Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 1., csütörtök 3 Ami túlmutat az ítélkezésen NINCS PARLAGTERÜLET HEVES MEGYÉBEN Az igazságszolgáltatás jelzései Erőfeszítések a termőföld védelmére A föld a mezőgazdaság termelőerőinek fontos eleme, hazánkban is nemzeti kincs, olyan nyersanyagforrás. amely okszerű gazdálkodással soha nem merül ki. hanem termőképessége fokozható! Az MSZMP XI. kongresszusa programnyilatkozatában leszögezte a termőfölddel való gazdálkodás alapelveit, amelynek megvalósítására a 70-es évek második felében több intézkedés történt, különös tekintettel a föld védelmére és ésszerű hasznosítá- ra. Ezek alapelvként maradnak a 80-as évtizedben is. A bírósági ítéleteket olykor szokás egy diagnózishoz, kórlelethez hasonlitani. S valóban, a bíróság, a hatóság döntése, illetve annak indoklása gyakran felér egy környezettanulmánnyal, kórképét adja a megromlott emberi kapcsolatok hátterének, kisebb-nagyobb társadalmi közösségek „gyógyításra” váró gondjainak. Maga az ítélet, az „igazságtétel” persze a legtöbb esetben nem lehet teljes. Nem nyugtathatja meg egy csapásra mindkét oldalon a kedélyeket, nem adhat orvoslást azokra a körülményekre, amelyek végső soron a kapcsolatok elmérgesedéséhez, a pereskedéshez vezettek. Sőt, egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a vesztes felek, jogaikat sértve érezvén, még kétségbeesettebben kilincselnek az összes elképzelhető hivatalban, panaszfórumon. S mindent megtesznek azért, hogy a maguk sajátos módján „megbüntessék” a nyertes felet, akár még övön aluli módszerekkel is bosszút álljanak rajta. Az igazságszolgáltatás eszköztárából természetesen nem hiányoznak azok a kényszerintézkedések sem, amelyek valakit jobb belátása ellenére is az ítélet végrehajtására parancsolnak. (Elég talán csak egy példára utalnunk: ha a kötelezett bírósági Ítélet ellenére sem fizet, adósságát egyszerűen letiltják a fizetéséből. Feltéve persze, ha van munkahelye ...) Mégis sokszor az az embernek az érzése, hogy még valami másra is szükség lenne... Mire gondolok? A bírósági ítélkezés egyik legérzékenyebb szeizmográfja társadalmi gondjainknak, sokatmondó tükre az embereket leginkább foglalkoztató problémáknak. Ezeknek legalábbis egy részét feltétlenül jelezni kell a döntésre illetékes szerveknek, testületeknek. Nem új kitaláció ez, hiszen a szignalizáció lehetőségét jogszabályok biztosítják. A probléma csak az, hogy — amint ezt a napokban egy igazságügyi tanácskozáson megállapították — a bíróságok nem mindig élnek ezzel a lehetőséggel. Részben nagy munkaterhük, a sok elintézetlen ügy miatt kevés idejük marad erre, másrészt pedig korábbi tapasztalataik sem nagyon lelkesítőek. Többször előfordult ugyanis, hogy a bíróság hiába szig- nalizált, hiába tájékoztatta az illetékeseket, ennek nyomán semmilyen intézkedés nem történt. Akadnak persze kedvező példák is. Egy sor jogszabály-módosításhoz adott már ösztönzést bírósági szignalizáció. A törvényalkotók jól tudják, hogy nincs abszolút tökéletes rendelet. Még a legsokoldalúbban megfontolt, előkészített jogszabály hatályba lépése után is kiderülhetnek a gyakorlati alkalmazás során olyan hiányosságok, visszásságok, amelyek mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Nos, ezeket nyilvánvalóan a bíróságok érzékelik, tapasztalják leginkább, hiszen nekik kell lelket lehelni a paragrafusokba, azokat konkrét ügyekben lehetőleg humánusan, igazságosan alkalmazni. ■ Ez nem mindig sikerül. Sok bíró igazságérzetét sértette például azoknak a nyugdíjas korú nőknek a helyzete, akik férjükkel együtt hosszú évekig dolgoztak a tsz-ben. Mivel azonban csak a férj lépett be, s a feleségek családtagként vállaltak munkát, nyugdíjuk kiszámításánál a bíróságok a tsz-ben töltött éveket nem vehették figyelembe szolgálati időként. Több bíróság is szignalizált e méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében. S nemhiába: Néhány hónapja lépett hatályba az az új rendelet, amely már öt év szolgálati idő beszámítását a tsz-ben családtagként dolgozott feleségek számára is lehetővé teszi. A szocialista igazságszolgáltatás egyik fontos, alapvető jellemzője, hogy a nép nevében, a társadalom becsületes, törvénytisztelő többségének képviseletében gyakorolja a bíráskodás hatalmát. Nem lehet tehát közömbös, hogy a mindennapok gyakorlatában mennyire ismerjük fel ezt, s mennyire élünk a lehetőséggel. Aminek egyik legfontosabb fokmérője, hogy a társadalmi életben mennyire válnak közkinccsé és milyen hatásfokkal érvényesülnek a bírósági munka során felhalmozódott értékes tapasztalatok. Deák András Egy hektárról — három ember élelmiszere Az elmúlt 30 esztendőben csaknem 700 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági földterület Magyarországon, ezen belül a szántó nagysága 600 ezer hektárral mérséklődött! Noha gazdasági- társadalmi fejlődésünk miatt a föld további csökkenését nem lehet megállítani, mérséklésére azonban mégis szükség van. Amíg az 50-es évtizedben ennek éves üteme megközelítette a 0,3 százalékot, a 80-as »években várhatóan már alig haladja meg a 0,1 százalékot! A föld védelme az élelmiszerek iránti igények növekedésével mindenütt fokozódik. Az eddigi indokolatlanul nagy területcsökkenésnek csaknem felét a szántóföldi termelésre kevésbé, vagy egyáltalán nem alkalmas területek mezőgazdasági művelésből való kivonása jelentette. A másik fele pedig ipari, közlekedési, bányászati hasznosításra, község- és városrendezésre átadott területek, amelyek viszont gyakran a mezőgazdasági termelésre is kedvezően hatottak. Természetesen a jövőben is építünk gyárakat, utakat, lakótelepeket, nyitunk bányákat és ezekhez is bizonyos területekre van szükség. Akik földet kérnek és felhasználják azt beruházásokra, gondoljanak arra, hogy minden indokolatlanul igénybe vett hektár három ember élelmiszere megtermeléséhez szükséges területet jelent. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy beruházásokra lehetőség szerint a rosszabb minőségű földek is megfelelnek, ezért ha szükséges, csak ezeket vonják ki a termelésből! Országosan az élvonalban A mezőgazdasági üzemek vezetőinek és munkásainak is van ebben számos tennivau lójuk. Amellett, hogy rájuk is kötelezőek a föld igénybevételének előbb említett alapelvei, elsőrendű feladatuk, hogy minden területet megműveljenek és olyan termelési szerkezetet alakítsanak ki, amely a legjobb gazdálkodási eredményt adja. A föld védelme és ésszerű hasznosítása tehát elsősorban a mezőgazdasági termelők feladata... A földvédelemről szóló 1962-es törvény nyomán az. előző évekhez képest csaknem 30 százalékkal mérséklődött a termőföld csökkenése. A fejlődés további szakaszában viszont a rendelkezések egy része elavult. Ezért az MSZMP XI. kongresszusán; k programnyilatkozata alapján a földvédelem hatékonyságának növelésére a jogszabályokat felülvizsgálták és módosították. A mezőgazdasági földterületek védelméről szóló szigorító rendeletek 1978. január 1-től léptek életbe. Azóta a tapasztalatok igazolták ennek fontosságát és szükségességét. Megszigorították a jó minőségű földeknek a termelésből való kivételét! Azokkal az üzemekkel szemben büntetést alkalmaznak, amelyek nem művelik meg földjeiket. Heves megyében ma már nincs parlagterület, mindenütt termelnek, így országosan is az élvonalba tartoznak. A gazdaságok ugyanis felismerték a földművelés és a földvédelem fontosságát. Megyénkben a mezőgazdaságilag művelt terület 242 ezer 353 hektár, és ez a 70- es évtizedben 13 ezer hektárral csökkent. Nem kevés ez, hiszen három nagyüzemi gazdaság átlagos mérete, amely főleg a szántókat, a réteket, a kerteket, a szőlőket és a gyümölcsösöket érintette az új létesítmények környezetében! így a vison- tai Gagarin Hőerőmű és Thorez Külfejtéses Bányaüzem, a bélapátfalvi cementgyár, a Tisza II. vízlépcső, valamint az M3-as autópálya építése jelentős ■ területeket vont ki a mezőgazdasági művelés alól. Nagyobb térítést fizessenek! Mint a Heves megyei Földhivatal vezetőitől nyert tájékoztatásból kiderült, 1981-ben további megközelítőleg félezer hektárral csökkent a földterület, főleg a bányászat, az út- és vasútépítés, a vízügyi létesítmények, a község- és város- fejlesztési feladatok megvalósításával. Ez a korábbi évekhez képest valamelyest mérséklődést jelent. Az Elnöki Tanács 1981. december 29-én törvényerejű rendelettel tovább szigorította a földvédelmet, amely komplex intézkedéseket sürget és mindezt összekapcsolja a környezet, illetve az élővizek védelmével is. Anyagi érdekeltséggel arra ösztönöz, hogy az adott földterületet igénybe vevő vállalatok, szövetkezetek és intézmények a jobb minőségűekért nagyobb térítést fizessenek, a különféle léte- sétményeket, építkezéseket lehetőleg a mezőgazdaságilag kevésbé művelhető területekre tegyék. Ezzel a különösen értékes szántók megóvása így biztosítható. Egy-egy új beruházásnál az úgynevezett felvonulási épületeket érintő területekért is fizetni kell és minél tovább tart az építkezés, annál többet évről évre. Ezzel a beruházót arra ösztönzik, hogy minél hamarabb visszaadja az ideiglenesen bérbe vett földterületet is, művelésre alkalmas állapotban. Újdonság: a földvédelmi alap A szigorúbb feltételeket jelzi az is, hogy a tíz hektárnál nagyobb szántó művelési ág változtatásához csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala adhat engedélyt. Könnyít viszont a rendelet azzal, hogy a három hektárnál kisebb, nem összefüggő szántóterület művelése külön engedély nélkül megváltoztatható. A törvényerejű rendelet szabályozza az eddig szétszórt, de művelésre alkalmas földek termelésbe vonását is. Például a kazalhelyek, a táblaszélek, a forgók, szükségtelenné váló földutak, fasorok, ligetek művelésbe vételét is elősegíti. A föld védelme azonban nem csupán csökkentésének mérsékléséből áll, hanem ide tartozik a melioráció is. Ehhez az üzemek tervet dolgoznak ki, amely gyakran művelésiág-változással jár együtt. A jövőben ezt megelőzően véleményt kell kérni a földhivataltól, amely segítséget nyújt annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e vagy sem a változtatás. Az Elnöki Tanács földvédelmi alapot hozott létre, amelyet főleg meliorációs támogatásra használnak fel. Ugyanakkor részesülhetnek belőle azok az üzemek is, amelyek eddig nem művelt területeket mezőgazdaságilag hasznosítanak és főleg nagyüzemi szántóföldi táblákat alakítanak ki. összességében az idén január 1-től életbe lépett rendelet szigorú, és ésszerűbb földhasználatra ösztönöz. Hozzájárul, hogy az adottságokkal összhangban alakuljon a művelési ág és a vetésszerkezetnek megfelelő, rendszeres legyen a talajmunka, a méréseken alapuló tápanyag-visszapótlás. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között pedig a szükséges melioráció — a vízrendezés, a talajvédelem és -javítás — mielőbb megvalósuljon. Mentusz Károly „A negyvenezres tagság véleménye, önértékelése mérvadó...*' Beszélgetés Mihály Gyulával, a Vöröskereszt megyei titkárával Hatodik kongresszusára készül a Magyar Vöröskereszt. Az október elejére összehívott országos tanácskozást megelőzően kerülnek megtartásra a helyi alapszervezeti vezetőség, és küldöttválasztó taggyűlések, majd a különböző sziptű küldöttértekezletek. Szűkebb hazánkban a mintegy negyvenezres vöröskeresztes tagság ezekben a hetekben értékeli az elmúlt öt esztendőben végzett munkáját, s készül fel a kongresszusra, hosszabb távot illetően pedig a jövő feladatainak megoldására. E széles körű készülődéssel, s az alapszervezetekben folyó önértékelések tapasztalataival kapcsolatban beszélgettünk Mihály Gyulával, a Vöröskereszt megyei titkárával. CB-rádió Abasáron Segítik o termelést CB-rádiókat állítanak a közeljövőben szolgálatba az abasáriak a Rákóczi Termelőszövetkezet különböző munkaterületein. A magángépkocsikban egyre gyakoribbá váló adó-vevők a közös gazdaság -oltványiskolaföld- jén, a szivattyúházban, illetve a szőlőkben dolgozó növényvédős brigádoknál kerül alkalmazásra. Az oltványiskola és a szivattyúház között azért létesítenek CB-s összeköttetést, hogy a termesztéshez, a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlenül szükséges öntözést a lehető legjobban tudják megszervezni. Eddig ugyanis a víz megszakítás nélkül érkezett a földre, és egy túlfolyórendszer biztosította a fölösleg elvezetését. A gépek így állandóan dolgoztak, fölöslegesen fogyasztva a drága üzemanyagot és pazarolva a vizet is. Az adó-vevők segítségével az oltványiskola földjén dolgozók a helyszínről irányítják a vízellátást, jelentősen csökkentve így az üzemanyag-fogyasztást, , s egyben meghosszabbítva a szivattyúk élettartamát is. A növényvédős brigádoknál a CB-rádiók a gyors hibaelhárítást és a vegyszerek folyamatos, késedelem nélküli utánpótlását segítik elő. — Hantos János, "a Magyar Vöröskereszt főtitkára egy, a közelmúltban adott interjúban a következőképpen fogalmazott: „.. .a Vöröskereszt megtalálta és egyre eredményesebben teljesíti azt a sajátos társadalmi funkcióját, amely humánus feladatok megoldására mozgósítja tagságunkat.” Mihály elvtárs, miként valósul ez meg megyénkben? — A mi megyei tagságunk alkalmas arra, hogy megvalósítsa azokat a feladatokat, amelyekre Hantos János utalt — mondta bevezetőül Mihály Gyula. — Mozgalmi munkánkban csaknem negyvenezer emberre, köztük két és fél ezer ifjú vöröskeresztesre számíthatunk. S hogy a társadalmi jellegre is utaljak : ebből a 40 ezerből mind~ össze három és fél ezer a hivatásos egészségügyi dolgozó. .. Van olyan tagunk, aki például 1935 óta végez vöröskeresztes munkát, a legfrissebb aktívák közé pedig azt a kilencszáz embert sorolhatjuk, akik az elmúlt hónapokban léptek be a he. lyi, az üzemi, területi alapszervezetekbe. Ebben az időszakban 348 taggyűlésre kerül sor, jó részük már le is zajlott, s munkánkat, terveinket illetően a negyvenezres tagság véleménye, önértékelése mérvadó... — Milyen alappilléreken nyugszik a megyei vöröskeresztes mozgalom jövője? — Hadd utaljak vissza e kérdés kapcsán a Vöröskereszt elmúlt évi centenáriumi ünnepségeire. A jubileum alkalmából Kádár János levélben köszöntötte a Magyar Vöröskeresztet, az Elnöki Tanács pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel ismerte el a munkánkat. A Heves megyeiek munkáját is, mert az e tájon élő emberek is rendszeres véradók, segítőkészek, igyekeznek jobbá, szebbé tenni mások, főként a támogatásra szoruíó embertársaik életét. Csupán két dolgot emelnék ki hamarjában: az idős emberek gondozását, illetve a mozgássérültekkel való törődést. Az alapszervezeteink közül 104 patronál egy-egy öregek napközi otthonát, a nevelőotthonokat 35 vöröskeresztes közösség keresi fel rendszeresen, 82 alapszervezet pedig a szociális otthonok lakói körül tevékenykedik. Ezenkívül 1438 olyan idős, magányosan élő embernek vagyunk állandó segítőtársai, ápolói, akinek nincs kire támaszkodnia. Patronálunk továbbá 361 családot, köztük 149 cigányfamíliát... De nézzük a mozgássérült embertársainkat: megyénkben nem fejeződött be a nemzetközi év, á tavalyi parádsasvári tábor nyáron ismét kaput nyit, s hatvan gyermeknek biztosít lehetőséget a pihenésre, szórakozásra a gondos orvosi, ápolói felügyelet mellett. — A már lezajlott alapszervezeti taggyűlések milyen tapasztalatokkal gazdagították a megyei vezetőséget, amelyneR június 12-én kell majd számot adnia tevékenységéről? — A taggyűlések mindenütt tükrözik a közösség munkáját. Van, ahol gyengébben megy a mozgalmi élet, kevésbé összefogott, egybehangolt a tevékenység, másutt viszont élénk vita követi a vezetőség beszámolóját. A munkaszünetekben, a műszakváltáskor, vagy az esti órákban megtartott taggyűléseken az érintettek mintegy 50—85 százaléka vett részt, s mondta el a véleményét. Többnyire a munkánk minőségének, hatékonyságának javítását szorgalmazták. S mint országos szinten is, megyénkben is a differenciáltabb és a lakosság egészségügyi állapotához jobban igazodó egész~ ségnevelési program kidolgozását sürgették. Továbbá a tisztasági mozgalom kiterjesztését, valamint az egészségügyi állomások, s a különböző segélyhelyek munkájának konkrétabb megszervezését. Példaként hozták fel, hogy milyen sikerrel járt a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok körében meghirdetett tisztasági verseny, amelyből a szajlaiak, a mátraderecs- keiek, a visontaiak, a nagy- rédeiek, a tarnaörsiek, illetve a tiszanánaiak kerültek az élre. — Bizonyára felvetődnek ezek a kérdések a megyei küldöttértekezleten, illetve az országos tanácskozáson is. A megye vörőskereszteselnek képviseletében hányán élhetnek a joggal, hogy részt vegyenek a vitákban, szót kérjenek az útkeresés érdekében? — A megyei küldöttértekezletre 127 vöröskeresztes tag érkezik, a mozgalom VI. kongresszusán pedig húszán képviselhetik majd megyénket. Reméljük, mindkét fórumon , eredményesen dolgoznak a küldöttek, akiket a községek, az üzemek és a különböző munkahelyek, tanintézetek vöröskeresztesei bíztak meg a nem kis feladattal. — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István
