Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 3., szombat EGYEI PANO A hatvani kórház laboratóriumában Műszeres rákdiagnózis Mindig csodáltam a higgadt, az angyali türelmű embereket, s a magam módján — több-kevesebb sikerrel — igyekeztem is tanulni tőlük. Dr. Pápa Lajosban, a hatvani kórház laboratóriumi főorvosálban olyan személyiséget ismertem meg, aki e téren talán a legkiválóbb mesterem lehetne. Beszélgetésünk során mindenesetre olyan recepttel szolgált, amely bárhol hasznosítható. Kísérletek közben A legmegnyerőbb egyéniségében az, hogy szakmáját hivatásnak tekinti, s valamiféle belső kényszer sarkallja arra, hogy a gyógyítás új, az eddigieknél hatásosabb módszereit keresse, kutassa és meg is találja. Akkor is, ha egy-egy ígéretes ötlet kivitelezése esztendőket igényel, akkor is, ha az elismerő szavaktól, véleményektől — ezek sem születnek meg máról holnapra — tekervényes út vezet a megvalósításig. 1976-os találmánya — ez egyébként újabb fegyver a rák elleni, ma még igen sok kudarccal járó küzdelemben — a nem kötelező, a szabad órákban vállalt búvárkodó, kísérletező munka gyümölcse. — Egerekkel „dolgoztam”, egy egészen más természetű kérdéskört vizsgáltam, így bukkant fel az a gondolat, amelyet aztán alaposan körüljártam, mérlegeltem, végül formába öntöttem. A szakirodalomban eligazodók tudják, hogy a rosszindulatú tumorszövetekben harminc százalékkal magasabb a sókoncentráció, mint a többiben. Ezt a tényt mintegy félszáz éve elfogadták. Nyilvánvaló, hogy az elődök ezután arra törekedtek, hogy — a betegek érdekében — ezt valamilyen módon kimutassák, mérjék. Nekibuzdulásban, tiszteletre méltó, jó szándékú kezdeményezésekben nem volt hiány, ám eleinte csak sötétben tapo- gatództak. Fiziko-kémiai alapon próbálkoztak, ámde sikertelen ül. A tévedés oka az, hogy külső forrásról vezettek áramot a szervezetbe. Legutóbb a cseh kollégák alakítottak ki egy műszert, gyártották, forgalmazták is, de ez sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Én okultam ezekből. Tulajdonképpen egy egyszerű galvánelemet hoztam létre. Két különböző fémből fabrikáltam egy pálcikát, az elektrolitot a szövetek sótartalma biztosította. A termelődött áramot ampermérő regisztrálja. Beszédes tények Mivel segítőtársa nem akadt — csak munkatársai bíztatták — ezért magára vállalta a mesteremberek szerepkörét is. azaz a szerkezetet maga fabrikálta. Voltaképpen ezt teszi most is, irigylendő ügyességgel. Láttam munka közben is, hiszen a kis műhely elfér szobájának egy sarkában. — Tudtam, nem lesz könnyű dolgom, de barátaim lelkesítettek, ezért aztán mindig átjutottam az ilyenkor törvényszerű buktatókon. Ha ma visszapillantok, akkor csak azt mondhatom: érdemes volt annyit érvelni, bizonygatni, hiszen végül is elfogadták ezt a műszert. Érthető, hiszen másodpercek alatt jelzi a baj létét. A szövettani elemzéshez viszont negyvennyolc óra kell. Ráadásul az én alkotmányom behatárolja a kór területét. Jól alkalmazható a nőgyógyászati, a gyomor-, a végbél-, a húgyhólyag-, a prosztata-tumorok azonnali felismerésére. A gyulladásos betegségekre, ilyen természetű jóindulatú daganatokra nem reagál, azaz az általa szolgáltatott információk mindig mérvadóak. Hadd jegyezzem meg azt is, hogy ötezer esetből csak kétszer „né- mult el”. Pozitív minősítésre viszont mindig igaznak bizonyult. Külföld érdeklődött A szakemberek kimondták az igent, s csigalassúságé tempóban megindult az ilyenkor előírásos ügyintézés. öt év múlva lezajlott a magyar, egy esztendőre rá a külföldi szabadalmaztatás. A hazai tulajdonjogot a budapesti Elektrokémiai Műszer- gyártó Szövetkezet, a RA- DELKIS szerezte meg. A sorozatgyártás azonban továbbra is vágyálom maradt, pedig kiegészített változatban, adatrögzítő szerkezettel ellátva is viszonylag gyorsan és könnyen előállítható. A laikus is megállapíthatja, hogy nem kell hozzá különösebb technikai bravúr. Így aztán nem véletlen, hogy ez az igen türelmes főorvos kissé csodálkozott a lassúságon. önzetlenségére az is jellemző — kevesen dicsekedhetnek ilyesmivel —, hogy a teljesen jogos anyagi méltatást sem szorgalmazta, s felfedezéséért mindmáig nem kapott egy fillért sem. A legmegkapóbb az egészA műszer ben az, hogy mindezt nem is nehezményezi. — Kár erről beszélni, számomra annyira sokadrangú kérdés. Engem mindig csali az izgatott, hogy mikor terjedhet el széles körben. Legutóbb arról tájékoztattak, hogy ebben az esztendőben megvalósul a dédelgetett álom. Az alapműszer elkészült, pillanatnyilag az Országos Kórháztechnikai Intézet vizsgálja, s ő adja meg a végső gyártási engedélyt Bízom abban, hogy nem tolódnak tovább a határidők. ö persze közben sem tétlenkedett. Saját készítményeit a debreceni sebészeti, a pécsi szájsebészeti klinikákon, valamint a nagykanizsai kórház urológiai és szemészeti osztályain „vetik hadba” nap mint nap az ezerarcú, de lényegét rejtő kór felismerésére. A szemészek nem fukarkodnak az elismerő szavakkal, hangsúlyozzák: behatárolja a tumort s alkalmazása csak kis és egyáltalán nem fájdal- masi szúrással jár. A nőgyógyászok és a szájsebészek joggal emlegetik mint a megelőzés eszközét. Akkor is, Dr. Pápa Lajos Barkácsszerszámokkal készültek az első mintapéldányok (Fotó: Szabó Sándor) ha nem konkurrál a szövettani elemzéssel, legfeljebb segít annak, hasznos információkat nyújtva. Határainkon túlról is nagy az érdeklődés. Az 1980-ban megjelent kétrészes angol nyelvű cikk, a szakmai ismertetés felkorbácsolta a kedélyeket. Orvosok, kórházak kértek külön lenyomatot az anyagról, szerte a világból. Kiállították a tavalyi európai rákkutató kongresszuson is, amit Budapesten rendeztek. Kíváncsiak hada vette körül, s már akadtak köztük — az egyébként jellemző — hazaiak is, bár ők nem tolongtak. Nálunk ugyanis a patópá- los szemlélet épp úgy terjed, mint a veszélyes tumor. Tiszteletem a Pápa doktorhoz hasonló megfontolt embereké, hiszen a türelem — ha társul hozzá a csakazérfis, a konok kitartás, akkor csak meghozza gyümölcsét. Valószínű ebben az esetben is ez történik majd. Mégis hadd legyünk mi — a ma egészségesei, a holnap betegei — sürgetőbbek, mert ez az irgalmat nem ismerő kór változatlan hévvel szedi áldozatait. Ezen a fronton minden létező fegyverrel kell össztüzet nyitni. Nem majd valamikor, hanem minél hamarabb ... Pécsi István Élelmiszer-gazdaságunk hosszú távú fejlesztésének legkiegyensúlyozottabb területe a gabonatermelés. Valamennyi külföldi és hazai becslés amellett szól, hogy a gabonafélék nyers és feldolgozott származékai iránt fokozódik a kerestet a világpiacon. Miután stratégiai anyagokról van szó, az energiahordozók felértékelődésével leginkább ezek áremelkedése tart lépést. A gabonafélék termelése az elmúlt időszakban az átlagosnál gyorsabban fejlődött. Eredményeink nemzetközileg is elismertek. Búzából például az egy hektárra jutó hozammal a világ élmezőnyében, a harmadik-negyedik, kukoricából a második-harmadik helyet foglaljuk el. Az export fokozásához és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához a termelés fejlesztése továbbra is fontos feladatunk. . A gabonatermelésben hegyvidéki környezetben jelentős sikereket ért el a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet. Kalászosokból és kukoricából 1978- ban elérték a megyei átlagot, 1980-ban pedig már az országost is túlhaladták. Németh András elnök ezt idézi fel: — Szövetkezetünk 1975- ben lépett be a Nádudvari Kukorica és Iparinövények Termelési Együttműködésébe. Szaktanácsaik alapján termelünk gabonaféléket, napraforgót, kukoricát és újabban intenzív gyepgazdálkodással is foglalkozunk. Az elmúlt néhány évben nagyon jó kapcsolat alakult ki gazdaságunk és a termelési rendszer között. Sokat segítettek a korszerű technika meghonosításában nálunk. Ez is hozzájárult a hozamok növeléséhez. Gabona- termelésünk teljesen gépesített, így 1200—1300 hektáron foglalkozunk kalászosokkal és 600—700 hektáron kukoricával. A rendszer segítségéIgények és lehetőségek Párbeszéd a gabonáról... Németh András vei kedvező kísérleteket folytattunk a lejtős területek szántására. Ez évek óta gondot okozott, mert a hagyományos ekékkel nem tudtunk egyenletes munkát végezni. Az úgynevezett váltva forgató eke, amelyet először a nádudvariak hoztak Amerikából, a múlt év őszén sikerrel vizsgázott nálunk. A hidraulikus, függesztett eke sáros, esős időben is jól használható. Egyszerű a szerkezete, könnyen kezelhető, igy meg is vásároltuk. Még további kettőt rendeltünk a Rába Magyar Vagon- és Gépgyártól, mert amerikai licenc alapján már itthon is gyártják. Megoldottuk a kukorica szemenkénti vetését, amelyhez fotocellás, monitorral ellátott gépünk van. Jól el vagyunk látva nagy teljesítményű traktorokkal és a betakarításhoz szükséges kombájnokkal is. A kedvező együttműködés eredménye, hogy 1980-ban kalászosokból 5,2, kukoricából pedig 5,8 tonnát értünk el hektáronként. Tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt a kalászosok átlageredménye ugyan Bozsik Zoltán 4,1 tonna volt, a kukorica hozama viszont meghaladta a hektárankénti hat tonnát. A kukoricaágazat fejlesztésére létesítettünk egy óránként 15 tonna termés szárítására alkalmas bábolnai berendezést, valamint mellé a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal együttműködve nyolcezer tonnás tárolót. Ez még biztonságosabbá teszi a termelést és csökkenti a szállítási költségeket. Gazdaságunk évente vetőmag-felújítást végez, amely talán drágának tűnik, de még soha nem fizettünk rá, mert a hozamokban mindig megtérült. A nádudvari rendszer szaktanácsai alapján mű trágyázunk, és az itteni domborzati viszonyokat figyelembe véve 20—25 százalékkal több hatóanyagot juttattunk a talajba, mert ha mindent megadunk a földnek, akkor várhatunk is tőle! Itt, hegyvidéki környezetben nagy becse van az őszi árpának is. Érdemes vele foglalkozni, mert kevés ráfordítással termeljük és miután főleg Kompolti koraival foglalkozunk, javítja a betakarítás Fodor Sándor (Fotó: Szabó Sándor) szervezését. A 80-as években szövetkezetünk is aktívan bekapcsolódj k az országban kibontakozott gabonatermelési program megvalósításába. Nálunk a kalászos- és a kukoricater- melés évente 20 millió forintos árbevételt jelent, tehát érdemes velük foglalkozni a jövőben is magas színvonalon! A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemeknek nyújt rendszeres segítséget a kalászos- és kukoricatermeléshez a Szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere. Igazgatója, Bozsik Zoltán így beszél erről: —Heves megyében több mint 19 ezer hektár gabona: búza, őszi és tavaszi árpa, továbbá 6626 hektár kukorica és silókukorica termeléséhez nyújtunk szaktanácsot, biztosítunk korszerű technikát a gazdaságoknak. A kalászosok terméshozamának növelésére speciális technológiát dolgoztunk ki annak érdekében, hogy évente legalább öt százalékkal emelkedjék. Sok lehetőség kínálkozik az új fajták bevezetésében és elterjesztésében is. Ezért rendszerünk szoros kapcsolatot alakított ki a nemesítő intézetekkel, főleg a Szegedi Gabona termelési Kutató Intézettel. Olyan eljárást alakítottunk ki, amely Észak- Magyarországon a tájjellegű fajták gyors honosítását segíti elő. Így például kockázatmentesen vezettük be a Martonvásári 4 és 8-as, a szegedi GK-Tiszatáj és a Rivoli búzafajtákat, A hozamok növelésének fontos része az agrotechnikára alapozott termelésfejlesztés, elsősorban a jó talajmunka, amely többletköltség nélkül két-három százalékkal emelheti az átlagtermést. Ehhez energia- és víztakarékos föld- művelést dolgoztunk ki speciális gépekkel a lejtős területekre. Tavaly sikerrel mutattuk be ezt az ostorosi Egyetértés Termelőszövetkezetben és vállaltuk a nagy teljesítményű talajművelő gépek beszerzését. Eddig harminc partnergazdaságunk élt vele. Szükség van ezekre Hevesben és Észak-Ma- gyarország más megyéiben is, mert átlagosan 18 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gazdaságok időben elvessék a gabonaféléket. Csak így várhatnak kellő eredményt! A kukoricatermelésben is megvannak a feltételek, hogy a következő években a hattonnás hozamot elérjék. Ehhez segítséget nyújtunk megfelelő fajtákkal és technológiáival. Nagy lehetőség kínálkozik a korán beérő ősizi árpa utáni másodvetésre, az úgynevezett szuperrövid tenyészidejű silókukorica termelésével. Erre sikeres kísérleteket folytattunk a Szolnok megyei cibahházi termelőszövetkezetben, ahol az árpa- aratást követen hektáronként 40 tonna silókukorica, hatvan tonna cirok és 14 tonna burgonya termett. A gabonatermelés meny- nyisége, minősége és eredményessége évről évre meghatározza a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat munkáját. Fodor Sándor igazgató erre utal: — Nekünk lételemünk a gabona, főleg a búza, amely a hazai ellátást és az exportot segíti. A többi mellett különösen úgynevezett javító minőségű kenyérgabonára van szükségünk, amely a tésztaipari liszt nyersanyaga és fontos exportcikk is. Vállalatunk igyekszik eleget tenni a kormány által meghirdetett gabonatermelési programnak, és az idén 150 ezer tonna átvételére készülünk, bár többet is felvásárolunk, ha több terem! Jók a kilátások, hiszen kedvezően áttelelt a gabona, és a közgazdasági szabályozók is a nagyobb termelésre ösztönöznek. Jelenleg 142 ezer tonna tárolóval rendelkezünk, és ezt a nagyüzemekkel való együttműködéssel igyekszünk majd tovább bővíteni. A hatodik ötéves tervi raktárfejlesztési programunk nem végleges, mert a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még nem döntött, noha ehhez a pályázatokat beadtuk. Ebben az évben 3500 tonna szükségtárolót építünk a hevesi telepünkön, olcsó, faszerkezetes elemekből, Tar- namérán pedig 5500 tonna raktárát létesítünk a Lenin Termelőszövetkezet Vince- tanyáján. 1985-ig szeretnénk 210—220 ezer tonna kalászost és kukoricát felvásárolni. Észak-Magyarország természeti adottságai alkalmasak arra, hogy a gazdaságok az eddigi ütemnek megfelelően tovább növeljék a gabonatermelést. A biológiai, az anyagi és műszaki feltételek megteremtésével az ezredfordulóig kétszeresére is növelhetik a hozamokat. Mentusz Károly
