Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. április 27., kedd s. Garzonházak fiataloknak és nyugdíjasoknak Egerben 196 lakásos épület 1983 első felében A lépcsőzetes lakáshoz ju­tás, a Lakáscsere — a lakás- gazdálkodás — egyik haté­kony eszköze a garzonház, amelynek komfortos lakó­egységeit szívesen választják első önálló otthonuknak a fészekrakó fiatal házasok és az öreg napjaikban több ké­nyelmet, egészségügyi és egyéb ellátást igénylő nyug­díjasok is. Az előtakarékos- ságot vállaló fiatal házasok az első önálló otthonban töltött átmeneti években te­remthetik meg a nagyobb lakás anyagi hátterét. A garzonlakásba költözködő nyugdíjasok régi nagy ottho­nának átadásával pedig a népesebb családok elhelye- jzésének gondjait oldják meg Ja tanácsok. Az ország máso­dik tizenöt éves lakásépíté­si programjában ezért is ka­pott nagy figyelmet az ilyen otthon jellegű garzonházak arányának növelése. Ezekről a törekvésekről számolnak be az MTI munkatársai. A fővárosban ebben a tervidőszakban az elképzelé­sek szerint felépülő nyugdí­jasházakban 750—800 kor­szerű lakást rendeznek be. Debrecenben az idén kez­dődik meg a váltás abban a 165 lakásos tanácsi garzon- házban, amelyet két évvel ezelőtt építettek a fiatal há­zasoknak az újkerti lakóte­lepen. Az előtakarékosság alapján az első 47 család az idén költözködik el a gar­zonházból nagyobb lakásba, s helyükre szintén fiatal há­zasok kerülnek. Megkezdték már újabb ifjúsági garzon- házak építését. Az idén fog­nak hozzá az első 93 laká­sos nyugdíjasház építéséhez, s a következő években még egyet adnak át 40—60 lakó­egységgel. A miskolci fiatal házasok tavaly kaptak először gar­zonlakásokat, összesen 200 komfortos, egyszobás . ott­hont. Az idén 140, és jövőre további 150 lakással járul hozzá a tanács és az OTP a fiatal házasok fészekrakásá­hoz. Az idősebb házaspároknak és az egyedülállóknak terve­zett 42 lakásos nyugdíjashá­zat az idén adják át, s a tervidőszak végéig újabb 30 lakást kapnak az idős em­berek. Nemcsak a megyeszékhe­lyeken, hanem a kisebb váro­sokban is megkezdték már a garzonházépítési progra­mokat. Így Szolnok megyé­ben első ütemben 200 gar­zonlakás felépítését tervezik OTP-beruházásban, Ebből mindössze hatvanét létesíte­nek Szolnokon, a többit Jászberényben, Kisújszállá­son, Tiszafüreden, Mezőtú­ron és Karcagon adják áit a fiatal házasoknak. Tolna megye első két OTP-garzon- háza Szekszárdon — a me­gyeszékhelyen — és Dombó­váron épül, s ezekben 40— 40 kislakást kapnak jövőre a fiatalok. Az otthon jellegű házak kisebb alapterületű lakás­egységeinek révén a taná­csok jobban gazdálkodhat­nak az állami lakások építé­sében előirányzott 53 négy­zetméteres átlagos alapterü­lettel. Ügy számolnak, hogy minden garzonlakással csak­nem 20 négyzetmétert nyer­nek, amit az előírt átlag- alapterület túllépése nélkül a nagyobb, több generációs családok tágasabb lakásai­nak építésére hasznosíthat­nak. Már bizonyára sokan tud­nak arról, hogy megyénkben az elkövetkező időkben elő­ször Egerben épül garzon­ház. Mint a városi tanács igazgatási osztályán meg­tudtuk, a megyeszékhelybeli 196 lakásos épület 1983 I. félévében készül el. Az ez­zel kapcsolatos rendeletter­vezetet azonban már az idén júniusban napirendjére tűzi a városi tanács ülésén. To­vábbi jó hír az Egerben élő fiataloknak: az OTP beruhá­zásában 50 lakásból álló gar­zon építését tervezik a Rá­kóczi út nyugati oldalán, a volt Tüzép-telep helyén. Itt egyébként három ütemben, összesen 440 lakás felhúzá­sát tervezik, ebből az idén 115-öt adnak át, jövőre 140-et, a harmadik ütemben pedig többek között az 50 garzoniakéit. Ez utóbbiak­nak az építési munkálatai már ebben az esztendőben megkezdődnek, s várhatóan 1984 I. félévében készülnek el. Egyébként 18 négyzetmé­teres szobák, valamint kony­ha, illetve főzőfülke állnak majd a beköltözni vágyók rendelkezésére. Gyöngyösön ugyancsak az OTP beruházásában tervezik garzonház építését. Egyelő­re azonban — mint arról ér­tesültünk — keresik azt a területet, ahol a legcélsze­rűbb eme épület felhúzása. Várhatóan az idei év végéig döntenek arról, hol épülje­nek a mátraalji városban a garzonlakások. Hatvanból azt a tájékoz­tatást kaptuk, hogy a VI. öt­éves tervben nem tervik gar­zonház építését. TÖBB HÚST SZÁLLÍTANAK - AZ ÜNNEPSÉGEK­RE VIRSLI, HOT-DOG, ÜVEGES SOROK - PÉN­TEKEN IS FRISS KENYÉR Ellátás az ünnepekre Húsvét után ismét kettős ünnep következik a hét vé­gén. Igaz, május elseje most szombatra — a legtöbbek­nek szabad szombatra — esik, így nem lesz hosz- szabb a munkaszünetes na­pok száma, mint egy átla­gos hét végén, ám e szom­baton az üzletek nagy ré­sze zárva tart. A háziasszonyoknak így most is előre kell gondos­kodniuk a sütés-főzéshez szükséges alapanyagokról, az élelmiszerekről. A május elsejei ünnepségek nagy ré­szét a szabadban tartják, a pavilonokban, rögtönzött el­árusítóhelyeken pedig szom- júhozó és éhező ünneplőket kell kiszolgálni. A majáli­sok vidám közönségét re­mélhetőleg jó idő fogadja majd, s az elmúlt hét zord időjárása után végre igazi tavaszi hangulat lesz; sokan kimerészkedhetnek a sza­badba. S hogy kerül-e az otthoni asztalokra vagy a május elsejei ünnepségekre ele­gendő enni- és innivaló? A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondták, hogy a kettős ünnep előtti héten tőkehúsból kilenc tonnát szállítanak a bolti kiskeres­kedelembe. Ez a mennyiség három tonnával több, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Csak Egerben 14 kitelepített kis pavilon, áruda működik május 1-én. Ezekbe is, de az élelmiszer- boltokba és az éttermekbe is elegendő mennyiségű „ha­gyományos" május 1-i virs­lit, hot dog-kolbászt és cse­mege párost szállítanak. Bár a napi középhőmérséklet még nem igazán tavaszi, gondoskodnak az üdítő ita­lokról, az üveges és a hor­dós sör kínálatáról is. Az alapvető élelmiszerek közül talán a legfontosabb a kenyér és a tej beszerzése hosszabb ünnepek előtt. Szerdán még az élelmiszer- ipar és a kereskedelem szakemberei egyeztető tár­gyalást tartanak a Heves megyei Sütőipari Vállalatnál a hét végi kenyér- és pék­sütemény-ellátásról, ám az ígéret szerint o mostani hét vége előtt kielégítő lesz a kínálat. A sütőipar még pénteken , is dolgozik, így ezen a napon friss péksü­teménnyel, kenyérrel térhet­nek haza a háziasszonyok. ★ Az üzletek nyitva tartása Április 30-án, pénteken, valamennyi két műszakos élelmiszerbolt, a hosszabbí­tott nyitva tartással üzemelő élelmiszerboltok — a 20 órá­ig nyitva tartók kivételével — nyitva tartási idejüket egy órával meghosszabbít­ják. Az iparcikk-, ruházati üzletek, áruházak, a do­hány-, édesség- és virág­boltok pénteki, a vendéglátó helyek pedig szombati nyit­va tartási rend szerint üze­melnek. Május 1-én, szombaton, a dohány-, édesség- és virág­boltok, valamint a Mátra területén üzemelő egységek a szokásos vasárnapi, a ven­déglátó helyek szombati nyitva tartási rend szerint várják a vásárlókat, a ven­dégeket. Minden más üzlet, áruház e napon zárva tart. Május 2-án, vasárnap, a dohány-, édesség- és ven­déglátó üzletek, valamint a mátrai kijelölt boltok szo­kásos vasárnapi, a virágüz­letek szombati nyitva tartási rendjük szerint üzemelnek. Minden más üzlet zárva tart. A kijelölt vendéglátó he­lyek tejet és péksüteménye­ket árusítanak. Kommunista műszak az Agriában Kommunista műszakot tartottak az Agria Bútor­gyár dolgozói a hét végén. A műszakiak is részt vet­tek a termelőmunkában, az alkalmazottak pedig a gyár környékét rendezték, parko­sítottak, tisztították az uta­kat a műhelyek között, a gyár mellett. A gyár csak­nem minden dolgozója részt vett az akcióban; munká­juk ellenértékének egy ré­szét a fiatalok lakásépítésé­nek támogatására ajánlották fel. Az elmúlt öt esztendő eredményeiről Megyei TIT-küldöttgyűlés Egerben A TIT VIII. országos küldöttértekezletére való készülődés jegyében rendez­ték meg Egerben vasárnap délelőtt a megyei szervezet delegáltjainak gyűlését. A rendezvény vendége volt dr. Adám György akadémi­kus, a TIT elnöke. Az el­nökségben helyet foglalt Szalay István, a megyei ta­nács elnökhelyettese, vala­mint Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályveze­tője is. Először Bóta Albert, a TIT megyei elnöke, az írás­beli jelentés kiegészítése­ként beszámolt az elmúlt öt esztendő eredményeiről és az előző hónapokban megren­dezett városi-járási küldött­gyűlések tapasztalatairól. El­mondotta, hogy az alsószin­tű tanácskozásokon négy te­rület fejlesztését tűzték ki célul a résztvevők. Ezek sze­rint a jövőben a dolgozók szakmai és általános művelt­ségének emelésében nagyobb szerepet kell vállalnia az ismeretterjesztő munkának és egyben nagyobb gondot kell fordítani a nyugdíjasok közötti ilyen irányú tevé­kenységre is: a szervezetek kapcsolódjanak jobban a szocialista brigádok minden­napi tevékenységéhez, vala­mint ki kell terjeszteniük fi­gyelmüket a megye cigány- lakosságára is. Szólt arról is, hogy a TIT-iben végzett önkéntes munkálkodás elismerése sem anyagilag, sem erkölcsileg nem megfelelő. Kiemelte, hogy ismeretter­jesztő rendezvényeik közül a legegyenletesebb fejlődés a nyári egyetemeknél figyelhe­tő meg. A több mint tíz év alatt Eger és a megye egyik legrangosabb eseménye lett a nemzetközi filmes és mű­emlékvédelmi „nyári tábor”. Jónak ítélte meg együtt­működésünket más szervek­kel és intézményekkel, és beszélt arról is, hogy a me­gye körülbelül 16 ezer értel­miségi dolgozójának 4—5 százaléka tagja a szervezet­nek. A számuk ugyan az el­múlt öt évben kismérték­ben csökkent, azonban meg­fiatalodott a társulat, amely biztató a jövőre nézve. A beszámoló után a TIT' megyei ellenőrző bizottságá­nak jelentését Takács Já­nos egészítette ki, majd dr. Epri Károly az alapszabály­módosítási tervezetet ismer­tette. A megyei küldöttek vita keretében mondhatták el hozzászólásaikat és vélemé­nyüket az elhangzottakról. A vita résztvevői. Hozzászóló Szívós József, a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ igazgatója zető elnökség tisztségviselői­nek személyéről is. A TIT Heves megyei szervezetének ügyvezető elnöke dr. Bodó Sándor, a Heves megyei Mú­zeumi Szervezet igazgatója; helyettesei dr. Nagy József, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgató-helyette­se, valamint dr. Sándor Gá­bor, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese. Az új titkár Nagy Zoltán lett. A küldöttgyűlés utolsó eseményeként Ádám György kitüntetéseket nyújtott át a kiváló aktivistáknak, és azon intézmények képviselőinek, amelyek nagy szerepet vál­laltak a szervezet munkájá­nak segítésében. A TIT aranykoszorús em­lékplakettjét kapta: a SZOT Mátraházái Üdülési Igazga­tósága; a Hámán Kató Me­gyei Űttörőház; a 213-as szá­mú Damjanich János Szak­munkásképző Intézet (Hat­van) kollektívája. A TIT aranykoszorús jelvény elis­merésében részesült: Ber- náth Kálmán (Gyöngyös), dr. Hatfaludi László (Gyön­gyös), Dudás Ferenc (Mező- tárkány), valamint Rónai Kálmán (Gyöngyös). A TIT országos elnökségé­nek oklevelét: Pócs Sándor (Recsk), dr. Komáry Endre (Eger), Fehér Miklós (Gyön­gyös), Kaszab Károly (Gyön­gyös), dr. Chikán Zoltán (Egri járás). A TIT kiváló dolgozója címet Császár István, a fü­zesabonyi szervezet titkára kapta meg. A megyei elnökség okleve­lét négyen vehették át és hárman munkájuk elismeré­seként tárgyjutalomban ré­szesültek. A TIT Heves megyei Szerve­zetének új titkára: Nagy Zol­tán Szalay István felszólalásá­ban kifejtette, hogy a jövő­ben javítani kell a megyei tanács művelődési osztálya és a TIT kapcsolatát, vala­mint beszélt arról a fontos ismeretterjesztő feladatról is, amelyet a szervezet tagjai­nak a falvak lakossága kö­rében kell végeznie. Szót kért Ádám György is. Ismer­tette az országos tapasztala­tokat és kiemelte a szerve­zet egyik legfontosabb szere­pét. „Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogyan iga­zodhatnak el korunk infor­mációözönében.” Bóta Albert összefoglalója után a küldöttek a követke­ző öt évre megválasztották a 45 tagú megyei elnökséget és a szervezet bizottságainak tagjait. Döntöttek az ügyve­A hét öröme-gondja Nagytiigeden Napközit bővítenék — KRESZ-park épül — Javul a hét végi ellátás Visszapillantással kezdő­dött beszélgetésünk Nagyfü- geden. A kétezer lelkes tele­pülés tanácselnöke, Adamik István előbb a múlt heti testületi ülésre utalt, amely az 1981-es feladatokkal fog­lalkozott. Fontosnak tartotta, hogy felújításból sikerült az iskolát rendbe hozniuk, ami csaknem félmillió forintot vitt el. Megkezdték öt pe­dagóguslakás renoválását. Az óvodai napközi konyháját oly mértékben gépesítették, hogy most már elláthatja az iskolát és az öregek napköri otthonát is. Szucsik István népfronttitkár szervező mun­káját dicséri az a nagyará­nyú társadalmi munkaakció, aminek eredményeként a fü- gediek megépítették a Dó­zsa utat, a Szabadság téri játszóparkot, a sportpálya pedig kerítéshez, öltözőhöz jutott. — Az idén nem költekez­hetünk. Takarékoskodunk mind a községfejlesztési, mind a felújítási javakkal. Kell a pénz az iskola napkö­zi otthonára, aminek a bő­vítését másfél millió forint­ból jövőre szeretnénk elindí­tani. E korszerűsítés tervei éppen a hét munkarendjén szerepelnek — mondotta a tanácselnök. — Az iskolával kapcsolatban Forgó József- né igazgatónknak persze egyéb gondja is adódik. A kis tantestületet ismét itt hagyja két nevelő és nem tudni, hogy az egri főiskola pótolja-e majd őket... Megtudtuk később, hogy a lakosság összefogása az idén további eredmények­kel kecsegtet Nagyfügeden. Jelentős szerepet játszik eb­ben a kétezer hektáron gaz­dálkodó Dózsa Tsz, amely a korábbi évek labilis helyze­te után az 1981-es eszten­dőt már. kétmillió forint nyereséggel zárta. A múlt hét vége is társadalmi mun­kától volt zajos. A kisdiá­kok és a felnőttek csaknem háromezer facsemetét ül­tettek el a Táncsics, a Zal­ka és a Dózsa utcákban, rendezték az óvoda udvarát, most pedig a járási kapi­tányság tervjóváhagyását várják, hogy megkezdődhes­sék a KRESZ-park építése. A lakosság támogatását il­letően beszédes Virág János vb-titkár megjegyzése is, miszerint tavaly száz „Tisz­ta udvar, rendes ház” táblát ítéltek oda a községben és legalább ennyire van kilá­tás az idén. — Termelőszövetkezetünk­ről szólván elmondom még, hogy anyagi eszközökkel tá­mogatja az iskolát, az óvo­dát, a művelődési házat, Majlát József parancsnok önkéntes tűzoltóit, akik a héten is gyakorlatoznak a járási versenyre. És bár nem nagyok ezek az összegek, annyira jók, hogy egy-egy fontos gondot megszüntes­sünk felhasználásukkal — fűzi tovább szavait Adamik István. — A Benevölgye ÁFÉSZ igazgatóságával szin­tén a napokban sikerült megegyezésre jutnunk. Csap­nivaló volt Nagyfügeden a boltok hét végi kenyér- és tejellátása. Vagy keveset rendeltek, vagy a kiszállí­tásnál akadt gond. Bízom Alács László elnök szavá­ban, hogy e hét végén már nem kell zúgolódnia a la­kosságnak. A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ méhész-, valamint sertéste­nyésztő szakcsoportjairól an­nál több jót hallottunk. Kü­lönösen az utóbbi szolgál a falu hasznára. Ezen a héten is öt jószágot ad a helyi húsbolt ellátására. Egyéb­ként kevés hasonló nagy­ságrendű község dicseked­het olyan művelődési házzal és könyvtárral is, mint amélynek irányítását Farkas Istvánra bízták. Csaknem hétezer kötete, 310 olvasója, a Dózsa Tsz által támogatott fotószakköre mellett külö­nösképpen színjátszóira és dalosaira büszke a több éve itt munkálkodó igazgató. Balogh József, Nagy Joa- chimné, Földházi József dalköri titkár és társai már országosan jó minősítést is szereztek, az ismét életre keltett színjátszó csoport pe­dig két darabbal készül a közönség elé lépni. (moldvai/)

Next

/
Thumbnails
Contents